Szeged, 1924. november (5. évfolyam, 252-276. szám)

1924-11-07 / 256. szám

2 SZEGED 1924 november 9. Végül a közgazdasági és igazságügyi bizottság tartott együttes ülést, amelyen a kézizálogköl­csönügyletről szóló 1881. évi XIV. t.-c. némely rendelkezéseinek kiegészítéséről szóló törvényja­vaslatot tárgyalta. A törvényjavaslat a kézizálog­ügylettel foglalkozó engedélyesek készpénzbizto­sitékának a mai viszonyokhoz mért rendezését tartalmazza. Erődi Harrach Tihamér, Platthy György és Szabó Sándor utaltak azokra a visz­szásságokra, amelyek különösen a zugzálogház­tulajdonosoknál fennforognak és kérték, hogy a visszásságokat szüntessék meg mielőbb a legszi­gorúbb intézkedésekkel. Temesváry szükségesnek tartaná, hogy az engedélyeket magánzálogházak­nak is megadják. A kereskedelmi miniszter fel­világosította a bizottságot, hogy ez a kérdés már tárgyalás alatt áll és rövidesen megoldást is fog nyerni. A bizottság a törvényjavaslatot eredeti szö­vegében fogadta el. Vasárnap len Nagyatádi kerületében a jelölő gyüles. A kormánypárt ma eete Mayer János elnök­letével értekezletet tartott. Mayer János beje­lentette, hogy Nagyatádi elhunyta alkalmából a párt milyen intézkedéseket tett. Bejelentette továbbá, hogy Nagyatádi emlékével külön párt­értekezlet kiván foglalkozni s bogy az elhunyt választókerületében vasárnap lesz a jeblőgyü­lés. Oberhammer Antal beszámol ezután a rok­kanlak ügyében kiküldött bizottságnak a nép­jóléti miniszterrel folytatott tárgyalásairól és minden jól igért, amit a rokkanlak persze ez­uán is aiigha fognak tapasztalni. Pesthy Pál és Rakovszky minisztereknek a kisgazdák szá­mára minden jót igérő felszólalásai után párt­vacsora volt. Propper a munkások választójogáról. Interpelláció a tisztviselők fizetésének rendezéséről. Mayer éa Schandl kölcsönösen ajánlják egymást a miniszterségre. A nagyatádi kerületben, mint ismeretes, a jövő vasárnap ejtik meg a jelölést. Ezen az értekezleten a párttagok közül megjelenik Mayer János, Éhn Károly, Berky Oyula és Neubauer Ferenc. Meghallgatják a választópolgárok kí­vánságát és ebhez képest történik a jelölé', amiről végeredményében a párt elnöki tanácsa dönt. A földművelésügyi tárca betöltése a kor­mánypárt tagjainak óhajára aktuálissá vált. A miniszterelnök elsősorban Mayer Jánosnak ajánlotta fel a tárcát. Mayer a megtiszteltetést elhárította magáról és Schandl Károlyt aján­lotta, mint aki Nagyatádínak beavatott és bi­zalmas munkatársa voll. Schandl Károly a neki felajánlott tárcát azzal hárította el majá­tól, hogy véleménye szerint erre az állásra Mayer Jáncs a legméltóbb. A heiyiet az, hogy Msyer János és Schandl Károly kölcsönös>n ajánlják egymást. A vidéki törvényhatóságok újjászervezésének kérdése. Budapest, november 6. A ne -nzetgyü'és köz­igazgatási bizottsága csütörtök délelőtt 10 óra­kor kezdte meg ülését. Hegymegi Kiss Pál a vidéki törvényhatóságok újjászervezése d li­gában te t előterjesztésére Rakovszky belügy­miniszter kijelente te, ho^y a vidéki törvény­hatóságok újjáalakítását nagy elfoglaltsága miatt eddig nem vehette munka alá, de a sürgős kérdés :k .'e'árgyalása u án gondoskodni fog, hogy a javaslat a legsürgősebben tető alá juss n. A bizottság felszólaló tagjai tudomásul vették a miniszter kijelentéseit. Budapest, november 6. A nemzetgyűlés mai Clését 11-kor nyitotta meg Scitovszky Béla elnök. Bejelenti, hogy Szabó József a tisztvi­selőkérdésröl sürgős interpellációra kért enge­délyt ; az engedélyt neki megadták. Ezután Örffy Imre személyes kérdésben szó­lalt fel. A házszabályrevizió kapcsán az e len­zík öt és a házszabályreviziós bizottság tagjait közokirathamisitás és csalás vádjával ille te. Hangoztatja, hogy éppen ö volt az, aki az el­lenzék iránti loyalitásbó! azt indítványozta, hogy ne az ő házszabályreviziós javaslatát tárgyalják. Éppen ő volt az, aki figyelmeztette az ellenzék tagjait, hogy joguk van a felszólalásra. Elvárja Ruperttöl, aki hangot adott ezen vádaknak, hogy helyrehozza sér ő kitételeit. Ezután Baross János szólalt föl sz Országos Demokratikus Szövetség megbízásából. A ház­szabályok kezeléséről akar beszélni Lé ay Emil múltkori felszólalásában adatokkal igazo ta, hogy két és fél év óta mintegy 300 interpellációra egyáltalán nem válaszolt a kormány. Pedig a házszabályok szerint a miniszter azonnal vála­szolhat, de ha ezt nem teszi, akkor az inter­pelláció elmondásától számított 30 nap alatt köteles nyilatkozni. Lé'ay felszólalására sem az eln k, sem a miniszterelnök nem felel'. Hasonló panasza van az ellenzéknek az indítványokra vonatkozóan is. Az inditványkönyvben több mint 50 indítvány van, amelyek felől még nem intézkedett az elnök. Kifogásolja, hogy többek közt Rupertnek az általános titkos választójogra vonatkozó inditványa is elintéze len még. Ezután az ál alános választójogról beszél, mire az elnök figyelmezteti, hog/ ne térjen el a tárgytól. Baross követeli az elnökség részéről, hogy adjon felszólalására korrekt és megnyugtató választ, mert olyan szine van a dolognak, mintha a kormány az in erpellációs jogot akarná megszüntetni. Scitovszky elnök válaszol Baross fejtegeté­seire. Megjegyzi, hogy az elnök mindig a ház­szabályok szerint járt el. A házszabályokat min­dig ugy értelmezték, hogy a miniszternek 30 napon belül kötelessége válaszolni az interpel­lációra. A házszabályok azonban nem nyújta­nak módot arra, hogy az elnö'í kényszerítse a minisztereket, hogy sz interpellációkra vála­szoljanak. A nemzetgyűlés jogáról e tekintetben az 1848 iki törvénycikkben van gondoskodás. Az elnökség az indi ványokat minden hónap 27-én bemutatta és a nemzetgyűlés a ^jelen­tést tudomásul vette. Az elnökség tehát ezen tekintetben is megtette kötelességét. Végül ki­jelen i, hogy ő személyileg nem köti le magát semmiféle téren, hanem minden körülmények közt a saját lelkiismerete szerint fogja kötees­ségét teljesíteni. Ezután Vass népjóléti minisz'er szólal fel és kijelenti, hogy a miniszterelnöknek tudomása volt a mai felszólalásról, azonban az angol köveitel való tárgyalásai miatt nem jelenhetett meg a Házban. Az interpellációkat illetőleg kijelenti, hogy azok közül sok már idejét multa, sok a rokontárgyu interpelHció. Nagyon sok interpelláció konkrét sérelmet tartalmaz. Ezek­ben folyamatban vannak a kivizsgálások. Az adatok hiánya miatt nem válaszolhatnak a miniszterek ezen interpellációkra. Kétségkívül azonban ezen interpellációkon kivül is vannak interpellációk, amelyekre meglehetett volna adni a választ. A leghatározottabban u asi'ja vi sza azt, m ntha a kormány az interpellác ós jogot el akarná tüntetni, vagy mintha a kormány el entétet konstruálna a kormány és a nemzet­gyűlés képviselete közt. Végül megígéri, hogy a legközelebbi minisztertanácson szóvá'esá ezen kérdéseket és megfgja kérni a miniszte­reket, hogy lehe'őleg válaszoljanak az inter­pellációkra. Propper Sándor azt állitja, hogy a kormány azért vár a válaszadásokkal, hogy az inter­pellációk elavuljanak. Vass népjóléti minisz!er ujabb felszólalása után a napirendre, a fővárosi törvényjavaslat folytatólagos tárgyalására térnek át. Első felszólaló Propper Sándor. A második szakasz kapcsán polemizál Csilléry indítványá­val, amelyben 10 évi helybeniakást kövelelt. Azt mondja, hogy az indítvány ellene van a nép érdekeinek. A szavazati jogot mindenki szá­mára követeljük attól fogva, hogy a főváros­nak adózik. Azt mondja, hogy a keresztény községi párt a gazdag galiclánerekkel jó vi­szonyt tart fenn. Azzal, hogy a galiciánerek­nek nem akarnak választójogot adni, burko'tan akarnak a munkásságnak ártani. A keresztény községi párt nen 500 galiciánernek nem ad választójogot, hanem százezer munkástól akarja azt elvenni. (Nagy zaj a Wolff-pártban.) A törvényjavaslat második bekezdése kizárólag a munkásosztályt terheli. A keresztény községi pirt álláspontja minősített reakció. Ö lök — mondj Í a kormánypá t felé — reakciós bázi­sokat akarnak teremteni. Az önük működése előkészíti a forradalnat, (Qinyos nevetés a kormánypárton.) A törvényjavaslat magterem­lése azt célozza, hogy a keresztény községi pártnak többséget biztosítsanak. I!y körülmé­nyek közölt a szociáldemokraták aligha vesz­nek részt a választásokon. (Egy hang: Legyen szerencsénk!) Propper ezután tovább poleni­zál a keresztény községi párt közbeszóló tag­jaival. Majd ezt mondja: Kultura kell az egész vonalon. (Zsirkay: Az is lesz, ha a Prop­perek Paleezlinába mennek I Az elnök Zsirka yt rendreutasítja. Esztergályos János: Ajánlom az elnöknek, bogy talán inkább orvost tessék hivatni. Az elnök Esztergályost rendreutasít! a.) Propper: Csatlakozik Vázsonyi benyújtott indít­ványához. Ezután Vázsonyi VilmoB szólal fel. A he'y­benlakás kérdését a legtöbb választójogi tör­vényünk elejtette. A kérdést nem szabad a politikai szenvedélyek szemüvegén át nézni. Hibának tartja azt, hogy például a listák most készülnek el az 1923-ás adatok alapján. Ez sehol a külföldön nincsen igy. Hí a nemzet­gyűlési választójogot fogadják el a törvény­hatósági választójog alapjául, nem a munkás­ságot szorítják vissza, hanem a polgárság nagyon tekintélyes részét. A szakasznak a helybenlakásra vonatkozó rendelkezése törlését javasolja, ugyancsak töröltetni kívánja a szakasz azon bekezdését, amely egyes társadalmi osz­tályoknak privilégiumot nyújt. Az elnök ezután félbeszakítja a vitát és napirendi javaslatot tesz. A legközelebbi ülés holnap délelölt tízkor lesz a mai napirenddel. Majd áttérnek Szabó József sürgős inter­pellációjára. Szabó József a közalkalmazottak, nyugdijasok és a B-listdsok fizelésrendezisé­nek ügyében interpellál. Interpellációjának első részében kérdi, hogy hajlandó-e a kormány az 5000. számú rendelet sérelmes részeit vissza­vonni, hajlandó-e a közalkalmazottak fizetését december l-re tiz százalékkal fölemelni és ezt az emelést negyedévenként ismételni mindaddig, amig a fizetések az aranyparitást el nem érik ? Híjlmdó e a kormány eddig is a tényleges és nyugdíjas alkalmazottak részére egyszeri rend­kívüli segélyt nyajtani, hajlandó-e a megvont orvosi és gyógyszersegélyt újból folyósítani és végül hajlandó e a szolgálati pragmatikáról szóló törvényjavaslatot a nemzetgyűlés elé ter­jeszteni és a fegyelmi ügyeket harmadfokon a közigazgatási biróság hatáskörébe utalni? Interpellációjának második részében kérdi a kormányt, hajlandó-e a tisztviselőkre is kiter­jeszteni az 5000 számú rendelet sérelmes intéz­kedéseinek visszavonását, hajtandó-e Intézkedni, hogy a vármegyei tisztviselők stílusa rendez­tessék és hsjlandó-e 1924. évben közszolgálat­tal birt tiszíviselök számára a lezárt fizetési osztályokat is megnyitni és a sérelmes leminő­sitéseket orvosolni? És végül hajtandó eezeket a korrigáló intézkedéseket azokra a tisztvise­lőkre is kiterjeszteni, akiket a szanálás követ­kez ében bocsátottak el? Ezután a nyugdijasok kérdésére tér át. Kéri, hogy a nyugdijasok f.ze ésrendezéséről kiadott 5100. számú rendeletet módosítsák, ho^y a nyugdijasok illetményeiket minden levonás nél­kül kaphassák meg. Kérdi, hajlandó-e a kor­mány a nyugdijatok vagyoni helyzetének felül­vizsgálására parlamenti bizottságot kiküldeni, hogy a nagyobb vagyonnal bitók nyugdiját beszüntessék? Hajlandó-e a kormány a B listára helyezéseket a következő sorrend szerint gyakorolni: Az önként jelentkezők, fe­gyelmi elitéltek, nagyobb vagyonnal rendelkezőkt férjes tisztviselőnők, 5 évnél kevesebb szolgá­lattal biró alkalmazottak. B listára ne legyenek helyezhetők a hadviseltek és több gyermekes családapák. Bud János miniszter arra kéri a Házat, hogy az interpellációra a jövö hét szerdáján adja meg a választ. A Ház ebhez hozzájárul és ezzel az ülés háromegyed 3-kor véget ert. Kölnnél a Rajna még e^yre árad. Köln, november 6. Kölnben a vizáiás 8.80 méter. Az ár óránkint 0 5 centiméterrel emel­kedik, mig Koblenzböi óránkint egy centimé­ternyi sülyedést jelentenek. A deutzi ipari ki­kötőben nagy fatelepek viz alá kerüitek. Deutz, Andernach, NeuwieJ, Sankt Gearshausen ki­kötő terü'elét is erősen elöntötte az ár. A bei­dorffi gyár flzene részben megakadt. A Mosel ménlén a szüreti munkálatok színe elnek, mert a vincellérek nem tudják a szőlőhegyeket meg­közelíteni. Traben-Trarbachnál a villamos sem tud közlekedni. Cochenben egy négy éves gyer­mek megfulladt.

Next

/
Thumbnails
Contents