Szeged, 1925. február (6. évfolyam, 26-48. szám)

1925-02-13 / 35. szám

f SZEQBD 1915 februir 13. Almdssy László ügy vezető-alelnök b .'jelen­tette ezután, hogy Huszár Károly, a nemzet­gyűlés alelnöke megküldötle a pártnak a vá­lasztójogi törvinyjávaslatnak általa ajánlott tervezetet. A jivaslat betekintés céljából a párt tagjai rendelkezésére áll. Az értekezlet ezzel véget ért. Az értekezletet pártvacsora követte. A mentelmi bizottság ülései szigorúan titkosak. Budaptst, februir 12. A nemzetgyűlés men­telmi bizottsága Fáy Qyula elnökletével mi délelőtt 12-kor a képviselőház második számú bizottsági termében Ölést tartott, amelyen Ná­nássy Andor előadása mellett letárgyalta az elölte fekvő mentei ni agyeket. A bizottság Boxsik Pál, D/ózdy Győző báromrendbeli, Qiál Endre, Vanczák János (tiz rendbeli) nemzet­gyűlési képviselők mentelmi agyében a men­telmi jog felfüggesztését hozta javaslatba, mig Csontos Inre menlelmi agyében a mentei ni jog fe'faggesztéie ellen foglalt állást. A bizott­ság Peyer Károly nemzetgyűlési képviselő ügyének tárgyalását saját kérésére elhalasztotta. Szóba kerOlt a bizottság előtt az is, hogy a tegnapi ülés lefolyásáról annak ellenére is, hogy a házszabályok 137. § a • bizottság tár­gyalására nézve • teljes titkosságot állapítja meg, jóformán teljesen kimerítő tudóiitást kö­zöltek a lapok. A bizottság as elnök indít­ványára kimondotta, hogy a lövőben a titok­tartás legszigorúbb betartását kéri a bizottsági tagoktól. Vázsonyi beszéde a belvárosi demokrata köj* alakuló ülésén. (Budapesti tudósilónk telejonjelentése.) A bel­városi demokrata kör csütörtökön eate meg­alakult. D/. Posta Sándor üdvözölte Vázsonyi Vilmost, aki válaszában a mai politikai hely­zettel foglalkozott. — Igaz, hogy most az átmenet idejét éíjlk — mondotta Vázsonyi —, de szeretnénk már a nagytakarítás munkáját befejezettnek látni. A kormány semmit sem tett szanálásunk érdeké­ben, mert csak a drágaság fokozását tapasztal­juk. Nyakunkon fekszik még mindiga forgalmi adó, ami megkínozza a polgárság életét. Majd a Rupjrí-üg/et érintette és azt mon­dott*, ho*y hogyan menjenek bj egy olyan képviselőházba, amely, mint a tegnap hozott mentelmi bizottsági határozat mulalja, még saját becsületét sem tudj t megvédeni. A humanisztikus gimnázium ügye a közoktatásügyi bizottságban. A nyugdíjas tanárok sérelme. (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.) A nem­zetgyűlés közoktatásügyi bizottsága ma délben Pékár Qyula elnaklésível ülés! tartott, amelyen Klebelsberg Kunó gróf kultuszminiszter is részt­vett. A napirend előtt Vasadt- Balogh Qyörgy a humanisztikus gimnáziumok ügyében külön­böző részletkérdésekel intézett a kultuszminisz­terhez. Igy a többi között azt kérdezte, miért nem lépteti életbe a kultuszminiszter az uj tan­tervet, mi az álláspontja a humanisztikus gim­náziumok létszáma tekintetében, továbbá, hogy a görög nyelv tanítását a harmadik osztálynál akarja-: kezdeni, vagy később. Kérte, hogy a gimnáziumokban lain-görög szakos tanárokat alkalmazzon s kérdezte végül, van-e elegendő tanerő a rmdern nyelvek tanitására a reálgim­náziumokban és reáliskolákban. Klebelsberg Kunó gróf kultuszminiszter vála­szában kijelentette, hogy a görög nyelv taní­tását a harmadik osz'ályban nem tartja meg­ke dhetönek, ez a tanulókat igen nehéz feladat elé állítaná, az elsőben kezdik a latint, a má­sodikban a németet, mindjárt a harmadikban nem lehetne már a görögöt is elkezdeni. Arról azonban nem döntött még, hogy a negyedikben, vagy az ötödikben kezdje el. A humanisz ikus gimnáziumok létszáma tekinteté­ben figyelembe vette a szülök kívánságát, de mindenütt vigyázott arra is, hogy azokban a városokban, ahol töob középiskola van, az egyik feltétlenül humanisztikus gimnázium legyen. Ezzel az intézkedéssel biztosítottnak látta a klasszikus műveltség megalapozását. Igy a gim­náziumok létszámának szaporítását szükséges­nek nem tartja. A gimnáziumokban természe­tesen főként latin görög szakos tanárokat alkal­maz lalin-néme1, vagy latin-magyar helyett. Idegen nye'vszakos tanerőkben már m )st meg­van a kellő létszám, sőt a jövőben itt még fjkozatos javulás lesz, mert ösztöndijakat adtat bölcsészettanhallgatőknak, hogy tanulmányaikat Bécsben, Berlinben, Párisban folytatva teljes nyelvkészséget szerezzenek. A bizottság a kultuszminiszter válaszát tudo ­másul vette. Naprend előtt Vasadi Balogh Qyörgy szóvá­tette a tanárok nyugdíjellátása körüli mutat­kozó sérelmeket, igy például azt, hogy bizo­nyos szolgálati éveket nem számítanak be a nyugdíjazásnál. Klebelsberg Kun5 gróf kul(uszmin:s :ter vála­szában megígérte, hogy közben fog járni ebben az ügyben, amely egyébként a pénzügym nisz­terhez tariozik és mindent megtesz a sérelnek orvoslására, mm**** V A ffö tárca költségvetése. Buáapest, február 12. A nemzetgyűlés mai ülé­sét 11 órakor nyitotta meg Scitovszky Béla elnök. Alig néhány képviselő tartózkodik az ülésterem­ben. A kereskedelmi tárca költségvetésének rész­letes tárgyalását folytatják. Forgács Miklós jegyző olvassa az egyes tétele­ket, melyeket hozzászólás nélkíil elfogadnak. J-.Z elnök ezután bejelentette, hogy a kereske­delmi tárca és a vele kapcsolatos üzemek költ­ségvetését a Ház részleteiben is letárgyalta. A földmivelésűgyi Mayer János földmivelésűgyi miniszter emelke­dik ezután szólásra. — Ha egy országban józan politikát akarnak folytatni, az csakis olyan módon történhet, hogy azt a foglalkozási ágat kell favorizálni, amelyet a lakosság többége követ. Magyarország agrár­állam, nálunk tehát a mezőgazgaság az, amelyet arra a színvonalra kell emelni, hogy az az or­szágnak hasznára váljék. Nem mondom, hogy Magyarország pusztán agrárállam, tehát itt egy­oldalú agrárpolitikát kell folytatni, mert nem áll­nók ki a versenyt olyan országokkal, ahol ipari és kereskedelmi termelés is van. Tudom jól, hogy egy ipari állam könnyen megszerezheti mindazo­kat a terményeket, amelyekre szüksége van. De Magyarországon a céltudatos mezőgazdasággal párhuzamosan kell haladnia az ipari és kereske­delmi fejlődésnek, ezt azonban csak a mezőgaz­daságon keresztül lehet nálunk megvalósítani — A földmlvelési tárca hiányosan van dotálva. De azért, úgymond a szónok, nem lehet a kor­mányt okolni, sem elődömet, sem engem, hanem Ezután következett a földmivelésűgyi tárcának és a vele kapcsolatos üzemek költségvetésének tárgyalása. Erdélyi Aladár előadó ismertette a földmivelés­űgyi tárca költségvetését. Sajnálja, hogy a buza ára csak most emelkedett, mert már régen el kellett volna érnie a világparitást. Folyton azt halljuk, hogy ha a buza ára olcsóbb lenne, akkor Magyarországon minden olcsóbb lenne. Ezt vagy a tudatlanság, vagy a rosszakarat mondatja az emberekkel. miniszter beszede. csakis a szerencsétlen körülményeket és viszo­nyokat. A földreform kérdéséről beszél ezután, öl esz­tendőre tervezték a földreform végrehajtását, ma azt látjuk, hogy öt év után még igen sok feladat vár ránk. A földrendező biróság perrendszerüségé­ben látom a késedelmesség okát. A földmivelési minisztérium mindent megtesz, amit megtehet... Ahol szükség van, oda szakértőket küld, hogy kapcsolatot keressenek az igénylőkkel és felvilá­gosítsák őket. Rendkivül nagy súlyt helyezek a házhelykérdés helyes megoldására. Ezután a miniszter az állategészségügy rekon­strukciójáról beszélt. Részletesen foglalkozik ezután a mezőgazdasági szakoktatás kérdésével. A magyar földmives apjá­tól tanulja fheg a földmivelést és a szaktudás hiánya miatt a többtermelés nagy kárt szenved. Most fokozottabban elő kell mozditani a szak­tudást, ezért a tavasszal nagy mezőgazdasági szakoktatási ankétot fog egybehívni — Ha a képviselők közül valaki érdeklődik az állami birtokok ügyvitele iránt, a minisztériumban szivesen informálják mindenről, visszautasítja azon­ban azokat a vádakat, melyekkel az állami birto­kokon működő tisztikart illették. Mezőhegyesre jár a külföld csodálkozni és tanulni. Az a tisztikar, amely igy dolgozik, nem érdemli meg, hogy rosszul Ítéljék meg. — Farkas Tibor azt mondotta, hogy bár csak olyan földművelésügyi miniszterünk volna, aki olyan eréllyel képviseli a földmüvesérdekeket, mint ami­lyennel Walkó miniszter a kereskedelem és ipar érdekeit. Erre csak annyit jegyzek meg, hogy bár­csak olyan egységes és összetartó társadalom állna a földművelésügyi miniszter mögött, mint amilyen a kereskedelmi miniszter ur mögött áll. (Taps a kormánypárton.) Ezek az üres padok beszélnek arról, hogy a magyar gazdák még a maguk dol­gával sem törődnek. Erős különben a hitem, hogy sikerülni fog talpraállitani ezt az országot. Lendvai-Lehner István: Igen, ha lemondanakI A miniszter egy pillanatig szótlanul néz a közbe­szólóra, majd erélyes hangon a következőket mondja: — Én dolgozom, ne zavarjon engem a mun­kámban. Ne izléstelenkedjék. Álljon fel, ha beszélni akar és mondja el a mondanivalóját. Felkiáltások: Spriccer I (Az elnök csenget.) Mayer miniszter befejezi beszédét. Bizik abban, hogy lesz még ünnep ebben az országban. Kéri a költségvetés elfogadását. (Nagy taps.) Csik József nem helyesli, hogy a kisgazdakép­viselők a miniszter expozéin alkalmával nem je­lentek meg a Házban. O ezt annak tudja be, hogy a kisgazdaképviselők egy része nincs teljes bizalommal a földmivelésűgyi kormányzat iránt. Mayer János: Nagygyűlésen vannak. Csik József a kormány iránt bizalommal van, a költségvetést elfogadja. Gaál Gaszton felszólalása. Gaál Gaszton szólal fel ezután. Foglalkozik a jövedelem- és vagyonadó kérdésével, ezekkel an­nak idején olyan súlyosan megterhelték a mező­gazdaságot, hogy véleménye szerint mezőgazda­sági csődtől kellett tartani. Az ujabb rendszer sem megfelelő, mert a közép- és kisbirtokot sújtja legjobban. Azt kivánja, hagy azokban a várme­gyékben, ahol rossz termés volt, engedjék el a jövedelmi adó fizetését mindaddig, amig az erre az évre szóló adókivetés meg nem történik. A do­hánytermelésről beszél ezután. Kijelenti, hogy ha bérbeadnák a magyar dohányjövedéket, a mostani bevétel kétszeresét kapná az állam. A mezőgaz­dasági kamarák működéséről szólva azt állítja, hogy azok működése semmi eredménnyel nem jár, viszont ezeknek az intézményeknek fenntar­tása tízmilliárdba kerül a gazdaközönségnek. , Arra kéri a kormányt, hogy szüntesse meg a ka­I marákat, redukálni kell a sok gazdasági főiskolát is, végül azt kivánja, hogy a szeszgyártást adják vissza a gazdaközönségnek. A költségvetést el­fogadja. , . Még négy szónok. Dréhr Imre felolvassa a földbérlők egyesületé­nek felhívását a buzavaluta ellen. A leghatározot­tabban tiltakozik a buzavaluta megváltoztatása ellen, az aranyvalutára való áttérés legfeljebb a kisbérleteknél volna méltányos, a nagybérlet azon­ban üzleti vállalkozás, amelynél a rizikót vál­lalni kell. Utána Szabóky Jenő szólal föl. A földmivelési minisztérium központi igazgatásának reformját sür­geti. Rámutat arra, hogy a műszaki és gazdasági tisztviselőknek súlyos hátrányai vannak a jogi végzettségű tisztviselőkkel szemben. A költség­vetést elfogadja. Reischl Richárd beszédének elhalasztását kéri, mire az elnök a vitát megszakítja. Rubinek István, mint a mentelmi bizottság elő­adója beterjeszti a bizottság jelentését Rupert Rezső mentelmi ügyében, egyúttal bejelenti, hogy Rassay Károly és társai kisebbségi véleményt je­lentettek be. Farkas Tibor indítványozza, hogy a jelentés tárgyalására mondják ki a sürgősséget. A Ház az indítványt leszavazta. Az elnök napirendi javaslatot tesz. A legköze­lebbi ülés holnap délben 10 kor lesz és folytatják a költségvetés tárgyalását. Farkas Tibor indítványozza, hogy a nemzetgyű­lés napirendjének pontjául tűzzék ki a mentelmi bizottság jelentésének tárgyalását. Pesthy Pál igazságügyminiszter kéri, hogy az elnöki napirendi indítványt fogadják el, egyrészt azért, mert ez az eset nem rendkívüli, másrészt, mert a napirendretüzés ellentétben áll a Háznak azzal a határozatával, amellyel a sürgősségi indít­ványt elvetette. Az elnök kijelenti, hogy miután Farkas Tibor indítványa ellentétben áll egy előző határozattal és igy nem házszabályszerü, szavazásra sem te­heti fel és ennek következtében az elnöki napi­rendi indítványt jelentik elfogadhatónak. Ezzel az ülés 6 óra után véget ért. Szende, Bihoy, Bartók, Földessy taagrerseny jegyei mir kaphatók » HARMÓNIA péaztáfártl.

Next

/
Thumbnails
Contents