Szeged, 1924. november (5. évfolyam, 252-276. szám)
1924-11-07 / 256. szám
1924 november 7. 1SK68D 3 Baldwin kormánya. London, november 6. Baldwin uj miniszterelnök csötörtök délelőtt és délután a konzervatívok főhadiszállásán fogadta azon államférfiaka"', akiket szerdán a kormányban való részvétel végett levélben, vagy telefonon magához hivatott. A konzervativkörök hangsúlyozzák, hogy Baldwin azokat szándékozik kormányába választani, akik nézete szerint a különböző tisztségekre a legjobban megfelelnek, még pedig nemcsak a belpolitikai, hanem a birodalompolitikai szempontból is. A Star szerint holnap estére a kormány tagjainak, mintegy 20-nak a neve valószínűleg ismeretes lesz. Előreláthatóan már a legközelebbi pénteken kotonatanács lesz a Buckinghampalotában, amelyen az uj miniszterek átveszik e királytól tárcájuk hivatali pecsétjét és leteszik esküjüket. WMWMMMWMMWMMWMMVWSl MMMMWMMMMWWMMMAMWMMMMMMAMMMMW Mit akartak az oláh fasféisták? A hatóságok rájöttek, hogy a gyilkosságokat előre megállapított napra, december elejére tervezték. Szombat délután két fiatalember bejött a kamarába, akik közül az egyik horogkeresztes jelvényt viselt. Az egyik rendőrnek feltűnt ez a körülmény, felelősségre vonta a két fiatalembert, akik szabályos jegyet mutattak fel. A rendőrök nem elégedtek meg ezzel, hanem megvizsgálták őket. Mindkettőnél revolvert találtak. Azonnal átvitték őket az államrendörségre, ahol bevallották, hogy terrorista szervezet tagjai, amelynek megbízatása, hogy több politikust eltegyen láb alól. Pontos adatokat adtak arról, bogy kiket kellett volna meggyilkolni. Később bevallották még azt is, hogy a mult bét végén a terrorista szervezet ama csoportja, amelynek a gyilkosságokat kellett volna végrehajtania, értekezletet tartott. Elhatározták többek közt, hogy Jonescu egyetemi hallgatót, aki terveiket elárulta, ugyanazzal a sorssal büntetik, mint a proskribált politikusokat. Véres kommunista tüntetés volt Zágrábban. Bukarest, november 6. Közöltük, hogy az oláh fascisták, akik a romániai és a kolozsvári egyetemeken antiszemita zavargásokat rendeztek, politikai céljaikat gyilkosságokkal akar ák elérni. Vezérük Cuza egyetemi tanár, akit társai ki akarnak zárni a jassy-i egyetemről s aki véd'e azt az egyetemi hallgatót, aki hátulról orvul leszúrta a jassy-i rendőrprefektust. A Dlmineata cimü lap most az ügyről ezeket irja: Cuza egyetemi tanár híveinek fekete listáján több mint száz ember szerepelt. Száz embert akartak meggylkolni: minisztereket, ellenzéki vezéreket, magas állású tisztviselőket, pénzembereket, tanárokat és publicistákat. A tömeggyilkosságra e borzalmas előkészület példa nélkül áll a modern Európa történetében. A vakoknak is fel kell, hogy nyissa a szemét, hogy hova jutottunk volna, ha egy védetlen eset fel nem fedi az összeesküvés szálait. Ha a felbujtók nem is tartoznak az ifjúság sorai közé, mégis az ifjúságnak kellett volna a gyilkosságot végrehajtania. A mi Ifjúságunknak kellett volna vérrel beszennyezni a kezét. Zógráb, november 6. A mult pintek esti óráiban a zágrábi központi temetőben a kommunisták és a rendőrség között véres összeütközés volt. A kommunisták egy elhalt elvtársuknak sirjánSI nagy tüntetést akartak rendezni, amit a rendőrkapitány, akit rendörkészüllséggel a rend fenntartására a temetőbe rendel ek, megtiltott. A kommunisták erre valóságos közáport zúdítottak a rendőrségre. Egy kő Ivanek rendőrkapitányt homlokon találta, azonkívül több rendőr is megsebesült. A rendőri kirendeltség nem tudta a kommunistákat megfékezni, mire erősítést kértek. Csakhamar ujabb 75 rendőr érkezett. Azonban ezt a csapatot is kőzáporral fogadták a kommunisták. A rendőrség erre fegyverhez nyúlt, mire a kommunisták villámgyorsasággal eltűntek a sírkövek mögött, vagy pedig a temető látogatói közé vegyültek. Közben a rendőröket egyre dobálták. A harc, amelyben több rendőr megsebesült, csaknem éjfélig tartott. A temetőből az utcára menekült kommunisták az utcán is folytatták tüntetésüket és rombolásukat. Egy nemzeti ifjúsági szervezet helyiségének összes ablakát beverték, úgyszintén behatoltak a szomszédos áruházba, amelynek ablakait bezúzták és áruját széthányták. Zágráb többi utcáján is összeütközésre került a sor a kommunisták és a rendőrség között. A rendőrségnek sikerült másnap több rendzavarót letartóztatni. Az ideiglenesen nyugdíjazott városi alkalmazottak behívása Szeged, november 6. (Saját tudósítónktól.) A törvényhatósági bizottság legutóbbi közgyűlésén hosszabb vita keretében foglalkoztak a városatyák a nyugdíjazások, illetve a városi alkalmazottak létszámcsökkentésének kérdésével egy konkrét eset kapcsán. Arról volt szó, hogy egy fiatal, betegsége miatt ideiglenesen nyugdíjazott városi tisztviselő végkielégítést kért a tanácstól és a végkielégítés ellenében hajlandónak nyilatkozott arra, hogy nyugdíjigényéről egyszer és mindenkorra lemondjon. A tanács a kérelmet nem találta kielégíthetőnek és a kérdés igy az érdekelt tisztviselő felebber.ése következtében a közgyűlés elé került. A tanács természetesen eredeti határozatának jóváhagyását kérte a közgyűléstől. A törvényhatósági bizottság egyik tagja nagyobb beszédben támadta meg a tanácsnak — szerinte helytelen — álláspontját. Hivatkozott arra a kormányrendeletre, amely a városok háztartási egyensúlyának helyreállítását célozza és amely, ha nem is szabja meg az ujabb létszámapasztás kereteit, de föltétlenül redukálandónak tartja a városi alkalmazottak mostani létszámát. Ezen az alapon kifogásolta, hogy a város tanácsa nem ragad meg minden önként felkínálkozó alkalmat a tisztviselőlétszám csökkentésére, hogy a felebbező tisztviselő kívánságát nem teljesiti, pedig a jogosan kért végkielégítés kiutalásával mentesíthetné a város pénztárát attól a tehertől, amelyet az aránylag fiatalon nyugdíjazott tisztviselő nyugdíjigénye jelent. Erre a felszólalásra a polgármester válaszolt és részletesen kifejtette álláspontját. Hivatkozott a szervezeti szabályzat rendelkezéseire, amelyek szerint az idő előtt, betegség cimén nyugdíjazott tisztviselők öt éven belül ismét berendc'ht ;ök aktiv szolgálatra, ha orvosi felülvizsgálatuk alkalmával kiderül, hogy szc ;Alstképes^egüket hizo- \ nyos mértékben visszan> !c, vagyis nyugtíijazá- i suk oka megszűnt. A felebbező tisztviselő esete ezek közé tartozik. Nyugdíjazása előtt az adóhivatalban teljesitett szolgálatot, most pedig — a polgármester értesülése szerint — űgyvédbojtároskodik, készül az ügyvédi vizsgára, tehát remény lehet arra, hogy a közeljövőben elrendelendő orvosi felülvizsgálat során szolgálatképesnek bizonyul és igy ismét vissza lehet hivni aktiv szolgálat tételre. — A város tanácsának elemi kötelessége — mondotta a polgármester —, hogy szigorúan őrködjön a város anyagi érdekei fölött. A város tanácsa nem járulhat hozzá ahhoz, hogy fiatal tisztviselők, ha momentán esetleg alkalmatlanok is a szolgálatra, végérvényesen nyugdíjaztassanak és évtizedekig húzzák potyára a várostól nyugdijukat, vagy pedig végkielégítést követeljenek és kapjanak. A polgármester helytállónak látszó érvelését a közgyűlés is akceptálta és a felebbezés elutasításával a tanács eredeti javaslatát hagyta jóvá. Lehet, hogy ebben a konkrét esetben, amelynek részleteit nem ismerjük, a közgyűlés helyesen járt el, általánosságban azonban van az éremnek másik oldala is, de ezt a polgármester nem mutatta meg a közgyűlésnek. Az éremnek ezt a fedve tartott másik oldalát mutatja meg a következő — szerkesztőségünkhöz intézett levél: „Az ideiglenes városi nyugdijasok erőszakos behívása több esetben súlyos tévedésen alapul és n ,n csak az érdekelt nyugdijasok szempontjából stielmes, hanem ellentétben áll a minduntalan hangoztatott takarékossági jelszavakkal sőt magával a iétszámapasztásra vonatkozó kormányrendelettel is. A nyugdijszabályzat értelmében csakis az az ideiglenesen nyugdíjazott városi tisztviselő rendelhető vissza aktiv szolgálatra, akiről a tiszti főorvos megállapítja, hogy visszanyerte teljes szolgálatképességét és akinek szervezett állása üresedésben van. A város hatósága több esetben e.*eket a szabályokat figyelmen kivül hagyta, mert oíyan ideiglenesen nyugdíjazott tisztviselőt is visszarendelt, akinek szervezett állását régen betöltötték és az, akivel betöltötték, a nyugdíjazott visszarendelése után is megmaradt a város szolgálatában. Ennek pedig az a következménye, hogy a városnál emelkedett a tisztviselők létszáma, ahelyett, hogy csökkent volna. A város hatóságának eljárása nemcsak a régi nyugdijszabályrendelet intézkedéseivel ellenkezik, hanem sérti a kormány rendeletét is, amely határozottan kimondja, hogy az üresedésben levő állások csakis a minisztertanács előzetes hozzájárulása esetén tölthetők be. Megtörtént, hogy a szolgálatra visszarendelt tisztviselő megfelebbezte a tanács határozatát és az orvosi felülvizsgálat valóban igazolta szolgálatképtelenségét. A tanács mégis behívta, mivel azonban betegsége miatt szolgálatát nem láthatta el, a város kénytelen nyugdíj helyett teljes fizetést folyósítani számára. Igy tehát nemcsak az alkalmazottak létszáma növekszik, hanem gyarapodnak a város kiadásai is, ami nehezen egyeztethető össze a takarékossági elvekkel." Ez a levél, amelynek szintén nincs általános jellege, valószínűleg szintén néhány konkrét eset kapcsán Íródott. Véleményünk szerint nem ártana, ha az ideiglenes nyugdíjazások ügyét egy erre a célra kiküldendő bizottság vizsgálná felül, mert a nyugdijterhek maholnap olyan nagyra növekszenek, hogy összeroppan alattuk a költségvetés. A szanált tanitók. A tanítóság mindenkor tiszteletben tartotta a mások jogát, igy a viszonosság elvénél fogva arra számított, hogy az őt megillető jogok is tiszteletben fognak tartatni. A jogok kölcsönös elismeréséből fakad a tisztelet és megbecsülés. Tiszteletet, megbecsülést parancsolni semmiféle paragrafussal sem lehet. Ez a sziv virága, önmagától kel ki és fejlődhetik gyönyörű rózsává az igazságosság magvából. > Szeged város tanácsa a tanítókkal szemben egyoldalulag felbontja azon szerződést, amelyet tanítóival kötött. Minden tanitó megválasztása által arra kötelezte magát, hogy a 2202—1905. sz. a. a községi iskolaszékek részére kiadott Utasítás és -Tantervben foglalt tanítási anyagot, az ott megállapított óra alatt fegyelmi felelősség mellett elvégzi E munkára vállalkozott szerződésileg. Az iskolafenntartó hatóság ezzel szemben kötelezte magát, hogy tanítóinak olyan fizetést ad, mint az állam az ő tanítóinak. A tanitó munkáját eddig soha senkisem keveselte. Általában ismert dolog, hogy bár a tanítóság végzi az állam és a társadalom érdekében a legfontosabb és legnélkülözhetlenebb munkát: a nevelést és tanítást, anyagi ellátása tekintetében az utolsók között van. Amire a világon eddig aligha volt eset, az itt megtörtént, — keveselik a tanitó munkáját l A közvélemény elé az utolsó időben ugy állították be őket, mint akik nem akarnak dolgozni, vagy keveset dolgoznak. Miből állt elő e felfogás? Az egyetem elvette az elemi népiskolák épületét. Tantermek hiánya miatt a meghatározott óraszámokat — mint tanítási időt — óratervébe a tanítóság beilleszteni nem tudja, igy a rendelkezésére álló idő alatt összes szellemi és fizikai erejét meg kell feszítenie, hogy a 30 óra alatt elvégzendő munkát például 20 óra alatt végezze el. Az óraszámra dolgozó munkás elvégez egy munkát például 30 óra alatt, kap érte háromszázezer koronát. Egy más alkalommal általányban vállalja ugyanazon munkát háromszázezer koronáért, de ő ezen munkán csak 20 óráig dolgozott. A munkaadó ezt látva, csak kétszázezer koronát fizet ki. A százezer koronát csak abban az esetben akarja kifizetni, ha még tiz órát dolgozik. A biróság megitélné-e a kialkudott háromszázezer koronát ? Kétség sem férhet ugy-e ahhoz, hogy igen? Ez az eset a szegedi tanítóság esete is. A tanítóság hibáján kivül kénytelen az egyes osztályokban a munkát megrövidített idő alatt, 30 óra helyett 20 óra alatt elvégezni, de munkateljesítménye ugyannyi, mintha 30 órát dolgozott volna. Amint jogtalan a munkaadó követelése az átalányban dolgozó munkással szemben, ugy jogtalanság a tanítóságtól azt követelni, hogy egy más intézetnél, például az iparostanonciskolánál még az óraszámából hiányzó órákat leadja. A tanitó nyert igy ugyan időt, de munkájának terhe az idő megrövidítésének arányával nehezebbé lett. A hatóságnak, ha fáj ez a látszólagos munkátlanság, ennek megakadályozása érdekében építtesse fel a hiányzó tantermeket. Örömmel fogja üdvözölni minden tanitó! Aki ezt a hatóságnál keresztül tudja vinni, az a haza ujjáépithetésének egyik nagyon fontos alapkövét rakta le. E?en iskolát csak annak a nevéről szabad lesz elne-