Szeged, 1925. február (6. évfolyam, 26-48. szám)

1925-02-06 / 29. szám

1925 február 6. SZB08D 3 A Szegedet még mindig nem árusíthatják az utcán, a polgárság és munkásság fizessen elő rá! A fővárosi kereskedők a csődönkivüli kényszeregyezség minimális kvótájának megállapítását kérik. Budapest, február 5. A gazdasági közvéleményt és a kereskedelmi világot az utóbbi időben nagyon nyugtalanítják a sűrűn fellépő fizetésképtelensegek és kényszeregyezségek. A kereskedelmi képviseletek e célból értekezletet tartottak a budapesti kereskedelmi és ipa kamarában. Az igazsdgügyminiszterhez intézendő felterjesztésben rámutatnak az egyre szaporodó fizetésképtelenségeit okaira és kérik a minisz ert, hogy a csődönkivüli kinyszeregyezségre vonatkozó rendeletet reformálja meg. Idevonalkoiólag a Fővárosi Kereskedők Egyesülete részéről a köve kezőket mondo ták: — Az utóbbi időben észlelt iníolvenc ák kizárólag nyomasztó gazdasági viszonyainkra vezethetők vissza. Ezen nyomasztó helyzetnek jelenleg gyakori következménye az, bogy az , adósok kénytelenek csődbe menni. Nálunk , gyakran hivatkoznak az osztrák eljárásra, ahol | a kényszeregyezség esetén a minimális kvóia ! 25 százalék. A legújabban csődbejutott cégek csaknem kivétel nélkül a háború után keletkeztek és alig találunk köztük olyanokat, melyek a háború előtt is fennálltak volna. Az igazságügymin isztertfll azt kérjük, hogy olyan rtformot léptet sen éle b?, amely a csődönkivüli kényszeregyezségi eljárások eseténél a minimális kvótát megállapítja. „A reakciós Bethlen-kormánytól józan ember a titkos választójogot nem remélheti/ Dénes István megokolta a „Szeged" munkatársa előtt, hogy miért hagyott fel a parlamenti passzivitással. Szeged, február 5. (Saját tudósítónktól,) Jelentettük, bogy Dénes István, a Magyarországi Munkáspárt egyetlen képviselő tagja bejelentette a Demokratikus Blokk egyik vezetőjének, Szilágyi Lajos nemzetgyűlési képviselőnek, hogy pártja taktikai okokból fölhagy a parlamenti passzivitással és ismét aktív munkába kezd. Ez a bejelentés föltűnést keltett, mivel köztudomásu volt Dénes Istvánról, bogy a Demokratikus Blokk egyik iegagilisabb tagja, aki nemrégen is kijelentette, hogy kitart minden körülmények közölt a blokk eszméi mellett. A kilépés után is tisztában volt mindenki, hogy Dénes István elhatározása a Demokratikus Blokkra nem bir jelentőséggel, mivel a munkásság és polgárság képviselői a blokk keretein belül a legbiztosabb együttműködés jegyében dolgoznak a demokráciáért. Dénes István csütörtökön — egy tárgyalás alkalmával — Szegeden tartózkodott és ez alkalommal kifejtette aktivitásba vonulásának okait a Szeged munkatársának. Dénes István ereket mondotta : — Síilágyi képviselő ur akiivitásomat bejelentő levelemet teljesen félremagyarázza. Távol áll tőlem még a gondolata is annak, hogy bármely baloldali pártol szándékom lett volna a választójog kérdésében még a gyanú látszatával is illetni. Szent meggyőződésem, hogy az összes baloldali pártok és politikusok a legteljesebb általános, egyenlő és titkos választójogért küzdenek. A Magyarországi Munkáspárt a kizáratások idejének leielte utáni passzivitást a maga részéről csak azon feltétellel volt hajÍ landó vállalni, ha a baloldali párlok közös ga• ' randát vállalnak arra nézve, hogy a földműnkásságra Is kiterjedő titkos választójog kivívásáig nem megyünk be a parlamentbe. — A demokratikus szövetség indítványomat magáivá is tette. Éi tehát, midőn ezen írásbeli garanciához ragaszkodtam, nem tettem egyebet, minthogy egy hozott határozatnak akartam érvényt szerezni. S mivel éppen Szilágyi képviselő ur közöltem velem, hogy a határozatunkhoz vaíó ragaszkodásomat az intézőbizottság a bizalmatlankodá8 jelének tekintette, kötelességemnek éreztem párlom álláspontjának megóvása végett a konzekvenciákat magamra nézve levonni. — Tettem ezt azért is, mert a reakciós Bethlen-kormánytól józan ember az általános, egyenlő, községenktnti választójogot nem remélheti. Visiont a Magyarországi Munkáspárt állal képviselt földmunkástömegek sienpontjából csak annak a választójognak az elérése jelent eredményt, mert csak egy ilyen választójog mellett szavazhatnak ezek is titkosan. — Ezen teljes eredmény elérése nélkül a Magyarországi Munkáspárt még taktikai okokból sem egyezkedhellk a parlament többségével és a kormánnyal. Viszont ez a merev álláspont zavarólag hathatott volna a Demokratikus Blokk taktikájára, mely komoly eredmények után szintén a parlamenti béke helyreállítására törekszik. Kizárólag ezen okok késztették a pártomat arra, hogy az aktivitás terére lépjen. (v. gy.) Izgatásért pörbe fogtak egy földmivest, aki a francia forradalomról mesélt. Fölmentették Molnár Györgyöt. Szeged, február 5. (Saját tudósítónktól.) 1924 tavaszait történt, hogy egyik csöndes estén Tótkomlóson Molnár György földműves meglátogatta Boros M;hály házát. Elfzö napon Molnár György — aki Dénes litván ellenzéki képviselő pártjának tótkomlósi elnöke — köciönkörte BDroséktól a Tolnai Világlapja Vlláglexlkonát és különöskápen azt a kötetet, ame>y a nagy francia forradalommal, Dantonml és Robespierre-el foglalkozik. Beszélgetés közben politikáról ts esett szó, amelynek kapcsán Molnár élesen kikelt a kormány munkásellenes politikája ellen. Mejd a későbbi órákban beszélgetni kezdtek a világtörténetről, Molnár pedig aztán előadást tartott azokról, amiket a francia forradalomról olvasott. Beszélt a sansculotte* okról és arról a rongyos vörös nadrágról, amelyet a francia forradalom napjaiban egy magas karóra tűztek, végighordoztak az utcákon, hogy ez a rongyos nadrág jelképezze Franciaország nyomorát. Molnár hozzáfűzte ehhez, hogy nemsokára Magyarországon is karóra fogna* tűzni epy rongyos nadrágot, mert nálu ik is nagy már a nyomor. Éjfél felé Molnár elhagyta Boroséit házát. Egyide'g nem izgatta ezután Tótkomlós csöndjét semmi sem, mig napok múlva azt a hirt , kezdték terjeszteni, hogy eltüntettek egy fiatal 1 cselédlányt, akivel Momér Györgynek szerelmi viszonya volt. Néhány nap múlva Borosné névtelen levelet Irt a csendőrségnek, amelyben azt állította, hogy a kis cselédlányt Molnár gyilkolta meg. Nemsokára pedig kiderült, hogy a kis cselédlány — éi. Molnár hamis vád miatt följelentette Borosné.', akit a járásbíróság el is ítélt. Az itélet után nagy harag kezdődött Barosék és Molnár között és ekkor történt az, hogy hat hónap után följelentést tettek Molnár ellen izgatás miatt azért a beszélgetésirt, amelynek kapcsán Molnár a francia forradalomról tartott előadást. Borosék azt áhítottá r, hogy Molnár a „rongyos nadrága* után ezt a ki jelenést tette: — Addig nem leíz rtnd az országban, mig házam elő t, a nagy szí'fán a vörös zászló nem lens; I Ezért az állam és társadalmi rend feljorga- i tdsára irányuló izgatás miatU indult meg az eljárás Molnár ellen. A szegedi törvényszék Juhász tanácsa csütörtökön délelőtt tárgyalta ezt az ügyet. Molnár nyiltan, őszinén és emelt fővel áll a bíróság előtt. Csizmás, egyszerű parasz'i ember. Áchim L. András tanítványa. Büszkén hangoztatja, hogy a Magyarországi Munkáspárt tótkomlósi elnöke. A védőtisztet dr. Dénes István nemzetgyűlési képviselő látja el, mig a vádat dr. Balázs Sándor ügyész képviseli. Molnár György kije'en'ette, hogy ő a párt elnöke, nyiltan megmondja, hegy nircs megelégedve a mai rendszerrel, de vörös lobogóról sohasem beszélt. A parlamenti formákon belül küzdenek a rendért, békéért és szabadságért. Az egész dolog Borosék bosszújának müve. Ezután Boros Mihályékat hallgatták k'. Kiderült, hogy ők tették meg a följelentést Molnár ellen. Eleinte jóviszonyban voltak Molnárral, de később Molnár Borosné anyjának védelmére kelt Borosékkal szemben és ezért harag kezdődött közöttük. Borosné bevallotta, hogy egy névtelen levelet irt, amelyben gyilkossággal vádolta meg Molnárt, hogy a teherben levő kis cselédet elöntette. Ezért a levélért őt elitélték. Részletesen elmondták azt is, hogy Molnár a Világtörténetet oivasta. Molnár azt is mondotta, hogy addig mindig rossz világ lesz, mig az ellenzék nem kerül többségbe a parlamentben. Özv. Lehotzky Mihályné, Borosné édesanyja arról te z vallomás', hogy vörös zászlóról sohasem beszélt Molnár, csak a francia forradalom rongyos nadrágjairól, amit karóra tűzve hordoztak. Tuska Anna cseléd'ány Boroséknál, csak tótul beszél, ezért délutánra halasztották el a tárgyalást, amikor is tolmács utján hallgatták ki. A törvényszéki szolga- tolmács csak nehezen értette meg a cselédlány szavait, igy a kihallgatás lassan fjly». Tuska Anna bent volt a beszélgetésnél, semmi mást nem hallott, mint a vörös zászlót. Azt sem tudja, mi az francia forradalom, vagy politika. Ezután zavarosan beszél tovább. Molnár György ennyit mondolt a vallomás végín: — Ez a kis cselédlány csak azt mondjap amire betanították. A pörbeszédek után a bíróság néhány perc múlva kihirdette az ítéletet, amely szerint a vád alól fölmentették Molnár Györgyöt. Az indokolás kimondja, hogy Borosék terhe'ő vallomását nem lehetett elfogadni - a nagy ellenségeskedés miatt, mig Tuska Anna cselédje Boroséknak és igy nincs kizárva, hogy befolyásolták vallomása előtt. Megnyugtató bizonyíték nem vol', így a törvényszék felmentette Molnár Györgyöt. Az ítélet ellen az ügyész felebbezéssel élt. A tárgyalás végén pedig Molnár ennyit mondott: — Talán csak nem bün, ha a francia forradalomról olvasok I Magyar-cseh és magyar-lengyel tárgyalások. Prága, február 5. Február első felében Tátralomnicon egy cseh-szlovák és et y magyar vas* utügyi szakbizottság fog összeülni. A szaktanacskozást egy hétre tervezik. A tárgysorozaton szerepelnek azok a szerződések, amelyek cseh-szlovákia és Magysrország kö/JMt a vasúti határforgalom rendezése céljából létrejöttek. Ezek egységesítéséről lesz szó. Prága, február 5. A budapesti cseh-szlovákmagyar kereskedelmi tálalásokkal párhuzamosan egy cseh-szlovák és egy magyar gazdasági delegáció Pozsonyba érkezett, hogy a tót felvidéki érdekeltségekkel bizonyos kérdések szabályozására érintkezésbs lépjen. Budapest, február 5. Gaarisaági tárgyalásoké kezdtek meg ma Budapesten s lengyelekkel. A kereskedelmi szerződés n egfeötésél sésziíik eíC és fontos tarifakérdéseket is rendeznek.