Szeged, 1925. február (6. évfolyam, 26-48. szám)

1925-02-19 / 40. szám

Egyes sacám ára 2000 korona (i kladóhtva. isii Deák Pwmc-utca 2. (Pö­raállskoláTSl izemben.) Tele­laa IS-33. A .Szeged' megjele­lik MIM kivételivel minden aap. Egres izám áia 3000 katona. Előfizetési árak: Egy Mnapra helyben 400G0, Bnda­Msteo és vidéken 45100 kor. Hirdetési árak: Felhasábon I am. 500, I hasábon 1COO kor. SzBvegkSzt 50 százalékkal drágább. Apróhirdetés tiz szóig 2000, jeligés 3000 kor SzóvegkOzti közlemények soronként 10.000, családi érte­sítés 50.000. Nyilttér és gyász jelentés 100«/,-al drágább. VI. évfolyam. Szeged, 1925 február 19, CSÜTÖRTÖK. 40-ik szám. A Látható csillag. — Móra Ferenc közgyűlési beszédéaek befejezése. — 1850-ben volt az angol-afgán háború. Hogy mi volt az indító oka, célja, eredménye, nem tndom; azt se tudom, van-e még akár Angliá­ban, akár Afganisztánban egy lélek, aki tudná. Talán nem is volt vele egyéb célja a végzet­nek — hiszen a történelem miért- lei mindig homályosak és sokfélekép magyarázhatók —, minthogy arról, ami Kabul vad begyeiben tör­ténik, itt a Duna partján novellát irjon egy magyar költő. Ennek az afgán novellának, amelyet Jókai valami kalendárium számára irt, ez volt a cime: a Láthatatlan csillag. Csillagfényes nyári este van, egy afgán temp­lom öikori romj«i közelében angol tisztek be­vernek a tábortüzeknél és találgatják a más­napi ciata esélyeit. Ki fogja látni még másnap este is az Isten csillagpompás egét, ki fog örökre lezárt szemekkel feküdni az idegen or­szág földjén, meg sem siratva távol kedve­seiktől ? Egyszer beleszól a beszélgetésbe egy öreg bennszülött tevebajcsár, aki azt mondja, hogy az ö öse az endori boszorkány volt, aki Saui királynak megmutatta a Jövőt és azt állitja, hogy ö is ért ősanyja tudományához. — Látjátok azt a keresztalaku csillagképet iz égen ? — kérdezte az angol tiszteket. Az angol tisztek szt látták valamennyien. Olyan is volt köztük, aki még az iskolából emlékezett rá, hogy azt Andromédának hívják a csillagászok. — Hát ennek a keresztnek a közepében me­lyiktek látja azt a különösen fényes csillagot? Néhányan azt mondják, hogy ök látják és bizonyosan látja azt mindenki, mert olyan fé­nyes, hogy lehetetlen nem látni. Néhány tiszt megjegyezte, hogy látni ugyan ott valami hal- • vány kis csillagot, de az alig pislog. A leg­többen azonban azon erősködtek, hogy nem * látni ott semmit, még tábori látcsövei se. És mikor a vita már nagyon elkeveredett, akkor újra megszólalt az öreg afgán. — Urak, akt fényesnek látja azt a csillagot, azt nem éri semmi veszedelem a holnapi csaiá­ban. Aki halványnak látja, az megsebesül, aki pedig lehogy sem látja, az holnap este már nem fogja látni Isten teremtett világát. Erre aztán mindenki elnevette magát és a nevetés a legjobb összebékítő. Az angolok ke­zet .szorítottak egymással és aludni tértek és másnap megvívták a csatát és a tábornok épen maradt, akik halványnak látták a csillagot, azok súlyos sebbel váttották meg életüket és akik sehogy se látták, azoknak sirt ástak az idegen ország földjében. 1850-ben irta Jókai ezt a novellát, aztán megjelent a Véres könyv-ben, azt lefordították németre és angolra, aztán elfelejtették magyarul is, németül is, angolul is, elfelejtette Jókai is s ő volt legjobban meglepődve, hogy negyven év múlva, 1890 ben levelet kapott egy angol csillagásztól, aki közölte vele, hogy az Andro­medf csillagkép ködfoltjában fölfedezlek egy csillagot, amely háromnapos ciklusokban változ­tatja a fényét egész a láthatatlanságig. Azt kérdezte, honnan tudott erről Jókai már negyven évvel ezelőtt? Jókai kénytelen volt megvallani, hogy ö csak kitalálta az egész történetet elejétől vé­gig, költői fnntázia volt minden reális alap nél­kül, nem is lehetett más, hiszen amiről nem tudtak a teleszkópos csillagászok, arról honnan tudhatott volna a költő? Az Androméda köd foltjának ez a csillaga ma már rajta van minden csillagászati térképen 8 ismert példája annak a csillagtipusnak, amit változó csillog- nak hiv az anionomia. Véletlen volt-e, divináció volt-e, bogy Jókai fantáziája megelőzte a csillagászok fegyveres szemét, azt hiába keresnénk és én nem is keresem. En csak annyit tudok, hogy a magyar ég tele van csillagokkal s azok közt a Sziriunéval fölér a Jókai tündöklése. Jaj annak a nemzedéknek, amelynek számára láthatatlan csillag ez a szikrázó ideál, de áldott és boldog lesz és a jövendő csatáját diadalmasan fogja megvívni az a nem­zedék, amely szemével látja és szivébe engedi hullani ennek a csillagnak a sugarait MMMMMMÍM^^ Álgya Papp Sándor lesz a honvédelmi miniszter. (Budapesti tadósttónk telefonjelentése.) A nemzetgyűlés folyosóján ma egész pozitív for­mában terjedt el az a bir, hogy Csáky Károly gróf honvédelmi miniszter állásából rövid időn belül távozik s hogy átad|a helyét Algya Papp Sándor tábornoknak, József főherceg szárny­segédének. Ennek a változásnak a hátterében — értesülésünk szerint — nem pusztán sze­mélyi kérdés áll, hanem arról van szó, hogy a honvédelmi minisztériumban uralkodó szel­lem megváltoztatását kívánják ezzel a sze­mélyváltozással biztosítani. Csáky Károly gróf távozásának előzményei visszanyúlnak az emlékezetes Gömbös—Wild-afférig. Egy akkori minisztertanács komoly formában fog­lalkozott egy jobboldali puccskísérlet eshető­ségével, de a paritás kedvéért szó került a baloldali elégedetlenségekről is. Bethlen István gróf miniszterelnök ezen a minisztertanácson kérdést intézett Rakovszky Iván belügyminisz­terhez és Csáky Károly gróf bonvédelmi mi­niszterhez az irányban, vájjon egy nagyobb­mérvfl, akár jobb-, akár baloldali rendzavarás esetén milyen mértékben számithat a kormány a karhatalmakra. A belügyminiszter kategóriku­san kijelentette, hogy az alája rendelt karhata­lomra föltétlenül lehet számítani. Hasonló­képen nyilatkozott gróf Csáky Károly is, de csak egy baloldali rendzava'ás esetére, egy jobboldalt megmozdulás esetére azonban nem tudott teljesen kielégítő választ adni. A miniszterelnök ezért szükségesnek tartolta a honvédelmi m nisztérium adminisztrációjának sürgős átszervezését és ezzel a munkával Álgya Papp Sándor tábornokot, József főher­ceg hadsegédét bízta meg tllamiitkári hatás­körrel és azzal a feladatai, hogy a miniszté­rium adminisztrációjából bizonyos befolyásokat kiküszöböljön. Álgya Papp Sándor tábornok most befejezte a munkáját és munkája ered­• ményének biztosítása érdekében váltja fel gróf I Csáky Károlyt. Peidl Gyula mandátumát igazolták. zékébe hamis adatokat vet ek be. Ha ez igaz volna, a jegyzék összeállítói ellen már régen megindították volna a büntető eljárást. i Ezután a mandátum másik védője, Aigner Rudolf mondott hosszabb beszédet. A bizottság végül elvetette apetielőt is PeldU végleg Igazolt képviselőnek jelentette kl. (Budapesti tudósítónk telefon jelentése.) A nemzetgyűlés III. bírálóbizottsága Nemess Ber­talan elnöklésével ma tárgyalta a Peidl Gyula szegedi mandátuma ellen beadott petíciót. Vdmbéry Rusztem, a mandátum védPje, arra hivatkozott, hogy a petíció anyagát detektívek, a kormány szervei állították össze. A kérvé­nyezők kifogásolják, hogy a választók jegy­wawwaaaiiMíwivw^^ t A miniszterelnök a genfi tanácskozásokról, a mezőgazdasági terhek könnyítéséről, a tisztviselői fizetésekről. A népjóléti minisztérium költségvetése a nemzetgyűlésen. Budapest, február 18. A nemzetgyűlés mai ülé­sét 11 órakor nyitotta meg Scitovszky Béla elnök. Napirend előtt Marschall Ferenc szólalt fel. Mostanában — úgymond — gyakran lehet hal­lani a kormánnyal szemben azt a megjegyzést, hogy a kormány épp ugy szaladgál Genfbe, mint ahogy a régi koronások szaladgáltak. Pedig a Genfbe való utazgatás szükséges. A miniszter­elnök most is bárom nagy problémával foglalko­zott Genfben: a mezőgazdaság krízisének prob­lémájával, az állami beruházások kérdésével és a tisztviselői kérdéssel. Ezek útját kellett Genfben kikövezni. Kéri a miniszterelnököt, tájékoztassa a nemzetgyűlést a Genfben elért eredményekről. Bethlen miniszterelnök arra kéri a nemzetgyű­lést, hogy Marschallnak majd azután válaszolhas­son, ha már Beck Lajos is előterjeszti ez ügyben bejelentett interpellációját. A költségvetés során ezután Szabó József szólal fel. A népjóléti minisztérium legfontosabb feladata az eredményes küzdelem a népbetegségek ellen. Ennek a legfontosabb eszköze a jó szociális po­litika. Szól az alkoholizmus terjedéséről. Határo­zati javaslatot nyújt be, hogy a nemzetgyűlés uta­sítsa a népjóléti minisztert mindenféle szeszesital árusításának vasárnapon és ünnepnapon való el­tiltására. A költségvetést nem fogadja el. Petrovácz Gyula a lakáskérdést fejtegeti és a megkötöttségek ellen beszél. A költségvetést el­fogadja Beck Lajos a gyermekvédelemmel foglalkozik. Kifejti, hogy a tüdővész milyen óriási arányban terjed. Fontosnak tartja a betegségek kötelező bejelentését és orvoslását. Szaporítani kell a kór­házakat. Be kell vezetni az ingyenes vérvizsgála­tot és az ingyenes rendelést. A költségvetést nem fogadja el. Éhn Kálmán szintén közegészségügyi kérdé­sekkel foglalkozik, főleg a fővároséival. Majd a vidék egészségügyi szervezetlenségeiről beszél. A költségvetést elfogadja. Ezután Kiss Menyhért a rokkantügy rendezését és illetményeik ügyének mielőbbi elintézését sür­geti. A költségvetést nem fogadja el. A következő felszólaló Oberhammer Antal. Sür­geti a rokkantkérdés megoldását. A költségvetést elfogadja. Barla Szabó József, Mózer Ernő és Mátéffy Viktor a költségvetést elfogadják. A határozati javaslatok letárgyalása után az elnök jelenti, hogy a holnapi, csütörtöki ülésen foglalkoz­zon a Ház Jókai emlékével és a költségvetés tár­gyalásával. Pallavicini válasza Vass miniszternek. Ezután személyes kérdésben Pallavicini őrgróf szólal fel. Vass József népjóléti miniszter tegnap megemlékezett arról a pletykáról, melyet ő annak idején az állami autók körül történt visszaélések­kel kapcsolatban felelevenitett. Ma is fenntartja azt az állítást, hogy történtek visszaélések az állami autók körül és ennek illusztrálására emiitette azt a hirt, amely egész Pestet bejárta és amelyet a miniszter kifogásolt. Afölött, amit Vass József mondott, mély sajnálkozását fejezi ki. Vass József ugy állította be őt, mintha a pletykát különböző fórumok előtt terjesztette volna. Tiltakozik az ellen, mintha ő a kérdésből pletykát csinált volna Ugy állitja be őt a miniszter válasza, mintha kato­likus papot akart volna sérteni, aki elégtételt nem kérhet. Ez a beállítás vele szemben nem egészen fair dolog, mert nevelésénél és tradícióinál fogva ez a legmesszebb áll tőle. Ellenben, amit Vass Í ózsef a miniszteri székből Szombathelyre, onnan Siatorbágyon át Budaörsre és vissza a miniszteri székbe tett, sokak előtt elhomályosította azt, hogy { véletlenül katolikus lelkész is. I Dr. Vdss József népjóléti miniszter válaszolt ez-

Next

/
Thumbnails
Contents