Szeged, 1925. január (6. évfolyam, 1-25. szám)

1925-01-30 / 24. szám

1925 január 31. SZEGED I Baldwin a Népszövetségről. London, január 29. Lord Grey tegnap este az angol népszövetségi ligák tiszteletére fogidóestét rendezett, amelyen Baldwin nagy beszédet mondott. Hangsúlyozta, bogy ö és minisztertársai hiven ki fognak tartani a Népszövetségben megtestesült ideál mellett, de óva int attól, hogy egy olyan csonka Népszövetségre, mint a a mai, túlságosan nagy feladatokat ruházzanak, mert a teher alatt Összeroppan. Olyan Népszövetségre van szükség, amely minden nagy népet magában foglal és minden nagy nép erkölcsi támogatására van felépitve. Beszéde további során a genfi leszerelési és biztonsági szerződés tervének keletkezését ismertette Baldwin s e fémben kifejtette, hogy ö és Chamberlain vigyázni fognak rá, bogy a jövőben a Népszövetség ülésén a brit delegátus ne Ígérjen semmi olyat és ne vállaljon olyan kötelezettséget, amelyet a későbbi angol kormány nem tehet magáévá egész terjedelmében és minden fenntartás nélkül, hiszen minden brit kormány tartozik a dominiumnak felfogására tekintettel lenni. Éppen ezért a kormány ezen!ul gondoskodni fog róla, bogy azok a kérdések, amelyek a Népszövetség ülésszaka e'é kerülnek, jóval a teljes ülés előtt tisztázva legyenek az angol kormány és a dominiumok képviselői között s igy Anglia képviselője, aki minden fontos ülésen maga a külügyminiszter lesz, abban a helyzetben legyen, hogy az ilyen tisztázott kérdésben az angol kormány és a dominiumok egyhangú véleményét igyekezzék érvényre jut* tatni. — Szükség van ilyen egyhangú és egyönte ü fellépésre — folytatta Baldwin —, mert különben a világ szeme elölt meginog a brit világbirodalom jószdndékába vetett hit, holott Anglia csak akkor számithat a hasonló gondolkozású kis államok támogatására, ha az egész világ meg van győződve szándékainak tisztaI sága felő'. A Jegybank a gabonakereskedelem hiteleit is csökkenti. intézkedés nagyon megnehezíti a gabonakereskedelem helyzetét, mert könnyen megeshetik, hogy ezáltal a készpénzért való eladás lehetetlenné válik. (Budapesti tudósítónk telefon jelentése.) A Nemzeti Bank, mint ismeretes, az utóbbi időben kereskedelmi biteleit csökkentette, amit most a gabonakereskedelemre is kiterjeszt. Ei az uj A politikai okokból rendőri felügyelet alá kötelezett egyéneknek nem kell többé jelentkezniük. (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.) A belügyminiszter csütörtökön értesítette az illetékes rendőrhatóságokat, hogy a politikai okokból jelentkezni kötelezetteknek ezentúl jelentkezniök nem keli. Az erre vonatkozó hivatalos végzést még nem adták ki, de félhivatalosan értesítették a hatóságokat. A zalaegerszegi internálótábor feloszlatása alkalmával a szabadon engedett internáltak kaptak egy jelentkezési lapot, amellyel hetenkint egyszer, vagy kétszer meg kellett jelenniök a hatóságok előtt. Et a jelentkezési kötelezettség tehát most megszűnik, de csak a politikai okokból kötelezettek részére. Lakásügyi bonyodalmak az árvaszék régi helyiségei körül. Szeged, január 29. (Saját tudósítónktól) Amióta a városi adóhivatal elfoglalta a Táborutcai bérházban u] helyiségeit, a városi bérházban hatalmas átalakítások történtek. Alig van olyan hivatal, amely megmaradt volna eddigi helyén, a régi adóhivatali helyiségek rgy részébe pedig üzletek költözködtek ée uj cégtábláikkal teljesen megváltoztatták a bérház Károly-utcai frontjának külső képét is. A bérház alakítása és rendbebozása {nagyjából elkészült már és dr. Szendrey jenő tanácsnok a csütörtöki tanácsülésen bejelentette, hojy a munka mindössze százhatvanmillió koronába került. Ez *z összeg ugyan hatvanmillió koronával meghaladja az előirányzatot, de a tanács igy sem találta soknak, meri sok minden kikerüli ebből a pénzből. Az idóbivalal régi és kiürített helyiségeinek hasznosítása alkalmával csalódott, de kellemesen csalódott a város hatósága. Annak idején ugyanis erős kételkedéssel fogadta a tanács néhai Balogh Károly szenátornak, a Táborutcai bérházépilés első p;opagálójának azt a jóslását is, hogy az adóhivatali helyiségekből üzlethelyiségekké való átalakításuk esetén mln'málisan évi százmillió üzletbérjövedelme lesz a városnak és ezzel már fedezheti is az épitési költség annuitásának egy részét. Bilogb Károly számításába tényleg hiba csuzhatott be, mert amikor kiadta a mérnöki hivatal a helyiségeket, kiderült, hogy nem volt alapnélküli a kételkedés; a város üzletbérjövedelme nem száz, hanem százhatvanmillió koronával emelkedett. Ex a százhatvanmillió korona pedig, még a mai szanálódó világban is, elég tekintélyes ériéket képvisel. A város hatósága — ugy látszik — annyira megörült ennek a váratlan és nem remélt jövedelemsöbbietnek, hogy örömében figyelmen kivül hagy más jOvedelemszsporitási lehetőségeket. Az adóhivatal uj elhelyezésével ugyanis a bérházban annyi üzlethelyiségnek nem alkalmas helyiség szabadult fel, hogy több olyan hivatalt el lenetett be lezni a bérházban, amely eddig a városházán kívül bérelt helyiségekben működött. Igy a városi bérházba költöztették a leliárbiztosi hivatalt, amely eddig a város Dugonics utcai házában volt, a Tábor-ulcai bérházban k.pott helyei a ..afósá^i munkaközvetítő hivatal és az ipartestület Templomtéri székházában elfoglalt helyiségeket az ipartestület rendelkezésére bocsátotta. A bérház első emeletének Károly-utcai frontját pedig az árvaszék kapta meg és a Széchenyi-téri Kiss Dávid féle házban bérelt helyiségek így fölszabadultak. Az árvaszéknek körülbelül tiz szobából álló helyisége volt a Kiss Dávid-palotában. Ezeket a helyiségeket annak idején lakások céljtira használták és ha jól tudjuk, két nag* lekás egyesítésével tették alkalmassá az árvaszék szamára, a hivatal átköltözködésével tehát lakás céljaira alkalmas helyiségek szabadulnak fel. Amikor a Kiss Dávid ház tulajdonosai értesülten arról, hogy az árvaszékei máshol helyezi el a város, azonnal gondoskodtak a felszabaduló labások n egfelelö hasznosításáról és megállapodtak dr. jedlicska Béla közjegyzővel abban, hogy a helyiségek fölszabadulása esetén neki és vejének adják bérbe a két lakást. Ez a lakásügy a lakáshivatal előtt is szerepelt már, amennyiben a felszabadulásra töob igénylő is jelentkezeit, közöttük a pénzügyigazgatóság is. A lakáshivatal ki is tűzte a tárgyalás', de az igényléseket elutasította azzal, bogy a lakások még nem szabadultak fel, amennyiben az | árvaszék még ott volt és a tulajdonosok nem ' kapták meg a város fölmondó levelét. Az el! utasitott igénylők egészen a népjóléti minisz" térig felebbeztek. A népjóléti miniszter — hir szerint — nemrégen megsemmisítette az alsó fokú hatóságok határozatait azzal az indokolással, hogy a lakásrendelet fölszabadító rendelkezései nem vonatkoznak az olyan lakásokra, amelyekben közhivatalok voltak, mivel ezek fölött továbbra is a hatóságok rendelkeznek, nem pedig a tulajdonosok. Köztudomásu, hogy Szegeden, mint minden egyéb közszükségleti cikk, ugy a lakás is a legdrágább, drágább, mint a fővárosban. Amióta nem büntetik a lakásüzérkedést, azóta e^y kétszobás belvárosi lakás ára husz- és harmincmillió korona között váltakozik. A nagyobb lakás természele»en arányosain drágább. A város hatósága tehát nagy könnyelműséget követne el, ha csak ugy, minden gondolkozás nélkül kiengedné kozébSl e?t a kát, legalább százmillió korona értéket képviselő lakást, hiszen kétféle jogcímen is megtarthatná és tetszése szerint hasznosíthatná. Az első jogcíme ho zá a tulajdonosokkal kötött és érvényben levő szerződése. A másik jogcím a lakásrendelet. A polgármester, amikor érdeklőd ünk nála a kérdésről, kijelen e'te, hogy a város hatósága még nem döntött. Lehet, hogy visszaadja a helyiségeket a tulajdonoroknak, ha nem ragaszkodrak ahhoz a szerződési kikötéshez, hogy olyan állapotban köteles visszaadni, mint ahogyan átvette. Az átvétel után ugyanis a két, különálló lakást egy újonnan tört ajtóval kötötték össze. Lehet azonbm, hogy nem adja vissza a város hatósága, hanem megtartja addig, amig joga van hozzá és valamilyen célra fölhasználja. Lázár György halálának tizedik évfordulója. Szeged, január 29. Szombaton lesz tiz éve, hogy dr. Lázár György, Szeged volt feledhetetlen érdemű polgármestere meghalt. Halálának tizedik évfordulóján megképződik előttünk a nagy polgármester nobilis egyénisége, az egész korszak, amelyben élt, amely tanuja, segítőtársa volt munkálkodásának, terveinek, reményeinek és töredékeinek s visszasóhajtjuk ezt az időt. Valljuk ugyan, hogy nem jó fölkeresni az erdőt, ahol egyszer botdogok voltunk, az emberiség haladása épp ugy, mint az egyedé, csak egyenes vonalban történhetik, kitérők nélkül, jó mozdonnyal, amely nem szalad vissza vizért apró állomásokra, — azért nem rozsdás konzervativizmus az emlékezés Szeged legboldogabb korszakára, amely Lázár György nevéhez fűződik minden időkön át. A hálátlan utókor megerősíti azt a hitet, hogy nem szabad meghalni, nem érdemes, mert mindenkit elfelejtenek az élők kedveért. A halottaknak csak koszorú jár az év kiválasztott napján, uéha erőszakolt megemlékezés a „szegény" jelzővel, — a figyelmet, az udvarlást, a tömjént megmaradt mohó kezek aratják le, a rettenetesen önző élőké. Éppen a legutóbb eltelt tiz év mutatta meg, hová tud kifejlődni az életben maradottak önkultusza, hogyan tagad meg fiu apát, vérkötelék vérköteléket, ha a folyton váltakozó érdek ugy kivánja; tiz év óta látjuk a legvéresebb árnyképekben a legizgalmasabb filmet, amely megszégyenít minden detektív-trükköt és angol cirkuszi ctown-1, feltolakszik hívatlanul az eszményiség legmagasabb csúcsára, hogy ott árulja el éktelen orditozásával oroszlánbőrbe bujtatott alpári mivolr tát; szent dolgokkal játszik s tudatlan is, hazug is ajakán minden szó; az aszfaltbetyár tempójához mérten nem szerelmes, csak éhes, de forgatja ; a szemét s frázissá kövüi ajakán minden szó, mintha valami perverz, természetellenes megnyilvánulás játszana benne: az uj kornak, az uj hon, alapításra szántnak, az ifjúságnak a szenilitása, í Hogyne sirnók hát vissza azt az időt, amely ; Lázár György ércveretü nevével van fémjelezve, ; amikor a nagy álmodozó jelentette nemcsak enI nek a városnak a biztonságát, nyugalmát, szabá\ lyos síneken való haladását, de ő képviselte az ország konszolidált helyzetét, egyaránt a boldogulásra vezető és az érkező tipust. Álmodozó is csak látszólag volt Lázár György, j hiszen amikor órák hosszat hallgatott — akármilyen fecsegés is támadt körülötte —, szivarja füstjében a költő ritmusai zengtek, a festő szines palettája elevenedett meg, a szobrász öntudatos keze gyúrt, faragott. A magvető volt ő, aki elboronálta az ugart, amelyet elődjei, az uj városalapítók felszántottak, a kenyeret adó buza mellett nem feledkezett meg az ibolyákról, az orchideákról sem s benézett közben az éléskamrába, hogy mi lesz a holnapi táplálék a reális és a szellemi ebédlőasztalon egyaránt. De mindig tudott arra is vigyázni, hogy kifogástalanul tiszta legyen az abrosz, az asztal melle pedig ne üljenek mosdatlan kezüek, akik ujjal nyúlnak a tálba. Azóta linóleum a fehér abroszunk. Nem tehet Lázár Györgyöt méltóan máskép megörökíteni, mint az ö füstfelhőive! együtt, mert azokból bontakozott ki minden terve, ott kereste és taláita meg a lelkek egyensúlyát. Csak a felületes ember foghatta rá, hogy nem lát, nem hall semmit ezekben a csendes órákban, hiszen nálánál finomabb füle nein volt senkinek, ártatlan kék szemével akkor is mosolygott, mikor ! a vesékbe látva mélységes sötétségeket vett észre, ismerte a legkisebb napiJijas legféltettebb tilkat s ismerte a napidíjra hazaíi^skodók, közszereplők minden gyöngéjét. Politikai pártnak volt exponáltán meggyőződéses hive, ki tapasztalta mégis a türelmet'enségét és ki hallott tőle más felfogást, mint azt, amelynek igazát gyermekkora óta szivta magába ? Lehet rjjta — ekkora táv'atban nem is nehéz — vitatkozni, hogy igaza volt e, épp ugy mint anny* ;ok másnak kivüle, de mikor megerősítjük azt az erkölcsi,