Szeged, 1925. január (6. évfolyam, 1-25. szám)

1925-01-04 / 3. szám

ség van. A felsőházi reformról szóló törvény­javaslat a miniszterelnök ur előtt fekszik. Tu­domásom szerint a miniszterelnök ur változ­tatni fog a Tomcsányi-féle javaslaton és hogy SZEGED mikor kerül a javaslat a Ház elé, még nem lehet tudni. Annyi bizonyos, hogy ezt a javas­latot a miniszterelnök terjeszti be. Jelenleg más törvények előkészítésével nem f glalkozom. A szellemi együttműködés nemzetközi intézete. Páris, január 3. Francois Albert közoktatásügyi miniszter törvényjavaslatot terjesztett a kamara elé a szellemi együttműködés Párisban felállítandó nemzetközi intézetéről. A javaslatot Herriot mi­niszterelnök a mult hónapban konkrét rendelke­zések formájába öltöztette. A kormány a benyúj­tott törvényjavaslatban egyrészt megállapította a nemzetközi intézet szabályzatát, másrészt gondos­kodott az intézet fenntartásával járó költsegek fe­dezéséről. A javaslat költségeire hárommillió fran­kot irányoztak elő. Kezdetben az uj intézet mű­ködése szűkebb keretekre fog szorítkozni és szá­mol azon korlátozással, amelyet a kiadások tekin­tetében Franciaors ág mostani pénzügyi helyzete ir elő. A javaslat indokolásában részletesen ismer­teti azon programot, amelyet az intézet maga elé tüz. Az intézet legfőbb feladata az, hogy a népek kölcsönös megismerésének és a tervezett munka közösségének előmozdításával előkészítse a nem­zetek kölcsönös megértését. Az intézet tehát ki­váló tényezője lesz az emberiségnek és kétségte­len, hogy a francia kamara nem fog semmiféle akadályokat gördíteni a javaslat elfogadásának útjába. 1913-ban egy államtitkár — 1924-ben hét államtitkár. Érdekes adatok az aranyköltségvetésben. Budapest, január 3. Bud Jínos pénzügy­miniszter költségvetési sommdzata ma került ki a nyomdából. Már az első percekben megálla­piihitó különböző jellemzi érdekessé*. Első­sorban kitűnik az a tény, hogy Magyarország területének kétharmadrésze elveszett, de a köz­igazgatás nem csökkent le ebben az arányban. Föltűnik mindjárt az is, hogy bizonyos minő­ségű tisztviselők most többen vannak, mint voltak Nagymagyarországon. A belügyminisztérium adataiból kitűnik, hogy mig 1913-ban egy államtitkár volt, ma pedig van hét államtitkár, egy országos főkapitány és négy helyettes államtitkár. Ma keiszerannyi miniszteri tanácsos van, mint volt 1913 bin. Ez a szaporulat neme jak a felsőbb kategóriá­nál van igy, hanem megvan a kisebb állások­nál Is. A költségvetési sornmázatból kitűnik, hogy a minisztériumnak van egy sajtóosztálya it, ahol mintegy 300 alkalmazott dolgozik, az azonban nem világos, hogy mit és kinek dolgozik ez a sajtóosztály. A nemzeti munkavédelmi hivatal­nál ugyancsak 200 alkalmazóit dolgozik. A csendőrség kiadása 1913-ban 23 millió volt, ma — 19 millió aranykorona, amikor a terület kétharmadát elvesztettük ... Klrü beiül 150—200 percenttel emelkedett a csendőrtiszti státusz. A rendőrség költségvetése is világosan mutitja, hogy apasztásról szó sin:s. Érdekes adat a zalaegerszegi internáló tábor költség­vetése — holott ezt már megszüntették ... Anépjóléti minisztérium számainál kiderül, hogy a közegészségügy rendet kiadásai 2854402 aranykoronával emelkednek. A népbetegségek elleni védekezésre 10399 aranykoronával fős­bet iránvoztak elő, orvosok továbbképzésére pedig 1693 aranykoronát. A tisztviselői beteg­segéyezásre »z előirányzat 201.993 aranykoro­nával több, a háború áldozatairól való gon­doskodásra az előirányzat 1,011.341 arany- , koronával több. A háború és annak következ- j ménye által sújtottak segélyezésére 45.500 , aranykorona. Az egészségügyi intézmények elő­irányzata 4,186 794 srnnykorona. A gyermek­védelem téleleinél a rendes kiadások 106 594 aranykoronával emelkednek, ezt megmagya­rázza az, hogy a nehéz gazdasági viszonyok folytán az állami gyermekvédelem kötelékébe fölvett gyermekek száma is emelkedett. Anya­és csecsemővfidelemre 301.750 aranykorona az előirányzat. Az igaz?ágflgyminisztériumnál kitűnik, hogy az Országos Földbirto&rendcző körül foglal­koztatott és rendes működési körűk'ö! elvont birák munkaerejének pótlására a rendis lét­számon felül 16 birói állás felvétele vált szük­ségessé. A vádhatóságoknál megszűntettek 26 állást. A bűnügyi eljárási költségeknél 374.982 korona emelkedést okoznak a tarifaemelései:, tanuk, szakértők, tolmácsok, kiszállási illetékek növekedése. A honvédelmi miuisztérium költségeinél ér­dekes bejelentése a miniszternek, hogy a kincs­tári katonai gyakorlóterek területébúi a hon­védség céljaira nem okvetlen szükséges része­ket az azokon levő felépítményekkel együtt — „vitézi intézményhez fűződő fontos nemzeti érdekek támogatása céljából, vitézi telkek gya­nánt való szétosztásra a vitézi széknek" kí­vánja felajánlani és ehhez a nemzetgyűlés jóvá­hagyását kéri. / 19i5 jar­A költségtöbbletek között szerepel 417,900 aranykorona a személyzetnek nyújtott vasúti díjkedvezmények megvonási folytán kiutalandó póilékokra, azonkívül 476.236 aranykoronát irányoznak elő az ántántbizottságokkal való kapcsolat fentarlásához szükséges személyzet költségeire. A csapatok rendkívüli kiadásai kö­zött szerepel közel másfélmillió aranykorona a laktanyák tatarozására. A miniszter Szolnokon Nyíregyházán, Sátoraljaújhelyen, Baján és Nyir> bátorban fog nagyobb átalakításokat, illetv: építkezéseket foganatosítani. A kereskedelmi tárca költségvetési részletei­ben kevés a változás. A számtéieleif sorrendjét követve feltűnik 29.500 korona kiadási tétel amelyet a miniszter egy kiadandó gazdacimtá­költségeire irányzott elő. Az állami hidaknál 30.000 aranykoronát i elő a miniszter a következő hidjavitó muoká latokra: A Margit-hidon helyreállítják a gyalog járó pallózatát, a szigeti 1-járőnál pedig a f* burkolatot kicserélik kis kőburkolatra, az E­zsébet-hidnál befejezik a vasfelszerkezet má­zolását, a Ferenc József-hidon pedig a kocs­utat kis kővel fogják burkolni. A k sántánt bomladozása Prága, január 3. A Rudi Pravo a kisántáit bomladozásáról hosszabb cikket közölt. \ botladozás első tünete a lap szerint ar, ho;y Románia elfordult Csehországtól és Franci­országtól, anióta a besszarábiai kérdéstm nem tudott velük megegyezni és Fraiciaors:tg a szovjet kormányt elismerte. Románia n st Angliától akar kölcsönt felvenni, az angok pedig a kölcsön feltételéül a balkáni antibole­vista blokk megalakítását állították fel. Ezé? a volt kisántánt tagjainak utjai teljesen külörtál­nak és Csehország magára marad. A fasiszták megint harciasak, Róma, január 3. A nacionalisla-fasiszta párt direktóriuma az egész olasz fasciónak tt a ha'ározott akaratát jelenteste ki, hogy megsza­badítja magát minden politikai és parlarr yitá­ris kétértelműségtől, hogy ezáltal megjUidá­lyozza azt, hogy az ellenzék, amely ifiráiis kérdések ürügye mögé bástyázza el m ^jt és amelynek semmi más célja nincsen, mir togy a nemzet testébe éket verjen, győzelmet írat­hasson. A direktórium végezetül azt s elhí­vást intézi a fasisztákhoz, hog/ hajthlatinok­nak mutatkozzanak. Róma, január 3. Pisábin a fasiszták bnyo­multak a Messagero Toscano szerkesztőséébe. A popolari párt lapjának szerkesz őségá fel­dúlták és a gépházat is szétrombolták. Kerestetik egy profil. Irta: Móra Ferenc. Két történetet tudok a profil-ról, mint olyanról. Az olvasó úgyis észrevenné, ha én meg nem mon­danám, hát inkább megmondom, hogy a két tör­ténetnek tulajdonkép semmi köze egymáshoz. Az elsőt csak azért mondom el, hogy megédesítsem vele a másodikat. Az első igen régi történet s nem is az enyém, hanem egy egykori kicsi kisasszonyé, aki most már nagy kisasszony. De olyan nagy, hogy már princek is leveleznek vele, persze csak szellem­irással. (Maholnap nem is lesznek már másforma princek, csak olyanok, akik a negyedik dimenzió­ban tevékenykednek.) Maga Rudolf trónörökös fe­lelt a szóban levő kisasszonynak arra a fantasz­tikus kérdésére, hogy mikor lesz már olcsóbb a kézfinomító krém. Hogy mit felelt szegény Rudolf, az engem csak közvetve érdekel, hanem az na­gyon meglepett, hogy néhai trónörökösünk a he­lyesírásban már a legközelebb kiadandó akadémiai helyesíráshoz tartotta magát. Amint a szeánszról hozzám került kéziratában láttam, minden dupla mássalhangzóból elhagyta az egyiket. (Ebből is látnivaló, hogy szegény legendás trónörökösünk­ben volt valami asszony JS vonás.) Volt azonban idő, mikor Csinnadratta kisasszony — ahogy a zordon apa nevezni szokta a ház szemefényét — nem tett ilyen nagy kiránduláso­kat a jövő ködös tartományaiba. Mindössze a dí­ványtól az asztalig szervezett merész expedíciókat több-kevesebb sikerrel. Piskóta-lábai nem mindig birták a borzasztó utat, olykor kezeit is segítségül kellett venni, hogy legalább az édesanyja öléig eljusson, ahol mindig barátságos fogadtatásra talált. Nem, nem mindig. Egyetlen egyszer ugyan, de megtörtént, hogy a fáradt világutazó hiába kapasz- ^ kodott virágkezeivel az anyai térdekbe. Anya — j hihetetlen dolog ez, de igy van — nem vett róla tudomást. Komoly életprobléma foglalkoztatta apá­val együtt: karácsonyi próbafényképekből vá­logattak. — Nekem arcban jobban tetszik, — anyának ez volt a szilárd meggyőződése. — Nem, a profil határozottan jobban sikerült, — ezt apa jelentette ki. — Isten tudja, milyen végzetes kimenetele lett volna az elvi álláspontok összeütközésének, ha Csinnadratta uj szempontot nem vegyit a küzde­lembe. Ékte en jajgatással temette kis tenyerébe az arcát: — Jaj, de sajnájom a segény pjofijt! — Mért sajnálod, Csinnadratta? — néztek rá megdöbbenve. — Mejt csak egy seme van neki, — zokogta őszinte fájdalommal. Hát amióta én ezt a történetet tudom, azóta mindig azt gondolom, ha profilképet látok: — Nini, csak egy szeme van neki I Tudniillik az, amit mutogat. Az ábrázata másik oldalán bizonyosan valami hiba van, azért nem mer szembe fordulni. S ezt nem egészen tréfából mondom. Profiljuk csak a szépasszonyoknak, meg a nagyembereknek van. Már pedig minden szép­asszonynak és minden nagyembernek van valami titkolni valója is. Igy ni, ez a passzus szellemes áímenet volt az én profilomhoz is. Azaz hogy egyelőre csak a szembenéző arcképemhez. Azt kérte tőlem a Vidéki Írók Albuma cimü vállalat érdemes szer­kesztője a héten. Ez a hiánytpótló intézmény Bu­dapesten lakik a Nefelejcs-utcában s onnan küldte nekem az instanciát, hogy postafordultával küld­jem az arcképemet, mert jeles író vagyok, mert borzasztó súlyt helyeznek az arcképemre s». Ez eddig géppel volt írva, illetve sokszorositv. Ha­nem volt hozzá egy sajátkezű utóirat is. Abban azt közölte velem bizalmasan az albumé., hogy félre ne értsem az ő intencióikat: az én rcképe­met ingyen közlik, legföljebb azt venne tőlem nagy hálával, ha harminc-negyven péiányt a nagyjelentőségű munkából segítenék etelyezni Szegeden . . . Hát már hogy érteném félre az albumo inten­ciót I Nem vagyok én olyan értetlen embr, mikor a tulajdon dicsőségemről van szól Mindjárt körülnéztem a fotográfia-gyüjtaényem­ben és kiválasztottam a legmutatósabbL Szép embert ábrázolt a kép, valóságos éle királyát, igazi Wilde Oszkárt, persze Reading eltt: egy tul a tiszai disznókereskedő ismerősömet aki már másfél esztendeje be van csukva valam disznó­ságért. No, gondoltam, ennek már nem árt meg az se, ha vidéki iró lesz belőle, vagy l?alább is nem tiltakozhat ellene. Barátomat, a disznókereskedőt tegna vissza­hozta a posta friss jó egészségben. Kérte egy olvashatatlan aláirásu levél is. Nagyoniajnálja a kiadóm, hogy a kép nem vált be. Arrakér, hogy sürgősen küldjek helyette egy profit-képt. Mert ­profil nemesebb, előkelőbb s megérdeni a profi egy olyan je'es vidéki iró, akinek — bdszámtan, az egész országban el van terjedve. Hogy kivel téveszt össze a Vidéki lik Albumá nak jó! értesült szerkesztője, azt én na tudhatón s nincs is hozzá közöm. Rám csakiz tartozik hogy a profilomat kivánja. Nekem aaiban ninci profilom, mert se szép asszony, se agy embe nem vagyok s nincs is kilátásom egyikre se Szégyen, nem szégyen: kénytelen varok ezutor, kölcsönkérni valakinek a profilját. De essék sietnr mert a Vidéki írók Albumának sürgő a dolog!

Next

/
Thumbnails
Contents