Szeged, 1925. február (6. évfolyam, 26-48. szám)

1925-02-01 / 26. szám

I SZEQBD 19X6 febrnir 1. felelősségnélkflli ígéreteket tegyen. Ijéri azonban, hogy mihelyt Genfből visszatér, az illetékes szakminiszterekkel együtt kérni fogja a Jelenlévőket, bogy a fölvetett kérdéseke! a tanulmányozandó memorindun alapján beható megbeszélés tárgyává tegyék. Ami a szellemi munkások kérdését illeti, teljes mértékben átérzi annak összes nehézségeit. A legfőbb nehézség MMMAAMMMMMMMMMMMMMMMfMMaAArtflflrtftAAAArtMMMflMAA' «z, hogy a szellemi munkások munkanélküliségének problémását nem lehet akcióval megoldani. A nyugdíj valorizdeiö ügyében törvényjavaslat készül, intézkedései kapcsolitbin lesznek az aranymérleggel. Gál Benő a küldöttség nevében megköszönte a miniszterelnök válaszát. Ma földrengés volt az ország nagyobb területén. Egerben legerősebb volt a rengés. Miskolc, január 31. Mi reggel 8 óra 6 perckor Miskolcon, Sátoraljaújhelyen és Egerben mintegy 5 másodpercig tartó földlökés volt érezhető. Miskolc, januir 31. Ma reggel a miskolci földrengésről a következőket jelentik: Miskolcon a földrengés, amely 5 másodpercig tartott, nem okozott károkat. Földrengést észlel ek Sátoraljaújhelyen és Szikszón is, de ott sem történt semmi kár. Egerben — mint onnan jelentik — már hevesebb volt a földrengés, amely mintegy fél percig tartott és olyan rázkódást idézett elő, hogy néhány magasabb ház ké nénye ledőlt. Miskolc, január 31-én. Ami reggeli földrengéssel kapcsolatban Egerről és környékéről a következő részleteket jelentik: Mi délelőtt 8 óra 25 perckor Hevesmegye Mátrától keletre eső részein heves tetoniku3 eredetű földrengés volt érezhető. A gyors, egymásutáni lökések rendkivül megijesztették a lakosságot. Az emberek rémülten menekültek az utcára, a hivatalokban megszűnt a munka és az iskolákban is megszüntették nyomban a tanítást és a gyermekeket hazaküldték, több kémény és számos tető beszakadt, a falak megrepedeztek, sőt több háznak a fala is leomlott. A régi minorita templom egyik tornya elferdült. A cisztercita templom főoltára megrongálódott, a gimnázium is e főreáliskola Is több rongálódást szenvedett, a lezuhanó téglák több embert megsebesítettek, a kár meghaladja az egymilliárdot. Andorlakon, Táll/án és Verpeléten raé£ nagyobb károkat okizotf, a földrengés. Egerben 8 Ora 35 perckor ujibb, de sokkal enyhébb löléseket éreztek. Gyöngyös, január 31. Északkeleti irányból ma reggel 8 órakor erős földrengés volt érezhető. A buortárgyak erősen megmozdultak, az edények egymáshoz verődtek. Anyagiakban és emberéletben kár nem esett. Budapest, január 31. A budapesti földrengés! obszervatórium a szombit reggeli földrengésről a következő adatokat közli: Ax intézet készülékei reggel 8 óra 7 perckor jeleztek földren- • gést a közelben, a rengés időtartama 7 perc, a ' kilengés 22 mm. volt maximálisan. Ilyen nagyarányú közeli földrengésre már több iv óta nem volt pilda. A vidékről beérkezett jelentések szerint a f öldrengés különösen Egerben volt intenzív, ahol több kémény össz dült, a falak több helyütt megrepedeztek. Miskolcon és Sátoraljaújhelyen is meglehetősen érezhető volt a földrengés, jöttek jelentések Gödöllőről, sőt Budapestről is, ahol gyengébb lökéseket éreztek. A földrengés teljes képét csak néhány nap múlva lehet megrajzolni, minthogy az adatgyűjtés még folyik. Egeren kivül a földrengés sehol kárt nem okozott. MRMMMMMMMMWWMM^^ Hatszámilliós kosztpénzdifferencia miatt önként jelentkezett a rendörségen Stern-Csillag László ügynök. Szeged, Január 31. (Saját tudósítónktól.) Szombat délelőtt óta a szegedi rendőrség bűnügyi osztályát egy igen érdekes bűnügy foglalkoztatja, amely alkalommal nem a károsultak tettek följelentést, hanem maga a terhelt jelentette föl önmagát. A délelőtti órákban ugyanis Stern-Cstllag László ügynök jelentkezett a rendőrségen és bejelentette, hogy a fölvett kosztpinzek körül mintegy hatszázmillió korona differenciája jelentkezett. Még mielőtt hitelező1 tudtak volna arról, bogy a fizetésben megakadt' jelentkezett a rendőrségen és kérte az eljárás lefolytatását. Stern-Csillag László már régóta foglalkozott kosztpénzügfletekksl és akkor, amikor a szegedi pénzintézetek a hítipí tizekért alig fizettek háromnegyed százalékot, ő, hogy pénzhez jusson, a hetipínzekirt hat, sőt nyolc százalékot is fizetett. Hosszú hetek alatt körülbelül hatszázmillió koronára szaporodott fel az az összeg, amelyei körülbelül harminc hitelezőjétől fölvett. Stern-Cstllag különböző üzletekkel foglalkozott és ezekhez kellett neki a pénz, az üzletekből állitóleg bőven tellett Sternnek a magas kosztkamatok fizetése. Heteken át Stern-Csillag minden hiány nélkül teljesítette a kamatfizetéseket és igy egymásután ujibb és ujabb emberek jelentkeztek pénzzel Sternnél. A hitelezők bizalma eddig egyáltalán nem rendült meg, mivel S:ern még a legutóbbi kasszanapon is ugy-ahogy teljesítette a kifizetéseket. A legutóbbi napok folyamán azután nagyobb veszteségek érték és igy már az volt a helyzet, hogy momentán nem tudott fizetni. A rendőrségen azonnal kihallgatták az önként jelentkező ügynököt, akit vallomása után őrizetbe helyeztek. Szombaton délután egyébként Steril ügyvédje és a hitelezők között tárgyalások indultak meg, amelyeknek az a céljuk, hogy a hitelezők néhány napig várjanak a tőke visszafizetésire. Néhány hitelező egyébként annyi kamatot kapott, hogy anntk összege túlhaladja a kosztba helyezett tökét. Mindenesetre érdekes, hogy míg évek után is akadnak egyesek, akik 6—8 százalékra minden lelkiismeretfordulás nélkül kiadnak pénzeket akkor, amikor a hivatalos kamat fél és egy százalék között mozog. •MAMMMMMMMMflAAAMMMAMMAMMMMB A francia-német kereskedelmi szerződés. Berlin, január 31. A birodalmi kormány mai ülésén dr. Trendelenburg beszámolt a francianémet kereskedelmi szerződés tárgyalásainak állásáról. A tárgyalások folyamatban vannak, céljuk, hogy a német kiviteli érdekeltségek árucikkeire nézve a végleges rendezésnél elérjék ,a legmagasabb kedvezményt. — Rendelet a kereseti, jövedelmi és vagyonadó vallomásról. Budapestről jelentik: A pénzügyminiszter az 1925. évi általános kereseti adó, továbbá a jövedelem* és vagyonadó bevallásokra vonatkozólag rendeletet adott ki, amelyek értelmében ezen bevallások legkésőbb február hó 8 ig beadandók. A munkaadók azon alkalmazottaiból, akiknek az elmúlt évi mindennemű járandóságuk legalább 36 millió papírkorona volt, február hó 28-ig a névjegyzéket és az illetménylegyzékeket az alkalmazottak adóztatási helye szerint az illetékes elöljáróságoknak tartoznak benyújtani. Rejtélyes látomások. Irta: Móra Ferenc. Kis gyerek voltam, mikor először olvastam a bibliában a Jelenések Könyvét s ez volt az egyetlen apokalipszis, amelyik megborzongatott. Amit azóta láttam ebből a műfajból, az vagy untatott, vagy megnevettetett. Pedig derék könyvtárra valót összeolvastam belőlük, különösen a régiekből, latint, németet, sőt latin-németet is, mert a harminc éves háború idejéből valók, amikből egész kazallal van a Somogyi-könyvtárban, leginkább ilyen felemás nyelven vannak irva. A Ferdinandus imperátor németül adja föl a kérdést és az Antikrisztus latinul felel rá. Ez a deákos műveltség fel is tehető az Antikrisztusról, mivelhogy ebben az időben Gusztáv Adolf értetődött alatta, mint azoknak előtte Luther Márton, később Voltaire. Az emberiség sohse lehet el Antikrisztus nélkül. (Hogy Mac-Donald bukása óta ki tölti be ezt a pozíciót, nem tudom.) Elég az hozzá, hogy a múltkoriban a kezembe került egy könyv, amelyben jövendölések vannak s ezek se nem nevettettek, se nem untattak. Ettől a könyvtől deresedő fejjel csak ugy végigborzongatott a hideg, mint kis koromban a patmoszi apokalipszistől. A könyv nem éppen régi, csak 1849-ben jelent meg Carl Geroldnál Bécsben. A cime: Prophezeiungen, enthaltend den Zeitraum von 1848 bis zum Ende der Welt. A közzétevője dr. fohannesnek nevezi magát a címlapon és az előszóban, amelyből azt látom, hogy dr. Johannes erősen katholikus szellemű ember lehetett. Bűnbánatot hirdet az emberiségnek és a megigazulás útjára fordulást addig, mig nem késő. Különben nem dr. Johannes ura fontos, hanem a megszólaltatott próféták. Azok se mind, hanem csak a Szent Ferenc rendjéből való L. R. tiszteletreméltó testvér. A többiek, a dömitzi bolondokházába rekesztett próféta, a salzburgi Gitschner J Lázár, vagy a libanoni Amur Buharba, vagy a ' Censztohovai Hilárion barát vagy költök, vagy ' egészen közönséges bolondok, akikkel nem érdemes szóba állni. Ezek mind sárkánygyikokat, oroszlánfejü sasokat, kivont kardokat, tüzes kerekeket látnak az égen, az egyiptomiból, zsidóból, perzsából, görögből keveredett keleti misztika szimbólumait. Csupa olyan tengeri-herkentyűket, amikkel a mai világban már nem lehet megijeszteni senkit, mert megvagyunk már mi edzve különb rémségekhez is. (Nem a forgalmi adóra célzok.) Hanem a tisztelendő franciskánus atya egész más ember. Amit a bevezetés mond róla, az nagyjában minden legendáriumban megtalálható. A jámbor barát többször bezarándokolta a Szentföldet, végre kilencvenkét éves korában bekéredzett a Sinai hegyen levő kolostorba, ott halt meg 1840-ben. Halála előtt hat hétig aludt étlen-szomjan, néha-néha fölébredt, de ételt-italt akkor se fogadott el, azt mondva, hogy őt az angyalok táplálják. Mikor már csak egy hete volt hátra, magához kérette a priort több baráttal, megmondta nekik, hogy ő egy hét múlva meghal, addig azonban mindennap felébred és elmondja, amit álmában mutat neki az Ur. Azt szószerint jegyezzék fel és figyelmeztetésül közöljék az emberifost már aztán tessék jól figyelni, mit tudott ez a sinai barát ebben az 1849 ben nyomatott köny vben. Franciaországról azt álmodta — szószerint idézem —, hogy háborúba keveredik s mihelyst az véget ér, a nép föllázad, az államfőt meggyilkolják, rettenetes vérfürdő támad s Páris fele elhamvad. Erre azt is lehet mondani, hogy ez a 71-es J kommün, azt is, hogy ez csak általánosság. Hanem hát álmodott a barát mást is. Megálmodta az 18o6 os olasz—osztrák háborút s az 1871-es ítalia unita-t. („Térj eszedre, Ausztria, ne folytasd az igazságtalan harcot, fiaidat ne ölesd le hiába: a szárd és nápolyi királyság el fog tűnni, Róma lesz az uj Olaszország székhelye s Olaszország a katholikus egyház kősziklája marad".) A törökök természetesen kiűzetnek Európából s egy nagy nyugati katholikus szláv birodalom alakul. Igen kihúzza a lutrit Anglia, „ez a kereskedő állam, mely haszonlesésből minden jogtalanságot támogat", igen nagy kegyetlenség színhelye lesz, „elszegényedik és minden külföldi birtokát elveszti Lengyelország visszanyeri önállóságát és európai nagyhatalom lesz. Bécs katasztrófája az ötödik álomban foglaltatik. ,Egy régi tekintélyes monarchia sok harc után véresen fog széthullani, de a régi uralkodóház géniusza megoltalmazza a dinasztiát." „Bécs pusztasággá válik és nagy paloták üresen állnak. Az István-téren kinő a fű és megszűnik minden nemesség." A legmegdöbbentőbb azonban az Oroszországról való látomány. Mikor ezt elolvastam, újra megnéztem a könyv cimlapját: csakugyan 1849-e? — Oroszország a legnagyobb borzalmak színhelyévé válik, sok város, falu és vár elpusztíttatik, egy kegyetlen forradalomnak a lakosság fele áldozatul esik. A császári család, az egész nemesség és a papság egy része legyilkoltatik. Pétervár és Moszkva utcáin hetekig temetetlenül hevernek a holttestek. Az orosz birodalom különböző országokra oszlik. ... Ezek után azt szeretné tudni az olvasó, hát Magyarország-Tói van-e valami a könyvben? Van. Egy egész sor. De azt nekem nincs szivem leírni, ha kétharmada beteljesedett is már. Inkább azzal a széljegyzettel csöndesitem a keserűségemet, amit egykorú kéz plajbászolt a margóra nyilván a Bach-korszakban s amit mindenki megláthat, aki megnézi a könyvet a Somogyi-könyvtárban : — Bolond kend, sógor...