Szeged, 1924. december (5. évfolyam, 277-299. szám)

1924-12-30 / 298. szám

2 SZEGED 1924 december 21. (átkozik, mert egyes képviselők nyiltan hangoz­tatják, bogy a régi munkapárti csoport kedvéért nem hajlandók Öngyilkossági politikát folytatni. Azt is kifogásolják ezek a képviselők, hogy választások helyett csak kinevezik a képviselő­kel. Ellenzéki körből vett értesülésünk szerint a kormány arra törekszik, hogy minél jobban kitolji a választójogi törvény tárgyalásának ide­jét azért, hogy hátha közben megegyezést tud létrehozni, mert Bethlen azt híssi, hogy az ellenzék részleges engedményekkel meg fog elégedni. Az időt ugy akarja kitolni, hogy a költségvetés tárgyalása előtt a népjóléti minisz­ter előterjesztéseit akarja tárgyaltnni, ami által a költségvetés tárgyalása égisz februárig el­halasztódna. A költségvetésnek tárcák szerinti részletezése különben még ma sem került ki az állami nyomdából, ami szintén elősegíti Bethlen tervét. A részletezés valószínűleg c<ak ötödikén, vagy még csak azután kerül ki a nyomdából UJ törvényjavaslat készül a forgalmi adóról. Illetékes helyről ugy értesülünk, hogy a hit niszternél szombaton tartott értekezleten ennek i pénzügyminiszteri értekezletnek anyagát készí­tették elő. A pénzügyminiszternek eddig az volt a terve, hogy a kérdést rendeletileg sza­bályozza, most arra az álláspontra helyezke­dett, hogy a forgalmi adó rendszeréről törvény­javaslatot készit és azt rövidesen a parlament elé viszi. A választójogi javaslat. Rakovszky Irán belügyminiszter köiöite a nyilvánossággal, hogy a kormány választójogi javaslata nagyjában azonos lesz az úgyneve­zett Bethlen-féle választójogi rendelettel. A kor­mány tagjai elörsláttHtó'aj a legközelebbi mi­nisztertanácson foglalkoznak ezzel a kérdésnél, ugy hogy a belügyminiszter míg ebbei a hó­napban abban a helyzetben lesz, hojy a javas­latot benyuj ha'j*, a szavazás titkOBSigáról vagy nyíltságáról nem lesz a |»va*latbin intéz­kedés, mert a választójognak ez a része csak a bizottsági tárgyalások során fog véglegesen kialakulni Az ellenzék passzivitása a kormány magatartását nem fogja befolyásolni, mert végén, szombaton az összes érdekcsoportok < hiszed s löbbségi párt skkor, amikor az uj bevonásával döntő jelentőségű ériekezietet tar- házszabályokban a választási elnöíségnek modot tanak Bud János pénzügyminiszternél, a for- ; ad a kizárások hatálytalanításának inlitványo­galmi adó dolgában. A kereskedelemügyi mi- zására, elment a lojilitás legszélső határáig. MMMMMMMWfWMMWWMM Az ántánt pénzügyminisztereinek konferenciája. Távol marad a kisántánt a konferenciától, ha nem lesz egyenrangú szerepe. London, december 29. Churchill kincstári kancel­lár január 5-ére utazik ei a szövetséges pénzügy­miniszterek konferenciájára, amelyen a német jóvátételi fizetések felosztásáról fognak tanács­kozni. A konferencia 14 napra van tervezve. Tárgysorozatán szerepel többek között a szövet­ségközi háborús tartozások rendezésének kérdése is. Az amerikai kormány nem képviselteti magát hivatalosan, hanem csak megfigyelőt küld. Az angol és az amerikai igények olyan magasak, hogy teljes kielégítés esetén az összes német fize­tések kétötödrészét kötnék le, ezért francia részről a konferencián azt a javaslatot fogják tenni, hogy a német jóvátételi fizetésekre befolyó összegeket az igényjogosult' államok nemzeti vagyonának arányában osszák föl. Ezt az indítványt a leghe­vesebben az angol kormány ellenzi. • Páris, december 29. Ma érkezett meg a kis­ántánt kormányainak jegyzéke a szövetségközi pénzügyi konferencia alkalmából. Románia és Jugo­szlávia tiltakozik a jegyzékben az ellen, hogy Japán, noha a háborúban nem szenvedett káro­kat, a szövetséges pénzügyi konferencián éppen olyan képviseletet nyerjen, mint a többi nagyhata­lom, mig a kisántánt országai, amelyek a legtöbb kárt szenvedték, csak mint mellékszereplők legye­nek jelen a konferencián. A Chicago Tribüné párisi lapja arról értesül, hogy a kisántánt jegyzéke arra a végső következ­tetésre jut, hogy amennyiben a szövetségközi pénzügyi konferencián a kisántánt nem kap egyen­rangú képviseletet Angliával, Franciaországgal, Olaszországgal, Belgiummal és Japánnal, akkor egyáltalán távol marad a konferenciától. 200 tanút hallgatnak ki a Kroó-féle bankbukás ügyében. Szeged, december 29. (Saját tudósítónktól.) A végefelé közeledő esztendő legnagyobb mé­retű binkbukása a Kroó-íéle bankház fizetés­képtelensége volt, amely különösen a kisexisz­tenciák százait károsította meg. A bankház fizetésképtelensége után a bank tulaj Ionosát, Kroó Lipótot le artóz'atták s ellene az ügyész­ség vétkes bukás és sikkasztás cimfin inditott eljárást. A vizsgálat tartama alatt számtalan kísérlet történt arra vonatkozólag, hogy a hi elezők a \ lehetőségig kielégítést nyerjenek. Ez azonban a passzívák nagysága miatt nem történhetett meg. Sikertelenek maradtak azután azok a hitelezői mozgalmak is, amelyek Kroó Lipót szabadlábra helyezését szorgalmazták. A szabadlábra helye­zéssel azt remélték a hitelezők, hogy Kroó Li­pót majd könnyebben tudná rendezni a passzí­vákat, amelyek napról-napra szaporulva végre is felemésztik a még meglévő vagyonkát is. Az ügyészség ez ügyben most készítette el lerjedelmes vádiratál, vétkes bukással és sik­kasztással vádolva Kroó Lipótot. A vádirat 200 károsu t tanu főtárgyalási kihallgatását kéri, amely szám eddig páratlanul áll a szegedi tör­vénykezések történetében. Kézműves kamara helyett az ipartestületek reformja. Budapest, december 29. A Szeged legutóbbi szániában foglalkozott a „kézműves kamarák" kér­désével és röviden közölte, hogy kézműves kamara nem lesz. A széles köröket érdeklő ügyről most a következő részletes tudósítást adjuk: Az iparosok egyrésze tudvalevőleg mozgalmat inditott a kézműves kamara létesítése érdekében. A mozgalomnak az Ipartestületek Országos Szö­vetsége állott a hálterében, amelynek Pálfy Dá­niel az elnöke. A kereskedelmi és iparkamarák ellenezték a kézműves kamara felállítását, a ke­reskedelmi miniszter a mult hónapban végül is ankétra hivta össze az érdekelteket ebben az ügy­ben. Az ankéton kifejtette*, a kereskedelmi és iparkamarák képviselői, hogy mindenekelőtt az ipartestületek reformjára van szükség, a kézműves kamarát csak azért erőszakolják egyesek, mert az Ipartestületek Országos Szövetségének tagdijai nem folytak be, a szövetség nem tudott semmi­féle érdemleges működést kifejteni s ezért szeret­nék löivénnyel kötelezni az iparosságot, hogy fizessenek épp ugy, mint a kereskedelmi és ipar­kamarák tagjai. Körülbelül egy éve támadások indultak meg a kereskedelmi és iparkamarák ellen, hogy azok nem képviselik eléggé a kézműves iparosok érdekeit, sőt odáig mentek a támadásokban egyesek, hogy az iparosok adósérelmeit is annak tulajdonították, hogy nincs kézműves kamara. Walkó Lajos ke­reskedelemügyi miniszter a nyomásnak engedve, ankétot hivott össze, amelyen aztán többen rámu­tattak ezen mozgalomnak igazi rugóira és ki­fejtették, hogy ha a kereskedelemügyi miniszté­rium csakugyan segiteni akar a kisiparosságon, akkor a szervezeti reformot nem felülről, hanem alulról, az ipartestületeknél kell megkezdeni, ame­lyek kétségtelenül elhanyagolt állapotban vannak és csak az ipartestületek reformja után, ennek be­tetőzéseként lehet az ipartestületek számára köz­ponti szervet létesíteni, amely azonban nem lehet kézműves kamara. Az ipartestületek meglevő Or­szágos Szövetségének munkaképessé tételéről le­het csupán szó, — hangoztatták az ankéton. Ez a szervezet természetesen nem kamarai illetékek­ből tartaná fenn magát, hanem a megreformá­landó ipartestületekre kivetendő százalékos járu­lékokból. A miniszter magáévá tette az ankét többségé­nek ezt az álláspontját és bejelentette, hogy a re­form alapelveinek kidolgozására hattagú bizottsá­got fog kiküldeni. Ezt a bizottságot Walkó mi­niszter most nevezte ki, elnöke Buday László he­lyettes államtitkár, tagjai Bittner János, a buda­pssti kereskedelmi és iparkamara alelnöke, Szá­vay Gyula, a kamarák közös irodájának igazga­tója, Pálfy Diniéi, az IPOSz elnöke, Soltész Adolf, • az iparegyesület igazgatója, Farkas Elek, aBaross­| Szövetség igazgatója és Müller Antal, a Keresz­tény Iparosok Országos Szövetségének főtitkára. A miniszter a bizottság tagjaihoz felhívást inté­zett, amelyben megjelölte azokat a kereteket, ame­lyek között a bizottság működése mozoghat. Esze­rint a bizottság feladata tulajdonképen az ipar­testületi reform kidolgozása, azonfelül állásfoglalás abban a tekintetben, hogy miként létesítsék a központi szervet. Erre vonatkozólag a miniszter megjegyzi, hogy ez a központi szerv nem viselheti a kamara elnevezést, annak jentartásánál közszolgálta­tások nem vehetők kombinációba és az állam nem vállalhat magára semmit a fentartás költségeiből. Értesülésünk szerint a bizottság január első napjaiban fogja megkezdeni működését. Walkó Lajos kereskedelemügyi miniszter ezzel az állásfoglalásával megerősíti a kereskedelmi és iparkamarák állandóan hangoztatott véleményét, hogy nem szabad olyan szervezetet létesíteni, amely a mai kamarák hatáskörét érinthetné és súrlódásokra adhatna alkalmat, hanem ehelyett az ipartestületeket kell átszervezni és ezek számára kell egy központi szervet létesíteni. Ha a bizottság elkészült munkálataival, a terve­zetet a miniszter meg fogja küldeni az ankét összes résztvevőinek és azután ujabb értekezletet fog összehívni, amelynek tárgyalásai utAn tör­vénytervezetet fog beterjeszteni a nemzetgyű­lés elé. Csak a rendőrtisztikart érintette a B-lista. Szeged, december 29. (Saját tudósítónktól.) A B-lista réme cssk nem akar eltűnni az agyonszanált tisztviselőtársidalom feje fölül. A leépités nagyszerű technikája csak most kezdi igazi formáját reámutatni, amikor is a kalen­dárium óramutatója veszedelmesen közeledik az 1925 junius egy dátumához, amellyel a szanálási törvény értelmében a tisztviselői lét­számcsökkentést be kell fejezni. A többszörös és különböző szegedi B listák közül a vasár­napi nappal, az uj rendőrségi B-lista futott be, amely a randőrfelügyelöi és fogalmazói kar létszámát tizedelte meg. Hetekkel ezelőtt már egyszer megjelent a rendőrségi B lista. Ekkor csak felszólítás tör­tént az önkéntes nyugdíjaztatásra. Jelentkező az önkénles B listára nem akadt, ugy hogy a belügyminisztérium most hivatalból, névszerint rendelte el és nevezte meg a rendőrségi uj B-listásokat. A rendőrlegénységet és a detektivtestületet nem érintette a leépités. A szegedi rendőrkerü­let felügyelői karából hat, a fogalmazói kar­ból öt nyugdíjazás történt. A kijelölt rendőr­tisztviselők már kézhez kaplák az elbocsátó értesitést, azonban közülük még egy sem hatá­rozott afölött, hogy járandóságát végkielégiés, avagy havi nyugdíj alakjában veszi-e fel. Á szegedi kapitányságot a B lista négy fel­ügyelő elbocsátásával lepte meg, kis már január elsejével ki is lépnek a rendőrség szol­gálatából. ( •MMMMMMMMMAMMMAMMMMMM'C ! A cseh-magyar pénzügyi egyezményt hi­I hirdették a cssheknél. Prágából jelentik: A pénzügyminiszter hirdetményt tett k0;zé a cseh köztársaság és a magyar királyság között 1923 j* julius 13 án megkötött egyezmény végrehajtá­sáról. Ez az egyezmény a letétek kiszolgálta­tását és az értékpapírokból és ezek szelvényei­ből eredő kötelezettségek teljesitésének módját szabályozza. Az egyezmény szerint Magyar­orsiágból Csehországba kivihetők a letétek, ha azon a nspon, amelyen kiszolgáltatásukat ille­tékes helyen kérelmezték, Magyarország terü­letén valamely hatóságnál, állampénztárnál, közjegyzőnél, vagy pénzintézetnél (hitelszövet­kezeméi) is őrizetben voltak. A nirdetmény szabályozza az egytzmény részleteit. MEGJELENT JUHÁSZ GYULA Ul VERSESKÖNYVE A TESTAMENTOM * AMATÓR-KIADÁS. ÁRA ÍOO OOO KORONA. MEGREN­DELHETŐ A .SZEGED" KIADÓHIVATALÁBAN (TELEFON 13—33) ÉS A DÉLMAGYARORSZÁC-NYOMDÁBAN TELEF ON 16-34

Next

/
Thumbnails
Contents