Szeged, 1924. december (5. évfolyam, 277-299. szám)

1924-12-30 / 298. szám

Egyes szám ára 2000 korona Szerkesztőség és kiadóhiva­tal: Deák Ferenc-utca 2. (Fö­reáliikolával szemben.) Tele­lőn 13-33. A .Szeged* megjele­nik hétfő kivételével minden nap. Egyes szám ára 2000 korona. Előfizetési árak: Egy hónapra helyben 4CK CO, Buda­pesten és vidéken 45(00 kor. Hirdetési árak: Félhasábon 1 mm. 500, > hasábon II00 kor. Szövegközi 50 százalékkal drágább. Apróhirdetés tiz szóig 2000, jeligés SOM) kor. Szövegközti közlemények soronként 10.000, családi érte­sítés 5O.000. Nyilttér és gyász­jelcnlés drágább. ¥. évfolyam. Szeged, 1924 december 30, KEDD. 298-ik szám. Az Afrikai Vérszövetség. Az Afrikai Vérszövetségnek a mi tájainkon eddig a nevét le hallottuk. Egyrészt azért, mert vérszövetségekért nem keleti Afiikába mennünk, másrészt azért, mert a négerek dolgai nálunk eddig senkit se érdekellek, kivéve néhány pesti szálloda-portást és kabaré-szerecsent. Oizintén szólva most is ismerünk feketébb magyar kérdést is, mint sz Afrikai Vérszövetséget, amelynek titkait a Times folytatásos leleplezé­sekben ismerteti meg Európával, de azért nem csészén érdektelen a dolog ránk céive sem. Olyan kicsivé zsugorodott a világ az utolsó tiz esztendő alatt, hogy akáihol támad rajta valami pörienéf, hamarosan megérzik azt mindenütt, ahol emberek laknak. Grönland jámbor eszki­mói pé dául egyáltalán nem avatkoztak bele a világháborúba, nem is jutott eszébe senkinek, bogy éppen csak ők bianyzanak a nagy emberi menazsériából, — de azért a grönlandi eszkimók egész törzsei kihaltak a háború alatt. Mert a háború a sarklakóknak megvásárolhatatlanul drágává tette a vasat s vas-szigony és vas­lándzsa nélkül a modern eszkimó anya nem tudja halzsirral táplálni gyermekét. Az eszkimók (ragédiája azonban nem keltett feltűnést Európa úgynevezett kulturnemzetei körében, legföljebb a geográfusok és etnográfu­sok olvasták mélyen elszomorodott szívvel ennek az ős emberi íjnak a gyászjelentését. Azonban az etnográfusok és geográfusok szimpátiája még nem menteit meg egy nemzetet sem, a politikusoknak és diplomatáknak pedig a leg­kevésbé sem okozott fejfájást, hogy Grönland­ban többezer négyzetkilométer jégpiató gazdát­lanul marad. Afrikával persze már egész más- i képen áll a dolog. Afrika kincses világrész, amelyen néhányszor már összevesztek Európa nagyhatalmai s amely nsgy rubrika minden kapitalista ország nyilt és titkos számvetésében. Hiszen még boldogult trónörökös urunk, Ferenc Ferdinánd is azt a tervet forgatta nagy kon­cepciókra berendezett agyában, bogy a mo­narchiának is jó lenne egy kis gyarmatocskát szerezni valahol a fekete világrészben. No nem éppen gazdasági és kereskedelmi érdekekből, ba- ] nem, hogy legyen hová száműzni a njgyven­nyolcasoiat, a demokratákat, a szocialistákat és egyéb politikai gonosztevőket. Az Afrika nevezetű közkereseti részvénytár­saságban legtöbb részvénye Angliának van, érthető tehát, ha éppen a Times akarja a vilá­got rémületbe ejteni az Afrikai Vérszövetség titkaiva', amelyek vt lóban rémületes dolgok let­tek volna tiz esztendővel ezelőtt. A világháború után azonban már nem igen leli ki a hideg az embereket az embervértől és egy-egy nagy had­vezérhez mérve a legkiválóbb szerecsen gyilkos se tud többé imponálni. Az Afrikai Vérszövet­ségben tudniillik erről van szó: vérben és vas­ban dolgozó szerecsen hazafiakról, akiket a régi világban közönséges gyilkosoknak neveztek volna. Most azonban aktiv politikusoknak ne­vezik őket, még pedig a ,néger fajvédelem" poliiikusainik, akiknek az a jelszavuk, hogy: „világ négerei, egyesüljetek 1" és hogy „ki az idegenekkel Afrikából 1" Ezek közül a jelszavak közül egyik-másik Afrika halárain tul és innét is ismeretes ésaTimesnek aditai vannak arról, hogy a bolsevisták keze van a dologban és hogy az Afrikai Vérszövetség, amely már be­hálózta az egész világrészt, az orosz szovjet aranyain vásárolja a browningot és a bombát. És a Times tud arról is, hogy a kairói gyil­kosságot egyéb gyilkosságok is fogják követni és Európa el lehet rá kíszülve, hogy a fekete világrészt egy irtóza'os detonáció fogja meg­rázni, amely légbe röpiti az összes európai ér­dekeket, ha csík Európa le nem számol — Oroszországgal. Minden valószínűsége megvan annak, bogy a Timesnek igaza van és sajnos, semmi való­színűsége sincs meg annak, hogy Európa le­számolhasson Oroszországgal. Esiteudő. szom­batján térben megy le a nap a világ fölött és Európa maga az oka annak, hogy a kommu­nizmus vörössége e^yre nagyobb darabokat foltoz be az emberiség egéből. Ludendorlf volt az, aki kűlcn vonaton szállíttatta haza a kom­munizmust Oroszországba, de az ántánt a vétkes benne, hogy a háború u!án a még ke­léten tartott töltött fegyvereket nem fordította a csecsemő szörnyeteg ellen, amellyel még akkor könnyű lett volna elbánni. Dj skker a világ hatalmainak egyéb dolga volt. Akkor osztoszkodni kelleit a koncon, akkor készen­létben kellett tartani a fegyvert egymás ellen, akkor kellett a kaid a legyőzettek kizsigerelé­sére — és azalatt a bolsevizmus megnőtt és megerősödött olyan kannibáli lakomákon, ami­lyeneket még nem láiott a világtörténelem, ha csak felük igaz is. H ába bolondította magát Európa azzal, hogy az orosz tűzvész majd ki­alszik magá'ól: nem aludt ki, hanem egy jól megrakott máglyává szabályozódott, amely most már öt világrészre szórja a szikrát, — némelyik cu:6p»< országban a nemzetközi jog védelme alatt. 0 évvel ezelőtt még csak orosz bolse­vizmus volt, néhány európai féregnyulvánnyal —, ma már vin német, francia, angol, spanyol, török bolsevizmus és vin sárga és fekete bol­sevizmus, — nem szólva arról a furcsa albínó­változatról, amely néhol fehér bolsevizmus név alatt ismeretes és bizonyos rokonságot mulat a szerecsenek vérszövetségével. Aki még a háború után is ismer bizonyos közös emberi érdekeket, amelyek még Anglia afrikai érdekeirél is fontosabbak, annak min­den oka megvan rá, hogy szorongó félelem­mel nézzen a jövendő elé. Mert ugy tetszik, nagyobb kataklizma késiül itt annál is, mint amitől a Times félti a vörösképű, kövér angol mészáros emberhús-boltját. fMMWMMMMMMM^^ Az albán forradalmárok győztes vezére közli, hogy a hatalmat átvette. Tirana, december 29. Ahmed Zogul üdvözlő táviratot küldött a durazzói olasz követhez és azt a kívánságát fejezte ki, hogy a legjobb szomszédi viszonyt óhajtja fentartani a kör­nyező államok között. Belgrád, december 29. Az itteni albán követ ma táviratot kapott Ahmed Zogultói, amelyben kijelenti, hogy a hatalmat átvette, az összes albán hatóságok elismerték a kormány aukto­ritását. A kölni zóna (Budapesti tudósitónk telefonjelentése.) London­ból jelentik: A nagykövetek tanácsa még szom­baton megszövegezte azt a jegyzéket, amelyben válaszol a német kormánynak s egyben értesiti a kölni zóna kiürítésének elhalasztásáról. A jegyzék ennek a hétnek vége előtt nem mehet el Berlinbe. A Daily Telegraph értesülése szerint vagy január végén, vagy február elején össze 1og ülni a szö­vetséges miniszterelnököknek, esetleg a külügy­minisztereknek konferenciája, hogy a kölni zóna kiürítésével összefüggő kérdéseket megtárgyalja. *** * -ni^ririYn'frirrirririrrnwiammmii Az ellenzék nem tartja alkotmányosnak Bethlen gróf választójogi nyilatkozatát. elhalasztása. Berlin, december 29. A nagykövetek értekezle­tének határozatáról a Vorwaerts a következőket irja: A párisi és londoni kormányok magatartása csupán akkor volna célszerű, ha azt hinnék, hogy nyugodtan tultehetik magukat az egész német nép véleményén és érzésén. Egyetlen nép sem juthat nyugalomhoz, ha nincs biztosan körülkerí­tett területe, ahol őt illeti egyedül a rendelkezés joga. Ha tartóssá akarják tenni a megszállást, okvetlen halálos ellenséggé tennék a két szom­szédos népet. (Budapesti tudósitónk telefon jelentése.) Az ellenzéki blokk intézőbizottsága ma este a de­mokratapárt helyiségében értekezletet tartolt, amelyen az ellenzéki blokk képviselőtagjai kö­zül többek között megjelentek Vázsonyi Vilmos, Peidl Gyula, Szilágyi Lajos, Peyer Károly, Szakács Andor és mások. Megállapodtak abban, hogy a plenáris érte­kezletet január első napjaira halasztják. A blokk vidéken tartózkodó tagjai ugyan s a központtól jelen akarnak hnni. Az értekezleten többek kö­zött foglalkoznak majd Bethlen gróf karácsonyi nyilatkozataival. Bethlen ugyanis késznek mu­tatkozott arra, hogy a választás tisztaságát a tör­vényhatósági joggal felruházott városokon kivül a mezőgazdasági, ipari és kultur gócpontokra is kiterjessze. Az ellenzéken az a nézet alakult ki, hogy a titkosságot nem csupán ily szűk területre, hanem jóval szélesebb körzetre kell kiterjeszteni, mert enélkűl a tárgyalások fonalát a plenáris ülés elhalasztását kérték, mert azon ! nem veszik fel. Készül az uj összeférhetetlenségi törvényjavaslat. (Budapesti tudósitónk telefonjelentése.) A nemzetgyűlés törvényelőkészítő bizottsági most készül az uj összeférhetetlenségi törvény meg­alkotására. Bethlennek az a szándéka, hogy ezt a javaslatot a választójogi törvényjavaslattal egy­idejű eg hozza a nemzetgyűlés elé, de előzőleg le akarja még ezt tárgyaltatni az rgységes­párttal és a kormányt támogató pártok vezetőivel. A Szeged budapesti tudósítójának értesülése szerint a javaslat lényeges változtatásokat akar eszközölni az 1921. évi 24. törvénycikk egyes pontjain, ahelyett, hogy gondoskodna a parla­menti függetlenség megoldásáról. Ellenzék nélkül Indul meg a költségvetési vita. Ma már kétségtelenné vált az, hogy a költ­ségvetési vita az ellemék távollétében fog meg­indulni, mert szó sincs airól, hogy a baloldali ellenzék a leghosszabb képviselői kitiltás le­járta előtt megjelenjék a képviselőházban, igy könnyen megeshetik az, hogy a költségvetési vita véget ér, mielőtt a baloldali ellenzék újból bevonulna. Az ellenzék körében meglehetősen elkeseredett a hangulat, egyre többen vannak, akik amellett foglalnak állást, hogy a patszi­vitást a kitiltások lejárta után ii folytatni kell. Más forrásból jelentik: Politikai körökben bizonyosra veszik, hogy a január 15-én össze­ülő Ház első üléseinek egyikén sor fog kerülni a kizárási határozat felfüggesztésire. A Ház január 12 én felfüggeszti a képviselők kizárá­sáról szóló h tározatát és azután egy hitre újból elnapolja üliseit. Ezalatt a pénzügyi bi­zottság elkészül a költségvetés letárgyaláiával, a bizottsági munka 4—5 napnál többet aligha fog igénybe venni. Az egységespártban nigy nyugtalanság mu-

Next

/
Thumbnails
Contents