Szeged, 1925. február (6. évfolyam, 26-48. szám)

1925-02-27 / 47. szám

Egyes siám ára 2000 korona Jierkentöség te kiadöhlva. lali Deák Ferenc-utca 2. (FóratUikoláral izemben.) TelelaaIB-33. A .Szeged* megjelelik hétfő kivételével minden lap. Egyes szám ára 2000 kotoua. Előfizetési árak: Egy tónapra helyben 40000, Budaletten te vidéken 45000 kor. Hirdetési árak: Félhasábon I mm. 500, 1 hasábon ICOO kor. Szövegközt 50 százalékkal drágább. Apróhirdetés tiz szóig 2000, jeligés 3000 kor Szövegközti közlemények soronként 10.000, családi értesítés 50.000. NyUttér és gyász jelentés 100<>/o-al drágább. VI. évfolyam. Szeged, 1925 február 27, PENTEK. 47-ik szám. Cenzúra. Miután mostanában valósággal demokratikus járvány dühöng a mi közéletünkben, igazán legfőbb ideje volt, bogy az egységes párt egyik esze ésjszive, Maday Qyula végre a cemura piros ördögét fesse a falra a nemzetgyűlésen, ahol kivételesen a kulturáról beszéltek. Maday Oyula úgyis, mint tanár és úgyis, mint köliö, eltekintve tekintélyes egységespárti mivoltától, igen ezigoruan és igazságosan követelte a cenzúrát és pedig a színházi cenzúrát követelte. Mert a színházakban olyan darabokat adnak, amelyek csak arra valók, bogy az ember utánuk jól megvacsorázzék és jó éjszakája legyen az embernek. Madiy Qyula valószínűleg tapasztalásból tudja ezt, mi, szegény jó vidékiek, akik se egységespárti képviselők, se fővárosi habitflék nem vagyunk, e szörnyűségeket és kellemetességeket inkább csak Maday Qyula beszéde alapján képzeljük el. Maday Qyula nincsen megelégedve a mai pesti szinházi erkölcsökkel és ebben neki igaza is lehet. Mi magunk sem vagyunk elragadtatva, például az egyaégespárti erkölcsöktől sem, a mai közviszonyoktól és közállapotoktól sem, de persie mi hiába kövelelnénk morális és politikai cenzúrát, mert hiszen mi nem vagyunk se hatalmon, se egyéb stallumokban. A cenzoráról nekünk megvsna magunk véleménye és hogv mi az a cenzúra, arról sokat beszélhetne például Jókai Mór és Petőfi Sándor szelleme és sokat beszél az elvesztett háború, amiben igen jelentékeny réaze volt a háborús cenzúrának, amely elhallgatott mindent, ami kellemetlen igazság volt és megíratott mindent, ami kellemes hazugaág volt. A cenzúráról és éppen a színházi cenjuráról nagyon fájdalmas emlékei lehetlek Maday Qyula néhai, dicaö magyar köllötársának, a legnagyobb magyar tragidiá halhatatlan és szerencsétlen költőjének, a kecskeméti takács fiának, Katona Józsefnek, akinek Bánk bánjál éppen a szinházi cenzúra nem engedte színpadra vinni és igy éleiében halálra itélte a legigazibb nemzeti drámaköltöt, az ezeréves magyar sors örökkévaló ábrázolóját. A háborús cenzúra szükséges rosszaságáról még csak lehetne csevegni, de hogy a bíkebeli cenzúra, egy művelt államban, a huszadik században mire való éa miié jó: erre csupán Maday Qyula tudna talán egységespírii feleletet adni, mert hiszen még szeretett minisztere, Klebelsberg Kunó gróf, akit igazán nem lehet és nem szabad túlságos radikalizmussal és demokráciával, szélaö liberalizmussal és iorradalmisággal megvádolni, még ez a Klebelsberg is némi voltairei szkepszissel és holmi renani iróniával válaszolt Mtday Qyula ceterum cenzúrájára. Heltai Jenő, aki szintén költő, mint Maday Qyula, csak kissé nevesebb, igen okosan é« tömören válaszolt a magyar színpadi szerzők nevében Madaynak: „A kritika éltet, a cenzúra 811' Mi valóban nem tudjuk, hogy miképen gondolja Maday Qyula egyaégespárti képzelete és kedélye azt a bizonyos színházi cenzúrát ? Rendőrileg kezelnék a költészetet ? Hauplmannt betiltanák és Farkas Imrét megengednék ? Strindbergnek kuss és Drégely Qábor éljen ? Móricz Zsigmond erkölcstelen és Búi Fekete László rendőrileg kielégítő? Shakspere mehet és Bemard Shaw váltsa ki az erkölcsi igazolványát? Nehéz kérdések és nem egészen közigazgatási és közbiztonsági kérdések ám ezek 1 Március tizenötödikén másképen gondolták ezt azok a márciu'i ifjak, akik, persze, Maday Qyula nemzetgyűlési egységen párti honatya szerint igen fiatalok, söt ilyen fiatalok voltak 1 Például Jókat Móric, aki valószínűig nssyon veszedelmes destruktív tényező lehetet! a jámbor budai sváb polgártársak szemében azokban az ,átkozottul" nagy napokban, jóvil későbben ilyesmiket irt éppen a most visazasóvárgott cenzúráról: „Mi célra találták fel az állambölcsek a cenzurátl? Arra a célra, hogy egyik ember ne tudja meg, miről gondolkodik a másik, hogy az államok sorsait intéző kezeknek hibái nyilvánosságra ne hozathassanak, hogy az uralkodók fenkölt kedélyét ne háborgassák nyughatatlan panaszkodók, kiknek egyéb dolga nincs, mint azt jegyezgetni fel, ami bajnak látszik , Haj, Jókai, százesztendős Jókai Móric, de nefé< lesz téged ezután őszintén ünnepelni egynémely egységes farizeusoknak és képmutatóknak ezen a megmaradt magyar glóbuszon ? A demokratikus blokk erélyesen tiltakozott Bethlen reakciós választójoga ellen. (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.) A demokratikus ellenzék csütörtök este nagyjelentőségű plenáris Clcst tartott, amelyen Szilágyi Lajos elnöki megnyitója után Rupert Rezső szólalt fel ellőnek, aki a következeket mondotta : — Ahol a nép már elju'olt a civilizáció egy bizonyos fokára, ott a választójog már nem probléma, mert már tul vannak a7on, hogy járni tanuljanak. A mostani nehéz időkben felkínálkozik az analógia az 1514 es évvel, a jobbágyság idejével. Nem mondhatjuk, hogy gazdasági fellendülés van ott, ahol nyomasztó az atmoszféra és oly nyugtalan az élet, ahol nircs becsület-, vagyonbiztonság, ott nem lehet nyugodt az élet. Amikor egyes felekezeteket száműzni akarnak, akkor hogyan merjen valaki terveket csinálni a jövőre. — A mai választójogi javaslat nemcsak az aktiv, hanem a passzív választójogot sem biztosítja. Az egész választójogi javaslat elejétől végig a mostani ellenzéki vezérek ellen szól. Európa demokráciájában eddig két fekee pont van. Az egyik Olaszország, a másik Spanyolország. Herriot is hajlandó a békét megteremteni. Herriot is kijelentette, hogy jobban szeretné a demokráciát, mint a militarizmus!. A békét szeretné biztosítani, — ha a Ludenüorffok már nem léteznének. Bethlen igazának támogatására az angol konzervatívokat hozza fel. Igy hát M gyarországot az angol konzervativizmus teszi tönkre ... A választói jog szerint ha a a képviselő izgat, három esztendőt kap. A köztisztviselőknél ízonban megelégszenek egyszer ü fegyelmi eljárással. Erdélyből jött felénk az u'olsó esztendőkben a veszedelem. A Tiszák, Bánffyak, Bethlenek Erdélyből jöttek. Kun Béla is Kolozsvárról jött. Erdélyt nem tudták megmenteni, bennünket azonban el tudnak pusztítani. Budapest magyarrá lett és magyairá asszimilálta a környékét is. Az erdélyi mágnások, mint basák, azonban nem törődtek az asszimilácíóvil. Ne tanítsanak bennünket hazafiságra, mert ahol mi voltunk, ott megmaradt Magyarország, ahol ök voltak, ott elveszelt. A mienk ez a föld és annak szabadságához nyúlni ne merjen senki. Peyer Károly ezeket mondotta : — A választói jog teljes egészében, minden mozzanatában jogtalanság és visszaélés. Bécsben minden ház kapuján látott kifüggesztett cédulákat, amelyekről megtudhatták a lakók, bogy kiknek van választójoga és kiknek nincs. Budapesten, az én kerületemben egyetlen egy szocialista sincs az öszeiró küldöttségben. A szanálás mindenkit tönkte tesz. Az emberek nyomorognak. A munkásnak nincs se bére, se munkája. A kereskedők csődbe kerülnek. A nép tűri a nyomort ott, ahol szabadság van, de nem tűri, hogy még panaszkodnia se lehessen. Vázsonyi Vilmos emelkedett szólásra ezután. — Kénytelen voltam lemondani a miniszterségről — mondotta —, mert nem érvényesültek szándékaim. Apponyi Albert és a többiek és én annak idejééi kiléptünk a kormánypárti blokkból és így semmi közöm a munkapárti többség álla? hozott Wekerle féle választójogi törvényhez. Azt bizonyítgatják, hogy az én tervezetemben különféle jogcímeket állítottam fel a választójog elnyeréséhez Nálam nincs szó domlciliumról, én csak az irást, olvasást követeltem meg és nem a négy elemit. Igaz, vollak külön jogcímeim ir, de ezek azt szolgálták, hogy az általános jogcím hiányában is adhassak választójogot. — Szép ajándékot kapott tehát az úgynevezett aktiv ellenzék. Ez a szép ajándék is kettőből áll. Az egyik a kormány által beígért egyszakaszos törvény — ezt a követelést a belügyminiszter urnák már nem volt ideje betartani —, a második ajándék mindar, ami az uj választójogi javaslatban benne van. Végül Szilágyi Lijos zárószavaiban kijelentette, hogy az uj választójog nem más, mint támadás a nemzeti egység ellen. Bejelentette, bogy március negyediken folytatni fogják a tanácskozást. Gömbösék Beregiről ét a választójogról. A fajvédők csütörtöki vacsoráján Gömbös Gyula fejtegette, hogy bár a Beregi-ügy befejezettnek tekinthető, mégsem latja azt teljesen befejezettnek. Az Operaház és a Nemzett Szinház tagjai csak magyarok ' lehetnek, mert a zsidó sohasem képes arra, hogy a magyar szellemhez asszimilálódjék s azt a színpadon, irodalomban, vagy a művészet más ágaiban vissza tudja adni. Ezután Gömbös bírálni kezdte a választójogi tervezetet. A képviselői kivezetésekről beszélt, majd nem egy vicces éa érdekes megállapítást tett. Többek kö.ött kijelentette, hogy aki a titkosság ellen küzd, az a szociáldemokratákat támogatja. A fajvédők vacsorája ebben a vicces hangulatban folytatódott. Az egységes párt gyülótezik. Mindenki előtt ismeretes, hogy az egész ország közvéleményét egyforma intenzitással izgatja az a legújabb torvényjavaslat, amely a választójogról szól. Tisztában van mindenki azzal, hogy az uj választások, tehát a válaaztói jogosultság is döntő kihatással lesz Magyarország jövendő napjaira és igy minden magyar polgár életére és boldogulására. Az egységes párt azonban gyűlésezik, mintha semmi sem történne. Megtarija a szokásos csü örtöki pártvacsorát és óriási jelentőségű kérdésekkel foglalkozik. Nem a kenyérről beszélnek, a munkáról, a nyomorról, a rongyokról, a fizetésképtelen kereskedőről, az iparosról, aki vissza akarja adni iparjogát és még csak nem is beszélnek a választójogról. Országos jelentőségű dolgokról tárgyalnak komolyan. Az egységes párt a borról beszél. Csütör ökön este is öt miniszter jelenlétében szónokoltak a borról nem kisebb jelentőségű szónokok és honatyák, mint Kuna P. András, Csizmadia András, Siljj Bálint, Héjj Imre és más homoki karcos szakértők. Komolyan tárgyaltak a bor luxus&dójáról, a bor forgalmi adójáról, a bor nehéz helyzetéről, komolyan szónokoltak a bárról, a borról. Az egységes párt ülésezik. Komoly kérdésektől tárgyalnak öt miniszter jelenlétében. Oh, nem a kenyérről, a munkáról, a boldogulásról. Óh, nem. Á borról.