Szeged, 1924. november (5. évfolyam, 252-276. szám)

1924-11-07 / 256. szám

4 SZBOBD november 7. vezni, mert lehetetlennek látszó dolgot tett akaratával lehetővé. Az elemi népiskolai tanitó díjazás nélkül sohasem volt kénytelen az iparostanonciskolában tanitani, erre tételes törvények vannak; de mert tanitói jövedelméből megélni nem tudott, vállalt pénzért órákat. Protekció kellett, hogy ott valaki órát kapjon. A legtöbb órát az igazgató-tanítók maguknak foglalták le. Ma, mert dij nélkül kellene tanítani, ki sem rendelték őket. A szanálási törvényre hivatkoznak a rendeletben. A szanálást a tanítókon végrehajtották akkor, midőn fizetésüknek csak 35—40 százalékát adják. Az iparostanonciskolában a tanitók magukat szanálták akkor, midőn a békebeli fizetésnek 50 százalékát kérték, amely oly módon emelkedjék, mint a fizetés. Igy volt is elég önkéntes válalkozó az egész óraszámra, ma ugy áll a dolog, hogy a felemelt óradíj mellett sem akadt vállalkozó. A tanítóság tudja, hogy a viszonosság elvét elfelejtették, de bízik igazában s , előre látja, hogy a közigazgatási biróság az ezen I intézkedést követő perben az agyonszanált tanítóságnak fog majd igazat adni s munkabérét, ha erre kérülne a sor, meg is fogja kapni. A kényszer nem alkalmas eszköz a kulturális, vagy bármely munkánál sem. Ha a haza érdeke azt parancsolja, hogy ingyenmunkára van szüksége, akkor azt törvényhozásilag kell mindenkire megállapítani. A tanítóság becsületbeli kötelességének fogja tartani, hogy elvégezze, de az egyenlőség elve alapján emberi és polgári jogait látja megsértve, midőn csak neki keli a hivatalán kívül még más munkát is díjazás nélkül végeznie. A szabad idejére azért is szüksége van, mert a tanitói jövedelméből megélni, ruházkodni képtelen. Munkálkodjunk a haza naggyátételén, de ez a munka a magyarság egyetemességének a lelkéből fakadjon és ne kényszerrel rakják egy társadalmi osztály vállára! Az ilyen törekvés a szent célt nem elérni, hanem hátráltatni fogja. Szeressük és értsük meg egymást, hogy feltámadhassunk! Gáspár Dezső, tanító. Egyetemi hallgatók véres botránya a fővárosban. Budapest, november 6. Tegnapról mára virradó éjjel félhárom órakor az Erzsébet-körút és Dobutca sarkán izgalmas verekedés játszódott le, amelynek főszereplője három egyetemi hallgató | volt. A verekedés első színhelye a Liszt Ferenctér volt, ahol három egyetemi hallgató: Lődy Gyula, Pács János és Pilling Béla egymásba karolva, sértő megjegyzésekkel inzultálták a járókelőket. De a tulajdonképpeni botrány a Dob- ! utcában játszódott le. A három egyetemi hallgató közül hirtelen kivált Pilling Béla, aki az állatorvosi akadémia növendékének egyenruháját viselte és az első gyanútlan járókelőnek a következő szavakkal ugrott neki: „Na te zsidó, mersz még élni ?" A megszólított úriember, aki nem volt más, mint Seress István, a Munkás Testedző Egyesület egyik birkózója, hatalmas pofonnal válaszolt az uniformisos egyetemi hallgatónak. Ebben a pillanatban a másik két fiatalember szintén előugrott és mind a hárman rávetették magukat Seress Istvánra. A hatalmas erejű atlétával azonban nem birtak, mert az másodpercek alatt lerázta magáról mind a három támadóját. A dühöngő fiatalemberek ekkor az időközben felszaporodott nézőközönség közé keveredtek, jobbra-balra osztogatni kezdték az ütlegeket. A forgalmas körúton csakhamar többszáz főnyi tömeg gyűlt egybe, akik felháborodásukban a három egyetemi hallgatót meg akarták lincselni. A három fatalembernek a tömeg közül is akadtak pártfogói és mire a kerékpáros rendőrök megérkeztek, valóságos harc fejlődött ki a nagyszámú közönség soraiban. Az egyik fiatalember, Lődy Gyula már hatalmas fejsebből vérzett, mikor hirtelen előrántotta revolverét és elkiáltotta magát: „Aki hozzám nyul, az a halál fia /" A feldühödött közönség rávetette magát Lődyre, a revolvert kicsavarták kezéből, leteperték a földre és agyba-főbe verték. A másik két fiatalembert a rendőrök időközben lefogták és erősen vérző társukkal együtt bekísérték a VII. kerületi kapitányságra. Alig kezdték meg jelentéseiket irni az őrszemes rendőrök, amikor még két vérzőfejü ember jelentkezett, akik előadták, hogy őket is a három egyetemi hallgató bántalmazta. A kerületi kapitányságról az egész társaságot bekísérték a főkapitányság központi ügyeletére, ahol kihallgatták a verekedőket és az éjszakai botrány szemtanúit. Az egyetemi hallgatók ittasságukkal védekeztek. Kihallgatásuk után elbocsátották őket a főkapitányságról, de valamennyiük ellen megindult az eljárás súlyos testi sértés és közbotrányokozás cimén. Karácsonyi Bálint ügyész rendőri bántalmazása a biróság előtt. Budapest, tovemfcer 6. Ismeretes, hogy Kard- ; csonyi Bálint kir. ü.yészt, amikor egy éjjel ; hazafelé tartott, Tóth József re dőr tettleg bántalmazta és a rendőrségre k sérte. A rendőrt állásából felfüggesztették és ügyében ma tartotta meg a tárgyalást a budapesti törvényszék Schadi tanácsa. Az ügyészség vádirata a 21 éves Tóth XXX. József rcudőit hamis vád bűntettére), kétrendbeli hamis tanúzásra való tábitás bűntettével, súlyos testi sértés bűntettével é3 személyes szabadság megsértésének vétségével vádolja. Oberle Mártont személyes szabidság megsértésének vétségével mint bűnsegédet vádolja az ügyészség. dr. Gundfiardt rendőrorvost pedig hamis orvosi bizonyítvány kiállításának vétségével. A vádirat szerint május 21-ére virradó éjiel Tóth József rendőr Karácsonyi Bálint soro3 ügyészt tudva hamisan vádolta meg. azt állítva róla, hogy teljesen ttlas állapotban a földön hevert, az arra járókat szidalmazta, nekiment a rendőrnek - mint jelentésében előadta — éi megfogta kardját. Emiatt Karácsonyi ügyész ellen hatóság ellini erőszak cimén bűnvádi eljárás is indult. A rendőr - folytatja a vádirat — két rendőri felügyelet alatt álló nőt arra akart rábirni, hogy amikor tanuként kihallgatják őket, vallják azt, hogy Karácsonyi Bálint ügyész ekkor már meg volt sérülve, pedig kardütésekkel ö bántalmazta az ügyészt. Az ügyészt törvényellenesen elfogta és a VII. kerületi kapitányságra kisérte, eröszakot és sanyargatást követett el vele szemben, arculütötte, megbilincselte, a kezére kötött szíjnál fogva rángatta és kinozta. Oberle Márton rendőr adta át a szijat Tóth rendőrtársának és Oberle Karácsonyi ügyészt tettleg is bántalmazta, megrugdosta. Dr. Gundhardt Tibor rendőrorvos a vádirat szerint az ügyészről megállapította, hogy másodfokú szeszmérgezésben szenved, három óra hosszat nem hallgatható ki. Ezáltal hamis orvosi bizonyítványt állított ki Karácsonyi Bálint egészségi állapotáról. Telefon 11-85 41 Kc>rzo Mm mi Telefon 11-85. • 'ft* November 7, 8. és 9-én, pérekezombaton és vasár ,ap: Budapestet megelőzően. Az idény legnagyobb szenzációja. J§ Csak lö éven felülieknek! i Conrad Veidt, Emil Jannings i - . ^ parádés Asszony a lejtőn (Nju). Azonkívül Nagy dráma 7 fc vonásban. >H Liliom, a saeáguSdló wei*éfo. ÍSnLS6^ ito ^ filmje: Előadások kezdeie: Hétköznap 5, 7 és 9 órakor, vasárnnp 3, 5, 7 és 9 crakor. A vádirat hmtrletéae után Tóth Józsefet hallgatták ki, aki elmondta, hogv az eset május 21 én hajnali 3 órakor történt. A Ne felejcs utcában Karácsonyi ügyész egy fához támaszkodott, amire Tóth rendőrt egy nő figyelmeztette ; az ögyéiz — mondja a rendőr —, akiről ő persze nem tudtí, hogy flgyész, botrányosan viselkedett, amire színién az a bizonyos rö hívta f3l a figyelmét. Fölhívta az ügyész urat, hogy menjen haz«; erre az kétszer arculütö ie, aöt rendőri kardjához kapott. Erre ő, a rendőr segítségért kiáltott, mire az ügyész a kardoi eleresztette és fu'ni kezdett. A kiáltásra odaérkezett Oberle Márton rendőr, aki az ögyészt hálulról megrúgta é? bilincseket adott, mire Tóth vádtolt az ügyészi megbilincselte, a VII. kerületi kapitányságra kísérte. Mig jelentését megirt*, „i nagyságos királyi ügyész ur megbilincselve állott az udvaron". Aztán bekísérte a főkapitányságra, még pedig kocsin, amit az ügyész fizetett. E-után Oberle Mártont hallgatják ki, aki hazugságnak mondj i, hogy ő az Cgyéfzt hátulról megrúgta. Dr. Gundhardt rendőrorvos azt vallotta, hogy mikor Karácsonyi ügyészt eléje vejették, erős alkoholszag töitöüe te a szobát. Az ügyész azt mondta neki, hogy hazugság mindaz, amit a rendőr mond. Elmondotta, hogy egy fához támaszkodott és egy Nefelejcs u'csi lánynak integetett, hogy jő jön át hozzá. Ekkor a rendfr odament, fejbeülötte, majd kordot rántott. Erősen akadozva mondotta mindezt. Ittas err berek saokása szerint tartózkodás nélküi mondta el, hogy ö ivott s ha az ember iszik, a*kcr bizeny elmegy egy nőhöz. — Erre — folylatia a rendőrorvoí — levétettem kezeiről a bilincseket. Megvizsgáltam. Feje véres volt, arcán is véres nyomok voltak. Ittasságát a pupillák vizsgáltával is megállapítottam. Nem volt öntudatlan, de ittas volt s akarat bénulásban szenvedett. Azért irtam jelentésemben, hogy három óra hosszáig ki sem hallgatható, mert láttam, hogy súlyos konflik us van két szolgálatban levő egyén közt. Dr. Karácsonyi Bálint ügyész vallomásában elmondta, hogy a szóban forgó estén előbb egy távollevő barátjának gyermekeit látogatta meg, m&jd Temesráiy kollégájának feleségénél tett látogatást, amire a be'eg, Budapesttől távollevő barát kérle meg. Temesvátyné ana kérte, hogy kisérje el őt ismerőseibe;?, Fallerékhez. Fdlleréknéi bort ittak. Onnan ment a Ns.fa!ejc£-u!cába. Fához támaszkodva élvezte a szép idő'. Ekkor szólt hozzá a rendőr: „Részeg disznó,miért nem megy haza?* őkikéríe magának ezt a hangot, mire a rendőr erősen mellbevágta és i£y kiáltott: „BüdCs zsidó, királyi ügyész!" „Eít megkeserüli", válaszolt neki. Tóth rendőr kirántotta ksrdját és kivont karddal üldözés közben többszőr megütötte. Eíért mindkét kezével megfogta a rendőr kardját, mikor azonban látta, hogy a rendőrnél revclver is van, akkor kijelentette neki, hogy elengedi a kardját, ha megígéri, hogy netn üti meg többet. Igy is történt. Tóth rendőr erre kijelentette, hogy bekíséri s VII. kerületi kapitányságra. Útközben találkoztak Obsrle rendőrre!, aki a bilincseket adta. A Vil. kerületi kapitányságon irta meg jelentését Tóth rendőr, onnan az ő — az ügyész — költségén kocsin kisérték a főkapitányságra. Ott nem tudta, hogy az orvos azért vizsgálja a szemeit, mert részegségét akarja megállapítani. Majd amikor azt kérdezte tőle az orvos, hogy milyen és mennyi bori ivott, ő azt minden hátsó gondolat nélkül megmondta neki, mert hiszen a hosszú séta után már teljesen józan volt. Elmondta ezután Karácsonyi ügyéíz, hogy fél 8órakor bocsájtották el; akkor kocsiba ült, Bartha János királyi ügyész lakására hajtatott, akinek elpanaszolta ügyét és megkérte, hogy jelentse azt Sztrache Gusztáv ügyészségi elnöknek. Ezután a védők és Mlnich Károly törvényszéki orvosszakértö adott föl Karácsonyinak kérdéseket. ítéletre még n?m került sor. Az amerikai választás végleges számadatai. Newyork, november 6. A legutolsó jelentések szerint Coolidgera 370, D.wisre 136, La Foleltera 13 elektorszavazat esik. La Folettera cs.k szülőföldje, Wiscounsin állam szavazott.