Szeged, 1924. december (5. évfolyam, 277-299. szám)

1924-12-06 / 281. szám

2 SZEOED 1914 december 6. sal büntet. Az aj házszabály nem szájkosár, hanem egyenesen guillotine lesz. Kéri a kormányt, hogy a távollevő ellenzéket is vonja be a tanácskozásokba és engedjen az eddigi merev kormányzati rendszerből. A javaslatot nem fogadja el. Miután szólásra senki sem jelentkezik, Scitovszky Béla elnök a vitát bezárja. A miniszterelnök beszéde. Bethlen István gróf miniszterelnök: Mikor a szőnyegen fekvő kérdéshez hozzászólok, lehetőleg kerülni kivánom a vitát azokkal a kérdésekkel, vagy eseményekkel szemben, melyek a parlamentben a legutóbbi időkben előfordultak. Nem kívánok foglalkozni a mai helyzettel és annak következményeivel, sem pedig azzal a kérdéssel, bogy az a magatartás, amelyet az ellenzék tanúsított, helyes volt-e, vagy sem. En szigorúan a tárgyhoz kivánok szólni. — A modern parlamenti alkotmányoknak alapvető tétele az, hogy a szuverénitás tulajdonosa a nemtet, amely a maga akaratát népképviselet utján házszabályok alkotta teremben gyitkorolja. Miután ex az alaptétel, rögtön i..eg működése lehetetlenné válik s következményei lesznek azok a botlások és ugrások a nemzet életében, amelynek már a múltban is szemtanúi voltunk. — Ha most azt keressük, hogy ezzel a mértékkel mérve a magyar parlament jelenlegi működése megfelel-e azoknak a követelményeknek, amelyek felállíttatnak, sajnálattal kell megállapítanunk azt, hogy a magyar parlament működése ezeknek az objektív követelményeknek egyáltalában nem felel meg. — Az általunk eddig érvényben tartott házszabályok nem biztosítják a vita komoly voltát, hogy a vita azon közérdekű keretek között maradjon, amelyeket megjelöltem, hogy a szólásszabadság valóban alkotmányblztositék legyen, hanem azt okozzák, hogy a szólásszabadság alkotmáyrombolds felé vezet. Tömegpszichózis az ülésteremben. — Mindnyájan megállapítjuk, hogy Itt a teremben tömeg-pszichózis uralkodik. Elveszett a magyar parlament vitáiból az erkölcsi alap. a politikai erkölcs veszett ki etekből r a vitákból. jelölhetjük a pailameoti munkának azt a fő- i Olyan a helyzet, mintha állandó obstrukció folyt részét, amely magából a fogaloa megha ározá- • v0laa. — Elismerem, hogy abnormis helyzet az, hogy évek óta nem tárgyalhatta a költségvetést a nemzetgyűlés, abnormis helyzet, hogy a szabadságjogok terén a kivételes hatalom gyakorlása még mindig nem szűnt meg teljesen, valamint abnormis az ts, hogy a választójog rendelettel van szabályozva. Nsm méltányos azonban mind ezt a kormány akaratára visszavezetni. A kormány azonban a maga védelmére jogosan hivatkozhat azokra a közállapotokra, amelyekben az utóbbi időkben voltunk és vagyunk ma ir. sából következik éi ez a főrész a határozathozatal. — Et a szuverénitás főrésze és ez a síuveréniíás érvényesítése. A nemzet a maga akaratával megindítja a többi alkotmányos faktorok, a végrehajtó hatalom, a közigazgatás, a bíráskodás és a többi munkáját. Ehhsz természetesen hozzájárul *z akcesszórius működés, amely nem a fogalom meghetátozásból magából folyik, hanem történelmi tapasztalatok alapján fejlődött ki. Ez az akcesszórius működés, a vita, amely azért van, mert a vita, a szólásszabadság garancia »rra nézve, hogy a határozatok helyesen hozatnak meg. — Ez tehát nem magából a fogalom meghatározásából következik. Nyilvánvaló következménye ennek, hogy elképzelhető olyan parlament, amely csakis kizárólag határozatokat hoz és ebből a szempontból hivatásának megfelel, A választójog és a házszabályrevizió. Ezután a választójogról beszél. — A titkosság elvi kérdés. Semmiféle preszsztót nem gyakorolok és nem kivánok e tekintetben gyakorolni. A választójog és a bátde nem lehet elképzelni olyan parlamentet, amely /«"öályrevizió között mint helyesen jegyették csak szónokai és határozatokat nem hoz. Aszó- e«ye8 képvisalök, bizonyos junktim tan, de csakis abban az értelemben van junktim, ahogyan azt Apponyi Albert kifejtette. Mentől szélesebb alapokon nyugszik a válssztójog, annál inkább kell, hogy rések ne mutatkozzanak a törvényhozás testületében. — A klotür az, amely a legnagyobb kontrowerziát kelti. Vannak, akik elVi ellenségei a klotűrnek és vsnnak olyanok, akik azt akarják, hogy a klotür csak bizonyos javaslatokra, tárlásszabadság alkotmányos biztosíték is, dec?ak ! annyiban és akkor felel meg a fogalom meg- jj határozásának és csak akkor jelent alkotmány- i biztosítékot, ha biztositja, hogy a vita a köz- 5 érdeknek is az ország szempontjainak meg- ' felel. I A vita megszervezése. — Ebben a tekintetben a vita megszervezésénél bárom főszempontnak kell irányadónak lenoie. Az első a szólásszabadságnak általában való biztosítása. A második szempont a szólásszabadság egyenlőségének biztosítása. A harmadik szempont az, hogy szólásszabadság kortatait ugy kell felállítani, hogy a nemzeti érdek itt ne veszélyeztessék és a közérdek feltétlenül blztoslttassék. Három kérdós. — Itt három kérdést kell eldönteni. Először: a pulamentben " gyQ,és ugyanis arra utasította a tanácsot, hogy ható, amit akár büntetőjog, akár ársadalm £[vja ^ jogügyi bizottságot és attól kérj™ illem Szempontjából bárhol máshol ts el lehet \ jaVaSlatot, vájjon érdemes e folytatni a szünetelgyalásokra legyen alkalmazható. En azokkal szemben, akik elvileg ellenzik a klotürt, csak arra mutatok rá, hogy a klotür az egész világon be van vezetve, Magyarország az utolsó, ahol a klotirrel mig most tárgyalnak. — Apponyi azt mondja, hogy addig nem lehet klotűrj am'g lehetősége van annak, hogy itt nemzetellenes pártok alakulhatnak. Lehetetlennek tartom — mondfa Bethlen —, hogy itt ilyen pártok alakulhassanak. — Egyes pártok a választójog is a házszabályok között junktlmot látnak. Igenis junktlmot látok in is a titkosság is bizonyos pírt* alakulások kötött. Hogy ha ezek a pártok tudnak és fognak nyilt és őszinte garanciát adni, hogy ebben az országbin forradalmi helyzetet nem fognak teremteni, hogy nem nemzetellenes politikát fognak követni, akkor elérkezhetik az idő, de aduig azt a junktimot nekem biztositant kell, amely ezt a nemzetet a felforgatásoktól megóvja. A kormánypárton zajosan tüntetnek a ministterelnök mellett. Az elnök az idő előrehaladottság íra való tekintettel a vitát megszakítja. A rétsági mandátum. Herczeg Béla az igazoló állandó bizottság jelentését terjeszti be, amely szerint Malasics Qéza mandátumát végleg igazo va tekinti. Majd a rétsági kerülettel kapcsolatos jelentést teszi meg az előadó. A bizottság megállapította, hogy ezidőszerint semmiféle tételes jogszabály nincs, amelynek alapján a kerület képviselöküldési joga felfüggeszthető lenne. Javasolja ezért a bízót ság, hogy a nemzetgyűlés a további eljárást ebben a tekintetben mellőzze. Szükségesnek tartja azonban a bizottság a kormány figyelmét felhívni arra, hogy gondoskodjék tőrvényjavaslat formájában olyan rendelkezésekről, amelyek eiután lehetővé teszik, hogy hasonló esetben az igazolási állandó bizottság a kerületek követküldési jogának felfüggesztésével foglalkozhassék és azt megfelelő jogszabály alapján elrendelhesse. A nemzetgyűlés elfogadta az előterjesztést. Farkas Tibor szerint házszsbálysértés történt, mert az elnök elmulasztotta az utolsó félórában figyelmeztetni a miniszterelnököt, tiogy fejezze be beszédét. A miniszterelnök ad oculos demonstrálta, hogy záros határidőre nem lehet befejezni beszidet. Scitovszky Béla elnök megállapítja, hogy házsiabályaértés nem történt. Az elnök ezután napirendi indítványt tesz, amelyet a Ház egyhangúlag el is fogadott. Az ülés két óra busz perckor végződött. A polgármester a gázgyári kérdésről. Szeged, december 5. (Saját tudósítónktól.) Megírta már a Szeged, hogy a hónap középső szerdájára kitűzött közgyűlés tárgysorozatán ismét szerepel a gázgyár ügye, amennyiben a tanács be fogja jelenteni, hogy javaslatát a januári közgyűlés elé terjeszti, mert az idő rövidsége miatt nem készíthette kellőképen elő. A novemberi közmondant. A parlament nem lehet azilum arra, hogy a büntetőjoggal, vagy társadalmi illemmel szemben álló beszédek elmondhatók legyenek. tetett megváltási pört, vagy ajánlatosabb, ha a város a pört megszünteti és ugy várja be az ingyenes átháramlás idejének elérkezését, ami tizenemoen atto oeszeaen eimonanawn legyeutK. j gyenes amaramias íuejenes eierKezesei, ami uzen— A másik kérdés, hogy valóban közcélt f egy év múlva, 1935 december utolsó napján köszolgál-e a vita és nem privát, egyéni, vagy | vetkezik be Mivel azonban a polgármester bizo- - - - - — • 1 I nyos kérdéseket óhajt előbb tisztázni, a jogügyi kizárólag pártcélokat? Végül a harmadik kor látozás, amelyet fel kell Állítani, az, hogy a vita olyan keretekben mozogjon, amely a közérdeknek megfelel. Az a propaganda, amely a parlamentben saját nézete mellett nem szállhat síkra, sikraszáll a parlament falain kívül. Terméazetes következménye ennek, hogy itt a parlamentben helytelen határozatok hozatnak Kormányönkény következhet be és ennek folyománya, hogy olyan bonyolult helyzet áll elö, amely a nemzetet forradalom felé vezeti. — Az az állapot, amely az által áll elö, hogy a vitában a közérdekű korlátokat leromboljuk, hasonló bajokat jelent a nemzet számára, mert a parlament pódiummá válik, amely a viták elfajulása során odavezet, hogy folytonos Izgalom vesz erőt a közönségen. A parlament hordóvá válik, amelyről demagóg jelszavakat dobnak a közönség körébe nap-nsp után, egyoldalúvá válik a par áment működése. Ennek másik következményt, hogy kisebbségi terror fejlődik ki. Ennek megint az a következménye, hogy az alkotmányos faktorok egészsiges együttbizottságot még nem hivatta össze, tehát a decemberi közgyűlésen a tanács nem állhat elő konkrét , javaslattal. Í

A város közönsége szempontjából ez a kérdés ma a legaktuálisabb közigazgatási probléma. Mivel a polgármester a bizottsági tárgyaláson és a közgyűlésen Is nyiltan kijelentette, hogy az egyhangú ellenvélemény dacára sem változott meg eredeti álláspontja és még mindig a békés kiegyezést tartja egyedül célravezető megoldásnak, szükségesnek tartottuk, hogy felkérjük álláspontja kifejtésére és indokolására. A polgármester kérdéseinkre a következőket mondotta: — Álláspontom véglegesen még nem alakult ki, éppen ezért tartom szükségesnek, hogy meghall, s.r nw /T.™vr- ggas wi'ssft sssivss erőt a közönségen^ A parlament hor- j p~ntom> hanetn az hogy mi|yen álláspontra he» „ , íyezkedik a tanács, illetve a közgyűlés. — A jogügyi bizottságnak három megoldás között kell választania: A megváltási pör folytatása, a háramlási idő bevárására és a kiegyezés között. Éppen ezért fontos, hogy a jogügyi bizottság megismerje a súlyos kérdés minden oldalát, tudnia kell, hogy megközelítőleg mekkora az az összeg, amelyet a biróság a pör folytatása esetén megváltásként megállapíthat. Ezt pedig csak ugy tudhatja meg, ha a gázgyár központi igazgatóságának hozzájárulásával a kiküldendő szakértő bizottság átvizsgálja a gázgyár hönyveit és pontosan megállapítja, hogy a könyvek szerint még mekkora a világítási üzem amortizálatlan beruházásának az értéke. A szerződés értelmében ezt az összeget kell megváltásként fizetnie a városnak. A tanács már átirt ebben az ügyben a központi igazgatósághoz, de választ még nem kapott. Az amortizálatlan beruházás nagyságára a legutóbbi választott bírósági döntés indokolásából is lehet következtetni. A választott biróság ugyanis a gázmüvek beruházásának amortizálására egy százalékot, évi 504 millió koronát engedélyezett, ami azt jelenti, hogy a gázmüvek amortizálatlan beruházásának az értéke több, mint ötvenmilliárd korona. A polgármester nyilatkozatához csupán annyit füzünk hozzá, hogy a gázgyár igazgatósága már bebizonyította lehetetlen egyezkedési ajánlatával, hogy az idő húzásán kivül más célja nincs. Egyezkedési ajánlata ezért találkozott a város egész közönségének egyhangú visszautasításával. Eredeti Borsalinó kalapok kizárólag Flscher és Pártos 42 cégnél Kárász-utca 1. sz. alatt kaphatók. NOI KALAP legújabb modellokat most olciön váiárolhol Szatmárinál KOlcsey-utca v>. Kabát, Mtilyl virágok, Stonez-glrlandok nagy választékban.