Szeged, 1925. január (6. évfolyam, 1-25. szám)

1925-01-30 / 24. szám

2 SZEGED 1925 jannír 30. Miért nevezik a demokrata ellenzékieket szélsőségeseknek ? (Budapesti tudósítónk lelejonjelentése.) A józsefvárosi demokrata párt csü örtökön este fársasvaciorát rendezett. At első felszólaló Hegymegi Kiss Pál volt, aki Vázsonyit köszöntötte fii. Vázsonyi, mondotta, példát statuál a politikai hitvallás kitartása mellett. Kélhty Anna rámutatott arra, mennyire fontos, hogy a nők is résztvegyenek a fővárosi választásokon. Kéri a polgár- és munkásisszonyokat, hogy fogjanak kezet egymással és értsék meg egymást. Rothenstein Mór megemlékszik arról, hogy ma husz esztendeje annak, hogy Vázsonyi Vilmost Hieronymivel szemben képvisel övé választották. Érdekesnek tartja, hogy Rassay, Sándor Pál és Bárczy István csak azó'a értik meg egymást, mióta mi passzivitásba vonultunk. Vázsonyi Vilmos néhány szóval megköszöni az üdvözlés*. Azt mondja, hogy azéri nevezik őket szélsőségeseknek, mert olyan primitív célokért küzdenek, amelyek mlndin nyugati állambm már régen megvannak. Nem akarunk mást — mondotta —, minthogy ne titkos, hanem nyilt társulltok működjenek az országban, a választás pedig ne legyen nyilt, hanem titkos. Beszéde további részében az őt támadó szabadelvűekkel foglalkozik és elmondja, emlékszik még arra, hogy ami tor nem voltak a szabadelvűik olyan nagyon kényesek, mint mos1. Emlékszik még arra is, hogy a Wolff-féle politikával is meg voltak egy időben elégedve. Mi most nem harcolunk ellenük — fejezte beszédét Vázsonyi —, de ha' kényszerítenek rá, meg fogjuk mutatni, hogy mi is tudunk más hangon beszélni. Az aranyköltségvetés vitája. Budapest, január 29. A nemzetgyűlés mai ütését háromnegyed ll-kor nyitotta meg Scitovszky Béla házelnök. A költségvetés vitájának első szónjka Széchenyi Viktor gróf, aki a többtermelés kérdésével és a pénzszerzés nehézségeivel, a gazdasági hitel kérdésével és a magas adókkal foglalkozik. Tudja, hogy a pénzügyminiszter mindent megtett a mezőgazdák felsegl lésére, de mégis kötelességének tartja, hogy a kormányt minél erélyesebb lépések megtételére buzdítsa. Kívánatosnak tartaná, hogy a földhöz jutottakat képezzék ki komoly gazdálkodásra, hogy minél jobb termelési eredményt érhessünk el. A kormányt nem tartja alkotmányosnak, azért a költségvetést nem fogadja el. Utána Pallavicini őrgróf beszélt. Hozzájárul tett előre. Mégis van nagyon sok hiba, amelyeket orvosolni kell. Elsősorban kifogásolja a szovjettel kötött szerződést, amelyet szerinte nem lehet megindokolni. Majd a tisztviselőkérdéssel foglalkozik, e tekintetben az az álláspontja, hogy csak az az ország lehet jól adminisztrálva, amelynek jól fizetett tisztviselői vannak. Meg kell állapítania azonban azt is, hogy Csonkamagyarország nem tarthatja el Nagymagyarország összes tisztviselőit. Nem hajlandó hozzájárulni ahhoz, hogy az országot két kategóriára osszák, még pedig eltartókra és eltartottakra. Ezután az adminisztráció terén tapasztalható visszásságokat teszi szóvá. Azt mondja végül, hogy a falvakban lehetetlen izgatás folyik a közép- és nagybirtokos osztály ellen. Ha a korSzéchenyi* gróf 'kijelentéld * a'szélső- j o!f'<sí!t;!u«L.if szemben, ugy az érdekeltek kénytelenek lesznek az önvédelem fegyveréhez nyúlni. A költségvetést elfogadja. Mózer Ernő: A költségvetés csonka és életképtelen, meglátszik rajta, hogy súlyos viszonyok szüksége diktálta. A költségvetést mégis elfogadja ségeket és ennél fogva szerinte a fajvédő alap nem helyes. Utána Berky Gyula reflektál Pallavicini felszólalására, aki azzal vádolta meg a kormányt, hogy eltávolodott a keresztény és a nemzeti politikától. Kijelenti, hogy a kormány igenis eltávolodott azon . p„t~„hh„n rpminvhpn"tp<?7i hnov r«ak sülvn* keresztény politikától, amelyben Pallavicini őrgróf , Sefvet a nemzfti rlneszáísí szolgált kormánybiztosi minőségében, de nem tá- fooTöíelni Maid a hoivédeíSlLrköltséevolodott el azon nemzeti irányzattól, amely hü j rá nonveaeIIK1 wrca KOitseg maradt nemzetünk történelmi tradícióihoz és amely irányzat az emberszeretet, a gyűlölködés kikapcsolása, az összefogás és egymás megbecsülésén alapszik. A gyűlölet politikáját már megelégelte a nemzet, hiszen a gyűlölet politikájának esett áldozatul a nemzet egyik legnagyobb fia is, Tisza István. Ezután a választójogról beszél. Elvi szempontból az általános titkos választójog híve, azonban ma olyan választójogot kell alkotni, amely megfelel a mai politikai és gazdasági helyzetnek. Majd a szociáldemokrata párt bécsi tárgyalásairól beszél s azt elitélve mutat arra, hogy szerinte az ilyen cselekedet sem javasolja az általános titkos választójogot. Az adminisztráció reformját meg kell oldani. Foglalkozik az egyke-rendszerrel, amely pusztulással fenyegeti adunántuli kálvinista egyházközségeket A diáknyomor enyhítése nemzeti és egyetemes feladat. Ezzel kapcsolatosan szól a numerus claususról is. E tekintetben az az álláspontja, hogy a numerus clausust revizió alá kell venni. A javaslatot elfogadja. Következő felszólaló Gaál Gaszton. ^Elismeri, vetéséről szól és rámutat arra, mennyivel többet költenek az ántántállamok hadseregeikre. Ezután Vasadi Balogh György szólal fel. Sok baj van az országban, de ennek oka nem a szanálás, hanem a trianoni béke. Rámutat arra, hogy a magyar közéletben igen nagy szerepet játszik a bankdiktatura, amelynek legnagyobb bűne, hogy a hite'kérdést nem segít megoldani. A költségvetést elfogadja, de kötelességének tartja, hogy kellő lojalitással felhivja a kormány figyelmét azokra a hibákra, amelyek országszerte jelentkeznek. Hoszszasan foglalkozik az adókivetés körüli visszásságokkal, kéri a kormányt, hogy hasson oda, hogy a közterhek arányosan oszoljanak meg. Szuchányi Ferenc: A maga részéről csak egy jelszót tart igaznak és fontosnak, a konszolidációt Ezt a konszolidációt a miniszterelnök zászlaja alatt látja legjobban biztosítva és épp ezért elfogadja a költségvetést. A numerus clausus kérdésével foglalkozva kifejti, hogy nem tartja időszerűnek annak felvetését. Ezután az elnök a vitát megszakítja. A Ház legközelebbi ülését holnap délelőtt tartja. hogy a kormány a konszolidáció terén nagy lépést J Az ülés egynegyed 7 órakor ért véget. Kötelessége teljesítése közben ledobtak egy rendőrt a robogó kocsiról, ugy hogy a rendőr agyrázkódást szenvedett. Szeged, január 29. (Saját tudósttónktól.) Emlékezetes még a nyilvánosság elölt az az éjszakai bolrány, amely 1923 okióber e'sején éjszaka történt a városi szinház előtt és amelynek szenvedő hőse egy kötelességét teljesítő rendőr volt. Ezen a vasárnapi élszakán ugyanis az éjfél utáni órákban egy seb sen vágtató stráfkocsi robogott el a Stetánia-sétány és a városi színház között lévő úttesten. A kocsit Rácz Antal hajtotta, még a két szélen Mészáros Jóitef fuvaros és Kovács Pál börtönőr ült. A társaság igen jól mu'atott valahol ai éjszaka és hazafelé hangosan énekeltek, valamint a kocsis duhaj kedvében erősen ostorozta a lovakat. Boros József szolgálatot teljesítő reniör csöndre intette a duhajkodókat, azonban ezek nem hallgattak a figyelmeztetésre, hanem fc>7ább vágtattak. A rendőr ekkor utánsszaladt a kocsi* nak, i szinház után utolérte és mivel fölsiólitására nem állottak meg, hogy leigazoltassa a tlrsaságot, föl próbált kapaszkodni a sebesen haladó kocsira. A kocsin ülök először ezt megakadályozták, majd a rendőr nagy erőfeszítéssel két térdével fölkerült a kocsira. Dulakodás fejlődőit ki ezután a kocsin ülök és a rendőr között, majd néhány másodperc múlva — a vádirat szerint — Mészáros ledobta a robogó kocsiról Boros rendőrt. A rendőr az utci kövezetén eszméletlenül terült el, vérrel boritotl fejjel vitték be a közkórházba, ahol megállapították, hogy agyrázkódást szenvedeti. A szerencsétlen rendőr mintegy hónapig feküdt életveszedel®es állapotban a kórházban. Amikor erután kikerült a kórházból, a szerencsétlenség nyomai nem multak el nyomtalanul, Boros különböző el nem muló sebeket szenvedett, mire a rendőrségtől kénytelenek voltak elbocsdjtant, mivel sérülésinél fjgva teljes képtelen volt rendőri szolgálatot teljesíteni. Az ügyészség Mészáros József fuvaros és Kovács Pál börtönőr ellen hatósági közeg elleni erőszak cimén emelt vádat. Ezt az ügyet csütörtökön dé előtt kezdték tárgyalni a szegedi törvényszéken. A két vádlott előadta, hogy igen ittasak voltak az esetnél, de különben is ők nem dobták le a kocsiról a rendőrt, hanem az magától esett vissza. Boros József ezzel szemben e'öadta, hogy mindkél tétdével fönt volt a kocsin, amikor feléje rúgtak, ugy hogy ő lezuhant a sebesen vágtató kocsiról. Dr. Balázs Sándor ügyész ezután kijelentette, hogy rendőrtiszt korában egyike a legjobb tanítványa volt Boros és elismeréssel alkalmazták rendőrnek. Igy a lezuhanás után Boros teljesen elvesztette állását. Különböző iratok beszerzését kéri erre vonatkozólag. A védő is kér néhány irat beszerzésit, valamint ujabb tanuk kihallgatását. Kéri beszerezni azt az orvosi bizonyítványt is, amely bizonyítja azt, hogy a két vádlottat az eset után a detektívek megverték. A törvényszék elrendelte a kért iratok beszerzését, valamint az uj tanuk kihallgatását. Az iratokat addig visszaküldik a vizsgálóbírónak, majd az ügyészségnek, mivel az ügyész súlyosbította a vádat. A főtárgyalást pedg elnapolta. A magyar-osztrák gazdasági tárgyalások folytatása. Bécs, január 29. A magyar-osztrák kereskedelmi szerződéses tárgyalások elhalasztása már sok szóbeszédre adott okot és felmerült az a hir is, hogy a két delegáció között súlyos nézeteltérések támadtak, ame'yek a tárgyalás folytatását nehezíti Ir. Illetékes helyen arról értesülünk, tngy ez a híresztelés nem felel meg a valóságnak. A tény az, hogy a tárgyalások kizárólag abból az egy okbil szakadtak félbe, mert az osztrák delegáció vezetőjének, dr. Schüller osztályfőnöknek, aki a magyar gazdasági tárgyalásokat osztrák részről vezeti, Bernbe kellett utaznia, hogy folytassa a gazdasági tárgyalásokat a svájci kormánnyal. Ezek a tanácskozások még hosszabb időt fognak igénybe venni s ezért Ausztria nincs abban a helyzetben, hog/ most tárgyaljon Magyarországgal. Mihelyt azonban befejezik a kereskedelmi szerződéses tárgyalisokat Svájccal, nyomban folytatják a félbeszakadt tárgyalásokat a magyar delegációval, ami februárra várható. Értekezlet Schandl államtitkárnál az aranykorona-földbér ügyében, j Budapest, január 29. Meskó Zoltán nemzetgyűlési képviselő ma felkereste Mayer János ? föld nivelésügyi minisztert, akitől sürgős intézkedést kért a kishaszonbérletek és egyéb földbérletek szerződésének megváltoztatására. A helyzet, mint mondotta, most az, hogy a rendkívül magasra emelkedett búzaárak következtében sokezer kishaszonbérlő az anyagi tönkrejutás küszöbén áll, amennyiben a bérleti szerződéseket, mint ismeretes, buzavaluta a'apján kötötték. Ma délelőtt Schandl Károly földmivelésDgyi államtitkárnál tanácskozás volt ebben az ügyben. Az értekezleten a bérlök azt kívánták, hogy aranykoronában állapítsák meg a béreket. A francia szocialisták győzni akarnak a párisi községi választásokon. Párls, január 29. A szocialista radikális párt országos szövetségének végrehajtó bizottsága felhívást lelt közzé a májusban megejtendő községtanácsi választások előkészítésére. A felhívásban kérik a párt tagjait, hogy a lehetőség szerin' mindenütt olyan jelöltjegyzékeket ál itsanak fet, amelyekben — épp ugy, mint a legutóbbi kamarai választások alkalmával — a baloldali szövetség tagjai szerepelnek. Ha ez nem volna lehetséges, akkor megegyezést kell léies teni azokkal a csoportokkal, amelyek a radikális párt minimális programját elfogadnák. A jegyzékből ki kell zárni szokat, akik a l:gu'óbbi választások során a nemzeti blokkot támogatták. A végrehajtó bizottság végül felszólít minden köztársaságit, hogy szálljon harcba a nemzeti blokk és a blokk élén álló Millerand volt elnOk ellen. Februárban megnyílik a SZEGED kölcsönkönyvtára.