Szeged, 1925. január (6. évfolyam, 1-25. szám)

1925-01-13 / 9. szám

13 SZEGED 1915 január 16. akarják az apostoli magyar királyságot. Ebből az tűnik ki, hogy ők is csak katholikus ural­kodóra gondolnak, ami egyébként természetes, mert apostoli király csak katholikus lehet. felosztására. hogy Belgiumnak még 120 millió aranymárka jár. Az elsőbbségi követelés ezen maradékának a törlesztése Belgium két éven át a Dawjs­terv aUpján befolyó évi fizetés nyolc százalé­kát fogja kspni. Amerika és Anglia delegá­tusai megállapodtak uboan, hogy a Daw:s­terv alapján befolyt eddigi fizetésekből Amerúa részére is elismeri a jóvátételi részssedést. Megegyezés a német Párls, január 12. A szövetséges pénzügy­miniszterek a következő alapon egyeztek meg: — A Ruhr-megszállásról szóló számadás a francia terv szerint fog készülni; a kiaknázás és megszállás költségeit levonják az összes bevételekből és a szövetségesek javára irják. A liszta nyereség állítólag egymilliárd arany­márka. A belga elsőség tekintetében elismerik, hogy az még nem szűnt meg teljesen, roint­A kereskedelmi tárca költségvetése. hogy a szállítási ellenértéket nem kapták meg és igy kénytelenek voltak felélni megmaradt készle­teiket. Ilyen viszonyok között üzemredukciónak kellett beállni. Kéri a tárcái költségvetésnek elfo­gadását. Biró Pál Erdélyi Aladárral szemben, aki a mező­gazdaság jelentőségét iparkodott kidomborítani, rámutat arra, hogy az ország mai helyzetében nem szabad konkurrenciát támasztani a különböző foglalkozási ágak között. Kivánja, hogy a kiviteli kedvezményeket terjesszék ki a darabárukra is, figyelmeztet azokra a hátrányokra, amelyek a tran­zitforgalom díjtételeivel kapcsolatban a belföldi termelést éri. Az iparvágányok tulajdonosaival szemben méltányos bánásmódot kér. Végül ke­reskedelempolitikai kérdésekkel foglalkozik és a közvélemény felvilágosításának szükségét han­goztatja. Örffy Imre a községi és város hiteligényei ki­elégítése céljából kéri a postatakarékpénztárnak közpénzkibocsájtási joggal való felruházását. Erdélyi Biró Pálnak válaszolva kijelenti, hogy nem egyedüli, hanem csupán legfontosabb ténye­zőnek tartja a mezőgazdaságot az ország közgaz­daságában, de teljesen tisztában van az ipar fon­tosságával is és amikor annak fejlesztéséről volt szó, mindig pártolta az odavonatkozó törvé­nyeket. Hoyos Miksa gróf rámutat a mezőgazdasági szesztermelésnek az ipari szesztermeléssel szem­ben való hátrányára, kéri, hogy a benzin, petró­leum és kőolaj tarifáját ugy állapítsák meg, hogy a hazai finomítók iparpártólás révén ne jussanak túlságos haszonhoz. Wolff Károly sajnálja, hogy a kereskedelemügyi tárca tizenhárommilliós budgetje nem nyújt le­hetőséget a fontosabb problémák megoldására. Rámutat az energiagazdaság kérdésére. Ugy tudja, hogy ebben a kérdésben törvényjavaslat készül. (Walkó Lajos közbeszól: Már készen is van.) A törvényjavaslatot általános tárgyalás alapjául pártja nevében elfogadja. Kállay Tibor volt pénzügyminiszter az utak építésének kérdésében szólal fel. Rendkívül fon­tosnak tartja egy útügyi törvényjavaslat elké­szítését. Az elnök minthogy több fólszóialó nem volt, az általános vitát befejezettnek nyilvánította és foly­tatását az idő előrehaladottságára való tekintettel holnap délelőttre tűzte ki. Az ülés félhárom óra­kor véget ért. Budapest, január 12. A pénzügyi hizottság ma délig folytatta az aranyköltségvetés tárgyalását, amelyben a kormány részéről Walkó Lajos és Vass József miniszterek vettek részt. A bizottság a kereskedelmi tárca költségvetését tárgyalta. Hermann Miksa előadó ismertette a tárca költ­ségvetését, amely most már az üzemek költség­vetésétői el van különítve. A költségvetés 11.4 millió aranykorona nettó kiadást mutat fel, ami az előző évek költségvetésével összehasonlítva azt bizonyítja, hogy ennél a tárcánál a takarékosság elve erősen érvényesült. Rámutatott az üzemek és különösen az államvasutak reorganizálásának jelentőségére. Nagyjelentőségű az uj vámtarifa megalkotása, továbbá a kisipari üzemről szóló törvény. Fontos kérdés ennél a tárcánál az ipar­fejlesztés és az energia-gazdaság kiépítése. Az előbbi tekintetében, különösen a textiliparnál ér­tek el nagy eredményt. Külföldi töke behozatala nélkül az elektromos centrale felállítása lehetetlen, éppen ezért törekedni kell ennek a fontos kérdés­nek megoldására. Az utakra fö'vett tételek csak a karbantartásra szolgálhatnak. Kifejti, hogy elsőrendű szociális fontossággal bir az iparfelügyelet megszervezése. Az ipari és ke­reskedelmi szakoktatás terén némi fejlődés mutat­kozik. Újonnan létesítettek egy fémipari szakisko­lát. Az állami üzemek tekintetében négy állami üzem tartozik még a tárcához, amelyeknek beru­házások nélkül 8,130.000 korona feleslege volt, a beruházások azonban körübelül 1.75 millióval fe­lül is multák ezt a felesleget, épp ezért szükség volna olyaniormán kezelni a beruházásokat, mint a magángazdaságnál. Vagyis ezzel az üzemeket nem kellene megterhelni, hanem az államköltség­vetés venné át ezeket a terheket. Nagyon bevált a postánál a betegségi biztosítás intézménye, továbbá szép eredményt ért el az ön­álló intézménnyé vált postatakarékpénztár is. A viszonyok kényszerítő hatása alatt a beruházá­sokra fordítandó összeget 26.6 millióról tizenyolc­millióra kellett leszállítani. Amig 1914 ben a nyug­dijmegterhelések a bruttó kiadásnak három szá­zalékát tették ki, ma 16 százalékig emelkedtek a menekültek beözönlése, valamint a létszámcsök­kentés folytán 32.000 alkalmazotthoz ugyanannyi nyugdíjas járul, akiknek fele menekült. Ausztriá­ban hasonló volt a helyzet és ott az állami álta­lános budget a nyugdíj felét átvette. Áttér ezután az állami gépgyárak tételeinek is­mertetésére, amelyeknek deficitje onnan állott elő, MWMMMMMMMM A nemzetgyűlést bizonytalan időre újra elnapolták. Budapest, jan. 12. Hétfőn tartotta a nemzet­gyűlés a karácsonyi szünet utáni első ülését, ameyet háromnegyed 12-kor nyíto'.t meg Sci­tovszky Béla elnök. A passzivitásba vonu t el en­zík 'nem jelent meg és az ellenzéki padsorok­ban csak Rassay Károly, Ugrón Gábor, Strausz István, Kiss Menyhért és Förster Eek ülnek. Rassay Károly szólalt fii: Súlyos hbának tarja, hogy a mai helyzetben a legfontosabb törvényhatósági ténykedés alkalmával az ellenzéki padBorok még mindig üresen állnak. Nem akar rámutatni, hogy kit terhel a felelős­ség, de a közérdekkel nem tartja összeegyeztethe­tőnek, hogy a költségvetést a Ház ellenzék nélkül tárgyalja le Örömmel látja, hogy az elmúlt hetek­ben már lépések történ ek a béke helyreállítása érdekében. Ezek a békélte ő kísérletek azonban, nem tudni mily . n okból, meghiúsultak. A mai hely­zetet továbbra is fentartani nem lehetséges. Az el­nöknek a házszabályok nyújtotta jogával élni kell, nevezetesei előterjesztést kell tenni a Háznak aziránt, hogy a kizárást hatálytalanítsa. (Petro­vácz közbeszól: Maid küldöttség megy értük!) Rassay Káro'y: Ugy látszik, hogy vannak olyanok, akik örülnek akkor, ha az ellenzéki padsoiok ü esek. A költségvetésnél néhány ellenzéki képviselő nem vállalhatja a biráló á:erepít. Az elnökhöz azt a tiszteletteljes kérést terjeszti, hogy éljen a házszabályadta jogá­val és tegyen előterjesztést aziránt, hogy a ki­tiltásokat megszűntessék. Kéri, hogy ezt az indítványt a többség fogadja el és ha ez meg­történik, akkor az ellenzék maga határoz afelől, hogy vállalja-e a teljes felelősséget, vagy sem. scitovszky Béla elnök kijelenti, hogy nincsen abban a helyzetben, hogy Rassaynak érdemben válaszoljon, de a dolgot megfontolás tárgyává teszi és elő erjesztésére érdemben a Ház követ­kező ülésán válaszol. Bejelenti ezután, hogy a mai ülés egyetlen tárgya a további teendők iránt való intézkedés, tekintve azt, hogy a költ­ségvetést a pénzügyi bizottság még nem tár­gyalta le teljes egészében, javasolja, hogy a Ház bizonytalan Időre halassza el a tanács­kozásait és adjon az elnöknek felhatalmazást arra, hogy a kormánnyal egyetértve határozzon a Ház összehívása tekintetében. Pelrovácz Gyula a napirendhez kér szót. Azért szólal fel, hogy Rissayval szemben ki­fejtse a maga álláspontját. Veszedelmesnek tartaná, hogyha küldöttséget veze nének a Mons ' Sacerre kivándorlott plebshez. A kibogozás ulját egyedül abban látja, hogy azok a képviselők, akik passzivitásba vonullak, mondjanak le mandátumukról, vigyék a kérdést választóik elé és kérdezzék meg, helyeslik-e eljárásukat. Az elnök napirendi indítványát elfogadja. Szabó József felszólalásában kifogásolja, hogy újra bizonytalan időre napolják el a Házat. Igen sok sürgető probléma vár megoldásra, főleg a szociális problémák. Ezek között is a munkanélküliség problémája. Felhívja a kor­mány figyelmét arra, hogy foglalkozzék ezzel a kérdéssel és szenteljen annak tárgyalására egy­két napot. Bethlen István gróf miniszterelnök: Ugy lát­szik a képviselő ur nincs tisztában a Ház tanácskozási módszerével és annak rendjével. Azt proponálja, hogy mi klubszerüen összeülve 24 óráig diskuráljunk a munkanélküliségről és azután megint 24 óráig más kérdésekről. A házszabályok szerint csík olyan tárgyakat vitathatunk meg, amelyek bizottságilag elő vannak készítve. A képviselő urnák módjában van indítványt tenni és ha a Ház többsége ezt az indítványt jónak találja, akkor termé­sseíszerüleg a kérdés megfelelő előkészítés után tárgyalta ni fog. A közérdeknek nem felelne meg az, hogy egy képviselő indítványával a többség kénytelen legyen akarata ellenére fog­lalkozni. Ennek az volna a következménye, hogy nap-nap után egyik vagy másik képviselő ideráncigált kérdésekkel töltené be a napiren­det. Természetes, hogy most, miután az ülés­szak berekesztése folytál a bizottságilag letár­gyalt kérdéseket, vagy javaslatokat visszavontuk, tárgyalásra kész javaslat nincsen. Azért kívánjuk a bizottságokat foglalkoztatni, hogy javaslatok álljanak a nemzetgyűlés rendelkezésére, ame­lyeket napirendre lehet ezután tűzni. Szeretném, hogyha a jövőben, mikor fonlos bizottsági tárgyalások folynak, a nemzetgyűlés ülést nem tartana, ugy hogy a bizottságok egyidőben végezhetnék mu kájukat, igy meglesz a lehető­sége annak is. hogy a bizottságok a kérdések­kel komolyan foglalkozhassanak és azokat meg­felelően elő is készi hessék. A mostani szünet alatt nemcsak a pénzügyi bizottságnak, hanem a többi bizottságnak is módjában áll, hogy ezt a pár napot felhasználja arra, hogy az összes javaslatokat megvitathassa. Kéri az el­nöki javaslat elfogadását. A nemzetgyűlés az enök napirendi indít­ványát fogadja el. Ezután Szabó J5z:ef kér szól, félreértett sza­vainak helyreigazítsa cimén. Kijelen i, hogy ő csak arra akarta f.'lhivni a kormány figyel­mét, hogy foglalkozzék ezekkel az égetó prob­lémákkal. Az ülés félegykor ért véget. -CMMAMAMMAAftAAArtArtArtMMAAArtAMAAAArta Nagy szénbányász-iztrájk készül Angliában. London, január 12. A Morningpost szerint Angliában nagy szénbányász-sztrájk fenyeget. A Diroy bányászok visszautasították a bánya­tulajdonosok ajánlatát. A dolog közvetlenül 20.000 bányamunkást érint. Hoock bányjtszö­ve.ségi fiikár kij .-lentette, hog/ a bányás-szer­vezetei* történetében még nem volt példa ha­sonló komoly válságra. A belügyminiszter elvette a Szeged kolportázsjogát! Példányonkint megvásárolható a következő trafikokban: Fischer-trafik, Takaréktár utca S. sz. Schvarcz-trafik, Kiss D.'ház, Kán Kellner fűszeres, Iskol Pető Ernő, Széc Barna-trafik, Zsólér­Nagy-trafk, Iskola-utca 23. az. jt# Széchenyl-lér 3. sz. Zsótér-ház. Takaréktár-utca 1. sz.

Next

/
Thumbnails
Contents