Szeged, 1924. december (5. évfolyam, 277-299. szám)

1924-12-31 / 299. szám

1924 december 25. SZEOED 3 Külföldi utja után február elején Szegedre Jön Gyula. Szeged, december 30. (Saját tudósítónktól.) Emlékezetes még az a nagyjelentőségű beszámológyülés, amelyet november végén tartottak meg a szorongásig megtelt Széchenyi Moziban és amelyen Peidl Gyula beszámolója kapcsán zászlót bontott az azóta a legjelentősebb működést kifejtő Demokratikus Szövetség. Peidl Gyula a beszámológyülés után sorra járta az egyes szegedi intézményeket, majd hosszabb időt töltött választói körében. A fogadtatás, a fokozott ünneplés oly meleg volt mindenütt, hogy a második választókerület nemzetgyűlési képviselője kijelentette, hogy a legközelebbi jövőben gyakrabban fog Szegedre jönni és bármennyire el van halmozva munkával, néhány órát mindenképen fog szakítani arra, hogy lelátogasson szegedi választóihoz. A Szeged munkatársának értesülése szerint Peidl Gyula az ellenzék passzivitása ellenére most még fokozottabban el van halmozva munkával, részint mint a baloldali ellenzék egyik vezére, részint pedig mint különböző munkásjóléti intézmények vezetője. Január első napjaiban Brüsszelbe utazik a második intemacionale végrehajtó bizottságának fontos ülésére, amelyen az intemacionale különböző kérdésein kivül, mint szokásos, most is meg jogják tárgyalni Európa összes országai munkásainak mai helyzetét, valamint tárgyalni fognak az általános munkanélküliség egyre aggasztóbb fokozódásának megszüntetéséről is. Körülbelül egy hétig fognak elhúzódni a végrehajtó bizottság ülései, amelyek után Peidl Gyula — értesülésünk szerint — hosszabb külföldi útra megy. Valószínűleg néhány napot Párisban is tölt, ahol előreláthatólag nagyjelentőségű tanácskozásokat fog lefolytatni a francia baloldali kormány exponenseivel. Peidl külföldi utja elé nagy várakozással néz az egész magyar politikai élet, annak ellenére, hogy most nem megy olyan megbízatásokkal a francia kormányzati faktorok elé, mint hónapok előtt, amikor az angol kormány fejével, Macdonalddal tárgyalt különböző érdekes megbízatások alapján. Külföldi utja után, valősziuüleg még január végén, de legkésőbb február elején ismét lejön Szegedre és erre az útra ismét le fogják kisérni a baloldali ellenzék reprezentánsai. Peidl beszéde keretében ' nemcsak a politikai élet aktuális kérdéseiről fog I megemlékezni, de be fog számolni választóinak ! külföldi utazása eredményeiről is. Kárpótlást kívánnak a szerbek és a románok a csanádi püspökség és a kalocsai érsekség birtokából. Szeged, december 30. (Saját tudósítónktól.) Fantasztikus tervet, mondhatni merényletet kotytyantott ki Rodics Rafael, Belgrád katholikus érseke és a jugoszláv Bánát apostoli adminisztrátora. A fiatal pap, aki szédületes karriert futott meg, voltaképpen ferencrendi szerzetes, még innen van az ötven éven, rendjének durva darócruhájában jár s csak ametiszt gyűrűje árulja el magas méltóságát. Származására nézve horvát, Pozsega mellett is született. Iskoláinak java részét Dunaföldváron végezte, a teológiát Bécsben. Tavaly nevezték ki a Bánátba apostoli adminisztrátornak, az idei őszszel lett érsek. Mielőtt tovább mennénk, tudni kell, hogy egyházjogilag a Bánit a temesvári püspökséghez, a Bácska pedig a kalocsai érsekséghez tartozik. Praktikus jelentősége azonban ennek már alig van, hiszen a pápa által kinevezett adminisztrátorok (Temesvárott Pacha Ágoston kanonok) teljes fölhatalmazást kaptak a főpásztori teendők végzésére, azonfelül befejezett tény, hogy a csanádi püspökségtől elcsatolt terület önálló püspökség lesz Nagybecskerek székhellyel, viszont a kalocsai érsekség azon részéből, amely Jugoszláviáé lett, megalakítják Szabadka székhellyel a bácskai püspökséget. Róma ehhez már megadta a beleegyezését. Még csak idő kérdése, hogy a kánoni felosztás ebben a formában mikor történik meg végérvényesen. Ebben nagy szerepe van az anyagi problémáknak, hiszen az uj püspökségek felállítását előre kell biztosítani. A régiekről gondoskodik az állam, de az ujakkal baj van. A csanádi püspökségnek túlnyomó birtoka itt terül el Makó és Lele körül, ez tehát megmaradt és nem jutott oláh kézbe, mint a káptalan földje. Az egyházmegye plébániái közül 154 maradt az uj Romániában, 64 van szerb területen s csak 33 Magyarországon. Viszont a püspöki javakból egy hold sincs Jugoszláviában. A kalocsai érsekségnek körülbelül 80.000 hold földje volt, ebből 16.000 hold jutott uj jugoszláv területre. A többi magyar területen maradt. Az érsekséghez tartozó plébániák közül Jugoszláviában van körülbelül száz, Magyarországon pedig legföljebb a fele. Mindezt tudni kell, hogy meg lehesseni érteni Rodics Rafael érsek ur szavait, illetve azok jelentőségét. — A bácskai és bánáti püspökségeknek, úgymond, a plébániák számaránya szerint kell részesedniük a csanádi püspökség, illetve a kalocsai érsekség vagyonában. A földeket nem lehet áttolni az egyik országból a másikba, a bánáti és a bácskai püspökségeknek tehát az őket megillető rész ellenértékét kellene megkapniok. Minden tiszteletünk illesse a szentéletü férfiút, aki szerzetesi sorból emelkedett ebbe a diszes pozícióba, de ugy képzeljük, hogy még mindig a primitívség szerény életét éli s tápláléka erdő, mező bogyója, esetleg gombája. Trianonon rég tul vagyunk, azt kibővíteni semmiféle szláv fantáziának nincs jussa. Elég, hogy elrabolták leggyönyörűbb területeinket, elvették, hogy tudatlanságukban, lustaságukban tönkre is tegyék, — most még színtiszta, magyarnak maradt földek ellenértéke is kellene ? — Ez a felosztás, vallja be maga Rodics páter is, kemény dió, amelyről még sokat kell tanácskozniok az egyházi hatóságoknak a magyar, a szerb és a román kormányokkal. Mi azt hisszük, reverendi3szime, hogy nem is annyira dió ez, mint — ismételjük — gomba. már össze is hivatta január első napjaira a régi létszámcsökkentő bizottságot. A bizottság munkaprogramjáról pedig nem nyilatkozik, hiába intéztünk hozzá ebben az ügyben kérdéseket. Minden kérdésünkre csak azt a választ kapjuk, hogy majd a létszámcsökkentő bizottság oldja meg a problémát. Pedig vannak sokan a városházán, akik szívesen vonatnák magukat végelbánás alá, a polgármester azonban nem enged el senkit sem a szolgálatból. ! Elve az, hogy fiataton senki se vonuljon nyugalomba, mert a hosszú ideig tartó nyugdijak nagyon megterhelik a város költségvetését, arról pei dig még hallani sem akar, hogy valaki végkieléi gitést kapjon. ! — Ez nem egyeztethető össze sem a szanálás, sem a takarékosság elvével — szokta mondani —, ; a város munka, ellenszolgáltatás nélkül nem adhat ! senkinek sem fizetést. I HIREK c • Jt II /II Szerda. Rom. Kai. es protestáns Szilveszter. Oör. kat. Melania. Nap | kel 7 Óru 50 perckor, nyugszik 4 óra 19 perckor. { Somogyi-könyvtár nyitva d. e. 10—l-ig, d. u. 4—7-ig. Muzeum nyitva d. e. lü— l-ig. Egyetemi könyvtár (központi egyetem i. emelet) nyitva ; délelőtt 8-tól l-ig és délutón 3-tól 8 óráig. A szinházi előadás este 6 és 9 órakor kezdődik. , Szegeden a gyógyszertárak közül szolgálatot tartanak: Frankó Andor Kálvária-utca 17 (telefon 225), Leinzinger I Gyula Széchenyi-tér (telefon 352), Mocsáry S. Kállay Albert-utca (Hid-utca) (telefon 391), Nindl János PetőfiSándor-sugárut 41 (telefon 171), Moldvány Lajos Újszeged (teleton 846), Törők Márton Csongrádi-sugárut 'telefon 364). Sorsunk. (Szilveszteri könnyek.) Irla : Ozsoáry Szlkora Ilonka. | { A városi napidijasokat kell elsősorban B-listára helyezni A belügyminiszter uj rendelete. — összeül a létszámcsökkentő bizottság. Szeged, december 30. (Saját tudósítónktól.) A szegedi városházán a szanálási idők óta elég nagy problémát jelent a tisztviselők létszámapasztásának a kérdése. Az első létszámapasztás alkalmával, amikor az idevonatkozó kormányrendelet kategórikusan kimondta, hogy a városi alkalmazottak létszámának legalább husz százaléka végelbánás alá vonandó, vagyis népszerű meghatározással B-listára helyezendő, a létszámcsökkentési rendelet végrehajtásával megbízott különítmény ugy találta, hogy Szeged város közigazgatása nem nélkülözheti tisztviselőinek husz százalékát a közigazgatás zavartalan menetének veszélyeztetése nélkül. Éppen ezért csak egészen jelentéktelen közigazgatási funkciót végző városi alkalmazottakat — igy például az utcaseprőket — helyezett B-listára, de kimondotta elvileg azt is, hogy a természetes uton megüresedő állásokat nem töltik be ezután. A természetes megüresedésnek két módja van, a nyugalombavonulás és az elhalálozás. Az első városi B-lista óta csupán boldogult Balogh Károly állása üresedett meg, azt valóban nem is töltötték be, hanem ügyosztályát két másik ügyosztályba olvasztotta be a polgármester. A belügyminisztert a szegedi létszámcsökkentés mértéke nem igen elégítette ki. Több izben megmegkisérelte, hogy jobb belátásra birja a város hatóságát, a polgármester azonban mindig arra a kétségtelenül méltánylást érdemlő körülményre hivatkozott, hogy a városi közigazgatás munkaköre a háború óta nem csak nem csökkent, hanem ellenkezőleg növekedett, mert az állam különböző uj feladatokat hárított a városra. Az első B-lista revíziója igy elmaradt. Megjelent azonban az uj B-listáról szóió rendelet, még pedig a városok háztartási egyensúlyának helyreállításáról szóló belügyminiszteri rendelet keretében. A belügyminiszter ebben a rendeletében már nem jelöli meg pontosan a létszámapasztás mértékét, annak megállapítását a városok belátására bizza, azonban a meglevő létszám apasztásához feltétlenül ragaszkodik. Néhány nappal ezelőtt megjelent ennek a rendeletnek a kiegészítése is, amelyben a belügyminiszter pontosan megállapítja a létszámcsökkentési eljárás módját és terminusait is. Kimondja benne, hogy elsősorban a napidijasok száma redukálandó és hogy a létszámcsökkentő bizottság határozatát január tizenötödikéig fel kell terjeszteni hozzá. A városnál egyik rendelet sem váltott ki valami túlságos fölfordulást. A létszámcsökkentésről még csak szó sem igen esik a torony alatt. A kérdés megoldását a polgármesterre bizta mindenki, aki Szerte bolygó árnyak vagyunk Mind, kik Ut a főidőn élünk Es a sorsnak vad szeszélye Gúnyolódva játszik vélünk. Szárnyakat rak álmainkra, Vágyainkat felcsigázza Ugy, hogy szinte elsorvaszt az Örök szomjúságnak láza. Küzdünk megfeszült erővel Egy-egy ringó álomképért, S idő előtt elhullatjuk Álmodozó szivünk vérét. S majd ha egykor alkonytájban Az utunkra visszanézünk És a sárga lomb közt járva Azt kérdezzük: el mit értünk ?... Akkor látjuk, hogy meddő volt Minden álmunk, küzködésünk, S csak a sorsnak vad szeszélye Játszott gúnyolódva vélünk ... — A jubileumi év — vezeklő év. Rómából jelentik: Mint a Tribuna jelenti, a római arisztokrácia kihallgatáson jelent meg a pápánál, aki a jubileumi évet vezeklő évnek jelentette ki. Az arisztokrácia elhatározta, hogy ezen a télen semmiféle hivatalos bálát nem ad, mint ahogy nem ad az udvar, de a diplomáciai testület sem. — Istentiszteletek az evangélikus templom| ban. Szilveszter napján délután 5 órakor az ág. hitv. evangélikus templomban beszél Tátrai Károly, énekel Sz. Ladányi Mariska. Újév napján délelőtt 10 órakor beszédet mond Petró Elek hitoktató-lelkész. — Niedermayer Antal temetése. Impozáns részvét mellett temették el kedden délelőtt Felsőközponton Niedermayer Antalt, Felsőközpont köztiszteletben és szeretetben álló váratlanul elhunyt plébánosát. A temetésen megjelent Felsőtanya egész lakossága. Szeged városát Somogyi Szilveszter polgármester, dr. Gaál Endre tanácsnok és dr. Turóczy Mihály főügyész képviselte. A temetési szertartást Várhelyi József pápai prelátus végezte. Reggel 9 órakor gyászmisét celebrált a felsőközponti templomban. Az elhunyt plébánost a templomból temetfék. A ravatalnál Kramer Tamás mondott gyászbeszédet, a szegedi egyházi énekkar Csornák Elemér karnagy dirigálásával egyházi gyászdalokat énekelt. Asirnál Veress igazgató, a felsőtanyai katholikus hitközség elnöke búcsúztatta el Niedermayer Antalt. — A csengelel földbérlők kereseti adója. A csengelei földhaszonbérlők szintén panaszt nyújtottak be általános kereseti adójuk leszállítása érdekében. Ezeket a panaszokat is elintézték az adó kivetésének felülvizsgálata alkalmával. Az eredményre mir n egyet adózó külön-külön kap hsiározatilag é-te.itt,.?. Ha a leszállítás mértékét vaiaki nem találja elegendőnek, felebbezését a szegedi III. számú adófelszób nlA'i bizottsághoz címezve a szegedi pénz li°yigzgató&;gh«i-. adja be.