Szeged, 1925. február (6. évfolyam, 26-48. szám)

1925-02-01 / 26. szám

1925) február 1. SZEQBD t A Szegedet még mindig nem árusíthatják az utcán, a polgárság és munkásság fizessen elő rá / * Milliárdos passzívával hat héten belül fölszámol a Szegedi Gazdasági Bank. Az igazgatóság tagjai magánvagyonukból száz százalékig kielégítik a hitelezőket. Szeged, január 31. (Saját tadósitónktól.) Az egy év előtti bankbukasok, valamint legutóbb a nyár folyamán történt Vécsy Qyörgy-cég összeomlása óta a szegedi pénzpiacot semmisem zavarta meg nyugodt ctján, mig most a legutolsó hetekben egy nagyobbardnyu bankválság nyugtalanította a kedélyeket, anélkül azonban, hogy a szegedi pénzpiac a legkisebb mértékben megrendült, vagy megrázkódott volna. A nagyobberányu válság középpontjában a Kárász-utcai Szegedi Gazdasági Bank áll, amelynek Igazgatóságában a társadalom különböző reprezentánsai foglalnak helyet és amelyhez szoros kapcsolatok fűznek olyan egyéniségeket is, akik jelentős szerepet töltenek be Szeged város magisztrátusában is. A helyzet ma az, hogy nagy munkálatok indultak meg a milliárdos passzívával rendelkező bank szanálására, amely után a hirek szerint, rövid öt-hat héten belül a bank felszámol, természetesen a hitelezők kielégítése után. A föltűnést keltő válság részleteiről a Szeged munkatársa a következőket álbpitotta meg: A Szegedi Gazdasági Bank még 24 év előtt alakult meg, amikor is kis méretek között, kis klientúrával kezdte meg szerény működését. A tulsjdonképeni működéit azonban csak mintegy másfél évvel ezelőtt kezdődött meg — éppen a legnagyobb tőzsdei konjunktúrák idején. Eddig az ideig a bank nem viit jelentős szerepet Szeged pénzügyi életében, amikor azulán egy fiatal bankember érkezett le Szegedre, aki nagy agilitással feküdt bele a bank kifejlesztéséhez. A fiatal bankár jó megjelenésével, életrevaló ötleteivel teljesen megnyerte azokat az egyéniségeket, akik nagy vagyonukkal már eddig is jelentős szerepet töltöltek be, de a bankok világában aktive még nem vettek részt. A reprezentatív egyéniségek igy belekapcsolódtak a bankba és ezután sikerűit megnyernie a bank eszméjének a város vezetösegéhez is közelálló jelentős vagyonnal rendelkező egyéniségeket is. A Qazdasági Bankot ekkor a szűk udvari szobákból áthelyezték a forgalmas és feltűnő helyen lévő Kárász-utcai helyiségekbe, ahonnan néhány nappal azelőtt költözködött ki a nsgyforgalmu Belvárosi Bank. A fiatal bankembert, aki tulsjdonképin összehozta az uj alakulatot, az igazgatósag vezérigazgatónak nevezte k', aki azonnal hozzálátott a legnagyobb agilitással a bank kifejlesztéséhez. Első dolga volt, hogy hatalmas táblákat nyomatott, amelyen azt hirdette, hogy a Gazdasági Bank lényegesen magasabb kosztkamatot fizet aranyban, mint a többi szegedi intézet. Amikor a szegedi bankok a hetipénzre csak 1--1 és féi percentet fizettek, ez a bank két és fél, sőt bárom százalékot is adott klienseinek. Ezek után természetesen a hiszékeny és laikus emberek egyre nagyobb tömegben jelentkeztek pénzükkel a nagy kamatot fizető banknál, akik a banküzletben járatlan kisemberek csoportjából kerültek ki. A Qazdasági Bank igy rohamosan fejlődött, ujabb és ujabb százakat nyert meg, ugy hogy rövidesen már sok milliárdos mérleggel dolgoztak. A bank igazgatóságának tegjai azeiölt soha sem foglalkoztak banküzletekkel és igy nem látták be azt, hogy ez az állapot még a konjunktúrában is csak ideig-óráig maradhat fent, hiszen a két százalékért vett pénzeket legalább bárom százalékkal kellett tovább adni és három százalékos pénzért — amikor a hivatalos kamat csak háromnegyed — kevésbé elismert bonitásu emberek jelentkeznek. A konjunktúrában ez az állapot csak fejlődött és a bank hatalmas nyereségeket mulatott fel — a vezérigazgató kimutatása szerint. A bank ezután rohamosan kezdett foglalkozni a legkülönbözőbb áruüzletekkel. Megalakították a Szegedi Mezőgazdasági Részvénytársaságot, amelynek keretén belül a fától, a széntől kezdve, a ruházati cikkeken, téglán, almán keresztül a fűszerig mindennel foglalkozott. Az áruüzletekkel azonban nem járt mindig nagy jövedelem és végül ezek az üzletek okozták a válságot. Novemberben ugyanis a bank alaptőkéjét ötszázmillió koronára akarták fölemelni, amikor is ennek megejtésére a Pénzintézeti Központ egyik revizora jött le Szegedre. A vezérigazgató ekkor százmilliós nyereséget mulatott ki a mérlegben, a revizor pedig munkája után egyetlen fillér nyereséget sem talált, sőt indítványozta a bank fölszámolását. A vezérigazgató azonban meggyőzte arról az igazgatóságot, bogy a bank nyereséggel működik és annak ellenére, hogy a Pénzintézeti Központ nem engedélyezte az alaptökefölemelést, sőt javasolta a fölszámolást, — a bank tovább működött. A január 22 iki kasszanapig mindig tudták teljesíteni a kifizetéseket, mig 22-én a vezérigazgató egyszerre mintegy háromszázmilliót öt_bat hét maiva felszámol kért az igazgatóságtó', hogy a kifizetéseket tel- 1 jesílhesse. A vezérigazgató ekkor a nyers mérlegben kétszáznyolcmilltó korona nyereséget mutatott kl, ami az igazgatóságnak töliünt és Bécsben hat év alatt hétszázmilliárd költséggel közel 8000 lakást építettek. szakértőkkel átvizsgáltatta a könyveket. Az elmúlt hét végén a bank egy napig nem tudta teljesíteni a kifizetéseket, mire az igazgatóság tagjai mintegy hatszázmillió korona kölcsönt vettek föl, hogy a hitelezőket megnyugtassák. Ebből teljesíte tek is kifizetéseket, azonban ez nem tartott sokáig. Szegedre érkezett ugyani3 Hirllng Qyula, a Pénzintézeti Központ főrevizora, aki a bank státusának megállapításáig beszüntetett minden kifizetést. Hirling főrevizor napok óta folytatja a rovancsolási munkálatokat, hogy fölállíthassa a bank stá'usát. A hirek szerint körülbelül egymilliárdra tehető a bank passzívája, amely különböző áruüzletek és a magas koszt-kamatok miatt állott elő. Ez a munkálat azonban csak néhány nap múlva ér véget. A bank ügyfelei nem tettek főijelentést eddig a rendőriében, mivel tisztában voltak azzal, hocy a bank mögött álló jelentős egyéniségek teljes vagyonukkal szavatolnak a bank dolgaiért. Értesd'éiünk szerint a vezérigazgatót elmozdították állásából és most a bankot az Osztrák-Magyar Bank és a Szeged Csongrádi Takarékpénztár egy-egy volt főtisztviselője vezeti. A terv a?, hogy a bankot egyik nagyobb szegedi pénzintézet utján szanálni fogják, amelynek kapcsán az igazgatósági tagok saját vagyonukból valószínűleg száz százalékban meg fogják téríteni a milliárdos passzívát és igy a kisember hitelezők talán semmivel sem fognak károsodni. A szanálás lebonyolítása után pedig a bank. A fiatal, kissé könnyelmű vezérigazgatót pedig egyenlőre — csöndben őriztetik lakásán. * (v. gy.) Szeged, január 31. Bécs ma forgalmasabb mint a háború bármelyik esztendejében volt. Rend, tisztaság uralkodik az utcákon, a közhivatalokban, oár nem olyan mértékben, mint évekkel eztlött. De hiszen ma, a nagy gazdasági stagnálás idején, nem is ez a bécsiek legnagyobb gondja. Feltűnt a sok építkezés, amit uton-útfélen látunk és feltűnt, hogy Bécsben ma már nem általános a panssz a lakásmizériák miatt. Az üzletek panganak, a gaidasági élet érverése veszedelmesen gyengült és Bécsben mégis tömérdek milliárd jut a lakáskérdés rendezésére, holott a megváltozott viszonyok, a leggazdagabb részek elszakadása Ausztriában is lényegesen megnehezítették az életet. Bonyolította a helyzetet, hogy ma Ausztria lakosságának egyharmad része Bécsben lakik és hogy a békekötés óta 25 százalékkal emelkedett Bécs lakosainak száma. Valahogy, mégis megoldották a likáskérdést. A munka éjjel-nappal folyik és a lakáshivatal épületében, mint a méhkasban, rajzanak a felek kérdésekkel, kérésekkel. Mindenki bsboceájtást nyer és ritka kivétellel mindenki azzal a tudattal hagyja el az épületet, hogy ügye jó kezekben van. Hogy valamennyire tájékozódhassunk ennek'a kolosszális szervezetnek belső funkciója felöl, felkerestük a bécsi lakáshivatal vezetőjét, Bécs egyik leghatalmasabb és legelfoglaltabb szenátorát, Stadtrat Webert. Lekötelező kedvességgel fogadott és kérdéseinkre a íegkimeritöbb felvilágosítást adta. — Milyenek voltak a lakásviszonyok, mieíőti a szociáldemokraták átvették Bécs községi igazgatását ? — kérdeztük. — Súlyosan érezhető hiány volt kislakásokban, aminek következtében a lakbérek állandóan emelkedtek. A fenyegető szükségnek engedve, albérlők és ágyrajarók beköltözésére kellet engedélyt adni, ugy, hogy a lakások túlzsúfoltak lettes. Hozzájárult az általános lskásnyomorusághoz, bogy még ott is, ahol pontORsn fizették a lakbért, törvényes szabályozás hijján állandóan fenyegetett a kilakoltatás elkerülhetetlen veszedelme. A levegőtlen és sötét bérkaszárnyák egyszobás lakásai ugy berendezésben, mint kényelemben, nélkülöztek minden kulturális követelményt és karakterisztikusak voltak Bécs lakásvisaonyaira olyannyira, bogy ebben a tekintetben Béccsel egyetlenegy nagy város sem állhatta ki az összehasonlítást. Et mi lelt ennek a következménye? Tuberkulosis-morbus Víennetms. — Az 1917-ben megellett összeírás adatai szerint 554 545 lakás volt Bécsben. Az összes lakások 73 szazatéka egyszoba-konyhás lakás volt. amelyekhez néha egy kis kabinet tartozott. 41.399 lakás csak egy helyiségből állt. Ez szolgált konyhi, ebédlő, lakószoba és hálószoba gyanánt, tehát a családi élet összes eseményei iit játszódtak le, a születéstől a halálig. Minden 1000 ilven lakáa közül csak 62-nek volt előszobája, 232 nek gáz- és villanyvilágítása, 53 kislakásban a vízvezeték és a klozei a lakáson kívül vilt, ugy, hogy két, vagy több lakó szükségletére szolgai'. — Milyen alepgondolat vezette & moatani rezsim lakáspolitikáját ? — A mostani rezsim alapgondolata a lakáspolitikában : 1. A bérlő védelme s ennek a rendszernek fejlesztése és kiépítése oly irányban, hogy a béileti szerződés végleg szociális védelem alá kerüljön, hor,y ugy a felmondás jogának törvényes korlátozása, valamint az önkényes béremelés kérdéae is végérvényesen felvétessék a törvénytárba. 2. A rendelkezésűnkre álló lakásokat maradéktalanul megtartani és a lakásínség tartama alatt lehetősn igazságoc n e'outsns. 3. A város lakáspolitikájának Ssözpontjöban az a cél ál!, bogy minél több, de legalább a szükségletnek megfelelő uj, egészséges, célA nyomorgó gyermekek fölfakadó könnyeit törli le az, aki a Gyermekbarátok február 21-én tartandó farsangi mulatságán (Kass-vigadó) megjelenésével áldoz. Belépődjj 20000 K,