Szeged, 1925. február (6. évfolyam, 26-48. szám)

1925-02-26 / 46. szám

Egyes szám ára 2000 korona Inrkesztóség és kladóhtvaMi Deák Ferenc-utca 2. (F6rtAllako Iával szemben.) Teletat 13-83. A .Szeged* megjelelik hétló kivételivel minden lap. Egyes szám ára 2000 IMOM. Előfizetési árak: Egy Mnapra helyben 40CC0, BudaHaten és vidéken 45100 kor. Hirdetési árak: Félhasábon 1 mm. 500, t hasábon 1000 kor. SzOvegkflzt E0 százalékkal drágább. Apróhirdetés tiz szóig 2000, jeligés 3000 kor Szövegközti közlemények soronként 10.060, családi értesítés 30.000. Nyilttér és gyási jelentés 100«/o-al drágább. VI. évfolyam. Szeged, 1925 február 26, CSÜTÖRTÖK. 46-ik szám. A titkolt javaslat. Amióta i Népszava s utána aztán más lapok is nyilvánosságra hozták a választójogi javaslatot, az ország közvéleményének többsége megdöbbent a reakciónak azon i nagylendűletfl, mérföldes lépésén, amivel erre a javaslatra támaszkodva messze múltba viiszaszáguldani próbálkozik. Bizonyos, bogy a kormány a pártjába olvadt kisgazdapárt programjának ellenére, de a saját programja ellen is, hadat üzent a titkos szavazásnak, ami pedig mindenütt legfőbb biztosítéka a választás tisztaságának, kényszerföl, megfélemlítéstől, befolyásolástól való lehető menteiitésének. Ha a lapokban ismertetett javaslat törvénnyé válik, akkor a kormány elkormányozhat az emberi kor legvégső határáig, annyi mandátumot szerezhet a maga támogatásira, amennyit akar. Választási szabálytalanság esetén nem kell uj választás, a megválasztottat egyizerQen meg lehet fosztani a mandátumától s helyette mirdjárt szinte ki lehet nevezni egy megfelelőbbet. Ciak az etetés-itatás tilos, mert választópolgárokat tömni, ugy látszik, illetlenség; de megvendigelés, mint ildomos, ősi hagyomány meg van engedve. S efféle bájgödröcskéje még aok más akad a tervbeli választójognak. Ezt a javaslatot szigorúan titkolta a kormány, sokak állítása tzerint azért, mert félt a kritikától. Ha félt, nem volt alaptalan a félelme. Az egész, minden pártbeli ellenzék — mint lapjaikból is kitűnik"— a javallatot kárhoztatja. Csak talán a régi gentry-világnak változatlanul, bár alighanem csupán látszat szerint változatlanul maradt csoportja tapsol neki, azzal a nevetségesen üres frázissal, hogy a titkos szavazás ellenkezik a magyar nyíltsággal, amivel persze őszerintük egészen jól harmonizál a nyilt erőszak. A javaslat izigoru zár alatt tartását még az Ítéleteiben oly kényesen óvatos, mérsékelt Ber2eviczy Albert is elitéli egy hírlapi cikkében i talán éppen ez bírta rá a belügyminisztert, hogy védekezni próbáljon a titkolódzái vádja ellen. Mert hiiz a rideg titoktarlái méltán kelti a legnagyobb ellenérzést olyan ügyben, amely az ország minden polgárát személy szerint a legközvetlenebbül érinti és érdekli s amely ügy éppen lényege annak, hogy az országban alkotmány van i nem teljes kormányzati önkény, öerieviczy elmondja cikkében, hogy az ilyen jakiatokat régen nemcsak minden nyilvánosságtól elbástyázott bizottságban, hanem szakértekezle«en is tárgyalták s ahhoz a nyilvánosságnak alkalma volt hosszabb időn át hozzászólni. A belügyminiszter elismeri ennek az állitásnak gazságát, de azt mondja, hogy a nyilvánosság f« a szakkörök kritikájara bőven maradt volna Wö, legfeljebb ez az idő egy-két nappal kitolódott volna. A belügyminiszter szer." erre az e8y-két napra a csiszolás munkája miatt volt szükség; mert ha a javaslat nem telj sen kiszólt formában kerül a közvélemény elé, akkor olyan kifogásoknak leszi ki magát a t2erzö, amelyeknek esetleges tévedések, elírások, "elytelen hivatkozások az alapjai. Szóval jóakara!u, majdnem ugy mondhatnánk, művészi szándék vezérelte a titkolódzást. „ Bocsánat, de itt eszébe jut az embernek a ?®8yon ismert anekdota az egyizeri zsidóról, *ki igy üdvözölte felnőtt leányát: .Gratulálok Menyasszony vagy I* „Kinek a menyasszonya ? kérdi érthető érdeklődéssel a hajidon. „Azt elöre nem muszáj tudnod I" — válaszolja a l°«karatu édeiapa. Ez az apa ugyanis biionyo•»n jóaktratu volt, mint • Bethlen-kormány, '"okban akarta tartani s vőlegényt, ameddig Uhet, mert alighanem túlságosan lok volt ? képén a ragya éi sok minden hiányzott a ^'tejéről ahhoz, bogy daliái férfinépség lehessen. * Wautójogi javaslatot eddig azért titkolták a legjobbin érdekelt közvélemény előtt, mert a mélyebben izántó szépséghibák ir. Vilóban belügyminiszter szerint szépséghibákat kellett jobb lett volna, ba a kormány még messzebb rajta javítani. Most aztán kiadták hivatalos for- » megy a jóakaratú ideiglenes titkolódzásnál s ha mában a javaslatot. Ugy látszik, a művészi, 1 sohasem kellett volna megiimernünk ezt a suti ó munkE nem sikerült, raj'a marad'ak a | visszataszító szépséghibákban szenvedő, reakciós javaslaton nemcsak a ragyák, de az összes, « javaslatot, a nem kivánatos vőlegényt. A németeket meghívják a kölni zóna kiürítésének tárgyalására. London, február 25 A Daily Telegraph párisi tudósítója szerint kétségtelen, hogy a hangulat elfordult attó', hogy a németek bármilyen módon is résztvegyenek a kölni zóna kiürítéséről való tárgyalásokban. Az ország határozottén ellene van, hogy a francia kormány tárgyaljon a németekkel a kiürítés kérdésében. Érzel ellentétben a Times *zt jelenti Párisból, hogy most már bizonyosnak látsrík, hogy a francia kormány kész hozzájárulni a néme eknek a szövetséges kormányokkal való tárgyalásokra leendő meghívásához, ha ez utóbbiak döniöttek azoknak az alakiságoknak tekinteté„A forradalom előidézésében részesek voltak azbk, akik megakadályozták a népparlament megalakulását." Vázsonyi beszéde a demokratikus szövetségben. ; ben, amelyeknek keretében Németországhoz in1 tézni fogják azt a megkeresésüket, hogy Néi metország hajtsa végre a leszerelést. A Times 1 szerint a szövetségközi katonai ellerörző bizottság jelentése még mindig a versaillesi szövetségközi katonai bizottság kezei közt van. A Westminster Gazette jelentése szerint Lord Oxford (Asquith) csütörtökön a felsőházban követelni fogia, hogy a szövetségközi katonai ellenőr ö bizottfágn»k az állitólegcs német fegyverkezésekről szóló jelentését hozzák nyilvánosságra. (Budapesti tudósítónk telefon jelentése.) A demokratikus ellenzéki szövetség szerdán plenáris ülést taitott, amelyen a szövetség Budapesten tartózkodó tagjai valamennyien megjelentek és a hallgatóköiönség is hozzájárult a a terem megtöltéséhez. Az ülés megnyitáia előtt detektív érkezett a helyiségbe, aki megkérdezte Szilágyi Lajost, hogy a képviselőknek van-e engedélyük, hogy ülést tartsanak. A kérdésre Ssi ágyi nincs-el válaszolt, mire a detektív e'távozott azzil, hogy erről jelentést tesz. Az értekezletet Szilágyi Lajos nyitotta meg és igy kezdte beszédét: — Négy hónapja, hogy negyvennégyen Következtünk. Három hónapja, hogy a nemzetgyűlés elnöke tobb képviselőt erőszakkal eltávolított a Házból és holnap lesz három hónapja, hogy a nemzetgyűlés mentelmi bizottsága példátlan súlyos büntetéseket szabott ki azért, mert kifejezést akartak adni a nemzet közvéleményének. — Mi a passzivitás dscára — folytatta Szilágyi — nem voltunk tétlenül. Dolgoztunk az országban azon, hogy fel világosítsuk az országot, már amennyire ebben a kormány nem akadályozott bennünket. Megállapítom, hogy ügyetlen komoly lépés sem történt az irányban, hogy nekünk a visszatérés lehetősége megnyittassék. Ezstl szemben sorainkat alattomosan meg akarják bontani. Az úgynevezett aktiv ellenzék passzive segitelte elő a kormány ténykedéseit. Igy mi, akik passzivitásban maradtunk, igazolva vagyunk, mert a bentmaradtak •emmi eredményt sem tudnak elérni. Vázsonyi Vilmos ezeket mondotta: Két választójogi törvény van, ame'yek közül egyik sem érvényesül. Az 1913. és az 1918. évi. A 13 as javaslat tárgyalásánál nem volt jelen az ellenzék. Csak rgyetlen egy ülésre ment be, hogy Apponyi Albert megindokolja a passzivitást. Apponyi akkor kijelentette, hogy emeljék bár ez ellenzék távolléiében a választójogi javaslatot törvénnyé, ez a törvény nem lesz érvényes — és a harc tovább fog folytatódni. Az 1918. évi javaslat bebizonyította, hogy az élet folyamát nem lehet papíron megakadályozni. A forradalom előidézésében részesek voltak azok, akik megakadályozták a népparlament megalakulását. Olyan parlamentet, amely a nép akaratából Jött volra létre, nem söpörhetett volna el a forradalom. Akik ezt megakadályozták, a forradalomba kergették a bt kés lelkeket is. Most ismét olyan választójogot akarnak, amely minél kevesebb embernek adna jogot. Arra számit Bethlen gróf, hogy majd olyan férfiakkal fog izemben állani, akik tudomásul veuik a törvénytelent éget. Ebben azonban Bethlen gróf alaposan téved. A Kosauth-párt tiltakozása Rupert Rezső mentelmi jogának ujabb megsértése ellen. (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.) Az ortzigoa függetlenségi Kossuth-párt Nagy Vince elnöklete alatt szerdán este ülést tartott, amelyen a következő határozatot hozták: Az orizágo8 függetlemégi Konulh-párt megülközétsel állapítja meg, hogy tovább mennek az alkotmányellenes, mlyoi törvénysértő uton, amelyen az első lépés az volt, hogy egyik budapesti törvényszék tanácselnöke Rupert Rezsőt egy jelentéktelen megjegyzésért nyolc napi elzárásial büntette, anélkül, hogy a men- # telmi jog fel lett volna függesztve. Ez a határozat közjogunknál fogva semmis. Annál mlyoubb megiteléi alá t sikax, hogy most a budapesti f£ügyészség arra vállalkozott, hogy ennek a töivényellenes büntetöhatározatnak végrehajtása végett Rupert Rezső mentelmi jogának felfüggesztését kérje. Az országos függetlenségi Kossu'h-párt felemeli tiltakozó szavát ez ellen az ujabb mentelmi jogsérelem ellen, mint az önkény ujabb kísérletezése ellen. Maga az a tény, h"gy a főügyész szükségét látja, hogy Rupertet kikérje a büntetés végrehajtására, mutatja, hogy menynyire abszurdum volt az, amit illetékes biróság akkor cselekedett, amikor bün'ető uton járt el. A Kossuth-párt nemcsak Rupert sérelmét látja az elkövetett jogtalanságban, hanem általában azt az alkotmány ellen vétett merényletnek minősíti és ezért felhívja a hatalom illetékes tényezői', hogy tegyenek megfelelő védelmi intézkedéseket és megtorló lépéseket. A jOvőnek tartozunk fele'ősséggel aziránt, hogy végre véget kell vetni a fennforgó törvénysértéseknek. A testnevelési javaslat. Budapest, február 25. Klebelsberg Kunó gróf vallás- és közoktatásügyi miniszter a nemzetgyűlés mai ülésén nyújtotta be a testnevelésről szóló 1921. évi törvénycikk kiegészítéséről szóló törvényjavaslatot. A törvényjavaslat négy szakaszból áll, amelyek közül az első kimondja, hegy mindenki, aki embersport céljára szolgáló sporttelepen bármilyen belépődíjas mérkőzést, vagy mutatványt rendez amatör, vagy professzionista alapon,