Szeged, 1925. február (6. évfolyam, 26-48. szám)

1925-02-06 / 29. szám

t SZEGED 1925 február 6. ket tettek tüzérségi is egyib hadianyag szállí­tásra, Angorai távirat szerint a török külügymi­niszter a külföldi sajtó képviselőle élőt; kije­lentette, hogy Törökország nem fog válaszolni a Görögország risztről jövő háborús kihívá­sokra, de teljes mirtikben fenntartja a maga cselekvist szabadságát. A (örök saj'ó egyhan­gúlag helyesli a kormiry áláspontját és nyo­matékosan hangoita'jí, hogy Görögország az egész töröksigget találja szemben magát, amely kisz minden eshetőségre. Zsirkay középiskolai numerus clausust is kiván. Miniszterek fölazólalása a költségvetési vitában. Budapest, iebruár 5. A nemzetgyűlés mai ülését Scitovszky Béla elnök délelőtt tizenegy órakor nyitotta meg. Elsősorban a határozati javaslatok, illetve a pénzügyi bizottság jelentésében foglalt indítványok fölött döntenek. Ennek során a pénzügyi bizottságnak az az in­dítványa is szóba került, amely a toborzóirodák átalakítására nézve megteendő lépésekre utasítja a kormányt. Csáky Károly gróf honvédelmi miniszter ki­jelenti, hogy mindent el fog követni arra, hogy belátásra birja a nemzetek szövetségét és nagy­hatalmakat és elérje, hogy idővel megengedtessék a rendszeres sorozás is. A valorizációra vonatkozó javaslattal kapcsolat­ban Bud János pénzügyminiszter kijelentette, hogy a valorizáció ügyében legközelebb törvényjavasla­tot terjeszt a nemzetgyűlés elé. A veneriás betegségek leküzdésével kapcsolat­ban kötelező vérvizsgálat elrendelését indítványozta Alföldy Béla a fővárosi iskolákban. Alföldy Béla a következő határozati javaslatá­ban a házasulandók kötelező orvosi vizsgálatának elrendelését kéri. Mindkét javaslatot elvetették. Ezután Kiss Menyhért határozati javaslatát tár­gyalják, amely a miniszteri autók használatának megvonását kéri. Bud János pénzügyminiszter: Határozottan visszautasítom ezt a javaslatot. A miniszterek annyira el vannak foglalva sokszor a késő éjsza­kai órákig is, hogy csak a közvélemény izgatása lehet a célja ennek a javaslatnak és semmi egyéb. Több javaslat után sor került Eckhardt Tibor határozati javaslatára, amely a magyarországi zsidóságnak nemzeti kisebbséggé való nyilvánítá­sáról szól. Pesthy Pál igazságügyminiszier: A magyar zsi­dók helyzete törvényeinkben van lefektetve és sza­bályozva, a határozati javaslat tehát fölösleges. Kéri annak elvetését. A Ház igy határoz. Zsirkay János azt indítványozza, hogy a nu­merus clausust terjesszék ki az összes közép- és szakiskolákra. Klebelsberg Kunó gróf kultusz­miniszter : A kormánynak nincs szándékában a numerus clausust kiterjeszteni sem a közép-, sem a szakiskolákra. Következett az egyes tárcák általános tárgya­lása. A tárgyalást a miniszterelnöki tárcával kezdik. Örffy Imre előadó elfogadásra ajánlja a minisz­terelnöki tárca költségvetését. A kormányzóság költségvetéseinek tételei — úgymond — nem olya­nok, mint bizonyos oldalról hango tatni szeretik, nem kényesek és nem túlzottak. A miniszterelnök­ség költségvetésével foglalkozva megállapítja, hogy az ország legrosszabbul fizetett köztisztviselői a miniszterek. Strausz István: Ha az állami bevételekből tit­kos alapot létesítettek, a törvényhozás ezt vissza­élésnek minősítette. Az 1897. évi XX. t.-c. a tit­kos alapok ellen szól. A mostani költségvetésben ennek a visszaélésnek eklatáns példáját látjuk. Felolvassa a kormányzóság háztartásáról beter­jesztett költségvetés indokolását. Tudjuk, — folytatja ezután —, hogy a nemzet­gyűlés bölcsesége ugy határozott, hogy mig a király át nem veszi jogait, a királyi palota és a gödöllői kastély fenntartása, valamint az idevonat­kozó kiadásokat is az állam vállalja. Az az intenció vezette a nemzetgyűlést, hogy a királyi palota fenntartása, valamint a gödöllői és az ezzel kapcsolatos kiadások fedezéséről a szuverén nemzetgyűlés gondoskodjék és senki sem szólott az ellen, hogy a királyi palota és a gö­döllői kastély kényelmét a kormányzó élvezze. Ez­időszerint a kormányzó gyakorolja az államfői jo­gokat és az erre vonatkozó pénzügyi kérdésekben különösen nyilvánosságot követel magának a köz­vélemény. Érthetetlen, hogy miért történik éppen a királyi vadászati jog kivonása a kormányzói háztartás köréből. A királyi vadászati jog mintegy 20.000 holdra vonatkozik. Bud János pénzügyminiszter: Abban azt hiszem, mindnyájan megegyezünk, hogy az államfőt mind­az megilleti, ami tekintélyének emeléséhez hozzá­tartozik. Én magam is azt az elvet vallom, hogy minden a nagy nyilvánosság előtt történjék. Nem látok összeütközést a költségvetési jog és azon intézkedés között, hogy a vadászati jog kezelése alapszerüen történjék. Szólásra következik Dréhr Imre: Az állami költ­ségvetés mai keretei között az állampapírok el­értéktelenedéséből legsúlyosabban sújtottak némi | kárpótlásán tul a valorizációról nem lehet be­szélni. Nyíltan ki kell ezt mondani, mert a valori­zációs jelszavak leple alatt oly erkölcstelen speku­láció folyik, amelynek nem lehet más eredménye, mint a kedélyek felizgatása s a nyugalom meg­bontása. Az államadósságok általános valorizáció­jára gondolni képtelenség. Lukács György indítványozza, hogy a nemzet­gyűlés Jókai képviselőházi beszédeit adja ki, hogy a nagyközönség megismerhesse őket. Kiss Menyhért: Az államfő reprezentálásairól, a rendelkezési alapokról és a földreform végrehaj­tásáról beszél. Azzal végzi felszólalását, hogy az ellenzéknek csak a morgás jogát adja meg a kor­mány. Ennek az lehet a következménye, hogy miután felszólalásainknak és kritikáinknak semmi eredménye nincs, mi is csatlakozni fogunk a passzivitásban lévő ellenzékhez. Az elnök a vitát berekeszti. Vass József népjóléti miniszter reflektál a vita során elhangzott felszólalásokra. Az államfő leg­merevebben ragaszkjdik a költségvetés megsza­zte bott kereteihez. Bud János pénzügyminiszter: Ami a valorizá- „ . ció kérdését illeti, hogyan lehet kívánni, hogy az " ségvetést részleteiben is. állam valorizáljon, amikor az állam pénzügyei mentek tönkre. Ahol nem lehetett bennünket kö­telezni, ott még külföldi tartozásainkat is koroná­val fizetjük. Ezután Pesthy Pál igazságügyminiszter szólalt fel. A birák létszámáról beszél. Meggyőződése, hogy a bíróságnak közigazgatási célokra való al­kalmazása nem helyes és nem célszerű. Ezen a ponton férkőzött hozzá a gyanú a magyar bíró­sághoz. A birói státus kérdését illetőleg rámutat arra, hogy bizonyos animózitás van a többi tiszt­viselők közt a bírósággal szemben, mert azt hiszik, hogy a birák nagy fizetést kapnak. Kijelenti, hogy a státustörvény megváltoztatásába nem hajlandó belemenni. Szükség van a státus fenntartására már csak azért is, mert a birói minősítés külön birói vizsga letételéhez van kötve. Kijelenti, hogy a most megállapított birói fizetések közti arány érintését nem fogja engedni és tűrni. A magyar birói kar a nemzetnek olyan kulturális értéke, hogy ezt meg kell őrizni és óvni mindentől, ami műkö­désében kifogásra adhat okot. Foglalkozik ezután az ügyvédi kar helyzetével. Rámutat arra, hogy ma 1700 zal több ügyvéd van, mint amennyinek az arányszám szerint Csonkamagyarországon kel­lene lenni. Ezután bejelenti, hogy elkészült a pol ­gári eljárás és az igazságügyi módosításokról szóló törvényjavaslat, valamint a büntető novella. Mun­kában van a kereskedelmi törvény módosításáról szóló törvényjavaslat, továbbá a korlátolt felelős­ségű társaságokról, a váltókról, a pénztartozások átértékeléséről szóló, valamint a rég óhajtott bün­tetőtörvénykönyvről szóló javaslatok. Wolff Károly után Herczegh Béla foglalkozik az ügyvédi kar helyzetével és sajnálattal állapítja meg, hogy a gazdasági viszonyok következtében az ügyvédi kar roppant válságos helyzetbe került. A nemzetgyűlés az igazságügyi tárca költség­vetését elfogadja és vita nélkül elfogadja a költ­A nemzetgyűlés legközelebbi délelőtt 10 órakor tartja. ülését pénteken A Paaics-kormány erőszakosságai a választáson. Genf, február 5. A Journal de Genive hosz­szabb levelet közöl a jugoszláviai választásokról. A levél elmondja, hogy a választásokat ér ási izgalom előzi meg, a kormány a győzelem biztosítása érdekében minden eszközt felhasznál. Szavazati jogot adtak az orosz menekülteknek, ak k igen nagy számban tartózkodnak az or­szágban. A minisztertanács megszüntette a kip­vlselők sértetlenségét és többet közülök a ható­ságok szemeláttára furkósbottal vertek el. Azokat a tisztviselőket, akik nem járnak a kormány kezére eltávolítják az állami szolgálatbM. Tel­jes dühvel vetette magát rá a kormány a horvát köztársasági pártra, amely 70 képviselőt számlál. Pasics néhány hónappal ezelőtt még öt tárcát kínált fel Radicséknak a maga kormányában és Radiccsal együ't jegyzökönyvet irt alá. Azóta esküdött bosszúi Ridics ellen, amióta ezt a jegyzőkönyvet Radics nyilvánosságra h)zta. A város és a munkanélküliség. Szeged, február 5. (Saját tudósítónktól.) Annak idején teljes terjedelmiben leközölte a Szeged a siegedt szakszervezeti bizottságnak a város polgármesteréhe! és tanácsához intézett bead­ványát, amelyben azt kérte, hogy a város te­gyen meg minden megtehetőt a veszedelmesen növekvő munkanélküliség megszüntetése érdeké­ben. A szakszervezeti bizottság beadványában részletesen kidolgozott statisstikát is közölt, amely szerint Szegeden a munkanélküli szak­munkások száma meghaladja a kétezret. Elis­meréssel állapította meg a bizottság, bogy a város kü önböző építkezéseivel jelentékeny mó­don enyhitette a szegedi munkapiac helyzetét, ez azonban még mindig kevés, rcéj több munkaalkalomra vtn szakié*. A szakszervezeti bizottság ezenkívül arra is megkérte a város hatóságát, hogy a munkanélküliség megszünte­tése érdekében intézzen feliratot a kormány­hoz is. A tárgyilagos hangú ét kézzelfogható igazsá­gokat tartalmazó beadvány leközlése óta eltelt már legalább egy hét és azóta többször érdek­lődtünk a polgármesternél a beadvány sorsa iránt. A polgármester azonban mindannyiszor 1 | kijelentette, hogy a beadványról nem tud sem­I- I mit, az még a tanácsülés elé sem került. Pedig a beadvány elég fontos kérdés elinté­zésére kérte fel a város tanácsát és a bead­ványt — biztos tudomásunk szerint — iktatták is a város iktatóhivatalában, ugy látszik azon­ban, a város hatóiágainak fontosabb és sürgő­sebb elintézni való ügyei támidtak és azok szo­rították háltérbe a munkanélküliség másodrendű lontoiságuvá degradált ügyét. A polgármester egyébként érdeklődésünkre nyilatkozott a munkanélküliség csökkentéséről. Elmondotta, hogy a város a fogadalmi templom és a három uj bérhát építtetésével elment a lehetőségek legszélsőbb határáig, más munka­alkalmat nem teremthet, mert nincs pénse hozzá. — A munkanélkülieknek azonban — mon­dotta a polgármester — ad a város munkát. Nem valami kényelmeset, nem ÍB nagyon jjöve­delmezőt, de mindenkinek ad, aki jelentkezik érle. Az utjaviiá tokra megrendelt kőanyag fel­töréséről van szó. A követ a javítandó mü­utakra már kiszállították, tehát a munkahely nem a városban van. Aki belejön a kőtörésbe, az 60—70 ezer koronát is kereshet naponta. De ha jelentkeznek is erre a munkára, hama­rosan otthagyják. Eszel a polgármesteri nyilatkozattal valószínű­leg nen tartják elintézettnek a munkanélküliek a ké dés\ de nem tarthatjuk elintézettnek mi sem, ha el is kell ismernünk, hogy a város egymagában tényleg több munkaalkalmat te­rentett S legeden, mint a szegedi magántőkék és az állam együttvéve. A beadványban ugyanis meghucódik az a szerény kérés is, hogy a vá­ros a kormánynál tegyen lépéseket a munka­nélküliség problénájánsk megoldása érdekében. A város hatóságának azonban — a jelekből következtetve — nem sürgős a dolog. Lehet, hogy a multak tapasztalataiból okulva, helyes mértékkel méri már a tanács a kormányhoz in­tézett föliratot, illetve a város főlirati jogának értéké*. Régebben még, talán Balogh Lajos kí­vánságára is, dörgedelmes fölirat ment a kor­mányhoz a destruktív sajtó megrendszabályo­zása lárgyában, ami minden bizonnyal fonto­sabb ügy, mint a munkanélküliség. Mivel azon­ban a főiiratok nem igen mutatkoztak eredmé­nyesebbeknek a pusztába kiáltott szónál, meg­lehet, hogy a város hatósága hallgatólagosan lemondott főlirati jogának gyakorlásáról. Csak az a különös, hogy éppen akkor mond le róla, amikor a munkások érdekeiről van szó. IMAWMMWMMMMMMMMMMMMMMK Beszerzési áron alul a legfinomabb és a legegyszerűbb bútorok cssk Kakuszinál — mig a készlet tart — kapható Tisza Lajos-körut 20. Qróf-palota. re<

Next

/
Thumbnails
Contents