Szeged, 1925. január (6. évfolyam, 1-25. szám)

1925-01-13 / 9. szám

1925 január 14. SZEGBD 31 A belügyminiszter betiltotta a Szeged utcai árusítását a polgárság és munkásság fizessen elő rá! Tüntetés a Rajna-melléki városokban a megszállás meghosszabbítása ellen. Berlin, január 12. Kölnben és más Rijna- ( vidéki városokban valamennyi párt állal rendezett hatalmas tüntetések voltak a megszállás meghosszabbítása ellen. A tüntetések incidens nélkül mentek végbe és a pártvezetők beszéde után határozati javaslatot fogadtak el, amelyben tiltakoznak a szerződésszegés ellen. A birodalmi elnök a rajnai delegátusok előtt kijelentette, hogy a szövetségesek loyalitásába vetett bizalomnak meg kell rendülnie, ha a szövetségesek nem tartják tiszteletben Németorságnak a szerződésben gyökeredző jogát. Titkolódzás a jogerős városi B-lista körül. A létszámapasztó bizottság 25—30 alkalmazottal csökkentette alkalmazottak létszámát. az Szeged, január 12. (Saját tudósítónktól.) A városi alkalmazottak létszámának csökkentésére hivatott bizottság vasárnap reggel kilenc órakor ült össze a polgármester elnökletével a városházán, hogy meghallgassa a hivatalok vezetőinek javaslatát és azután meghozza végleges döntését, amely a belügyminiszter létszámapasztó rendelete értelmében jogerős döntés. A bizottság ülése reggel kilenc órától délután félkettőig tartott. A bizottság előtl az összes hivatalfőnökök megjelentek. Az eredményről részletek nem igen szivárogtak még ki — a létszámcsökkentő ülés ugyanis zárt ajtók mögött folyt le — és a polgármester, akitől információkat kértünk, csupán a következő általánosságokat árulta el: — Az ülés megnyitása után kötelességszerűig felkértem a bizottságot, hogy elsősorban az én személyemre és állásomra vonatkozó határozatát hozza meg. Az elnöki széket átadtam helyettesemnek és azután elhagytam a tanácskozás színhelyét. A bizottság rövid tanácskozás után elhatározta, hogy engem nem helyez B- listára és igy ismét átvettem a tárgyalás irányítását. Ezután megkezdtük a hivatalfőnökök előterjesztésének meghallgatását, majd hivatalonkint szavazás utján meghoztuk a jogerős határozatot, amelynek eredményeként huszonöt-harminc alkalmazottal csökken a városi alkalmazottak létszáma. Azt, hogy kik kerültek végelbánás alá, egyelőre nem mona- j hatom meg, csupán annyit árulhatok el, hogy a \ legtöbb B-)istás a rendszeres tisztviselők sorából került ki. Van köztük magasabb állást betöltő is. 5 Csökkentettük az adóhivatal, a< előljárósági ügyosztály, az árvaszék, sőt még a polgármesteri hivatal létszámát is. Végleg megszüntette a bizott(MIMIMMMMfNMIM^^ Kilenc év után hétfőn kezdték tárgyalni a szegedi háborús kiviteli engedély panamaügyét. Százharminc rendbeli hamis kiviteli engedéllyel 9000 métermázsa tarhonyát csempésztek ki. cikkekre i magyar hadseregnek volt ság Balogh Károly volt ügyosztályát, az épitési és katonai ügyosztályt, az épitési ügyeket a mérnöki hivatal, a katona-ügyeket az előljárósági ügyosztály hatáskörébe utalva. A megszüntetett ügyosztályhoz szervezett állások közül hármat szüntettünk meg, köztük Balogh Károly tanácsnoki állá- | sát is, amely igy nem kerül többé betöltésre. — A belügyminiszter tudvalevőleg legutóbbi rendeletében kategórikusan kimondta, hogy a törvényhatósági joggal felruházott városok csak egy tiszti ügyészt tarthatnak. A létszámcsökkentő bizottság ezzel szemben ugy határozott, hogy fenn- : tartja mindkét ügyészi állást és a belügyminisz- ' terhez feliratot intéz, amelyben kifejti, hogy Szeged város közigazgatásának az ügyészi teendők sokasága miatt feltétlenül szüksége van legalább !: két ügyészre, hiszen a városnak tizenhatezer bérlője van, velük évente legalább ötezer szerződést kell kötnie és számtalan esetben peres eljárással érvényesítheti csak a város a jogait. Elmondotta még a polgármester, hogy ebben az évben a bizottság még kétszer apasztja majd az alkalmazottak létszámát, juliusban és decemberben. Az elkészített és jogerős B-lista titoktartása — véleményünk szerint — teljesen indokolatlan és csak kellemetlen kombinációkra adhat alkalmat. Ez a kombinálás már meg is indult, arről suttognak például a torony környékén, hogy a bizottság a tisztviselők használhatóságát és 'munkateljesítményét latolgatta elsősorban és így több olyan tisztviselő is B-listára került, akinek még ambíciója lett volna a városnál. Nevekről is beszélnek, esetekről is — ezért nincsen semmi értelme az indokolatlan titkolódzásnak, hiszen a B-listára tetteket ugy is idejében értesíteni kell sorsukról. Szeged, január 12. (Saját tudósítónktól.) A négy éven át dutó vécontásokr a sok apró és hatalmas panamák után ma már csak négymillió halott véres emléke nem tud elmúlni; a forradalmak és ellenforradalmak: után újra és újra előbukkan és kiált a négymillió halott véres feje. A háború előidízői, a vérontás igazi bűnösei még ma sem kerültek a népek itélőszékei elé, de az apró és a nagyobb háborús panamák kilenc-tíz év után moet egymásután kerülnek a törvényszékek elé. A szegedi törvényszék Vlldtanácsa ismét egy kilenc éves háborús panamának főtárgytiásáf kezdte meg. Ezúttal azok a városi hivatalnokok és kereskedők kerültek a törvényszék elé, akik 1915-ben — az ügyészség szerint — részesei voltak a szegedi szdllltdsi igazolvány-panamának, amelyet 1916-ban hatalmas bűnűgyi botránynak fogtak fel és amelynek kinyomozására a budapesti főkapitányság Sándor Lászlót, a későbbi budapesti főkapitányt küldte le Szegedre kellő számú detekiivvel. A Haditermény R.-T. följelentésére ugyanis rálőttek arra, hogy Szegeden a legnagyobb visszaélések folynak a külföldi szállítási igazolványokkal, amelyeket az illetékesek helyett egy bizonyos szervezett társaság kap meg és hogy ez a társaság az engedélyezett kontingensen felül nagymennyiségben szállít ki külföldre szegedi tarhonyát meghamisított engegélyek alapján. A hatóságok ezzel a hadviselés érdekeit látták veszélyeztetve, mivel a lisztre és a lisztből készült szüksége. Ezért közokirathamisitás, valamint megvesztegetés bűntettével vádolták meg ifj. Fajka Lajos városi számtisztet. Mák Lajosné városi napidijast — akik az engedélyeket kiállították —, valamint néhány fővárosi és szegedi kereskedőt. Kilenc év alatt a vádlottak közfll többen elhaltak, közöttük azaz ügynök is, aki ? fea/o'ívánvt tulajdonképen létrehozta a panamát. Ebben az \ SráfHMar*rn ügyben 1918 ban készült el a vádirat, amely- 1 bza!!,,&80Kr<5ben sok szerep jut dr. Dettre Jánosnak is, akit azonban nem vádolták meg, Dettre ugyanis akkor már Szeged kormánybiztos-főispánja volt. Ebben a kilenc éves ügyben kezdte meg a főtárgyulást a szegedi törvényszék, mivel az elmúlt Időben legalább tízszer tűztek már ki főtárgyalást, de Fajka eltűnése, majd betegsége miatt egyszer sem tudták lefolytatni az eljárást. Az elnök a hétfői tárgyaláson először konstatálta, hogy az életben maradt négy vádlott, ifj. Fajka Lajos városi számtiszt, Mák Lajosné volt ideiglenes napidíjas, Schiff Gyula kereskedő, és Áldor Szigfrid élelmezési szállító megjelentek a biróság előtt. Ismerte i a 96 oldalra terjedő .vádiratot, amelyben az ügyészség Faj A roppant terjedelmes vádirat először megállapítja, hogy a kormány az ántánt kiéheztetési kísérlete miatt az ellátás biztosítására elrendelte a szabadszállitás megszüntetését, hogy csak az i élelmezési fölösleg kerüljön ki Magyarországit ból. 1915-ben miniszteri rendelet jelent meg, I amely szerint gabonát, lisztterményeket, tarhol nyát, kilesi csak szállítási igazolványokkal lei het szállítani az egyes községek határain tul. t A törvényhatósági városok saját hatáskörükben • állították ki az igazolványokat belföldre, azon\ b:n külföldi szállításoknál távirati engedélyt ?! kellett kérni a földmivelésűgyi minisztertől. Szeged város tanácsa 1915 ben a szállítási íj igazolványok kiállítását ifj. Fajka Lajosra bizta ' és beosztotta mellé Mák Lajosné napidijast* 'í közben azonban néhány hónapig Fajka bevonult és ebben az időben dr. Dettre János i akkori tiszti ügyész, a későbbi kormánybiztosfőispán vezetie a szállítási igazolványok ügyét, msjd mikor Fajka visszajött, ismét ő vette azt át Deitrétől, • A külföldi igazolványok kiállítása ugy történt, hogy a minisztériumtól kellett távirati engedélyt kérn!. A vádirat megállapítja, hogy a szállítási igazolványok ügyét Fajkáék rendetlenül és felületesen hanyagul vezették, holott csakis a miniszter felhatalmazására adhattak ki bizonyos személynek, egy állomásra bizonyos mennyiségű árura engedélyt. Fajkáék azonban az ellenőrzés lanyhesága miatt akkor is adtak ki engedélyt, amikor azt nem engedélyezte a miniszter. Bizonyos emberek engedélyét mások részére állították ki nagyobb mennyiségre és más állomásra. Amikor a miniszter határozottan megtiltotta a kivitelt, Fajkáék ennek ellenére kiállították az engedélyeket Az ügyészség szerint igy teljesen hamis engedé yekeí állitoltak ki. A vídirat azt is felhozz*, bogy Fajka és Dettre nagy elfogultságukban nem ellenőrizték a Mák Lajosné által kiállított Igazolványokat, sőt azokat kitöltetlenül előre is aldirták, ugy hogy a napidíjas kisasszony annak adott ki engedélyt, akinek éppen akart. Azt is megállapítja az ügyészség, hogy k fontos munkakörrel megbízott Fajka munkátlanságát, htvatalkerülését és lelkiismeretlenségét takargatta Máknéval, akire mindent reá bizott. Máfené. bár kisegítő napidíjas volt, egyedül diszponált a nagyfontosságú kivitelek fölött, senki sem ellenőrizte, az akkor még fiatal leány pedig visszaélt a bizalommal. A panamákat — az időközben elhunyt — Pulitzer Gusztáv ügynök kezdte, ali be tudta hálózni a hivatalnokokat, nagy üzleli összeköttetésre tett szert, minden felének tudott 200 koronáért bármilyen engedélyt szerezni. Az flgyéizség szerint ebből az összegből Fajkáék is kaptak. Az elnök ezután ismertelte a vádirat szerint az egyes hamisításokat. Rámutatott egy esetre, amikor Milkó Sándornak a miniszter csak két esetben adott kiviteli engedélyt, Fajkáék azonban nyolcszor állítottak ki Igazolványt. Pulitzer Milkónsk egyébként hetvenöt szerzett vaggontételes tsrhonyakát 85 rendbeli, Mák Lajosnét 59, Schiftet 7, í Áldott pedig 4 rendbeli közokirathamisitás bűntettével vádolja. A vádlottakat dr. Szent- ; tamdsy Miklós, dr. Végman Béla, dr. Barta D^aő és dr. Hűvös József (Budapest) ügyvédek ] védik. Fajka és Mák Lajosné Pulitzernek és üzletfeleinek 82 eselben adtak hamis kiviteli engedélyt, amivel 9000 métermázsa tarhonyát csempésztek ki az országból. Ennek a mennyiségnek jelentős szerepe lett volna a hadseregellátásnál is, éppen ezért nem is adott erre a mennyiségre a miniszter engedélyt. Pulitzer '1 munkájára pedig 9000 métermázsa tarhonyát elvontak a hadsereg elől. s A kiviteli engedélyeknél szerepel ezután a i vádiratban a Czinner és Társa R.-t., a Szegedi | Általános Bank, valamint a Szegedi Mezőgazdák Szövetkezete is, amelyeknek er -délyeh * Fajkáék egyszerűen másnak állították ki. Az | Általános Banknak a miniszter egyszer sem engedélyezett kivilelt, Puiiizar azonban számos esetben szerzett a banknak. Ezután Schiff Gyula ügyére tér rá a vádirat, majd sorra kerül Ernst Herlinger, Strasser és Könlg, Áldor Szigfrid és mások ügyei is. A vád ismertetése ulán a déli órákban az elnök ifjú Fajka Líjosi halígatta ki, aki azzal