Szeged, 1924. december (5. évfolyam, 277-299. szám)

1924-12-06 / 281. szám

Egyes szám ára 2000 korona Szerkesztősig és kiadóhivahű: Deák Ferenc-utca 2. (Főreáliskolával szemben.) Telera 13-33. A .Szeged* megjelenik hétfő kivételével minden •up. Egyes szám ára 2000 korona. Előfizetési árak: Egy hónapra helyben 4CCC0, Budapesten és vidéken 45COO kor. Hirdetési árak: Félhasábon 1 mm. 500, 1 hasábon 1CM másfél hasábon 15C0. Szövegközt 25 százalékkal drágább. Apróhirdetés tiz szóig 6000 kor. Szövegközti közlemények soronként 7C00, családi értesítés soronként 10000 kor V. évfolyam. Szeged, 1924 december 6, SZOMBAT. 281-ik szám. Tömörkény. A politika ingoványából és hínárjából jól esik lelkünknek napos tájakra tekin'eni, amelyeket az ö szeme födözölt fól számunkra és gerendás szobákba néini, amelyekben az ö íelke mosolyog, könnyes derűivel, tiszta nyugt lommal. Az ő költészetének aranyfürdőjében újra megedződik fáradt és fátult szellemünk, hiszen Tömörkény István neve és művészete a bfkés és boldog Magyarország emlékét és reményét idézi ét igézi föl nekünk, akik egy háborgó és csonka ország szomorúságában es nyomorúságában várjuk a szebb tavaszt, amelynek fuvallata ismét megduzzasztja a magyar vitorlákat és kizsenditi a m-gyar jegenyéke'. Nincsen kedvesebb és terméke, yebb menekülés lordon és fagyos nap|aink e'ö, mint az ö mosolygó és ragyogó Íráséinak világába.Elővesszük a könyveit, melyekben töretlenül és maradandóan él a régi szegedi éle', a ré< i magyar élet, az az ország, amely a mienk volt és amelyet fiainak oktalansága és pártos8á(a veszejt ma napról- nipra. Mi, akik egy redakcióbin rovogattuk vele a belüket, robotoltunk a napi igában, akik egy fehér asztal melieu próbáifuk feledni a napi gondokai, darvtdozva a magyar jövendötöl, még mindig élénk emlékezetünkben és meleg szeretelünkben hordozzuk sz ö drága, jóságOB és bölcs képét, amelyet az idők múlása nem lud elbalaváryitani, mi több, egyre színesebben és kedvesebben tündöklik emlékezetünkben. Még visszhangornak tempós léptei a szegedi Tisza partján, az u cában, amelyet immár az ő dicsőséges nevéről kereszteltek el, még halljuk csöndes és stelid szavainak magyar gordonkabúgását, még látjuk a magyar tájakat és arcokat szeretettel és ragaszkodással simogató tekintetét, de ba már mindnyájan elkövetkezünk majd erről a földről, amelyből vételiünk, az ő emléke és nagysága még mindig megmarad és tovább éli el nem mulandó életét és munkája tovább hat, vigaszfal és gyönyörködtet, tanít és nevel eljövendő nemzedékeket, akik Tömörkény István írásaiból ismerik meg és szeretik meg újra és újra a magyar földmives szegénységet, a régi világot, Etalt, Valért, Apollót, Veront, Halt űr Förgeteg Jánost, Vadlövöt és Tandarit, egy egész külön világot, amely az ő napfényes lelkében és mezei virágos szivében pompázott. Egyszerű pompa az övé, semmi cifraság, semmi furcsaság nincsen benne, a görög Homérosz és a provencei Mistrál látták csak ilyen tökéletes tisztaságban a földi dolgokat és népeket, de éppen ezért minden korok és körök divatján és szeszélyén tul megmarad és megszépül ez a klasszikus egyszerűség és igazság, ez a puritán látása az örök emberinek, amely Tömörkénynél az örök magyart jelenti. Csak örömmel kell fogadni minden jószándéku törekvést és mozgalmat, amely azt célozza, hogy Szeged és Magyarország nagy fiának és írójának emléket emeljen, amely a Tömörkénykultusz mécsesének lángját szitja ebben a városban, amelynek ő mindig tisztelt és szeretett nagysága leszen 1 Moit egy asztaltársaság, fiatal írókból, művészekből, lelkes irodalombarátokból összeverődve, buzgólkodik azon, hogy Tömörkénynek méltó emléket állithassanak a szegedi temeiöben. A nemes város bizonyára nem fog sokáig késni, hogy ennek a halhatatlan íróművészének szobrát fölemelje Szeged főhelyén, bár ez a mozgalom egy kissé lassan halad a cél felé, holott Tömörkény jelent annyit nekünk, mint bármelyik helyi nagyság, akinek emlékével inkább sietlek a torony alatt. Ez nem akar megrovás lenni, csak jóakaró figyelmeztetés. A napi politika ma annyira elfoglalja az elméket és lelkeket, a napok gondja és nyomora, korunk szenvedése és keserűsége bizony igen-igen elfordítja tekinfelünket és érdeklődésünket a szép és nagy jelenségek'ől, de azért nem lehet olyan áldatlan a magyar élet és olyan átkozott a mai kor, hogy elfeledjük legszentebb kötelességeinket és hálátlanul forduljunk el attól, aki szive aranyával és lelke gyémántjával örökre megajándékozott és boldogított bennünket. Tömörkény emlékének mindig élnie és szellemének mindig tündökölnie kell ebben a városban, mert nem lehetünk olyan szegények és olyan szomorúak, hogy sz ö gazdagságira és vigasztalására ne emlékezzünk! Tömörkény neve jelenti ma nekünk szegediek- 1 nek azt a boldog, boszorkányos szigetet, ahová mindnyájan, párt, felekezet, osztály és egyéb különbség nélkül nyugodtan és bizton meneküihe ünk a valódi magyarság, az igaz művészet, a szépség és a jóság verőfényes és békés* séges televényére. Itt nincs harc, villongás, meghasonlás, összeomlás, gyűlölség és álnokság, ez igazán és egészen a klasszikus boldogok szigete, ahol mindig megta áljuk azt a magyar világot és életet, amely háborúk és forradalmak után az örökkévalóság hitét ébreszti és ápolja bennünk, azt az érzést, hogy amely népnek ilyen szószólói éi szerelmesei vannak, az megérdemli a föltdmaddst is az örik életeit Az államvasutak üzletvitelének szabályozása. A szanálást bizottság ülése. lenti, hogy az eddigi kedvezményeket ugy a tisztviselők, mint családtagjai részere a jövőben is teljes egészében fenntartja. A nyugdijterhet ezidőszerint csökkenteni nem lehet. A helyiérdekű vasutak kérdésével a legközelebbi jövőben a Máv. újjászervezése után foglalkozik. Ugyanekkor feszi vi7sgálat tárgyává a Délivasut állami kezelésbe vételét is. A tarifák emelését egyelőre, különösen a személyforgalomban, nem tervezi. A miniszter megnyugfató kijelentései után a bizottság a jelentést tudomásul vette. Rupert Bethlen gróf beszédéről. (Budapesti tudósítónk telefonjelentise.) Rupert Rezső ma este nyilatkozott Bethlen beszédéről. Az a fenyegetés, mond/a Rupert, amely Bethlennek mai beszédéből kilátszik, megdöbbentő. Ilyen beszédet nem lett volna szabad elmondania. Csodálatos, hogy a miniszterelnök ur folyton forradalomtól tart, pedig ettől nem kell félnie. Foglalkozott még a miniiztereluök, folytatta Rupert, a mi hnzafiságunkkal is. Beszédének erre a részére csak azt mondhatom, ' bogy mi igenis hazafiak vagyunk ős bazafisá| gunk felett felesleges, hogy egy erdélyi gróf £ bírálatot mondjon. NMMWMMMÍM^^ Befejezték a házszabályrevizió általános vitáját. A miniszterelnök nagy beszéde. Budopest, decemter 5. A szanálási bizottság Hoyos Miksa grlf elnöklete alatt ülést tartott, amelyen a kormárynak a Máv. üzletvitelinek szcbályozása tárgyában kiadott rendelettervezetit tárgyaltck. A rendelettervezetet Temesváry Imre elősdó ismertette. A terv szerint a Máv. továbbra is önálló kereskedelmi vállalat gyanánt fzerepel „M. kir. államvasutak" név alatt, a tulajdonos továbbra is az állam marad. Az előadói részletes ismertetés után Walkó Lajos kereskedelemügyi miniszter szólalt fel és kifej'etfe, hogy a javaslat célja a Máv. adminisztrációjának mozgékonyabbá titele, ugy hogy a Máv. igazgatóságának nagyobb önállóságot biztosit. A kormány az államvasutak legfőbb irányítását azonban nem adja ki a kéziből. A kereskedelmi miniszter feladata, hogy az államvasút üzletvitelében a közirdekek érvényesítésiről gondoskodjék. Ezen tul terjedőleg azonban nem avatkozik be a vasút üzeminek igazgatásába. Egyidejűleg életbe kivánják léptetni az államvi suták igazgatóságának ügyrendi szabályzatát is, amelyben az cdmlnisztrdctó gyorsítása tekintetiben szükséges szempontok érvényesülnek. Több hozzászólás után az elhangzott kérdésekre Walkó Lajos kereskedelmi miniszter kijeBudapest, december 5. A nemzetgyűlés mai ülését fél 12 órakor nyitotta meg Scitovszky Béla elnök. A házszabályrevizió s javaslat általános vitájában Lukács György szólalt fel elsőnek. A javas'at vitájánál e hangzott ellenzéki beszédekre reflektál elsősorban és foglalkozik Apponyi Albert gróf beszédével, aki az ellenzékkel való megegyezést sürgette. Teljrsen osztozik Apponyi néze'ében, mert a mai helyzet hátrányos ugy az ellenzékre, mist a többségi párlra nézve. Az ellenzék, amikor távol tartja magát a Ház üléseitől, kötelességmulasztást követ el. Nem előnyös a helyzet a többségi pártra nézve sem, mert az ellenzék néikül hozott határozatok mindig magukon viselik az egyoldalúság bélyegét. Ezen jelenség a parlamentre súlyos válságot jelent, amelyet orvosolni kell. Reméli, hogy a párluk között fennálló differenciák meg fognak szűnni. Bethlen István gróf kijelentette, hogy az ellenzék részéről jövő bárminemű jóhiszemű kezdeményezést honorálni hajlandó. Megkell állapítania, hogy a pénteki üRs viharos eseményei elfltt a szociáldemokraták igen magas színvonalú, objektív vitában vettek részt. Nem lehet azt mondani, hogy ez a párt előre megfontolt szándékkal készítette volna elő a péntek délutáni eseményeket. A kezdeményezés nem a szocialisták részéről indult ki, hanem azon képviselőtől, aki azon hamis levelet a Ház elé hozta. 1 Azután foglalkozik Rassay beszédével, majd f a javaslat bírálatává tér át. A javaslat nem ki- j ván egyebet, mint hogy a legminimálisabb ön- ' fegyelem érvényesülhessen a parlamentben* Nem mondja azt, hogy csak nálunk fordultak elő olyan jelenelek, mint, amelyek a legutóbb itt lejátszódtak, de szükségesnek tartja, hogy a parlamentbe bevonuljon az egymást megbecsülés szelleme. A javaslatot helyesnek tartja és ezért azt elfogadja. Farkas Tibor: Meg kell kísérelni, hogy a parlamentben fegyelmezéssel mérsékeljék a durva hangot. Ennek a kívánságnak kétségtelenül van jogosultsága. Elfelejtik azonban, hogy olyan házszabályt akarnak Ciinálni, amely a külföldi parlamentnek felel meg. Nekünk nem szabad lemintáznunk olyan házszabályokat, a melyek olyan országban érvényesek, ahol van egy második kamara is és ahol rendezve van az államfő kérdése. Nem kiván junktimot a házszabályrevizió és az általános titkos választójog között. Inkább a második kamara létesi'ésével hozza összefüggésbe a választójog kiterjesztését. A nemzetgyűlés meddőségéért a felelősség elsősorban a kormányt terheli. A javaslatot nem fog*dja el. Östör József a javaslatot elfogadja. Az ól-ellenzékiség. Csik József: Tiltakozik az álellenzékiség vádj> ellen. — Nem azonosilhaíjuk magunkat — mondja — a távollevő ellenzékkel, de ez nem zárj* ki azt, hogy ne csak tulszlgorunak, de egyenesen igazságtalannak találjuk az Ítéletet, amely egy sereg képviselőt 10—25 napra terjedő kizárás-