Szeged, 1924. december (5. évfolyam, 277-299. szám)

1924-12-30 / 298. szám

1924 december 30. SZEGED 3 Két vámtarifa és három kereskedelmi szerződés lép életbe január elsején. (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.) Január elsejével az állam gazdasági életében lényeges változás fog beállan*. Elsősorban megszűnnek az eddigi összes behozatali tilalmak és ezáltal megszűnnek az Angliával, Svájccal, Belgiummal, Hollandiával való kontingensi egyezmények. Megváltozik a vám szorzószáma. Egyes hirek szerint a szorzószám 12.200 koronára van elő­irányozva, de hogy tényleg igy lesz-e, az még kéfséges. Életbelép két uj vámtarifa, amin a pénzügy­minisztérium illetékes osztályai fokozott mérték ben dolgoznak, mert még elseje előtt meg akarják jelentetni az uj rendeleteket, ugy hogy január elsején az összes vámhivatalok és kiren­deltségek az uj vámtarifát kézhez vegyék. Eletbelép január elsején három kereskedelmi szerződés: Az oszlrák-cseh, az osztrák-német és az osztrák-francia. Ez a három szerződés jelentékeny befolyással lesz a magyar keres­kedelemre, de különösen a magyar gabona­exportra. EIMMMMMMMMMMW^^ Felfegyverzett rablók kiraboltak egy bánsági tehervonatot. Kolozsvár, december 29. A lapok jelentése sze­rint Temesvár és Karánsebes kőzött egy teher­vonatot felfegyverkezett rablók kifosztottak. A fegyveres rablók már Temesváron, vagy Lúgoson szálltak fel a tehervonatra és a vagonokban elrej­tőztek. Karánsebesen megfélemlítették a vonat személyzetét, útközben az egész podgyászt kiha­jigálták a pályatestre, ugy hogy a személyzet a vonatot teljesen üresen vitte be karánsebesre. Az állomásról rendőri készültséggel a mozdony két kocsival visszaindult, a pályatest mellett még ott találták a fegyveres rablókat, akik a kidobált podgyászt akarták elszállítani. A vonat személy­zete és a rablók között valóságos tűzharc fejlő­dött ki. Majd ujabb erősítésekkel a vonat sze­mélyzete is visszatért a tett helyére, azonban a rablók már elmenekültek. Az ügyészség a vonat­rablás tetteseinek kiderítése végett, hasonló körül­ményü rablásokon okulva, a tehervonat egész sze­mélyzetének letartóztatását rendelte el. Veszedelmes tüz a budapesti Ásványolaj-gyár telepén. (Budapesti tudósítónk telefonjelentise.) Ma este 8 órakor jelentették a központi tűzoltóság­nak, hogy a Soroksári u. 95. sz. a. levő Buda­pesti Ásványolaj Gyár Rt. telepén tüz ütött ki. Kivonult a központi, a VIII. és IX. ker. tüzőr­ség. A telepen a különböző gyCjtőciszlernák alapcsövezéssel egymással össze v«nnak kötve, a gyár telepén szétszórtan fekszenek. A tüz nagyrészben füsttel, láng nélkül égett, helyen­ként robbanások által földet is kidobott a tüz. A tüz tovább terjedésének megaka­Már este kilenc órakor ugy látszott, hogy a tüz lokalizálva van s a központi tüzörség a IX. kerületi tflsőrség hátrahagyásával vissza­vonult. Tiz óra tájban Ausch lüzoltófőtfsat új­ból segítséget kért. A tűzoltóság újból kivonult s most mAr munkája arra terjedt ki, hogy az egyes syüjtöciszternákat egymástól elszigetelje. A tűzoltók fostmentes sisakkal végezték mun­kájukat, azonban nem sokáig dolgozhattak s minden öt percben kicserélték őket. A foj ú füst folytán Brüll Qyula gyárigazgatója rosz­dályozáaát nsgyban nehezíti az alapcsövezés. i saul lett, ugy hogy lakására kellett szállítani. Erdélyi színészek borzalmas autókatasztrófája. Az egyik színésznő esküvőjére akartak menni. — Két színésznő és egy szinéaz meghalt. Budapest, december 29. (Saját tudósítónktól.) Kolozsvárról jelentik: Gáspár Jenő dési társu­latának négy tagja: Kilrthy Böske, az ismert kitűnő erdélyi primadonna, Berényi Manci, Gálfy Anna, Bercze Böske és Kürthy Böske bátyja, lovábbá Schreiber Sándor egy autó­buszon Kolozsvár felé haladtak, ahol vasárnap délután lett volna Kürthy Böske esküvője egy brassói textilgyárossal. Az autó az uton meg­sérült és három óra hossz st vesztegeltek, amig sikerült kijavi ani. Az átfázott társaság sz indu­lás után a soffőrt gyors hajtásra kérte és a gépet a soffőr teljes sebességgel hajtotta. Nagyiklód közelében egy éles kanyarodó van törte és mintegy 6 méter magasságból a Sza­mos jegére zuhant. A gip az esés következté­ben pozdorjává tört, az utasok kiestek és vala­mennyien eszméletüket vesztették. A nagy hideg és az ünnepek miatt az uton senki sem járt, aki a szerencsétlenül járt utasoknak segítségére sietett volna. Elsőnek Schreiber Sándor tért magához, aki ezután elsietett, hogy társainak segítséget hoz­zon, mire a segítség megérkezett, Bercze Böske már halott volt, Kürthy Böske, akit bátyjával együtt a kolozsvári kórházba szállítottak, a kór­házba szállítás után anélkül, hogy eszméletét visszanyerte volna, meghalt. Gálfy Anna a lábát, és egy hid, amely a Szamoson vezet át. A tel- , Berényi Manci pedig kezét törte a zuhanásnál, ies sebességgel robogó autót a soffőr az éles ! Mind a kettőt a dési kórházban ápolják. Kürthy kanyarodó elő t már nem tudta lefékezni és így í Böske és Bercze B3ske temetése vasárnap volt az autó nekirohant a hid karfájának, azt át- t Kolozsvárott óriási részvét mellett. MNMMMWMnMMMWMW^^ A városi bérfóldek még mindig alacsonyabbak a békebeli béreknél. A mezőgazdasági kamara földbérmérséklö akciója. Szeged, december 29. (Saját tudósítónktól.) Évekig tartó harc után elérte a város hatósága, hogy a városi bérföldek bérjövedelme ugy-ahogy végre megközelíti a békebeli bérjövedelem buzaérté­két, de aranyparitásban a békebeli és a jelenlegi bérek között még igy is több mint huszonöt százalékos differencia van. A város hatósága aktiv részt nem vett ugyan ebben a meglehetősen nehéz harcban, mert nem akart kedvezőtlen megvilágításban sze­repelni a fddbérlők tábora előtt, sőt bizonyos passzív ellenállást is fejtett ki a földbérrendezést állandóan sergető városatyák törekvéseivel szem­ben és csak lassú fokozatokban két esztendő alatt valósította meg azt, amit máról-holnapra is meg lehetett volna valósítani. A jelenlegi földbérek általában nem érik el a békebeli bérértéket, pedig a gazdák helyzete még mindig lényegesen jobb, mint amilyen a háború előtt volt. A mezőgazdasági termények ára ugyanis jóval fölül van az aranyparitáson, a földre kirótt adók pedig lényegesen kisebb értéktől (osztják meg a gazdákat, mint más kereseti, vag> foglalko­zási kategóriákat. De azért a bér.'ők elégedetlen­kednek és elégedetlenségüket szociális mezbe öl­töztetik. Nein tudják i nem akarják megszokni azt, hogy adjanak is valami ellenértéket a város­nak a használt és kihasznált földért, mert a há­borút követő összevisszaságban, amikor Zürich már semmire sem értékelte a magyar koronát és amikor a felszabadított buza ára meredek pályán szökött fel a magasba, nagyon megszokták, hogy ugyanannyi papirkoronát fizessenek a földért, mint amennyi aranykoronát fizettek érte a háború előtt. A bérlők most országos mozgalmat indítottak a jelenleg kialakult földbérek mérséklése érdekében. Az ügyet az úgynevezett Mezőgazdasági Kamara vette a kezébe és a földmüvelésügyi minisztertől kérte a kishaszonbérletek bérleti összegének hiva­talos hatalommal való sürgős csökkentését, még pedig nem csak a jelen időkre, hanem beláthatat­lanul hosszú időre kiható érvényességgel. A Mező­gazdasági Kamara iniormációja szerint ugy a köz­ségi és a városi birtokok bérletei, mint a föld­birtokreformmal kapcsolatos uj birtokok csak akkor bírják el a közterhek mellett a beruházásokat és a bérleti összegeket is. ha a bérletet örökhaszon­bérletre változtatják át, a kishaszonbérletek bérleti Összege ugyanis csak az örökhaszonbérlet intéz­ményes bevezetésével mérsékelhető. A Mezőgazda­sági Kamara ezSrt az öivkhaszonbérletí rendszer intézményesítését sürgeti. A Mezőgazdasági Kamara földbérleszállitó akció­jára vonatkozólag illetékes helyen a következőket mondották: — Nem hisszük, hogy Szeged város földbérlői is részt vennének ebben az akcióban, hiszen a város földbirtokpolitikájáról már az Országos Föld­birtokrendező Bíróság is többször megállapította, hogy az mindenféle tekintetből teljesen kielégíti a szociális igényeket. A városi bérföldek bére még ma sem éri el teljesen a békeparitást, de — el­tekintve ettől — lényegesen alacsonyabb, mint a környékbeli magánbirtokok bérleti összege. A vá­ros nem folytat földuzsorát, a város földbirtokát elsősorban a földnélküliek szociális igényeinek ki­elégítésére használja fel. Közel tizenhatezer csa­lád él a város földjeiből és tisztességesen meg is él belőle, aminek kétségtelen bizonyítéka, hogy Szeged környékén sem a háború előtt, sem most nem ütötte fel még a fejét a földbérlők között az elégedetlenkedés. A város éppen a szociális szem­pontok figyelembevétele miatt nem fogadhatja el az örökbérlet rendszerének általánosítását, mert a város földjein élő családok száma állandóan szaporodik, a földbérletet igénylők száma igy állandóan növekszik, ha tehát a város az örök­bérletek rendszeresítésével mintegy megkövesitené a jelenlegi bérlőlétszámot, lehetetlenné válna, hogy szükség esetén a bérparcellák ujabb megosztásá­val az uj földigénylőket is kielégíthesse. — A város egyébként nem mondhat le jövedel­mének egy részéről sem, mert a várost lakosság joggal megköveteli, hogy közös vagyonának haszon­élvezői megfelelő ellenértéket adjanak. A pénzre soha olyan nagy szüksége nem volt még a város­nak, mint most, amikor a városrendezés és fejlesz­tés terén tiz esztendő rongálódásait kelt sürgősen helyrehozni és tiz esztendő mulasztásait kell pótolni. Hivatalos eljárás az „Eclaire" ellen. Pdris, december 29. Az Eclaire cimü újság ellen hivatalos eljárás indult meg, mert a lap állítólag további fontos" okmányokat akar ille­téktelenül közzétenni. A vád az, hogy az Eclaire már is veszélyeztette Franciaország biztonságát, amikor nyilvánosságra hozta Nollet tábornok jelenlegi hadügyminiszternek 1924. évi jelenté­sét. amelvben mint a német szövetségközi bi­zottság vezetője, oesHamoi a nemet haderő ál­lapotáról. A lapok élesen lámadják Herriot mi­niszterelnököt és az Eclaire-nél tartott házkuta­tásban a sajtószabadság ellen elkövetett me­rényletet látnak. Az igazságügyminiszter hivatal' l nyilatkozatot adott ki, amelyben közli, ha*. . lap ellen a vizsgálatot folytja, mert i Ser­kesztősegben tartott kutatás alkalmával a rancia vezérkar irodájából származó titkos okiratokat találtak. iY>mnirtYi¥x»»lmi m Szeged és a tisztviselői. (Levél a szerkesztőséghez.) Idegenből jött ember vagyok, aki valamikor szintén éltem a közigazga­tás pisla fénye mellett, ezért tartottam mes az ér­deklődésemet iránta. * " 1 Az én fiaim már régóta becsületes ipari pályát folytatnak, okultam a magam példáján és nem ad­tam őket tisztviselőnek. Legalább a maguk urai és ugy boldogulnak, ahogy akarnak, nincsenek , százféle eshetőséghez láncolva. Természetes, hogy sokat beszélgettem én is ismerőseimmel a tisztviselők mai helyzetéről, együtt busultam velük, hogy elmaradt a karácsonyi re­ménységük s újévre is csak halovány ígéretek • mézesmadzagát húzzák végig a szájukon. Főleg Szeged városáról esett szó, amely min­denben hozzáköti magát az államhoz és nem me­részel önállóan intézkedni. Kecskemét és Debre­cen például megadták hivatalnokaiknak a tizen­harmadik havi fizetést nem kérték ki hozzá a kor­mány jóváhagyását. Miért marad el hát a náluk­nál sokkal gazdagabb Szeged ? Nem hiszem, hogy a kormány ezért patáliát csapna, a kormány csak ott garasoskodik ahol az ő zsebéből kell osztogatni. Tudtommal azonbaa Szeged nem áll Smith ur ellenőrzése aJ*'». azt te~ ' het, amit akar, ha ad, a magáét adía Mindenek­előtt azonban akarnia kellene. { Ne mondják nekem, hogy nem <elilí» mert 621 senki se hiszi el. Akkor telnék. ha az ál,am ab" ban a módban volna hogy J példával járjon elül ? Mert, ugyebár semmi kétség, hogy ebben ? az esetben Szeged is hasonló arányban és raér­> tékben gondoskodnék * tisztviselőiről. Ha pedig nem tudnák az illetékesek, hogy mí­' bő! szerezzen egy csöpp örömet tisztviselőinek a város, elárulom én, a gyütt-ment, aki egész éle­temben jói tudtam, hogy az ilyesmihez elsősorban fedezet kell. I Szeged városának ez év végén tizenkétmilliárd koronája maradt félretéve, olyan horribilis ösz-

Next

/
Thumbnails
Contents