Szeged, 1924. december (5. évfolyam, 277-299. szám)
1924-12-25 / 296. szám
36 SZEGED 1924 december 21. lehetett Szegeden regisztrálni, legfeljebb egyes favorizált kurzus-alakulások omlottak össze. A közvetlen árusítási Üzletnek egyik érdekes jelensége, hogy a részletfizetésre való eladás, amelyet a háború utáni pénldevalválódás teljesen megölni látszott, az év utolsó negyedében ismét megkezdődött. Ez a jelenség azt mutatja, hogy a kereskedelembe ismét kezd visszatérni a bizalom a magyar pénz értékállandósága iránt. Fővárosi Üzletek bizományi raktárakat bocsájtottak szegedi kereskedőknek rendelkezésére, hogy a delkredere elvállalása mellett részleteladásokat eszközöljenek és ugyanezt az üzletágat a textilszakmában több szegedi cég is önállóan bevezette. Kétségtelen, hogy a részletüzletnek ez az újólagos meghonosodása a teljesen lerongyolt középosztályra nézve, amely nagyobb befektetéseket eszközölni nem tud, nagy könnyebbséget jelent, de csak óvatossággal lebet a hitelnyújtás tekintetében eljárni, nehogy ugyanazok a jelenségek ismétlődjenek, amelyek a könnyelmű hitelnyújtás és a hitelnek könnyelmű igénybevétele révén, a háborút megelőző esztendőkben előállottak. Szeged kereskedelmét illetőleg életkérdésnek kell tekinteni, hogy a normális kereskedelmi forgalom Jugoszlávia és Románia felé helyreálljon. Ezért rendkívül fontos Szegedre nézve ezekkel az országokkal a kereskedelmi szerződések megkötése. Egy másik fontos követelmény volna a vasúti forgalom helyreállítása Szabadka, Nagybecskerek és Temesvár irányában. Az érdekeltség megkeresésére e tárgyban a kamara felterjesztéssel fordult a magyar kormányhoz és kérte, hogy ezek a vonatforgalmi ügyek a román és jugoszláv tárg yalások anyagába felvétessenek. Az érdek azonan nem egyoldalú, hanem ezt kivánja a szomszédos országok kereskedelmének az érdeke is. Ugyanilyen természelü megkeresésekkel fordultak a temesvári, bukaresti és újvidéki kamarák is saját országaik kormányához. Bizonyosnak kell tekinteni, hogy a forgalomnak lehetővé tétele nemcsak a kereskedelemre nézve birna nagy jelentőséggel, hanem megkönnyítené mindazon iparvállalatok helyzetét is, amelyek azelőtt nyersanyagjaik egyrészét a Bácskából és a Bánságból szerezték be. Az iparban a kereskedelemhez hasonlóan szintén a pangásnak a jelenségei mutatkoztak. Különösen a kisebb iparosok részéről igen sok panasz hangzott el, hogy még akkor sem tudnak dolgozni, ha van rendelésük, mert nem áll a szükséges tőke a rendelkezésükre, hogy nyersanyagot szerezzenek be és meglehetősen hiányos műhelyeik felszerelését kiegészítsék. E .panaszok hatása alatt indult meg októberben az úgynevezett kisipari hitelakció, amely a Pénzintézeti Központ kötelékébe tartozó intézetekre nézve lehetővé tette, hogy megfelelő biztosíték mellett olcsó kölcsönöket bocsássanak a kisebb iparosok rendelkezésére. Túlságos nagy reményeket ehhez az akcióhoz fűzni nem lehetett, mert megfelelő fedezet nyújtása esetén a pénzintézetek egyébként sem zárkóztak el a hiteligények kielégítésétől, kellő biztosíték nélkül pedig ezután sem vállalkozhatnak hitelek nyújtására. A jelentősége igy az akciónak inkább a nyújtott hitelek olcsóságában van, ami talán nyomást fog gyakorolni a pénzpiacra a normális kamatláb felé való visszatérés tekintetében. Speciálisan legnagyobb nehézségek az építőiparban és azokban az iparágakban mutatkoztak, melyek az építőipar részére állítanak elő anyagokat, vagy az utóbbival mint kiegészítő iparok kapcsolatosak. A magánvállalkozás ugyanis ez évben is tartózkodott az építkezéstől, amit elvégre nem is lehet csodálni, ha tekintetbe vesszük azt az óriási eltérést, ami az épületekbe fektetett és a más módon gyümölcsöztetett tőke hozadéka között mutatkozik. Szeged város hatósága igy mindenesetre igen fontos szociális feladatot teljesített, mikor ez évben egy nagy bérház építését befejezte és két uj bérház építését megkezdette. Ez a munka annál is inkább említést érdemel, mert nemcsak az iparnak nyújtott foglalkozást, hanem hozzájárult a lakásínség enyhítéséhez is. Az építőipart illetőleg érdekes jelenség gyanánt lehet megemlíteni, hogy mig a téglagyártás teljesen pangott, addig a cserépgyártásban meglehetősen jó konjunktura mutatkozott. Ezt főleg annak kell tulajdonítani, hogy a falvakban nagy volt az építkezés, de vályogból építettek és a vályogházaknál cserepet használtak fedőanyagul. Ezek a falusi építkezések adtak részben rendeléseket a faketeskedelmi vállalatoknak is. Uj nagyobb iparvállalatok ez évben Szegeden nein alakultak, szomorú jelenség gyanánt kell azonban megemlíteni, hogy sok kisebb iparos a mutatkozó nehézségekkel nem akart tovább küzdeni és visszaadta az iparigazolványát. Csakis a fentiekben vázolt nyomasztó gazdasági helyzet és az ipar terén egyébként mutatkozó nehézségek szolgálhatnak magyarázatul annak az elkeseredett harcnak, amelyet a szegedi kisiparosok a különböző hatósági üzemek ellen indítottak. Ennek a harcnak az ipartestületben volt a gyújtópontja. A magyarázata az volt, hogy a nyomasztó viszonyok közepette az iparosok támadásba mentek át minden olyan üzem ellen, amely I saját üzemeikre nézve konkurrenciát jelentett. Hogy a harc nem juthatott nyugvópontra, annak oka pedig az ipartörvénynovellának kétértelmű szövegezése, amely egyrészt megállapítja, hogy a városoknak nem feladatuk, hogy ipart űzzenek s a hatósági üzemek visszafejlesztését tűzi ki cé!ul, más oldalról azonban megengedi az ilyen üzemek fenntartását, ha azt a közérdek indokolja. Több ilyen üzemet a város a háború befejezése óta már beszüntetett, nem volt azonban hajlandó ezt megcselekedni a hatósági pék- és húsüzemnél, mert biztosítani akarta, hogy ezek árszabályozó működésükkel a legfontosabb közélelmezési cikkekben a nagyközönség olcsó és jó ellátását biztosítsák. A hatósági üzemek elleni harc különösen az év vége felé élesedett ki, mikor az érdekelt iparosok beadványaikkal, küldöttségeikkel keresték fel nemcsak az ipartestületet, hanem a kereskedelmi és iparkamarát, polgármestert, tanácsot, közgyűlést, kereskedelemügyi minisztert és miniszterelnököt is. Döntés ebben az ügyben még nem történt, csupán halasztó és közbevető jellegű intézkedések. Kétségtelen ugyanis, hogy ebben a kérdésben a termelőiparnak és a magas árak nyomása alatt sínylődő fogyasztó közönségnek nehezen összeegyeztethető érdeke áll egymással szemben. Munkásviszonyok tekintetében a folyó évben lényegesebb nehézségek, egyes elszigetelt sztrájkmozgalmaktól eltekintve, nem voltak tapasztalhatók. A munkásság részéről természetesen az a nagyon érthető törekvés érvényesült, hogy a béreket a háború előtti paritásra emelje és * a békeidők életstandardját szerezze vissza. A Szegedi Munkaadók Szövetsége részéről életbeléptetett indexrendszer az ellentétek jó levezetőjének bizonyult, mert a bérmegállapítást a vitatkozások izgalmas teréről egy állandó jellegű alapra helyezte át. A munka\ nélküliség, bár az év dereka fáján voltak aggodalmat keltő jelenségek, ősszel sem öltött olyan arányokat, mint várták, sőt azt lehet mondani, hogy inkább alatta maradi az országos mértéknek. A szegedi szociáldemokrata párt titkársága elismerésremélfó módon igyekezett a munkásság szellemi színvonalát emelni és egy politikától mentes tudományos előadás-sorozafot rendezett a munkásság részére, melynek előadói gyanánt a legkülönbözőbb körökből való szakemberek szerepeltek. Ezekkel az előadásokkal szemben a munkásság igen nagy megértést tanúsított és a Szegeden rendezett szabadoktatási jellegű előadások közül ezek sikerültek a legjobban. Végezetül a kép teljessé tétele végett meg kell még emlékeznünk azokról a mezőgazdasági terményekről is, amelyek Szeged terménykereskedelmének nagyrészt az anyagát szolgáltatják. Gabonafélékben országszerte a termés gyenge közepes volt és mintegy egyharmadrészét telte a megelőző esztendei termésnek. Éppen igy gyenge volt a szőlőtermés is. A nedves augusztus nagyon előmozdította azonban a kapásnövények termését s ezek mindenfelé igen jól sikerültek. Egyenesen rekordtermés volt Szeged legfontosabb mezőgazdasági specialitásában, a paprikában. Az óriási termés folytán a paprikaárak meglehetősen estek, de ezzel szemben a termelők a mennyiségben találták meg az ellenértéket. A paprikánál meg kell azonban emlékezni egy nagyon áttetsző célzatú mozgalomról, melyet egyes alsóvárosi vezérek a minősítési rendszer ellen indítottak, azzal a célzattal, hogy csak a külföldre kerülő paprika kerüljön minősítés alá, a belföldön eladott áru ellenben nem. A nyilvánvaló célja ennek a mesterségesen szított mozgalomnak az volt, hogy az : esetleges leminősités ódiumát a második j kézre, a kereskedőre hárítsa át, aki a paprikát a külföldi kivilel céljából megvásárolja. Noha az „érdekeltek" ennek a tervnek átmenetileg még Schandl államtitkárt is megnyerték, a keresztülvitelét sikerült megakadályozni és ehelyütt az őrlési tanúsítványok rendszerét helyettesítették egyszerűbb eljárással és a hatósági ellenőrzés dijait szállították le. Ennek kétségtelenül több az értéke, mert még a mai nagy termés mellett is a spanyol paprika a miénknél sokkal olcsóbb a világpiacon és minden fillér súlyosan esik a latba, amely a magyar paprikának a versenyképességét növeli. A sok kedvezőtlen jelenség mellett is, melyekről beszámoltunk, a jövő kilátások Szeged kereskedelme és ipara szempontjából kedvezőbbek, mint voltak a mult esztendőnek ugyanebben az időpontjában. A piacon a fokozódó szilárdulás jelei észlelhetők, a kereskedelmi szerződések útban vannak és a megbénult határszéli forgalomnak a feléledésére lehet számítani. Abban a mértékben, mint a pénzpiac kilengései megszűnnek s a külföldi tőke kezd teret foglalni a magyar közgazdasági életben, mérséklődni fog a mai abnormisan magas kamatláb és gyümölcsözővé válnak egyes olyan foglalkozások, melyektől ma mindenki visszahúzódik. Itt elsősorban a magánépitkezések megindulására gondolunk. Kétségtelennek kell tekintenünk azt is, hogy egy emelkedő konjukfura többet fog érni ugy az iparosok, mint a kereskedők szempontjából minden törvényi és rendeleti intézkedésnél. Az utolsó évek tapasztalatai megmutathatták ugyanis, hogy a demagóg fogadkozások, hogy igy vagy ugy segítenek a közgazdasági élet bajain, nem váltak be és legfeljebb csalódást váltottak ki azokból, akik felültek az ilyen ígéreteknek. Mi könnyebb termelési viszonyokat, jobb értékesítési lehetőségeket, mindenekfelett pedig munkaalkalmat kívánunk a kereskedelemnek és iparnak a jövő esztendőre. Valódi angol szövetek, ragián és télikabátkelmék, női kosztüm-szövetek, valódi antilopvelurkelmék, bélésáruk és az összes szabókellékek legjutányosabb beszerzési forrása: Fischcr Aurél Szeged, Széchenyi-tér Csongrádi-palota Gárgyán Imre és Fia szőlőbirtokos, bor-, szeszés pálinkanagykereskedö SZEGED, Kórház-utca. H40 Telefon : 11-43. Mindenki nézze meg a, Nemzeti Áruház kirakatait