Szeged, 1925. február (6. évfolyam, 26-48. szám)

1925-02-27 / 47. szám

2 SZBQED 1926 febrnár 27. Bud János egyszerűsíteni akarja az adóvégrehajtást, de egyelőre nem akar hallani a forgalmi adó reformjáról. A pénzügyi tárca költségvetését is elfogadták. Budapest, február 26. A nemzetgyűlés mai ülé­sét 11 órakor nyitotta meg Scitovszky Béla elnök. A pénzügyi tárca költségvetésének tárgyalásánál elsőnek Biró Pál szólal fel. Vizsgálja az elmúlt költségvetési félév pénzügyi eredményeit azon szempontból, hogy mennyiben egyeznek azok a szanálási programmal. Rámutat arra, hogy a bevé­telek szerint már elértük azt az eredményt, ame­lyet csak a szanálási időszak végére kontemplált ^ összehasonlítva. Ugyancsak lehetetlen csökkenteni a szanálási tervezet. Behatóan foglalkozik a beru- J a külképviseletek költségvetését, házások kérdésével. Kijelenti, hogy véleménye j — Az adózásban minden vonalon arányosság­szerint az adózás terén sok visszáság van és j nak és igazságosságnak kell érvényesülni. A tar­különösen a jövedelmi és vagyonadó kivetése j sulati adó egyáltalán nem olvan súlyos, mint ami­szorul revízióra. Végül a kormánypárt politikájáról > lyennek feltüntetni akarják. Nem is hajlandó ezt szól és a köitségvetést elfogadja. ? megszüntetni, mert egész sereg más adót kell meg­A következő szónok Dréhr Imre. Elismerését fe- , szüntetni. A betéti társaságokat ki akarja venni ez jezi ki a pénzügyminiszterrel szemben, hogy a pénzügyminiszteri tárca kiadásait lényegesen csök­kentette, azonban meg kell állapítania azt, hogy ezt nem az adminisztráció egyszerűsítése, hanem legnagyobb mértékben a tisztviselői illetmények alacsony megállapítása folytán állt elő. Felhívja a kormány figyelmét arra, hogy a tisztviselők lét­számcsökkentésén kivül elsősorban legyenek tekin­tettel a köztisztviselők minősítéséről szóló törvényre, miután még igen nagy számban vannak magasabb állásokban is olyan tisztviselők, akik a minősítési törvényben előirt képesítéssel nem birnak. A ter­melés hitelszükségletét kielégíteni a nemzeti taka­rékosság feladata és ha nincsen töke, amint, hogy kétségtelenül nincsen, akkor csak egy segítség lehet, a külföldi kölcsön. Gaál Gaszton a következő felszólaló: Az agrár­társadalom nevében köszönetet mond a pénzügy­miniszternek, amiért bátran ki merte jelenteni, hogy a földbirtok több terhet nem bírhat el. Vé­leménye szerint azonban a földbirtok már a mos­tani terheket sem bírja el és attól fél, hogy a földadó nem fog befolyni, hanem erőszakosan kell majd behajtani. Kifejti, hogy a földbirtokos osztály a legszegényebbtől a leggazdagabbig tönkre­ment, ezzel szemben azt látja, hogy a kereskedő­és az iparososztály ma is jólétben él, autózik és rengeteg pénzt költ luxuscikkekre. Véleménye szerint tehát olyan adópolitikát kell folytatni, amely nem kizárólag a tönkrement földbirtokososztályt sújtja, hanem legalább ugyanolyan mérvben meg­adóztatja a jólétben élő másik társadalmi osztályt. A takarékossággal kapcsolatban nem tartja meg­felelőnek azt az eljárást, hogy néhány alacsonyabb rangú tisztviselőt elbocsájtanak, hanem véleménye szerint minden felesleges dolgot meg kell szün­tetni az adminisztrációban és akkor magától követ­kezik be a személyi leépítés. Végül a drágaság kérdéséről szól. Nem helyesli a kormány vám­politikáját, mert az igen magas vámtétek előmoz­dítják a drágaságot. Á költségvetést elfogadja. Elnök: A képviselő ur ellene iratkozott a javas­latnak és most végeredményben mellette szava­zott le. Ebből komplikáció állhat elő. (Meskó Zol­tán : Beszédközben megváltoztatta véleményét.) Gaál üaszton : Ü.és végére szólásra jelentkezik. (Meskó Zoltán: A kormánypárti képviselők mind a javaslat ellen beszélnek és végeredményben meg­szavazzák. (Derültség.) Majd Perlaky György szólal fel: A tisztviselők illetményrendezését sürgeti. A költségvetést el­fogadja. Forgács Miklós a forgalmi adó kérdésével fog­lalkozik és az ott tapasztalt autonomiák megszün­tetését sürgeti. A költségvetést elfogadja. Ezután Szabó József szólal fel. Hosszasan bí­rálja az adózási rendszert. Meg kell szüntetni azt az aránytalanságot, amely abban nyilvánul meg, hogy a kisembereket súlyosabban terhelik meg, mint a tehetősebbeket. Felhívja a pénzügyminisz­térium figyelmét a közalkalmazottak anyagi hely­zetére. Bozsik Pál a következő felszólaló. Sürgeti az OKH vidéki kiépítését. Kéri a pénzügyminisztert, támogassa a kisemberek hitelérdekeit szolgáló vi­déki szövetkezeteket, hogy azok betölthessék sze­repüket. Hosszasan foglalkozik a földreform-novel­lával kapcsolatban létesített körzeti hitelszövetke­zetek kérdésével. Ezek csak a közép- és nagy­birtok számára nyújtanak hitelt és igy is olcsóbb kamatlábbal dolgozhatnak, mint a kisemberek hiteligényét szolgáló hitelszövetkezetek. Sürgeti a szőlőkölcsön megoldását. Paupera Ferenc szólal fel ezután. A költségve­tést elfogadja, azonban fenntartja magának a kritika jogát. Az elmúlt pénzügyi politikai irányza­tokat hibáztatja azért, mert a középosztályt hagy­ták teljesen tönkremenni A pénzügyminiszter felszólalása. Csontos Imre után Bud János pénzügyminiszter szólal fel. Rámutat arra, hogy a költségvetés összeállításakor teljesen lehetetlenség volt előre látni, mikép fognak az egyes adónemek bevételei alakulni. Bírálták a pénzügyminisztérium adminisz­sek alól, amelyek ezeket tulajdonkép nem illetik. Ezután beszél a vámokról, majd a cukorrépa­termelés kérdésével foglalkozik. Bármennyire tar­tózkodni kíván a gazdasági életbe való beavatko­zástól, kijelenti, hogy ha itt nem történik néhány napon belül megegyezés, ugy be fog avatkozni, mert a cukorrépatermelés sorsát nem tehetjük füg­gővé egyes emberek egyéni érdekeitől, vagy sze­szélyétől. Az adóvégrehajtást az egész vonalon egyszerű­síteni fogja. Most ad ki a pénzügyminisztérium egy adókönyvet, amelyben mindenki számára fel­tüntetik, milyen cimen mennyi adót kell fizetnie. A forgalmi adó reformjáról csak akkor lehet szó, ha biztos garanciákat nyer arra, hogy más uton a megfelelő bevételt biztosítani tudja. Megemlékezik a Nemzeti Bankról, amely egész Európa elismerését érdemelte ki. Szó' az OKH­ről, melyet a kormány meg akar erősíteni. Alap­tőkéjét tizenötmilliárddal emelni fogják, azonkívül ^.v... ... „„„,,„ a postatakarékpénztár utján ötvenmilliárdot bo­alól az adó alól, mert legnagyobb részük nem tud csátanak rendelkezésére a kisbirtokok hiteligényei­trációját. Tudja, hogy sok hiba van még, de olyan tisztviselői kara van a pénzügyminisztériumnak, amely minden tekintetben megállja a helyét. — A takarékosság elvét az egész vonalon ér­vényesíteni kívánja. De vannak bizonyos szempon­tok, amelyeket tekintetbe kell venni. Igy például a kormányzói udvartartás költségei máris talán legalacsonyabbak egész Európa összes államaival olyan mérleget felmutatni, amely a megfelelő adó kivetésére alapul szolgálhatna. Ezekre a társasá­gokra kereseti és jövedelmi adót fog kivetni. — A jövedelmi adót illetőleg foglalkozik azzal a gondolattal, hogy addig, amíg az adókivetések megtörténnek, mentesíti az adózókat olyan fizető­nek kielégítése céljából. A Ház ezután a pénzügyi tárca költségvetését általánosságban elfogadja. Az elnök napirendi javaslatot tesz, mely szerint a legközelebbi ülés pénteken délelőtt legyen. Ezzel az ülés véget ért. WWWWWW<WWM<W<WWWW<W <WWWW<W<W<W Szegeden aktiv a külkereskedelmi mérleg. Beszédes számok a város adójövedelmeiről és a szegedi áruforgalomról. Szeged, február 26. (Saját tudósítónktól.) Fodor Jenő adóügyi tanácsnok rendkívül érde­kes statisztikai jelentést terjesztett csütörtökön a tanács elé. A statisztikai jelentés a szegedi vámhivatalok mult évi működéséről számolt be és élénken megvilügitja Szeged város áruforgal­mában a város kereskedelmi életét. A kimu'a­lás pontos képet ad arról, hogy mennyi áru érkezeit egy év alatt a városba, mennyi áru ment ki innen és mennyi miradt itt, ami közfogyasz­tásra került. Beszámol a jelentés arról is, hogy a városnak mennyi jövedelmet haljoltak a kü­lönböző városi adónemek. Ezek a számok pe­dig a város belső életéről árulnak el nem egé­szen érdekeien titkokat. A jelentésből a következő adatokat tartottuk kijegyzésre érdemeseknek: A vámfelügyelő hatásköre alá tartozó vám­hivataloknál külJnböző adónemekből a követ­kező összegek folytak be: Kövezetvám Piaci helypénz Közúti hídvám Vigalmi adó Városi fogyasztási illeték Föld és vályogdij Suly- és űrmérték Fübér i Vágóhídi dijak Közlekedési adó Tápéi révvóm Partjavadalmi dijak , Vámbírság Városi bor- és husfogyasztási adó Összesen: 279,32o.564 korona 199,6o4.5oo , 782,254 22o l.ooo,66^.6'4 74?,9j5.79O lo2,6 23.86o 99,4o8.63o I.oo3,o54.6oo , 82,o38 128 4,5o5.3oo . 66.993 olo loS,M35.8 2o 60,716.922 582,877.605 , Gabonanemü 73 35o mázsa, liszt 2.194 m szárnyas 1.691 to takarmány 36.586 m burgonya és főzelék H.06I 9 gyümölcs 14.972 m korpa és derce 3.483 m tűzifa 18.o84 0 zöldség 9.4o2 m ipari készítmények 265 m állatok 30.951 m gyékény 1.863 m vegyes •• 31.528 » 9.195,049.063 . A vigalmi adó, amelynek egymilliárd koro­nás eredményével nem igen volt megelégedve a tanács, a következőképen oszlott meg: 10.482 mázsa. 12.080 V 7.733 w 2o 964 m 51.059 » 4o.3l8 m 8.o75 tt 1.596 9.438 » 7.615 m 112.588 m 11.484 to 5 225 77.213 tt 250.257 » 25.723 » 67.386 m 111.195 tt 19.132 m 5.047 m A szinház a Belvárosi Mozi a Korzó Mozi a Széchenyi Mozi különbözö táncmulatságok a sport a kártya vegyes vigalmi címek összesen: l.ooo,666.614 koronát jövedelmeztek a vigalmi adó ciméa. Érdekes képet mutat a statisztika a város behozataláról is. A jelentés szerint vasúton is vízzn a következő áru mennyis ígek érkeztek Szegedre: llo.695.826 koronát, 120,393.869 316,098.302 95,578.319 218,151.984 27,24 \o43 50,361.756 61.144.515 Kavics, homok, kő burgonya és főzelék derce és korpa tűzifa és épületfa kőszén gabonanemü pirszén, koksz és faszén gyékény, háncs kender és kenderkóró festékáru ipari készítmények liszt cukor sör / vegyes áru /' 364.345 mázsa, 54.085 . 52.641 938.039 . 513.569 , 417.427 , 18.413 , 10. <63 . 31.935 411.921 95.979 145/477 11.775 254.659 292.892 (?) összesen: 3,2I3."2I mázsa, ami 32.132 vagonnak fetel meg. Ezeikivül tengelyen (kocsin, autón, taligán, háton) a köve'.kező mennyisé­pceket jegyezték fel a vámhivatalok: összesen: 235.327 mázsa, ami viszont 2353 vagonnak felel meg. Szegednek tehát 1924-ben közel három és félezer vagon volt a be­hozatala. Kiviteléről a következő kimutatás ad hü képet: Főzelékféle paprika kender, kóc és len szeszesital vegyes áru bútor gyufa kavics, homok és kő kötél ipari készítmények épületfa és deszka gyékény és szatyor cirokszakái cserép és tégla bor és pálinka ttlzifa gabona liszt korpa heremag összesen: 818.418 mázsa, vagyis 8184 vago-\ tehát Szeged város külkereskedelmi mér­lege nagyon kedvező, majd kit és félszer annyi volt a kivitele, mint a behozatala. Följ gyzi a statisztikai kimutatás azt is, hogy az eimuli évben 41.680 üres és 41.104 teher­rel megrakott kocsi fordult meg a városban. MMMMIMM<MWMMAIMMWWMWWMMMWr Március első napjaiban jelenik meg Smith főbiztos kilencedik jelentése. Budapest, február 26. Smith nípszöv.'tségi főbiztos jelentéseit rendszerint minden hó 15. és 20 ka között szokta közrebocsátani, ebben a hónapban azonban még nem jelent meg a főbiitos beszámolója. Smith kilencedik jelen­tése, amely január 1-től 30-ig terj-dő időről fog siámot adni Magyarország pénzügyi újjá­építésének álláiá ói, csak a jtJtö héten, má cius első napjaiban fog megjelenni. A jelentéit a főbiztosság budspHti hivatala állítja össze és közzététele előtt megküldik a főbiztosnak. Smith főbiztos egészségi állapota, amint azt velünk közölték a Budapes re érkezett je­lentések szernt, kielégi őek, a főbiztos most a genfi tó partján üdM és március 2-án Párisba u azik, ahol résstvesz az ellenőrző bizottság ülésén, amely két-hirom napig fog tartani. A főbiitos a tanácskozáson számot fog adni M gyarország pénzügyi rekons rukciójánik ered­ményéről. Ezután a főbiztos visszautazik Buda­pest ie és ismét elfoglalj 1 hivitalát. A „Halló Amerika" griljeinél szebbeket láthat a Vénusz templomáéban hétfótól Belvárosiban.

Next

/
Thumbnails
Contents