Szeged, 1925. február (6. évfolyam, 26-48. szám)
1925-02-01 / 26. szám
4 SZEQBD 19*5 február 1. Szombaton délután a színpadról két emeletnyi mélységbe zuhant Szabó Gizi színésznő. A fiatal színésznő a csontokig hatoló koponyazuzódásokat szenvedett. Szeged, január 31. (Saját tudósttónktól.) Siombaton délután könnyen végzetessé válnató súlyos baleset történt a szegedi szinház színpadán. Drtlyné Szabó Gizi fiatal rokonszenves szinisznő, a társulat egyik szubrettje egy szerencsitlen viletlen folytán a színpadról a két emelet mélysigü ptneibe zuhant és ugyancsak a szerencsés véletlen folytán csupán a csontokig ható íuzódásokat szenvedett. A Szeged munkatársa erről a szerencsétlenségről a kővetkezőket jelenti: A délután kettőig tartó próbák után a díszítő munkások a színpad bedíszletezésén dolgoztak szokás szerint és különös tekintettel arn, hogy szombaton délután is előadást tartottak a színházban, amely alkalommal az Egyenlősig került szinre. Az úgynevezett nagy és kis színpad között a szokás szerint fölnyitották azt a csapdát, amelyen keresztül a fölösleges díszleteket, háttereket leeresztik a két emelet mélységben lévő dí izletraktárba. Igy azután előhozzák az előadáshoz izükséges díszleteket és rövidesen bedí szletezik a színpadot. Körülbelül három órakor már a színészek közül senki sem tartózkodott a színpadon, részint mivel bevégezték munkájukat, részint pedig a színházt szabályok szerint a dlszletezes alatt senkinek sem szabad a színpadon tartózkodnia. Igy a munkások a diszletmester irányítása alatt teljesen csöndben és nyugodtan dolgoztak, amikor egyszerre beszaladt a színpadra Szabó Gizi — aki csak néhány bét előtt tartotta esküvőjét Delly Ferenccel —, mivel a valószínűség szerint a próbák után valamit bentfelejtett az öltözőben. A nagy sietségben Szabó Oizi nem vette észre a nyitott csapdát és belezuhant a kit emeletnyi milystgbe. A dolgozó munkások közül senki sem vette észre Szabó Qízit, valamint azt sem, bogy belezuhant a mélységbe. Ha a szerencsétlen fiatal színésznő a zuhanásnál elvesztette volna eszméletéi, a munkások bezárták volna a mélységbe. Sxabó Gizi azonban a zuhanás után hangosan kiáltozni kezdett és igy a munkások szinte kétségbeesetten szaladtak be a díszletraktárba, ahonnan kiszabadították a fiatal színésznői. Szabó Gizit ezután a mentők vitték be a közkórházba. A szerencsétlenség színhelyére azonnal kiszállott dr. Papp Menyhért rendőrkapitány, aki elsősorban megállapította azt, hogy a színpad teljesen világos volt is Szabó Gizinek nem lett volna szabad keresztülszaladni a színpadon a szabályok szerint. A csapda mellett különben is föl voltak merőlegesen állítva a fedőlapok és igy csodálatos, hogy a színésznő ezt nem vette észre. Szabó Gizi csak a véletlennek köszönheti, hogy a szerenc sétlenség nem járt beláthatatlanul súlyos következményekkel, mivel az alig fii miter sziles hosszú hasadikon szinte csak fokozatosan törtint a zuhanás ippen a már tebocsájtott díszletek miatt. Mivel pedig a mélységben levő vászon hátterek nem engedték le a színésznőt egészen a padozatig, Szabó Gizi csupán csontig hatoló fejtető zuzóddsokat szenvedett, valamint néhány sirülis törtint a jobb lábán. Az első pillanatban koponyacsonttöristöl, vagy agyrázkódástól lehetett tartani, de szerencsére ezek nem következtek be. A kórházban azonnal megoperálták a szerencsétlen színésznőt is a nagy virzis ellenire remélhető, hogy kit hiten belül fiigyógyul. Szabó Gizi szerepeibe egyébként szombaton este már Eöry Erzsi ugrott be. A szerencsétlenség után pedig néhány perccel Delly Ferencnek már játszani kellett a színpadon. MMWMMMWfWM^^ Az öreg Ferenc József. rlta: Tonelti Sándor. Ferenc József egyéniségének személytelensége és tartózkodó magatartása még legközelebbi környezetével szemben is, teszi különösen nehézzé lelki életének és belső fejlődésének a m 'grajzolását. Mégis cselekvései, élettörténetének külső körülményei alapján meglehetős valószínűséggel lehet azt állítani, hogy hosszú uralkodásának változatokban gazdag évtizedei nyomtalanul nem vonultak el fölötte és erős eltolódásokat idéztek elő nemcsak politikájában, a korminyzat kezelésében, hanem a dolgokról alkotott személyes felfogásában is. Bizonyos, hogy merev, abszolutisztikus uralkodónak nevelődött és ifjú korában valószínűleg háza németországi missziójának tudatától volt eltelve. E korszakban főleg anyjának, a becsvágyó Zsófia főhercegnőnek, Schwarzenberg hercegnek és Rauscher bíborosnak a befolyása alatt állott. Az 1866. esztendei szerencsétlen háború Ausztriát nemesik német- és olaszországi hatalmi pozíciójából szorította ki, hanem végleg megbuktatta a mereven abszolút és centrali8ztikus rendszert is. 1866 után Bécsben nem adták ugyan föl a reményt, bogy a Habsburgok hatalmi köre a déli német államok segítségével ismét kiterjeszthető lesz Németországra, de a porosz fegyverek sikerei a francia hircmezőkön megpecsételték a befejezett tényeket és a már férfikora delén álló Ferenc Józsefet uj utakra kényszeritették. Abszolút uralkodóból alkotmányos fejedelem, a Hohenzollernek riválisából pedig a porosz vezetés alatt létrejött uj birodalomnak a szövetségese lett. Lélektanilag az utókor ennél a kettős esetnél egy nagyon érdekes átalakulással áll szemben. Azt kétségtelennek kell tekinteni, hogy az Isten kegyelméből való elvnek szigorú felfogása és uralkodói méltóságának mindennél magasabban való értékelése mellett az alkotmányosság elveit Ferenc József meggyőződésből nem tehette magáévá. Épen ugy teljesen megbízható nyilatkozatok alapján abban sem lehet kételkedni, hogy a porosz hatalommal és a Hohenzolernekkel nem rokonszenvezett s csak azért fordult a német szövetséghez, mert nem volt más választása. Az alkotmányosságot és a német szövetséget csak a kényszerítő körülmények listása alatt fogadta el. Mindeneseire nagy önmegtagadás volt tőle, ha atyáinak ö ökségéröl és ifjúkorának ragyogó álmairól, a korlátlan császári hatalomról és a Habsburgok német hegemóniájáról visszavonhatatlanul lemondott. Mindazonáltal annyira beleélte magát az alkotmányos uralkodásnak a technikájába, hogy a bizantinizmus még a „legalkotmányosabb uralkodó" címével is megtisztelte. Ferenc József alkotmányosságát nem szabad azonban valamely belső meggyőződésből fakadó politikai elvnek, a népek önkormányzati jogú elismerésének, hanem csakis adminisztratív kisegítő eszköznek tekinteni. Az emberi társadalomnak az államról, a kormányzók és kormányzottak egymáshoz való viszonyáról alkotott felfogása az ő uralkodásának ideje alatt a legnagyobb változásodon ment át, ö azonban e felfogásnak a megváltozásától bensőleg teljesen idegen maradt. Az alkotmány megtartását, a felelős minisztériumokkal és népképviseletekkel val 5 együttdolgozást úgyszólván egy ellentmondás vitte bele a lelki világába: az, hogy az Isten kegyelméből való uralkodónak, aki nem az alattvalóknak, hanem egy felsőbb hatalomnak és a saját méltóságának tartozik felelősséggel, nem szabad megszegni az adott szavát. Ez volt az esete a német szövetségnél is. Ma már tudjuk, hogy Németország bekerítése idején Edvárd király fényes ajánlatokkal környékezte meg, birtokállományának garantálásával, sőt növelésének Ígéretével igyekezett öt az ántánt oldalára csábítani, vagy legalább is semlegességét biztosítani, de Ferenc József hajthatatlan maradt. Az aláírásával szentesített szövetséget még azokban a pillanatokban is szilárdan megtartotta, mikor egy más állásfoglalással előnyöket érhetett volna el a monarchia számára. Az utólagos bölcseség megvilágításában mondhatjuk azt is, hogy megmenthette volna vele a monarchiát és a Habsburgok birodalmát. Az uralkodói állásról alkotott felfogásából folyt azonban, hogy cse'ekedeteiben nem annyira politikai és egyéb megfontolásokkal, mint inkább a méltóság elvével vezettette magát. Uralkodása második felének Iá szólagos ellentmondásait ezzel az egy körülménnyel nehézség nélkül érthetővé lehet tenni. Á'lamférfiaknak és történetíróknak nagyon sokszor feltűnt az a különböző elbánás, melyet Ferenc József a magyar és osztrák ügyek intézését illetőleg tanusitott. Nem puszta feltevés, hogv a magyar alkotmány', melyre esküt tett, az általa császári hatalmának teljességéből ajándékozott osztrák alkotmánytól eitéiőleg kezelte s az utóbbinak egyoldalú értelmezésére kizárólag magát érezte feljogosítottnak. Merev magatartása a katonai kérdésben viszont azzal függ össze, hogy az állami élet megnyilvánulásainak ezt a részét kizárólag a saját hatalmi körébe tartozónak tekintette s talán a hadsereg egységének fenntartásában a monarchia fennállásának egyik biztositékát látta. A magyar politikától való idegenkedése bizonyára azzal függ össze, hogy magyar részről lát'a a hadseregnek általa féltve őrzött egységét legjobban veszélyeztetettnek. Elég hitelesne s lá szó visszaemlékezések szerint, legszívesebben szabadjára hagyta volna a magyar kormányokat, hogy csináljanak idehaza, ami nekik tetszik, de hagyják meg neki a hadsereget. A veszedelmet itt lát'a és e veszedelem Ő1 elfoglalva nem tudta értékük szerint felbecsülni azokat a centrifugális erőket, melyek más népek részéről uralkodásának végső éveiben egy nagyobb mértékben jelentkeztek. Nem lehet tagadni, hogy a hatvanas évek óta külső és belső politikájának az utjai gyakran igen erősen elváltak egymástó'. Német szövetség az egyik s az ausztriai szlávokra támaszkodó koalíciós minisztérium, meglehetősen messzemenő föderalisztikus gondolatokkal a másik oldalon, nehezen hozhatók elvi összhangba egymással. Következése volt ennek a hadsereg és részben a magasabb hivatalnoki kar elnemzelietlenedése s a bizonytalanság a nemzetiségi kérdés kezelésében. Egy olyan uralkodónak, mint Ferenc József, aki alapjában véve idegen volt a modern állami gondo attól és a Habsburgok házi hatalmának eszméjétől vo't eltelve, épen ugy, mint elődei, nem lehetett nemzeti uralkodó a szónak mai értelmében. A Habsburgok, ha a körülmények ugy kiván'ák, spanyolok lehettek Spanyolországban, németek Németországban, olaszok Olaszországban, esette; maiyarok Msgyarországban, de nem o vadhattak bele egy nemzetbe sem teljesen. Épen ugy elnyomó törekvéseik sohasem kimondottan valamely nemzet ellen, hanem a nemze nek azon tényezői ellen irányultak, amelyek a házi hatalmi törekvéseknek az útjában állották. Harcaik mindig két ilyen el érő felfogásnak a konfliktusából eredtek. Neveésénél, nyelvénél fogva Ferenc Jóisef német volt, a német nyelvet bécsi dialektussal beszélte. Érzés delgában izonban éppen annyira állott közel az osztrák németekhez, helyesebben éppen annyira állott távol tőlük, mint országainak bármelyik más népétől. Ez a nemzeti, különösen az osztrák nemzetiségi kérdésben tanusitott és híressé vált objektivitásának a forrása. Ez az objektivitás majdnem annyira ment, hogy az osztrák németség, melynél birodalmi szimpátiákat lehetett feltételezni, gyakorta nem ok nélkül háttérbe szori'ottnak érezte migát. Ferenc Józsefnek személyes presztízse ezáltal nem sienvedett ugyan; népszerűsége az alpesi németek körében váloza lan maradt, de az osz rák-német intelligencia érezhetően eltávolodott a habsburgi gondolattól és nagy morális erők, melyek más államoknak rendelkezésükre ál'ottsk, még annak a népnek körében is, melynek közepette a dinasztia leginkább élt, veszendőbe mentek a monarchia számára. (Folytatjuk.) Szent István Portersör a Polgári Serfőzde felülmúlhatatlan sörkülönlegessége állandóan friss csapolásban a 577 „Próféta" sörcsarnokban kapható