Szeged, 1925. február (6. évfolyam, 26-48. szám)

1925-02-07 / 30. szám

1925 február 7. S £ B Cl B r> 3 A Szegedet még mindig nem árusíthatják az utcán, a polgárság és munkásság fizessen elő rá! Két évi börtönre Ítélték Martonosi Józsefet, aki Horgoson agyonvert egy szerb vámőrt. Szeged, február 6 (Saját tudósítónktól.) Három hónappal ezelőtt, november első napjaiban lakodalom volt a trianoni határtól kétszáz lépésre, Szécsi Ferencné Martonosi Piros tanyáján. A nagy lakodalomra megbírta az asszony a testvégjeit is, akik kétszáz lépéssel tovább, Horgaját. Dr. Mártó a József védőbeszédét a Hiszekegy-1\ kezdte és kijelentet'e, hogy mindenkinek binni kell addig, mig ilyen Martonosik vannak a trianoni határokon fu'. Fölmentést kér. Rövid tanácskozás után kihirdette Vild elnök a törvényszék ítéletét, ameiy szerint bűnösnek son laklak — Szerbiában. A két testvér: Mar- ! mondották ki Martonosi Józsefet erős felindu tonosi József és Martonosi János minden engedély ncikfll átszöktek a határon — Magyar- I országba, hiszen csak ké száz lépésről volt szó , és lakodalom volt nővérük udvarán. Az átsző- j kis a legsimábban sikerült és másnap délutánig ; ürítgették a poharakat a lakodalmas ház ud- ' varán. Másnap délután, az esti szürkületben, öt és hat óra között Martonosiék visua akartak szökni otthonukba, Horgosra. Simán jutották át csendben a trianoni határon, már mindössze hatvanhetven lépés választotta el őket horgosi házuktól, lásban elkövetett szándékos emberölés bűntettében és ezért két évi börtönre és őt évi hivatalvesztésre Ítélték. A büntetésből két hónapot kitöltöttnek veitek. A bíróság megállapította az erős felindulást, mivel először a vámőr elvette pénzüket, szidalmazta őket, majd ütésre emelte fegyverét. Sulyosbitó körülménynek találta a bíróság, hogy Marlonosit tiz év eiött testisértésért már elitélték, viszont enyhitö körülménynek beismerést, önként Jelentkezését és ittas állapotát. Az ítélet jogerős. A csongrádi bombamerénylet iigyében a Tábla bizonyitásklegészitést rendelt el. (Budapesti tudósítónk tele fon jelentése.) A budapesti királyi ítélőtábla a napokban befejezte a csongrádi bonbipör iratainak tanulmányozását és eredménye az a végzés, amelyet tegnapelőtt küldölt le a szolnoki bűntetőamikor a"sötétben hirtelen egy szerb vámőr ugrott ] jö«énysiékhez és amelv váratlan fordulatot a két testvér elé. Igazolványt kért, majd amikor ! Knt « bűnügyben. A Tábla végzése ugyanis a testvérek elmondták, hogy csak nővérükhöz I f\at Pontban a tanubizonyitás kiegészítései renmentek át lakodalomba, a vámőr felszította 5 dgelte e[ a"0nHdl„ bombaügybenés annak őket, hogy jöjlenek vele » községházára. Igy j ,0§a?4'?" á8áva' "^ojt Jjvényhiladtak tovább, amikor elérkeztek a Martonosi- I "eki " egsik, U*Ját bi?" puszta elé. A lestvérek itt arra kérték a vámőrt, j meg. Mindenekelőtt Jung Rózának a csongrádi engedje meg, hogy levessé* ünneplő ruhájukat | csendőrség szakácsnőjének kihallgatását renés igy menjenek a községházra. A vámőr erre { delte el a TáS'8'?k'^IHvéd4cbra "T' lökdösni kezdte Martonoíiékat, majd elvelte ' JW • , ^ívde íi?" ötszáznyolcvan dinár készpénzüket. Később szí- íírSya * De eg Qr«nd«li "tT,fWa dalmazni kezdte őket, „disznó magyarok'-nak » Kelter István és Bercze Gábor anuk kihallginevezte őket, majd amikor a Martonosi-fiuk ,ás*.< ~ akík "«lt6n IcUrtózlatá.ban vo tak vonakodtak fgy követői, hirtelen leemelte puskd- j - «« nézve, részesültek-e bántaljál és ütésre emelte. I Az ittas és fölindult Martonosi József erre • fölizgulva a szidalmakon, elkapta a vámőr pus- j káját, visszafelé fordította és ugy ütötte tejbe j a vámőrt, hogy az azonnal eszméletlenül össze- . esett, a puska pedig kettétörött. Amikor már > eszméletlenül feküdt a földön a vámőr, Martonosi még néhányszor fejbeütötte a törött puska tusával. A holttestet ezután bevonszclta az udvarba és ellejtette egy szénaboglya tövében. Ezután isméi átszökött nővérének tanyájára, elmondotta a történleket, majd hetek múlva önként jelentkezett a rendőrségen dr. Borbola Jenő rendőr tanácsos előtt. mazá;bsn és három más tanút arra akar kihallgattatni a Tábla, látták-e Bőlöny megveretéBét, mint azt a főtárgyalás során az egyik tanú velük igazolni akarta, de az idő rövidsége miatt ez nem történhetett meg. Mind e tanuk a védelem tanul. A Tábla orvosszakértök meghallgatását rendelte el továbbá arra, szenvedett-e Sinkó sérvben és csakugyan gyenge testalkatú volt-e, tisztázni akirja továbbá, hogy segédszolgálatos volt-e Sinkó, valamint hogy Fülöp Andor szapőr, vagy utász tiszt volt e ? A tanuk kihallgatását soron kivül kell foganatosítani. Itt emlitjflk meg, hogy Fuchs Gyula szolnoki tanácselnököt az ellene indult felügyeleti vizsgálat tisztázta, éppen igy tisztázta Diószegby miniszteri tanácsost is az ellene megindult fegyelmi vizsgálat. Egyéni akciók a városi földbérek ellen. Szijj Bálintnak nem volt a kormánytól semmiféle megbízatása. Szeged, február 6. (Saját tudósítónktól.) A háború előtt, a konszolidált gazdasági viszonyok között, alig tudtak a körtöltésen beiül élők arról, hogy városi bérföldek is vannak a világon. A bérlők jó, teljes értékű aranykoronákért 10—25 évre kifogták az árveréseken a különböző nagyságú parcellákat, azon berendezkedtek, tanyaházat építettek rá és minden fertálykor zúgolódás nélkül befizették a főpénztárba a várost megillető földhaszonbfrt. merült az a terv, hogy a városnak is át kellene térnie a főldbérbuza rendszeréről az aranykoronás földbér rendszerére. Abban az időben azonban a bérlők tiltakoztak volna a legerélyesebben az aranykoronás földbérek ellen, mert a buza ára alatta volt az aranyparitásnak és igy a város bizonyos többletjövedelemhez jutott volna anélkül, hogy emelte volna a földbéreket. Most azonban megváltozott a helyzet, a buza ára az aranyparitás kétszerese felé közeledik és igy a fötdbérlőkAkkor tudták, hogy ingyen Jézus Krisztus koporsó Maitnnosit nintinal lHar»<S7t«t«lr mivel npHío I íát sem őrizték és igy nem kívánhatják a várostól nek, ha most lérne át a város áz aranyvalutás kftXSoi Pfr 'g sem azt, hogy ingyen bocsássa rendelkezésükre fAirfWrrpnri,,-^ a hn.áh.n f^.^H* whw,^ ktMcsönöiségi szerződés még nincsen Jugo- földjét Amelynek jövedelméből egész tisztességeszláviai és Magyarország közölt, nem adiak ki ! 3en eltarthatták családjukat évtizedeken keresztül. a szerbeknek, fanéra a magyar törvényszék előtt folytatták le ellene az eljárást. Ebben az ügyben — nagy érdeklődés mellett — pénteken délelőtt tartót'a meg a főlárgyalást a szegedi törvényszék Vild Káro'y tanácsa. Az elnök először a vádiratot ismertelte. Az ügyészség erős felindulásban elkövetett szándékos emberölés bűntettével vádolta meg Martonosi József horgosi lakost. Martonosi József elmondotta vallomásában, bogy bűnösnek érzi magát, mert agyonverte az ismeretlen szerb vámőrt. Ezért Jelentkezett önként a szegedi rendőrségen. Elmondotta, hogy sokat ittak a lakodalmon,* de ön udatánál volt, amikor vissza akart szökni. Amikor disznó magyarnak szidta őt a vámőr, elborult a jeje, azt sem tudta, mit csinál. Agyonverte a vámőrt. K Rövid vallomása ulán testvérét, Martonosi Jánost, azuián pedig Martonosi Józsefnít és Martonosi Jínosnét hallgatták ki. Elmondták a történteket. A két asszony látta a holttestet házuk kapujában. Két nap múlva jött egy szerb bizottság és felboncolták a vámőit. Vallomásuk végén kiderült, hogy az asszonyokat a szerbek öt napig fogva tartották, majd elmenekültek gyermekeikkel Horgosról, otthagyták hiíua », földjüket. Átjöttek Domaszékre. Ma földönfutók. Eiuíán néhány domaszéki, feketeszéli gazdát hallgattuk ki, akik látták a gyí koiság után MartonoBi vé e* kezé', a törött puskát és akiknei Maric JSI ti is mondotta a történteket. A bizonyilási elírás befejezés! ulán dr. Tompa Béla ügyész Urtoifa meg vádbeszédét, bizonyítva \Laz ernbetölést, fenntartja v£uA háború valahogyan szétrombolta ezt a békebeli és normálisnak tartott felfogást, a különböző Í

)olitikai eltolódások és hamis jelszavak furcsa felogást termeltek ki. Ennek a furcsa felfogásnak a következménye az, hogy közel egy évtizede állandóan napirenden szerepel a földbérek ügye és állandó elkeseredett harcoknak az okozója. A város hatósága eleinte tehetetlen volt ezen a harctéren, mert nem merte megbolygatni a lehetetlen békét és igy a korona vásárló értékének fokozatos leromlása után a bérlők hosszú éveken keresztül ugyanannyi papirkoronát fizettek a földért, mint amennyi aranykoronát befizettek érte a háború előtt. A város jövedelme ennek következtében telföldbérrendszerre, a búzában fizetendő földbérek papírkorona értékének alig felét kellene fizetniük. Ez természetesen nagyon csábító lehetőség. A buza drágulása kiváltott már egy részleges földbérrevlziót célzó tanácsi határozatot, ez azonban csak a túllicitált bérföldekre vonatkozik és egyáltalában nincsen általános jellege. A tanács kifejezett álláspontja szerint általános bércsökkenésről beszélni sem lehet, mert nagyon sok bérlő még a 620.000 koronás búzával sem fizet annyit, mint amennyit a háború előtt fizetett. A csábító lehetőségnek természetesen nem maradt el a hatása. A földbérlők körében mozgalom indult és a mozgalom jelszava az aranykoronás földbér. Egyik deputáció a másik után kilincsel a földmüvelésügyi miniszternél, a földbérek rendelettel való általános'és aranykoronás rendejesen elértéktelenedett és ez az oka annak, hogy j Zét sürgetik és — mint hirlik — a földmüvelésmost tiz év mulasztásait kell helyrehozni a város rendezés terén. A tanács csak a kényszerítő körülmények hatása után mert a fötdbérek rendezésére gondolni és akkor, amikor a föld hozadéka már meghaladta a békebeli hozadék százszorosát is, hosszú harcok után végre felemelte a földbéreket a béke- • céljaikért. Egyszerűen' lázítják a bérlőket a város ügyi minisztériumban készül is már ilyenféle rendelet. Ettől az általános mozgalomtól függetlenül — Szeged környékén, a város bérföldjein egyéni akciókat is szerveznek azok, akik minden földbérharcban aktiv szereper játszanak nyilt és titkos beli bérek ötszörösére. Ezzel azonban megtette mégis az első lépést a földbérek rendezése felé és lassan, fokozatosan eljutott oda, hogy ma már a városi bérföldek jövedelme megközelíti a békebeli földbérjövedelem 60—70 százalékát. Ha időközben nem járt volna le egy sereg földbérleti szerződés, az arány sokkal kedvezőtlenebb lenne, mivel azonban a város három évvel ezelőtt áttért a buzavalutára és az elmúlt három évben tartott buzavalutás földárveréseken tisztességesnek minősíthető buzabérek alakultak ki, sőt legutóbb a nagy konkurrencia miatt — mert nagyon jó üzlet a föld és igy sokan versenyeznek bérletért — ' egyes helyeken a békebeli bérek értékét jóval meghaladó bérek alakultak ki, az értékarány javult valamivel. arany valutára való áttérés alkalmával fel- * ellen, még pedig a bérek fizetésének megtagadására lázítják őket — éppen ugy, mint annak idején a buzavalutás földbérek ellen lázítottak. A napokban Szegeden járt Szijj Bálint nemzetgyűlési képviselő, akit az érdekeltek a földmüvelésügyi miniszter kiküldöttjeként szerepeltettek, noha ő maga nem mondta magát annak. A váró hatósága hivatalosan érdeklődött ebben az ügyben a földművelésügyi minisztériumban, ahonnan azt a hivatalos választ kapta, hogy Szijj Bálintnak, a szegedi kurzuslap által is megszólaltatott képviselőnek a minisztérium semmiféle megbízatást nem adott ér, nem is tudott a képviselő szegedi kirándulásáról semmit. Szijj Bálint tehát vagy eg>íni ambícióból jött Szegedre, vagy azok hívták le, akik csatasorba szerelnék állítani a városi földek bérlőit a város ellen.