Szeged, 1925. január (6. évfolyam, 1-25. szám)

1925-01-25 / 20. szám

>926 január 25. SZBOED E Roboz Imrét öt évi, Roboz Bélát négy évi fegyházra Ítélték. Budapest, január 24. A Roboi-pör mai tárgyalásán Roboz Imre azólalt föl az utolsó szó jogán és érzékeny jelenetek között kért fölmentő Ítéletet, majd a biróság ítélethozatalra vonult vissza. Hossz ts tanácskozás után negyedhárom érakor hirdette ki Denk Tivadar tanácselnök az itélefet. A biróság bűnösnek mondotta kl Roboz Imrét és Roboz Bélát hűtlenség bűntettében, mert 1919 augusztusában a román hatóságokkal, illetve a román cenzúrahivatallal, annak vezetőjével, Stanescu őrnaggyal összeköttetésben állott 8 a románokét, mint a magyarnemzet ellenségeit a magyarság ellen hangolták és e tevékenységük folyománya volt, hogy a románok Roboz Imrét a rendőrségről is kiszabadították, továbbá, hogy Nigy Károly főkapitányhelyettest előállították és megfenyegették, hogy ne merje bántani a Roboz-testvéreket, akik román vídelem alatt állanak. Ugyancsak az ö működésűk következtében Tóth János detektívet és Wolkenberg Qyula rerdörtelügyelöt a románok megakadályozták, hogy a Pesti Élet szerkesztőségének személyzete ellen kötelességszerűen eljárjanak, sz ő működésüknek tudható be, hogy a románok Balogh századost előállították, Öeszler E'ekei letartóztatták és hogy a Nemzeti Lovardában Görgey Miklós századost és tötb liszttársát szintén letartóztatták és zaklatták és végül, bogy a Nemzeti Lovardában a románok kutatást tartottak és onnan nagyobb mennyiségű hadfelszerelési cikket vittek el. Mindezekért a biróság az enyhitö szakasz alkalmazásával Roboz Imrét öt évi, Roboz Bélát négy évi fegyházbüntetéssel sújtotta. Az itélet tiz évi hivatalvesztést is kiszabott rájuk. Roboz Imre büntetéséből a biróság egy évet és kilenc hónapot, Roboz Bélánál pedig egy évet és nyolc hónapot és tizenöt napot kitöltöttnek vett. Felmentette a biróság a vádlottakat a felségsértés elkövetésére irányuló sikertelen feibujtás bűntettének, háromrendbeli kormányzósértés bűntettének, kétrendbeli izgatás bűntettének vádja alól, továbbá Roboz Imrét kétrendbeli su'yos testisértés bűntettének és az Apostol-nyomda sérelmére elkövetett magánlaksértés bűntettének, valamint a magyar állam és a magyar nemzet megbecsülése ellen elkövetett vétségének vádja aló), Roboz Bélát pedig a sajtórendöri vétségnek és a csalás vétségének vádja alól. Felmentette a biróság Robozékat a lázadás bűntettének vádja alól is és nem tatálta megállapíthatónak, hogy lázadó csoportot alkottak volna. Az itélet indokolása ezzel a váddal kapcsolatban részletesen foglalkozik a Friedrich-kormány megalakulásának körülményeivel és megállapítja, hogy a Friedrich-kormány a „kormány" elnevezés alatt a nép zömének akarata szerint működött, fenntartotta a törvények erejét és ennek szellemében kormányzott, a nemzetgyűlés ellenőrzése alá helyezve a kormányt. Az indokolás részletesen foglalkozik azokkal a vádakkal, amelyek alól a Diróaág fölmentette Robozékat éB megállapítja, hogy miután a felségsértés elkövetésére irányuló fölhívás bűntettét, háromrendbeli kormányzósértés vétségét, kétrendbeli izgatást és a magyar állam és a magyar nemzet megbecsülése ellen elkövetett büntettet sajtó utján követték el a Roboz- testvérek, ezek a bűncselekmények tehát már elévültek. WÍMMMÍWímM^^ 3 A szentesi ébredőbiróság föbelövéssel fenyegetett meg egy emberty aki rohamkéseket gyártott. Érdekes adatok kerültek nyilvánosságra egy sajtópör főtárgyalásán. Szeged, január 24. (Saját tudósítónktól.) A csongrádi bombamerénylet, illetve az Aljöldi Brigád ügyének rendőri 'nyomozása idején az elmúlt év januárjában a szentesi lapok is részletesen foglalkoztak Héjjas Iván brigádjával annál is inkább, mivel a brigád Szentesen is szervezkedett, hogy majdan Héjjas Iván vezérlete alitt bevonuljon Budapestre és megkezdődjön a katonai diktatúra. JanuSr 11-én azután a Szentesi Hírlapban egy cikk jelent meg, amelyben az foglaltatott, hogy egy Roykó Lajos nevü gépész lopott anyagból rohamkéseket készített és ezután az is föltehető, hogy résztvett a bombák elkészítésében is. A cikk megjelenése után Roykó megjelent a Szentesi Kisgazda szerkesztőségében és felháborodottan u'asifotta vissza ezt ax alaptalan vádat, majd helyreigazításul egy hosszabb és feltűnési keltő tartalmú jegyzökönyvet diktált le a szerkesztőségben. A jegyzőkönyv elé néaány sort Írtak és ezt a cimet adták a cikknek: »Az ébredő bandavezér lelövéssel fenyegetett meg egy volt ébredőt A feltűnést kellő cikkben többek kOzött az állott, hogy az Alföldi Brigád szentesi szervezőjét, Kiss Gábor Jenőt már nemcsak Kopinics megszCk'e étével vádolják, hanem a szervezkedés miatt is letartóztatták. Az ébredők titkos alakulatokat szervetek — mondja tovább —, majd a Katolikus Körben fogadalmat is tétettek le az alakulatok tagjaival. Amikor Roykó elégedetlenkedni kezdett Kiss fenő Gíborékkal és eit a szervezkedést jelenteni ikrrta az ébredők vezetőségének, őt lelövéssel fenyegették meg, majd a fegyelmi Ítélőszék elé állították. h cikk ezután a jegyzökönyvet közli le, amelyben Roykó Lajos ki|elenti, hogy hét hónapig volt tagja az ébredőknek és megrendelésre rohamkéseket készített. Blasik Lajos tanitó kezébe fogadalmat ts tett le Roykó, hogy az ébredő zászlót még élete árán ts megvédelmezi. Nem sokkal később be akarta jelenteni a köz' pontnak Schupiter Elemér és Kiss Gábor Jenő i káros munkáját és amikor ezt az ébredővezérek megtudták, jegyeimi biróság elé állították és föbelövéssel fenyegették meg. Roykó ezután a cikkben kijelenti, hogy az ítélőszékben olt látott sok szentesi ébredőt, közöttük dr. Joó Károly tanárt is, akik agyonlövéssel fenyegették. Azóta azonban feléjük sem ment, mert ezek rosszabbak a vörös terroristáknál is. A cikk miatl dr. Joó Károly sajtó utján elkövetett rágalmazás miatt följelentést tett a cikk szerzői ellen. Ezt az ügyet szombaton délután tárgyalta a szegedi törvényszék Pőkaytanácsa. Az egyik vádlott, Gyulaváry Qéza szentesi tanácsnok kijelentette hogy neki semmi köze az egészhez, ő csak éppen akkor bement a szerkesztőségbe és Roykó szavai után ő diktálta le a jegyzőkönyvet. Roykó szavaiból ő semmit el nem vett, azokhoz semmit hozzá nem tett. Roykó Lajos kihallgatásánál elmondotta, bogy őt kidobták az ébredőktől, mert panaszt akart emelni azok ellen, akik nem korrektül viselkedtek. A Szentesi Kisgazda szerkesztőségében először csak helyreigazítást kért, majd a szerkesztőségben érdekesnek találtak a dolgot és ezért készült el a jegyzőkönyv. O elmondta a történteket és az odaérkezett Gyulaváry tanácsnok diktálta be azután írógépbe. Kijelenti még, hogy voltak olyan ébredők, akik korcsmában verekedtek, bementek üzletekbe és nem fizettek. \ Ezért akart ö följelentést tenni a központban. i Fekete Itén arról tesz tanúvallomást, hogy j Roykó sztvait Gyulaváry diktálta neki, de Roykó kijelentette, hegy ő vállalja a felelősséget. Határozottan állítja, hogy Roykó mondta a neveket is, akik öt főbe akarták lövetni. Két tanú is ugyanezt mondjak el, akik ojt voltak a jeíenetné'. A pörbrszédek után a biróság Ítélethozatalra vonult visszv. Hosszas tanácskozás után kihirdette ax elnök az Ítéletet, amely szerint a törvényszék bűnösnek mondta ki Gyulavdryt és Roykót Joó Károly sérelmére elkövetett rágalmazás vétségében és ezért egyenkint másfélmillió korona pénzbüntetésre ítélte a vádlottakat. A főmagánvádlő, a vádlottak is felebbez'ek az ítélet ellen. Amiért Papp Pista nem vette el Cserey Katót... Szeged, január 24. (Saját tudósítónktól.) A „Süt a nap"-nak azért volt olyan általános nagy sikere, mert a vidéki élet egyszerű, sokban kicsinyes, apró dolgokból nagyokat formáló embereit szerepeltette. Csak véletlen, hogy a darabban több a derű, a könnyesen bánatos, mint a szomorú, mert szolgál ilyen témával is a vidék. Szombat délelőtt a büntetőtörvényszék Pókaytanácsa előtt játszódott le a legújabb középfajú magyar társadalmi s inmü. A történet színhelye Szentes, a vádlottak hárman vannak, özvegy Papp Sándorné, továbbá a gyermekei: Aranka tanítónő és István orvos. A vád szerint 1922 őszén azt a hirt terjesztették, hogy Cserey Gyula tanfelügyelő azért helyeztette át Papp Arankát a szegvári külső területi iskolához — nem pedig a szentes-alsórétihez, hová ő kérte —, mert Pappék nem engedték meg, hogy Papp Pista eljegyezze a tanfelügyelő Kató leányát. Az eljárás hivatalos felhatalmazásra indult meg, a vádat dr. Horánszky Miklós ügyészségi alelnök képviselte, a Papp családot dr. Dettre Pál védte. Papp Aranka azzal védekezik, hogy a szavait kifordították. Tőle megkérdezték, miért nincsenek már jóban Csereyékkel, erre azt felelte, hogy nem ők a haragosok, hanem Csereyék, nyilván azért, mert édesanyja nem egyezett bele, hogy a Pista elvegye a Katót. Papp István: Nem használtam a kifejezést. Csak annyit mondtam, hogy „én körülöttem forog a dolog", azért van a harag. Özvegy Pappné, egy jóságos külsejű néni, azt mondja: — Roppant anyai fájdalom közt történt ez azért, amit a Cserey a szegény árva lányommal csinált — Összevesztek? — kérdi az elnök. — Nem. De Csereyné eljött hozzám és fölszólított, engedjem meg, hogy a fiam eljegyezze a lányát. Azt teleltem rá, hogy nagyon fiatalok még, várjunk a dologgal. A Dauics tanitó kérdezte egyszer tőlem, hogy miért vagyunk haragban? Neki feleltem, hogy bizonyosan azért, meri nem egyeztem bele az eljegyzésbe. Pókay elnök egyelőre csak arra rendeli el a bizonyítást, mondták- e a vádlottak, hogv Arankát a tanfelügyelő bosszúból helyeztette át ? Cserey Gyulát, a sértettet hallgatja ki elsőnek tanuként. — Papp Aranka terjesztette a hirt, hogy azért álltam rajta bosszút, mert a fivére nem jegyezte el a lányomat. Én az áthelyezésnél a legnagyobb kötelességérzettel jártam el. Derzsi Kovács Ferenc 67 éves nyugalmazott tanár, gondnoksági elnök volt. Egy alkalommal Aranka háromnapi szabadságot kért tőle. — Miért nem fordul a tanfelügyelőhöz ? — kérdeztem tőle. — Az haragszik rám, mert a Pista nem jegyezte el a Katót. Papp Aranka erre megjegyzi: A tanár ur egyszer igy beszél, máskor ugy. Hiszen a fegyelmi ügyem tárgyalásán azt tetszett mondani, hogy az áthelyezésem önben is a személyes bosszú benyomását teszi! Mikor én szabadságot kértem, akkor a miniszter már megsemmisítette az áthelyezést s én a tanárnői vizsgára készültem az Erzsébet-főiskolán 1 Kovács tanár ur azonban nein akar emlékezni. Kiss Balázs szavazóbíró kérdi még a tanutói: — Felettese önnek a tanfelügyelő? — Igen. Szabó Ferenc állami iskolai igazgató, tanú, szintén Papp Arankától hallotta, hogy bosszúról van szó. Papp Arankának erre is van megjegyzése: Máskép történt. Szabó igazgató úrtól tudtam meg az áthelyezésemet, ő jeier'ette ki, hogy mégis csak igazságtalanság ez, mikor Szenteshez köt ninden megélhetési érdekszál. Még tűnődött rajta, hogy mi lehet az oka, aztán ot^-tfordu't a fivéremhez. — Talán nem jól udvarolt Papp ur! Erre Szabó igazgató ur elment a tanfelügyelőBT Február 21. A Gyeirm ekbarát Egyesületi mr farsangi bálja a fii [ass-vigadőban.