Szeged, 1925. február (6. évfolyam, 26-48. szám)

1925-02-06 / 29. szám

Egyes siám ára 2000 korona KerkeastOség és kiadóhfvaíiall Deák Ferenc-utca 2. (F6níllskoláral szemben.) TeleKn 18-33. A .Szeged* megjelelik MIM kivételével minden up Egyes szAra ára 2000 rurooa. Előfizetési árak: Egy tCnapra helyben 40CC0, Budáimén és vidéken 45100 kor. Hirdetési árak: Félhasabon 1 mm. 500, 1 hasábon 1(00 kor. Szövegközi 50 százalékkal drágább. Apróhirdetés tiz szóig 2000, jeligés 3000 kor Szövegközti közlemények soronként 10.000, családi értesítés 50.000. NyÍHtér és gyász jelentés 100 0—aI drágább. VI. évfolyam. Szeged, 1925 február 6, PENTEK. 29-ik szám. Földrengések. Nem akarunk mi ezen a helyen semmiféle tudományos magyarázatba belemenni azt a földrengést illetőleg, amely a napokban Egerben és környékén kéményeket és falakat döntött és embereket, sőt oktalan barmokat is rémületbe ejtett. Ez a földrengés is nagy és szomorú dolog, de mi nem vagyunk tudós geológusok, akik az ilyen elemi erők okát és működését is meg fogják mondani, persze nem akkor, amikor alattuk is reng a föld és fölöttük is szakad a te ő, hanem amikor kényelmesen elvonulnak a könyveik közé, bár a tudós Plinius akkor is a tudományra gondolt és nem a politikára például, amikor Pompei és Herkulánum fölött tüzes eső lángolt és kavargott és az égből kövek hullottak manna helyett az eszeveszetten halálba menekülő horfitársak fejére. De Plinius római jellem volt és ezt nem lehet ma megkívánni, mondjuk, azoktól a hazai tudós tanároktól, akik az igazság tárgyilagos és poli ikamenles kutatása helyett inkább a tömegek divatos és kiadós szenvedélyeire építenek, ami ugyan meglehetősen ingatag talajra való épitkezés, de legalább a napi sikert meghozza és a muló tapsot és elismerést megszerzi az illetőknek. Nem, mi egészen más földrengésre gondolunk, bár az egri földrengés kevéssé veszélyes téma lenne számunkra, akik liberalizmust és demokráciát hirdetve, a lelkek békéjét és a társadalmi és gazdasági konszolidációt hangoztatva, némelyek köziudomása szerint igennagyon veszedelmes destrukciót mivelünk már esztendők óta. Igaz, hogy amit évek előtt, szinte magunkra maradva, buzgón és kitartóan vallottunk, azt ma már akarva nemakarva programjába vetle Bethlen István kormánya, különösen akkor, amikor a kormány feje a szabad Heivetia szép fővárosába megy, hogy egész világ előtt tanúbizonyságot tegyen arról, mennyire szivén fekszik neki az, hogy a nagy és müveit nyugati államok rokonszenvét és bizalmát újra megnyerje a magyar nemzet számár?. Mi egyelőre arra a földrengésre gondolunk, amely az utóbbi történelmi időkben az egész világon keresstülvonult, országhatárokat tolt el, néprétegeket emelt föl és sújtott le, trónusokat döntött össze, hagyományokat és hiteket ingatolt meg és amely még ma is világszerte nyugtalanítja az elméket és sziveket, de talán mégis csak el fog ülni egyszer. Földrengés idején és földrengés ulán az emberek önkénytelenül is magukba térnek, eszükbe, vagy szivükbe döbben az a megismerés, hogy milyen kevéssé szilárd és erős várunk nekünk ez a föld, amelyet méltán nevez a siralom völgyének a szép középkori imádság. — Kevély ember, miben kevélykedett — ezt pedig Petőfi Sándor kérdezte és méltán az ilyen földrengéseknek közelebb kell hozni egymáshoz az embereket, a nagy szolidaritásra ébreszteni a lelkeket és arra a megértésre eszmélteim mindannyiunkat, valahányan itt szenvedünk és vergődünk, bogy a testvériség szép krisztusi álmát jó volna már egyszer méjis csak valóra váltani közöttünk. De a földrengésben és a földrengés után még külön is rengetni a tőidet, ez igazán nem mondható valami különösen nagy és dicséretes bölcsetégnek, már pedig körülbelül ezt cselekszik azok a rossz ügyhöz méltó demagógok, akik még mindig és minden erejükkel azon vannak, hogy a lelkek földrengését fokozzák, a zavarokat újra fölidézzék, a lassan belyreálló nyugalmat megbolygassák, mert hiszen ez az ő mesterségük. Lendvai Lehner látván a magyar parlamentben egy beszéd alatt azt a közbeszóláit kockáztatta meg az ő közismert bátorságával és ötleteiségével, hogy csak kettő közölt lehet választani: világforradalom,vagy világpogromI Ez az öntudatos elszólás a telke rrélyéig, a szive fenekéig világit nem csupán Cegléd országos hirQ követének, de minazokénak, akik a mai zavarosban együtt halásznak és az elmúlt orgoványi időkben együtt vadásztak vele. A világforradalmat üdvözölte Cegléd mai nemzetgyűlési követe akkor, amikor lelkesen üdvözölte nyilvánosságra került levelében a vörös bolsevizmuat, a világpogtomot kívánja üdvözölni most, mint a fehér bolsevizmus prófé ája. Mintha bizony a kellő között nem lenne még egy harmadik ut, egy harmadik megoldás is, emberibb és magyarabb, okosabb és becsületesebb, mintha nem volna a vörös és fehér rémségeknél és végleteknél külömb lehetősége is az emberi és hazai boldogulásnak, megbékülésnek, gyógyulásnak és föllámadásnak ? Földrengés után épiteni szokás, nem rombolni, sebeket bekötözni, nem gyilkolni, vigyázni a tűzre és nem gyújtogatni. Földrengés után legalább is esztelenség tovább rengetni a Jöldetl A demokraták, szocialisták, Kossuth-pártiak és pártonbivüliek kitartanak a passzivitás mellett Rupert Rezső a passzivitásról. (Budapesti tudósítónk telejonjelentése.) A Szeged budapesti munkatársa megkérdezne Rupert Rezsőt, hogy mit s^l ahhoz a híreszteléshez, hogy több blofcktag a passzivitás feladását kívánja. Rupert Rezső a következőket mondotta: — Semmi sem bizonyítja jobban a passzivitás erejét, mint sz, hogy egyes sajtóorgánumok örömmel ujjonganak, ha valamit a passzív ellenzék állítólagos bomlásáról hallanak. Minket triumfálnak, ha egyik, vagy másik jelentéktelen ember kiugrik a passzivitásból és olyan embert üdvözlenek és arcképét közlik, akit azelőtt nem nagyon sokra tartottak. — Biztosan fudom, hogy a Kossuth-párt, a demokrata párt, a szocialisták és a pártonkívülieknek az a része, amelyre eddig is számítottak, szilárdan kitart a passzivitás mellett. Passzivitásuk most sem számit azokra az egyes pár'onkivOliekre, akik különben, ha elhagyják a passzivitást, odahullanak vissza, ahova valók, vagyis azok közé, akik mindig számolnak az esélyekkel, hogy a kormány valamit hasznukra, vagy kárukra cselekedett. — Ami engem illet — folytatta Rupert — t különösen örülök Dénes István kilépésének, 1 mert ezzel a kilépése el csak fokozódik a passzív ellenzék morális ereje. Mi már ismételten kijelentettük, hogy egyes egyedül csak az általános, tiikos választójogért vagyunk passzivitásban és hogy egyéni érzelmeink, mint például a kizárás is, nincsenek. Ismerve Dénest, mindig ellene voltam annak, hogy a blokknak tagja lehessen. Űrömmel látom távozását és ezen örömem azért is nBgy, bogy most már talán a szegény földmunkás szeme ki fog nyílni és elképedve fogja látni, hogy ki akart az ő vezére lenni. Felekezetlség, nemzetiség — és numerus clausus. (Budapesti tudósítónk telefonjelentése,) Pesthy Pál igazságügyminiszter ma a nemzetgyűlésen felszólalt akkor, amikor Eckhardt Tibor azt indítványozta, bogy a nemzetgyűlés utasítsa a kormányt olyan javaslat tételére, amelyben a zsidóságnak, mint nemzetiségnek a jogait szabályozza. Az igazságügyminiszter kérte ennek a javaslatnak elvetését, azzal az igen figyelemreméltó indokolással, hogy Magyarországon minden állampolgárnak a joga már szabályozva van. Ez a felszólalás azért fontos, mert az igazságügyminiszter ezen nyilatkozata a helyes törvénygyakorlaton alapul és nyilt színvallás annak a törekvésnek kapcsán, amely a zsidó vallású magyar állampolgárokat nemzetiséggé akarja minősíteni. Fontos ez a felszólalás, mert ezt a magyar törvények interpretálója tette. Nem tudjuk azonban, hogy Pesthy Pál igazságügy miniszternek ván-e tudomása arról, hogy a főiskolákon a numerus clausus alkalmazását a zsidókra is kiterjesztik. Ha az igazságügyminiszter ismer! a törvényeket, akkor ludnia kell azt, hogy a törvény nem vonatkozik a felekezetekre, hanem a nemzetiségekre. Ha pedig ismeri azt, akkor fel kell fennünk azt a kérdést, hogy vajfon minek minősiti a mostani állapotot ? Legkésőbb a Jövő héten terjesztik be a választójogi Javaslatot. Budapest, február 5. A választójogi javaslat beterjesztéséről Vass József helyettes miniszterelnök a következőképen nyilatkozott: — A választójogi javaslattal a legközelebbi minisztertanács foglalkozik. Mihelyt a választójogi javaslat elkészül, a kormány benyújtja a nemzetgyűlésen, függetlenül Bethlen István gróf miniszterelnök visszatérésének időpontjától. A miniszterelnök távozása előtt adott nyilatkozatában ugyanis azt hangsúlyozta, hogy távollétében ne 8 kerül sor a választójogi javaslat tárgyalására. A miniszterelnök nyilatkozata tehát nem érinti a választójogi javaslat beterjesztését. Remélem, hogy legkésőbb a jövő héten benyújthatjuk a javaslatot és akkor a Ház illetékes bizottsága megkezdheti a javaslat tárgyalását. MaMVMMWMMMfMM^^ Görögország készül a török háborúra. London, február 5. Az athéni angol követ tegnap délután megjelent a görög külügyminiszternél és közölte vele, bogy bár az angol kormány megérti Qörögország álláspontját, mégis azt ajánlja a göiög kormánynak, bogy a Törökországgal támadt konfliktus dolgában mérsékelt álláspontot foglaljon el. A francia követ is megjelent a külügyminisztériumban és a francia kormány megbízásából azt tanácsolta a görög kormánynak, hogy kerüljön minden háborús nyiL tkozatot és intézkedést. A görög külügyminiszter a kit követ előtt hangoztatta, hogy Görögország Igenis számol azzal, hogy háborúra kerül a sor és dolgozik is erre. Angóra, februá: 5. A nemzetgyűlésen Felby bég kijelentette, hogy Törökország békeszerető, de sohasem fogja megengedni, bogy belső ügyeibe kívülről beavatkozzanak. Ha ez megtörténnék, a kormány nem riad vissza attól a gondolattól, hogy szükség esetén fegyverrel is megvédelmezze az ország szuverénitását és a nemzet becsületét. Felszólította a képviselőket, hogy őrizzék meg nyugalmukat és önbizalmukat. A nemzetgyűlés egyhangú helyesléssel fogadta a miniszterelnök nyilatkozatát. Berlin, február 5. Athénben fontos katonai tanácskozásokst tartottak, amelyet egyes görög lapok egyenesen haditanácsnak mondanak. A tanícskozáson résztvett Miklakopules miniszterI elnök-hadügyminiszter, továbbá a vezérkar főI nöke. A külföldi cégeknél nagy megrendelése-