Szeged, 1925. február (6. évfolyam, 26-48. szám)

1925-02-07 / 30. szám

SZEQBD 1926 február 7. Elfogadták a külügyi tárca költségvetését. Megkezdődött a belügyi költségvetés vitája. minisztérium és a külföldi követségeink megszervezéséről szól. 18 követségünk, 14 konzulátusunk, 37 tiszteletbeli, fő- és rendes konzulátusunk van. A központi igazgatásra 1,736000 koronát, a külföldi szolgálatra 4,284.000 koronát, a nyugdíjellátásra pedig 160.000 koronát fordítunk. A költségvetést elfogadásra ajánlja. (Taps és éljenzés.) Scitovszky Tibor külügyminiszter beszéde. Scitovszky külügyminiszter emelkedett ezután a nemzetgyűlést, hogy munkájában osztatlanul tászólásra, hogy a nemzetgyűlésnek beszámoljon a mogassa. (A külügyminisztert számosan üdvözlik.) nemzetközi helyzetről. A háború előtt nem volt < Budapest, február 6. A nemzetgyűlés mai ülését háromnegyed tizenegy óra után nyitotta meg Scitovszky Béla elnök A külügyi tárca költségvetése. Hoyos Miksa gróf előadó ismerteti a külügyi tárca költségvetését. Beszéde elején a külügyönálló külpolitikánk. Bécs csinálta a monarchia külpolitikáját. A külpolitika tisztán és kizárólag az osztrák hatalmi szempontok érvényesülési tere volt. Az összeomlás után inaugurált dilettáns-külpolitika hibát hibára halmozott. ígéri, hogy neki, mint külügyminiszternek legfőbb gondja lesz, hogy az uj magyar diplomáciai nemzedéket a legtehetségesebb és a legrátermettebb magyar fiatalemberekkel egészítse ki és ezeket nevelje erre a pályára. — Több felszólaló bírálta külügyi képviseleteink Beck Lajos a külpolitika irányáról. Beck Lajos: Igaza van Andrássynak a szanálási javaslatkor elmondott beszédében, hogy mindig önérzetes külpolitikát kell folytatnunk De amenynyire igaza van neki, annyira igaztalan azok vádja, akik határozott orientációk hiányát vetik a kormány szemére. A nagy államoknak sincs határozott orientációjuk. Példa erre Amerika is. Most majd remélhető lesz Amerika európai érdekvállalása. A francia orientáció ma alig képzelhető el tulmagas javadalmazását. Elismeri, hogy ez a do- számunkra, mert Franciaország az egyetlen birotáció a belföldivel szemben magas, ennek oka azonban nem a külföldi fizetés magassága, hanem a belföldi tisztviselői fizetés alacsonysága. — A nemzetközi életet még mindig a háborúban szemben állott országok egymáshoz való viközt meg kell ragadnunk arra, hogy az Olaszországgal való barátságos viszonyt kiépítsük. Mikor Bogya János fejtegetéseiben idáig ért, az elnöki emelvényen kis zöld lámpa gyulladt fel, amely jelzi, hogy az uj házszabályok értelmében megszabott felszólalási idő egy perc múlva lejár. Egy hang a baloldalon: Klotürlámpa! Scitovszky Béla elnök csenget és figyelmezteti a szónokot, hogy fejezze be mondanivalóját, mert felszólalási ideje egy perc múlva lejár. Bogya János ezek után bejelenti, hogy miután különös bizalommal viseltetik a külügyminiszter és a kormány iránt, a költségvetést elfogadja. Farkas Tibor sokalja a belügyminisztérium személyzetét. Farkas Tibor következik szólásra, aki a tanácskozóképesség megállapítását kéri. Az elnök felszólítja a jegyzőt a tanácskozóképesség megállapítására. Az elnök bejelenti, hogy a Ház tanácskozóképes, felszólítja Farkas Tibort beszédének elmondására. Farkas Tibor: A külügyminiszter rosszulléte miatt rövidre fogja beszédét. A magyar külügyminisztériumban körülbelül ugyanannyi segédfogalmazó van, mint a francia külügyminisztériumban, a középső osztályokban pedig csak tizeneggyel kevesebb. A külföldi diplomaták javadalmazását nem tartja magasnak. Fokozott figyelemmel kellene kisérni a külföldi követségeknek és konzulátusoknak is a külföldi gazdasági életet. Technikai dalom, melynek határozott külpolitikája van. A nagy szláv gyürü megteremtése és ennek érdekében a kisántánt életrekeltése Csehország vezetésével a Quai d'Orsay nagyszerű koncepciója volt. ———- ».- . Ezzel pedig érdekeink ellentétben vannak. Mi az , ,* , - . - .«,. . .. ,, szonya uralja. A külföldi államok a békeszerző- ; ütközőállam szerepét töltjük be a francia szláv STÍIÍSw' Va"nak 3 költségvetés ellen dés biztosításának célját tűzték maguk elé, bár j tervben. E gondolat megvalósításának útjában ' ezert nem '°saaja eL most már gazdasági téren bizonyos mérsékletet • állunk, mert akadályozzuk az északi és déli szlátapasztalhatunk. A béke megkötésénél hiányzott a j vok közötti korridor létesítését és ebben rejlik a politikai mérlegelés. A helyzet az elmúlt esztendő- í koncepcióban a mi jelentőségünk. Egy angol— ben már javult. 2 német—olasz közeledés keretében előretolt bástya — Jellegzetes a nemzetközi helyzetre, hogy | volnánk a szláv államokkal szemben és igy egy Anglia kivételével az összes államok szükségesnek ilyen terv keretében értékes tényező. Jövőnk a ~ ' ^m nagyhatalmi kialakulásoktól függ. tartották, hogy egész Európára kiterjedőleg a véd és dacszövetségek egész rendszerét terjesszék ki. A békeszerződések biztosítása és a legyőzötteknél bizonyos agresszivitás feltételezése volt ennek a szövetségnek az alapja. Magyarország nem lehet mást, mint hogy békés szándékának tudatában sajnálja, hogy egy védő- és dacszövetség középpontjában áll. Fájlaljuk ezt az annyira szükséges kibékülést folyamat szempontjából is. — A Népszövetségről szólva meg kell állapitanom, hogy a Népszövetség ma már oly hatalmi és nagy erkölcsi tényező, amellyel a' külpolitikának számolnia kell. — A Népszövetség legfőbb gondja ezidőszerint a fegyverkezések korlátozása. Ez a kérdés az úgynevezett genfi jegyzőkönyvvel nagy haladást tett. h genfi jegyzökönyv elfogadása ezidőszerint még kétséges és még Magyarország sem foglalt véglegesen állást annak elfogadása tekintetében. A Népszövetség körében azoknak erőfeszítését igyekszünk támogatni, akik a Népszövetségen belül az egyenlő jogok és az egyenlő kötelességek elvét képviselik s ezáltal a demokrácia elvének a nemzetek egymásközötti érintkezésében és viszonyában is igyekszenek érvényt szerezni. (Helyeslés.) — Az orosz kérdéssel akkor foglalkozik, ha az orosz szerződés a Ház asztalára kerül. Magyarország nemzetközi szerepének irányításánál legfőbb törekvése Magyarország tekintélyének és Magyarország függetlenségének és szuverénitásának feltétlen megóvása. A szomszéd országokkal való jóviszonyhoz semmi sem járulhat annyira hozzá, mint az, ha a magyar fajtestvéreinkkel való bánásmód megfelel a kisebbségi jogokra vonatkozó kötelezettségeknek. A szomszédos államokkal való jóviszony érdekében mindent elkövettünk. Bizonyítja ezt azoknak a tárgyalásoknak és egyezményeknek a sorozata, amelyeket az utódállamokkal különböző kérdésekben kötöttünk. — Középeurópában' egyedül állunk a szabadkereskedelem álláspontján és ezzel a szomszéd államokkal való gazdasági együttműködésünk legmesszebb menő lehetőségeit biztosítottuk. A szomszéd államokkal való forgalom javítása érdekében is mindent elkövettünk. Csehszlovákiában mutatkoznak némi nehézségek. A csehekkel különben ezidőszerint gazdasági viszonyunk bensőbbé tételével foglalkozunk. Nagy gondot fordítunk az útlevélügyek revíziójára, arra, hogy liberális szellemet vezessenek be ezen a téren. Ezzel kapcsolatban különösen Csehszlovákiával szemben vannak panaszok. A csehszlovákok azonban kijelentették, hogy hajlandók az utlevélügy revíziójára. A távolabbi államokban rövid időn belül megkezdik a gazdasági tárgyalásokat. — Meg kell még emlékezni arról a szives jóviszonyról, amelyben a Szentszékkel állunk és meg kell köszönnöm a Szentszék képvise'őjének, a pápai nunciusnak, széles alapokra fektetett karitatív tevékenységét. (Éljenzés és taps.) — Le kell még szögeznem, hogy az ország belső megerősödése feltétele az eredményes külpolitika vitelének. A külügyminiszter munkáját egyedül a magyar nemzet nagy és ősi erénye, a magyar ügy rendületlen igazsága támogatja. Kéri Hogy gyarapodhassunk, ahhoz okos gazdasági külpolitikát is kell folytatnunk, ehhez pedig jó kereskedelmi szerződések szükségesek. A legfontosabb, Csehország, Ausztria és Olaszországgal való szerződésünk küszöbön áll. Tudjuk, hogy a cseh politika, ha már bele kellett nyugodnia a szanálási kölcsönbe, most felserdült iparunk letörésére törekszik. De ne felejtse el sem csehszlovák, sem osztrák szomszédunk, hogy ők iparcikkeikkel legalább annyira ránk vannak utalva, mint mi őrájuk mezőgazdasági terményeinkkel. A most egyre többet emlegetett dunai konföderációt helyesnek tartja, csakhogy annak kialakulása még nagyon messze van, egyelőre csak politikai álom. Az orosz szerződés kérdése legközelebb napirendre kerül. Ennek a problémának megoldása érdekli az egész magyar közvéleményt politikai felfogásra való különbség nélkül. (Zajos helyeslés az egész Házban.) Az orosz hirek nem nagyon biztatók. Évekig nem lesz ott iparcikkek felvételére alkalmas közönség, másfelől alig van remény, hogy a nagy nyugati államokkal versenyre tudjunk kelni. — Nem áll módjában elfogadni a költségvetést. Bogya János részletesen foglalkozik a Balkán mai helyzetével, majd vázolja a szerb külpolitikának Szaloniki felé való törekvését. Minden esz- | Huszár Károly az osztrák-magyar diplomáciát könnyelműnek mondja. Huszár Károly: Végre egyszer le kell szegezni azt a hallatlan mulasztást és könnyelműséget, amelyet az osztrák-magyar diplomácia a háború befejezése és a békekötés körül követett el. Ha akkor tájékoztatták volna a közvéleményt, de különösen Magysrországot saját sorsát illetően, akkor nem ért volna bennünket olyan meglepetéssel a forradalom. Emlékeztet arra a nagy megalázásra, amellyel Franchet D'Esperay részesítette Károlyit és kíséretét Belgrádban. Franchet D'Esperay előtte exkuzálta magát, hogy ó nem a magyar nemzetet akarta megalázni, hanem a forradalmat. Az az érzése, hogy bilincseink lazulnak és örül, hogy a trianoni ketrecből kijutottunk. Kéri a külügyminisztert, hogy vegye fontolóra az orosz szerződéssel szemben hangoztatott legsúlyosabb aggodalmait. A költségvetést elfogadja. Pintér László: A határforgalom körüli anomáliákat teszi szóvá. Különösen a cseh-magyar határforgalom terén hangzik el sok panasz. A csehek nem ugy értelmezik az egyezményt, mint mi. Mig a csehek csak közvetlen a határ mentén fekvő községekbe engedik meg a határátlépést, addig nálunk 15 kilométeres körzetben engedélyezik. Ezt a helyzetet tisztázni kell. A költségvetést elfogadja. Ezután Zsitvay Tibor alelnök a vitát bezárja és a tanácskozást befejezettnek nyilvánítja, majd szavazásra teszi föl a kérdést. Petrovácz Gyula a határozatképesség megállapítását kéri, mire névsorolvasás következik. Ezután áttérnek tárgyalására. Neubauer Ferenc előadó ismerteti a belügyi tárca költségvetését. Rámutat arra, hogy a belügyi tárca terén teljes mértékben érvényesül a takarékosság s különösen mióta a mostani belügyminiszter áll a tárca élén, a legerélyesebben folyik a létszámcsökkentés. Ismerteti a belügyi tárca költségvetésének számadatait. Kéri a tárca költségvetésének belügyi tárca költségvetésének általánosságban és részleteiben való elfogadását. Zsitvay Tibor alelnök bejelenti, hogy a névsorolvasásnál távol volt képviselők névjegyzékét a legközelebbi ülésen fogja bemutatni s akkor tesz majd javaslatot az utólagos igazolást illetőleg. Kéri, hogy azok a képviselők, akik még a mai nap folyamán aláírják a jelentkezési ivet, igazoltaknak tekintessenek. A Ház ehhez hozzájárul. A belügyminiszter védi a rendőrség mai létszámát. Ezután Rakovszky Iván belügyminiszter szólal fel. A költségvetésben a belügyi kiadások kétharmadrésze rendészeti természetű. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a belügyminisztérium munkája nagyrészt rendészeti munkába merülne ki. Vannak olyan feladatok, amelyeket régebben a hadsereg látott el. Most azonban mindezek a belügyi tárcát terhelik. Ilyen például a sajtószolgálat, amely nem a sajtónak valamilyen ujabb ellenőrzését jelenti. A hadsereg létszámának lecsökkentése miatt egészen uj intézményeket is kellett felállítani. Ilyen a folyamőrség. — Összehasonlítva a karhatalmi szervezetek létszámát a békebelivel, el kell ismerni, hogy a mai létszám teljesen megfelel a változott viszonyoknak. — A belügyi gazdálkodás szempontjából nagyon célszerű volna, ha az egyes városok együttműködést fejtenének ki, ha a városok pénzügyeit egy központ utján bonyolítanák le s így az egyik város a másik esetleges pénzfeleslegét igénybe vehetné. A községek és a vármegyei hatóságok helyzetéről ugyanezt lehet mondani. — Hatalmas munkát ró ránk — úgymond — a trianoni szerződés az állampolgársági kérdések tekintetében. — Ezután áttér a kiskorúak vagyonának kérdé- [ sére. A gyámhatóságok bevonásával már régebben keresi a megoldási módokat. Remélhető, hogy sikerül a kiskorúak vagyonának legalább részben való valorizálását elérni. (Helyeslés.) Ezután áttér a szociáldemokratákkal kötött paktum ügyére. Rendezett államban abszolút, korlátlan jogok nincsenek. Jogot csak addig lehet gyakorolni, amig a közérdeknek, az állam biztonságának, a nemzet érdekeinek nem árt. Ebből következik, hogy az állam azokkal, akik bizonyos tömegek szervezete nevében garantálják, hogy a jogok gyakorlásával nem élnek vissza, e jogok szabadabb gyakorlásának kérdésében igenis köthet megállapodást. Kéri végül elégtételül legalább annak konstatálását, hogy az országban rend van. (Éljenzés.) Szabó Géza beszédének elhalasztását kéri. Ezután az elnök kegyeletes szavakkal emlékszik meg Ullmann Adolf báró elhunytáról. Görgey István és Örffy Imre bizottsági jelentéseket terjesztenek be. Végül az elnök javaslatára kimondotta a Ház, hogy legközelebbi ülését kedden délelőtt tartja s azon a költségvetés tárgyalását folytatja. Az ülés negyed 7-kor ért véget.