Szeged, 1925. január (6. évfolyam, 1-25. szám)

1925-01-04 / 3. szám

1925 január 4. SZEGED 3 „Kicsinyes taktikázó, macska-egér harc helyett komolyan kell harcolni a reakció ellen — a demokráciáért." Egy órai beszélgetés Nagy Vincével. nak a képviselő-kinevezési jogot. És eme hatalmi eszközei meg is vannak, amelyekkel — szerényen szólva — él is. Ezek után, ismerve az ellenzéki pártok és képviselők véleményét és azt a hatást, amelyet Bethlen Istvánnak karácsonykor a bécsi Neue Freie Préssé-ben a Budapest, január 3. (A Szeged kiküldött munkatársától.) Nagy Vincét tulajdonképen az elmúlt esztendőben háromszor választották meg Debrecenben. Az első választás alkalmával abszolút többséget kapott. Ezt a választált bizonyos szabálytalanságok miatt — megsemmisítették. Az uj választáson ismét a legtöbb szavazatot kapta, majd harmadszor, a pótválasztáson, J magyar belpolitikai he'yzelről leadott elferdített Debrecen cívisei megmutatták, hogy nem kell a kálvinista Rómának sem a fajvédő demagógia, sem Bethlen £ István politikája, amely egybeforrott a nagybirtok \ helyzetképe az ellenzéken kiváltott, nem tartom kilálásosnak a közeli megegyezést. __ __ — A gyülehezési és sajtójognak kezelése érdekeivei. És a harmadik választás után kiderült, < csak elmérgesitette a helyzetet. Amig az ellen- - • • zék bent volt a parlamentben, addig a kormányműködés közelről való kritizálása és ennek liogy Debrecen cíviseinek három olyan ember a követe, akik a szélsőbal padsoraiban ülnek és markáns egyéni ségeí a demokratikus szövetségnek: Hegymegi Kiss \ robotja nem adta meg az ellenzéknek azt a Pál, Györki Imre és Nagy Vince. I perspektívát, amelyből a kormány működésének Hat héttel ezelőtt ittjárt Szegeden. Amikor leért az I nagy vonalait kellett volna kivennie és amelyállomás elé, hatalmas tömeg éltette. Délelőtt, másnap, hez mérnie kellelt volna a maga ellenzéki sze• u(ülő u»v .a u mikor beszélt, fölállva ünnepelték. Markáns profilja, * repét. Most körülbeiül ezt a távlatot megkapta ! külföld gazdasági erőforrásaitól függő reakciós magas alakja és meleg orgánuma csak barátokat és • az ellenzék és tudatára eszméit a parlamenti 1 kormányzatot. uj katonákat szerzett. És ma, ha a kivezetés és kitiltás \ Szanálás, vámtarifa, rendtörvény, biintetőnovella . . . ellenzékieskedés céltalanságának. — Az ország dolgozó tömegeinek, a városi kispolgárságnak, munkásságnak, a kisbirtokosoknak, földbérlőknek, a földigénylöknek óriási elégedetlensége, a szanálás csődje, a munkanélküliség, az élet drágulása: mindez parancsoló kötelességévé teszt a Demokratikus Szövetségnek, hogy ne kis taktikázó, macska-egér harcot játszón a kormánnyal, hanem komoly harcra szánja el magát az antidemokráciával és a reakcióval szemben — a dolgozók érdekelért. — Ez a harc nem föltétlenül a nemzetgyűlésen vívandó meg. Történeti példák mutatják, hogy a parlamenten kivül megvívott harcok sokszor ncgyobb eredményt hoztak. Nem lehetetlen, hogy ha a kormány m? kacssága, a titkos és tiszta választások kérdésében való hajihatatlansága az ellenzékkel való megegyezést kizárják, egy, a parlamenten kivül megvívandó ha c, amelyet a polgárság és a munkásság tömegei, az ország lakosságának 90 sz zaléka lámogat — fegyverletételre kényszeríti a külföld demokráciájának ellenszenve alatt álló és a ellenére, beszél olykor a baloldali ellenzék gyűlésén — egy egész ország figyeli megfontolt, óvatos, komoly és súlyos szavát. Most kérdésemre azokról a nagy eredményekről beszél Nagy Vince, amelyeket Bethlen István kormánya Mindenütt ünneplik és mindenütt tudják, hogy mit J az i924.ik esztendőben elért. jelent a magyar polgárságnak és munkásságnak, magyar dolgozóknak Nagy Vince. Csak egy példa, ami nagyon jellemző. Sok hónappal ezelőtt — amikor még nem választott Debrecen, amikor még nem volt képviselő Nagy Vince — beszámológyűlés volt a Felvidéken. A kerület képviselője meghívására résztveit ezen a beszámológyülésen Nagy Vince is. Ellenzéki gyűlést tartottak: a faluba husz csendőrt rendeltek ki és lejött a főszalgabiró is. Felvidéki szokás, hogy a gyűlés megkezdése előtt a szónokok bemutatkoznak a főszolgabírónak és — a csendőrök vezetőjének. Ennél az aktusnál játszódott le a következő kis történet. Nagy Vince bemutatkozik a szolgabírónak. Kellő kimértség és kellő reverencia. Aztán a csendőrtiszthejyetteshez lép: — Nagy Vince vagyok! A csendőrtiszthelyettes összevágja a bokáját, ellép a husz csendőr feszes arcvonala előtt és nehéz vigyázban keményen mondja: — Kegyelmes uramnak alázatosan jelentem, husz emberi... Ez sok hónappal ezelőtt történt. Az ellenforradalom negyedik esztendejében. * Most dolgozószobájában ülflnk egymással szemben Budapest déli zúgása közt. Energikus és határozott szavakat mond, a meggyőződés teljes hevével, lobbanásával és komolyságával. — Azt a feizült helyzetet — kezdi —, amelyben az ellenzék a kormánnyal szemben áll, a ' — Az elmúlt évben fejezte be a Bethlenkot mány — mondja — azt a működését, amelyet két év előtt kezdett mep a: úgynevezett „szanálás" érdekében. Egy olyan összegű külföldi kölcsön megszerzéséről volt szó, amelyet még a Csonkamagyarország meglévő erőforrásaiból is könnyen lehetett volna fedezni anélkül, hogy Magyarország pénzügyi igazgatását a külföld ellenőrzése alá, igy az ország szuverénitását feladva, az ország kWföldi gyámság alá került. — Ezt azonban csak egy demokratikus kormányzat valósíthatta volna meg, mert olyan pénzügyi és adótörvényeket kellett volna ehhez hozni, amelyek az igazi tehsrviselö képesség arányában a nagy birtokot, a nagy vagyont, a munkanélküli nagy jövedelmeket vették volna igénybe. Minthogy azonban a kormány támaszát éppen ezeknek tulajdonosai és reprezentánsai szolgáltatják, inkább megalázták az országot a külföld elölt. — Külföldi zárgondnokot ültettek az ország nyakára, csak ne kelljen onnan venni, ahol van. A szanálási törvény, ame'yet húsvétkor hozott tető alá Be klen, megkímélte a nagybirtokot, ellenben a hdzhaszonrészesedéssel, a motopoliumok fokozásával, a fogyasztási és forgalmi adókkal Igyekeznek az államháztartás megadóztatásával, az ország összes lakóinak, tehát a vagyontalanoknak tömegeit sújtják. — Egy másik fontos ugyanezt szolgáló törvénye ez évből Be'hlen Istvánnak a vámtarifatörvény, amely néhány nagy gyárosvsgyon kedvéért kizárja a külföld joob és olcsóbb közszükségleti cikkének behozatalát. Ezzel a törvénnyel megint a nagy vagyont dédelgetve a tömeg érdekeivel ellentétes intézkedésekkel kiegészítette a kormány céltudatos működését, amely hatatmánsk biztosítására irányult és ehhez a munkához még hozzíjárult a büntetőnovellának és a rendtörvényjavaslatnak a benyújtása. — Ezek a javaslatok a sajtószabadságnak és a többi közszabadságoknak olyan lsbéklyóíását célozzák, ami ha megvalósul, teljesen kizárja a par'amenten kivüli gyűléseken, vagy a saj óban való kritika lehetőségét. Hogy pedig a nemzetgyűlés se élvezhessen több jogot az azonkívül rekedt polgársághoz hasonlítva, a házszabályrevíziót csinálta meg palotaőreinek segítségeivel Bethlen Is'vén. Ennek pedig eredménye volna az ellenzék ellenőrző jogának és kötelességének megcsorbítása és lehetetlenülése. Hogy az ellenzék nélkül meghozott házszabályok átmennek az életbe, — ez még nagy kérdés. A feleletet egyéb problémákkal együtt a közeli jövö fogja megadni Nagy Vince egy óra alatt ezekkel a mondatokbal nemcsak a magyar politika, de az egész mai magyar mérlegét egyensúlyba hozni; vagyis csupa olyan élet képét festette meg. És ezen a képen szomorúan adónemekkel, amelyek közsükségleti dolgoknak ' süt sugarával a nap. vér György. SlSlTSa^S'í'^Jvtii! A szegedi munkanélküliek küldöttsége a polgármester előtt. már nem amiatt a sérelem miatt tartja fent, J Szeged, január 3. (Saját tadósitónktól.) Az sel, nem jogosulatlan tehát az a már többször amely a kivezetésekkel kapcsolatban állott elő. ; országos méreteket öltő katasztrofális munkanél- fölmerült kívánság, hogy mozduljon meg végre a Ezek as események csak az apropos-t adták l küliség Szegeden is kenyértelenné tett sok száz magántöke is. meg, hogy az ellenzéK politikai céljait mégha- , munkáscsaládot. A téli holtszezon beálltával min- Szombaton délelőtt huszonöt munkanélküli muntározza. Ennek inditóoka nem más, mint a den vonalon megszűnt az építkezés, amely a nyá- kás jelent meg küldöttségileg a polgármester előtt. választójogi törvény, — ha nem is általános l ron mé8is csak keresethez juttatott néhány mun- Vezetőjük előadta, hogy minden erőfeszítésük hiába' "~A * —i« -1 » »» : való volt, hónapok óta nem kapnak munkát. Helyzetük kétségbeejtő. A küldöttség háromszáz munkanélküli munkáscsalád nevében a várostól kér és vár segítséget. Nem válogatnak, mindenféle munkát vállalnak. A polgármester elgondolkozott kissé, majd ezt mondta: — A város már minden belső munkát kiadott, legfeljebb az országutak javítására szükséges kőanyag felaprózásáról lehet már csak szó. Vállalják-e a kőtörést? Nem kell hozzá más, csak egy nádpálcanyelü kis kalapács és megfelelő elszántság. — Igenis vállaljuk I — mondták kórusban a munkanélküliek. — Akkor menjenek át a mérnöki hivatal külterületi osztályába, ott majd megmondják, hogy hány kőtörő munkást lehet még alkalmazni. A huszonöt munkás meg is jelent a mérnöki hivatalban, ahol feljegyezték nevüket és megígérték, hogy rövidesen behívják őket munkára. Huszonötnél több munkásnak azonban még törni való követ sem tudnak adni. De huszonöt munkanélküli legalább kenyérhez jut még is, ha nehéz kenyérhez is, de kenyérbe? ami olyan ntgy szó a j háborús idők tizenegyedik esztendejének forgalI mas telén. Joggal, de a titkossággal minden kerületben. — Bethlen István t*lán közeledésnek szánta azt a karácsonyi kijelentést, hogy a titkosság részleges kiterjtsz ésén gondolkozik. Ugy gondolja ezt a miniszterelnök, hogy a titkos szavazást kiterjesztené a rendezett tanácsú városokra és a nagyobb ipari gócpontokra, tehát körülbelül azokra a kerületekre, amelyekre 1918-ban Vázsonyi is alkalmazta a titkosságot. Ilyen javaslat elfogadása részünkről nem volna más, mint a falusi, tehát a paraszt-tömegek odadobása a nyill választás önkényének és terrorjának. — Hogy a nyílt választásnál és a mai ajánlási rendszer mellett, hogy in érvényesül a választók tömegének akarata, azt a nagyatádi és rétsági választási komédiák megmutatták. Ha a kormány az ellenzéknek a parlamentbe való becsalogatása és igy az alkotmányosság és pa>lamentarizmus látszatának kedvéért a mai ti kcs kerületek számát, a mai 49-röI még 25—30-al fölemelné; ez mindössze azt jelentené, hogy 75—80 titkosan váiasztó kerületről már eleve lemondana a kormány, ellenben a többi mintegy 180 kerületben fentartaná magákást, a mezőgazdaságban tavaszig nincs semmi munka és igy éppen a legnehezebb téli hónapok alatt, amikor a kenyér gondján kivül a tüzelőanyag súlyos gondja is elrabolja az álmokat, vált szinte katasztrófálissá a helyzet. A hatósági munkaközvetítő hivatal működése úgyszólván a munkakeresők nyilvántartásában merül ki, munkáskereső alig van és ha egy munkaalkalom kínálkozik, száz meg száz reflektáns akad rá. A város hatásága nemrégen elhatározta, hogy az iparosok téli foglalkoztatása és a munkanélküliség veszedelmének enyhítése érdekében már most, a tél elején kiadja azokat az ipari munkákat, amelyek a jövőre felépítendő két uj városi bérházban lesznek szükségesek és amelyeknek kiadása nem ütközik technikai akadályokba. A mérnöki hivatal a tanács utasitása értelmében már meg is tartotta ezekre a munkákra — leginkább asztalos munkákról van szó — a versenytárgyalást, de annak ellenére, hogy közel kétmilliárd korona értékű munkáról van sző, még is csak egy-két műhely kap belőle munkát. A városnak kötelessége ugyan, hogy a lehetőség határai között minél több munkanélkülit foglalkoztasson, azt azonban nem lehet kivánni, hogy minden munkanélkülinek a város adjon munkát. Vannak Szegeden tőkeerős magánvállalatok is, amelyek régen adósak az építkezés-