Szeged, 1925. január (6. évfolyam, 1-25. szám)

1925-01-04 / 3. szám

ség van. A felsőházi reformról szóló törvényjavaslat a miniszterelnök ur előtt fekszik. Tudomásom szerint a miniszterelnök ur változtatni fog a Tomcsányi-féle javaslaton és hogy SZEGED mikor kerül a javaslat a Ház elé, még nem lehet tudni. Annyi bizonyos, hogy ezt a javaslatot a miniszterelnök terjeszti be. Jelenleg más törvények előkészítésével nem f glalkozom. A szellemi együttműködés nemzetközi intézete. Páris, január 3. Francois Albert közoktatásügyi miniszter törvényjavaslatot terjesztett a kamara elé a szellemi együttműködés Párisban felállítandó nemzetközi intézetéről. A javaslatot Herriot miniszterelnök a mult hónapban konkrét rendelkezések formájába öltöztette. A kormány a benyújtott törvényjavaslatban egyrészt megállapította a nemzetközi intézet szabályzatát, másrészt gondoskodott az intézet fenntartásával járó költsegek fedezéséről. A javaslat költségeire hárommillió frankot irányoztak elő. Kezdetben az uj intézet működése szűkebb keretekre fog szorítkozni és számol azon korlátozással, amelyet a kiadások tekintetében Franciaors ág mostani pénzügyi helyzete ir elő. A javaslat indokolásában részletesen ismerteti azon programot, amelyet az intézet maga elé tüz. Az intézet legfőbb feladata az, hogy a népek kölcsönös megismerésének és a tervezett munka közösségének előmozdításával előkészítse a nemzetek kölcsönös megértését. Az intézet tehát kiváló tényezője lesz az emberiségnek és kétségtelen, hogy a francia kamara nem fog semmiféle akadályokat gördíteni a javaslat elfogadásának útjába. 1913-ban egy államtitkár — 1924-ben hét államtitkár. Érdekes adatok az aranyköltségvetésben. Budapest, január 3. Bud Jínos pénzügyminiszter költségvetési sommdzata ma került ki a nyomdából. Már az első percekben megállapiihitó különböző jellemzi érdekessé*. Elsősorban kitűnik az a tény, hogy Magyarország területének kétharmadrésze elveszett, de a közigazgatás nem csökkent le ebben az arányban. Föltűnik mindjárt az is, hogy bizonyos minőségű tisztviselők most többen vannak, mint voltak Nagymagyarországon. A belügyminisztérium adataiból kitűnik, hogy mig 1913-ban egy államtitkár volt, ma pedig van hét államtitkár, egy országos főkapitány és négy helyettes államtitkár. Ma keiszerannyi miniszteri tanácsos van, mint volt 1913 bin. Ez a szaporulat neme jak a felsőbb kategóriánál van igy, hanem megvan a kisebb állásoknál Is. A költségvetési sornmázatból kitűnik, hogy a minisztériumnak van egy sajtóosztálya it, ahol mintegy 300 alkalmazott dolgozik, az azonban nem világos, hogy mit és kinek dolgozik ez a sajtóosztály. A nemzeti munkavédelmi hivatalnál ugyancsak 200 alkalmazóit dolgozik. A csendőrség kiadása 1913-ban 23 millió volt, ma — 19 millió aranykorona, amikor a terület kétharmadát elvesztettük ... Klrü beiül 150—200 percenttel emelkedett a csendőrtiszti státusz. A rendőrség költségvetése is világosan mutitja, hogy apasztásról szó sin:s. Érdekes adat a zalaegerszegi internáló tábor költségvetése — holott ezt már megszüntették ... Anépjóléti minisztérium számainál kiderül, hogy a közegészségügy rendet kiadásai 2854402 aranykoronával emelkednek. A népbetegségek elleni védekezésre 10399 aranykoronával fősbet iránvoztak elő, orvosok továbbképzésére pedig 1693 aranykoronát. A tisztviselői betegsegéyezásre »z előirányzat 201.993 aranykoronával több, a háború áldozatairól való gondoskodásra az előirányzat 1,011.341 arany- , koronával több. A háború és annak következ- j ménye által sújtottak segélyezésére 45.500 , aranykorona. Az egészségügyi intézmények előirányzata 4,186 794 srnnykorona. A gyermekvédelem téleleinél a rendes kiadások 106 594 aranykoronával emelkednek, ezt megmagyarázza az, hogy a nehéz gazdasági viszonyok folytán az állami gyermekvédelem kötelékébe fölvett gyermekek száma is emelkedett. Anyaés csecsemővfidelemre 301.750 aranykorona az előirányzat. Az igaz?ágflgyminisztériumnál kitűnik, hogy az Országos Földbirto&rendcző körül foglalkoztatott és rendes működési körűk'ö! elvont birák munkaerejének pótlására a rendis létszámon felül 16 birói állás felvétele vált szükségessé. A vádhatóságoknál megszűntettek 26 állást. A bűnügyi eljárási költségeknél 374.982 korona emelkedést okoznak a tarifaemelései:, tanuk, szakértők, tolmácsok, kiszállási illetékek növekedése. A honvédelmi miuisztérium költségeinél érdekes bejelentése a miniszternek, hogy a kincstári katonai gyakorlóterek területébúi a honvédség céljaira nem okvetlen szükséges részeket az azokon levő felépítményekkel együtt — „vitézi intézményhez fűződő fontos nemzeti érdekek támogatása céljából, vitézi telkek gyanánt való szétosztásra a vitézi széknek" kívánja felajánlani és ehhez a nemzetgyűlés jóváhagyását kéri. / 19i5 jarA költségtöbbletek között szerepel 417,900 aranykorona a személyzetnek nyújtott vasúti díjkedvezmények megvonási folytán kiutalandó póilékokra, azonkívül 476.236 aranykoronát irányoznak elő az ántántbizottságokkal való kapcsolat fentarlásához szükséges személyzet költségeire. A csapatok rendkívüli kiadásai között szerepel közel másfélmillió aranykorona a laktanyák tatarozására. A miniszter Szolnokon Nyíregyházán, Sátoraljaújhelyen, Baján és Nyir> bátorban fog nagyobb átalakításokat, illetv: építkezéseket foganatosítani. A kereskedelmi tárca költségvetési részleteiben kevés a változás. A számtéieleif sorrendjét követve feltűnik 29.500 korona kiadási tétel amelyet a miniszter egy kiadandó gazdacimtáköltségeire irányzott elő. Az állami hidaknál 30.000 aranykoronát i elő a miniszter a következő hidjavitó muoká latokra: A Margit-hidon helyreállítják a gyalog járó pallózatát, a szigeti 1-járőnál pedig a f* burkolatot kicserélik kis kőburkolatra, az Ezsébet-hidnál befejezik a vasfelszerkezet mázolását, a Ferenc József-hidon pedig a kocsutat kis kővel fogják burkolni. A k sántánt bomladozása Prága, január 3. A Rudi Pravo a kisántáit bomladozásáról hosszabb cikket közölt. \ botladozás első tünete a lap szerint ar, ho;y Románia elfordult Csehországtól és Franciországtól, anióta a besszarábiai kérdéstm nem tudott velük megegyezni és Fraiciaors:tg a szovjet kormányt elismerte. Románia n st Angliától akar kölcsönt felvenni, az angok pedig a kölcsön feltételéül a balkáni antibolevista blokk megalakítását állították fel. Ezé? a volt kisántánt tagjainak utjai teljesen külörtálnak és Csehország magára marad. A fasiszták megint harciasak, Róma, január 3. A nacionalisla-fasiszta párt direktóriuma az egész olasz fasciónak tt a ha'ározott akaratát jelenteste ki, hogy megszabadítja magát minden politikai és parlarr yitáris kétértelműségtől, hogy ezáltal megjUidályozza azt, hogy az ellenzék, amely ifiráiis kérdések ürügye mögé bástyázza el m ^jt és amelynek semmi más célja nincsen, mir togy a nemzet testébe éket verjen, győzelmet írathasson. A direktórium végezetül azt s elhívást intézi a fasisztákhoz, hog/ hajthlatinoknak mutatkozzanak. Róma, január 3. Pisábin a fasiszták bnyomultak a Messagero Toscano szerkesztőséébe. A popolari párt lapjának szerkesz őségá feldúlták és a gépházat is szétrombolták. Kerestetik egy profil. Irta: Móra Ferenc. Két történetet tudok a profil-ról, mint olyanról. Az olvasó úgyis észrevenné, ha én meg nem mondanám, hát inkább megmondom, hogy a két történetnek tulajdonkép semmi köze egymáshoz. Az elsőt csak azért mondom el, hogy megédesítsem vele a másodikat. Az első igen régi történet s nem is az enyém, hanem egy egykori kicsi kisasszonyé, aki most már nagy kisasszony. De olyan nagy, hogy már princek is leveleznek vele, persze csak szellemirással. (Maholnap nem is lesznek már másforma princek, csak olyanok, akik a negyedik dimenzióban tevékenykednek.) Maga Rudolf trónörökös felelt a szóban levő kisasszonynak arra a fantasztikus kérdésére, hogy mikor lesz már olcsóbb a kézfinomító krém. Hogy mit felelt szegény Rudolf, az engem csak közvetve érdekel, hanem az nagyon meglepett, hogy néhai trónörökösünk a helyesírásban már a legközelebb kiadandó akadémiai helyesíráshoz tartotta magát. Amint a szeánszról hozzám került kéziratában láttam, minden dupla mássalhangzóból elhagyta az egyiket. (Ebből is látnivaló, hogy szegény legendás trónörökösünkben volt valami asszony JS vonás.) Volt azonban idő, mikor Csinnadratta kisasszony — ahogy a zordon apa nevezni szokta a ház szemefényét — nem tett ilyen nagy kirándulásokat a jövő ködös tartományaiba. Mindössze a díványtól az asztalig szervezett merész expedíciókat több-kevesebb sikerrel. Piskóta-lábai nem mindig birták a borzasztó utat, olykor kezeit is segítségül kellett venni, hogy legalább az édesanyja öléig eljusson, ahol mindig barátságos fogadtatásra talált. Nem, nem mindig. Egyetlen egyszer ugyan, de megtörtént, hogy a fáradt világutazó hiába kapasz- ^ kodott virágkezeivel az anyai térdekbe. Anya — j hihetetlen dolog ez, de igy van — nem vett róla tudomást. Komoly életprobléma foglalkoztatta apával együtt: karácsonyi próbafényképekből válogattak. — Nekem arcban jobban tetszik, — anyának ez volt a szilárd meggyőződése. — Nem, a profil határozottan jobban sikerült, — ezt apa jelentette ki. — Isten tudja, milyen végzetes kimenetele lett volna az elvi álláspontok összeütközésének, ha Csinnadratta uj szempontot nem vegyit a küzdelembe. Ékte en jajgatással temette kis tenyerébe az arcát: — Jaj, de sajnájom a segény pjofijt! — Mért sajnálod, Csinnadratta? — néztek rá megdöbbenve. — Mejt csak egy seme van neki, — zokogta őszinte fájdalommal. Hát amióta én ezt a történetet tudom, azóta mindig azt gondolom, ha profilképet látok: — Nini, csak egy szeme van neki I Tudniillik az, amit mutogat. Az ábrázata másik oldalán bizonyosan valami hiba van, azért nem mer szembe fordulni. S ezt nem egészen tréfából mondom. Profiljuk csak a szépasszonyoknak, meg a nagyembereknek van. Már pedig minden szépasszonynak és minden nagyembernek van valami titkolni valója is. Igy ni, ez a passzus szellemes áímenet volt az én profilomhoz is. Azaz hogy egyelőre csak a szembenéző arcképemhez. Azt kérte tőlem a Vidéki Írók Albuma cimü vállalat érdemes szerkesztője a héten. Ez a hiánytpótló intézmény Budapesten lakik a Nefelejcs-utcában s onnan küldte nekem az instanciát, hogy postafordultával küldjem az arcképemet, mert jeles író vagyok, mert borzasztó súlyt helyeznek az arcképemre s». Ez eddig géppel volt írva, illetve sokszorositv. Hanem volt hozzá egy sajátkezű utóirat is. Abban azt közölte velem bizalmasan az albumé., hogy félre ne értsem az ő intencióikat: az én rcképemet ingyen közlik, legföljebb azt venne tőlem nagy hálával, ha harminc-negyven péiányt a nagyjelentőségű munkából segítenék etelyezni Szegeden . . . Hát már hogy érteném félre az albumo intenciót I Nem vagyok én olyan értetlen embr, mikor a tulajdon dicsőségemről van szól Mindjárt körülnéztem a fotográfia-gyüjtaényemben és kiválasztottam a legmutatósabbL Szép embert ábrázolt a kép, valóságos éle királyát, igazi Wilde Oszkárt, persze Reading eltt: egy tul a tiszai disznókereskedő ismerősömet aki már másfél esztendeje be van csukva valam disznóságért. No, gondoltam, ennek már nem árt meg az se, ha vidéki iró lesz belőle, vagy l?alább is nem tiltakozhat ellene. Barátomat, a disznókereskedőt tegna visszahozta a posta friss jó egészségben. Kérte egy olvashatatlan aláirásu levél is. Nagyoniajnálja a kiadóm, hogy a kép nem vált be. Arrakér, hogy sürgősen küldjek helyette egy profit-képt. Mert profil nemesebb, előkelőbb s megérdeni a profi egy olyan je'es vidéki iró, akinek — bdszámtan, az egész országban el van terjedve. Hogy kivel téveszt össze a Vidéki lik Albumá nak jó! értesült szerkesztője, azt én na tudhatón s nincs is hozzá közöm. Rám csakiz tartozik hogy a profilomat kivánja. Nekem aaiban ninci profilom, mert se szép asszony, se agy embe nem vagyok s nincs is kilátásom egyikre se Szégyen, nem szégyen: kénytelen varok ezutor, kölcsönkérni valakinek a profilját. De essék sietnr mert a Vidéki írók Albumának sürgő a dolog!