Szeged, 1924. november (5. évfolyam, 252-276. szám)

1924-11-07 / 256. szám

Egyes szám ára 2000 kapa— iftmnmtt t» »>Main aji e»*a Kr^m-«sc» s. ire» ttH*i2lín! mabta.) Válttá lM8.A.S»R«t* ••gjelf 3B Mit* kivttelferel ntodts Ilii, S3?« isM ára 20UC tenaiteiüi tnk! EB miybM íuoüu, SKJO GED A.íCcir-t: itat i félru»«r>on ! om. 400, egy hasábon 3U0 lUitl hasábon 1200. Szöveg közt ti százalékkal drágább Apróhirdetés IC szóig 600C kcr. Jzövegköztl közieméajrek sarunként 6000 korunt. Culsd: értesítés 45000 kot. V. évfolyam. Szeged, 1924 november 7, PENTEK. 256-ik szám. Az özvegy. Gazdag özvegyasszonynak a púpja is arany, — azt mond[a egy magyar közmondás. Aki pacalt akar enni, vagy özvegyasszonyt elvenni, az ne keresse, bogy hogy s mint volt azelőtt, — ezt mondja a máscdik. Ez mind a kettő a kérők álláspontjából való fö'tekintése az özvegynek. A harmadik közmondásból aztán azt lehet megtanulni, hogy milyen ÍZ okos özvegy a maga szempontjából. Olyan, hogy kétfelé áll a szeme, egyikkel az urát kesergett, másikkal a mátkáját keresgéli. Hát ami szegény Nagyatádi politikai özvegyét, kisgazdapártot illeti, annál kapósabb özvegyet még nem látott a szittya nemzet, mióta eikereszténynemzetirenesezánzodott. Méi meg se ette a tur-turót, már kiteljesedett, mint a virágzó almafa. Síép a szája, a szeme, a füle, meg a szeplők is nagyon jói állnak neki s ha himlőhelyes nem volna egy kicsit, nem is volna olyan gusztusos. Hogy csizmába jár? Istenem, hiszen Atilla is csizmában járt annak idején, láttuk a történelmi arcképcsarnokban s tuiajdonkápen a csizma a legokosabb visele'. D.ák Ferencnek is csak az az egy hibája volt, hogy csizmában nem járt. Mert ha abban járt volna, akkor egészen olyan lett volna, mint Csontos Imre bács', vagy Kunapé András bácsi. HQ, micsoda államférfiúi talentum lappang azokbn I Persze csak akkor, ha bent maradnak az egységes pártban. De hát még ha a fajvédők közé beállnak 1 Akkor reszkess, óvilág és újvilág, rrert ha Csizmadia András, meg Oömbös Qyula összefog, akkor igazán három ujja lesz a ködmönnskl Mi nem akarjuk elütni az özvegyet a kérők kezéről és semmi irigység nem vezet bennünket, amikor azt a szemérmetlen udvarlást látjuk, amit a kisgazdapárt körűi véghtz visznek, mióta fölvete az özvegyi fátyolt. Utóvégre az operett és a bohózat jogosult műfaj a pollikában is s nagyon szivvidámitó látvány az, amikor a bokorugró-szoknyás özvegy kedvéért a frakkra borjuszáju inget öltenek a kérők és élesre vasalt gatyát húznak a szalonnadrág fölé. Veszedelem csak abban volna, ha az özvegynek nem állna kétfelé a szeme, mint az okos özvegyhez illik, aki mig az urát kesergéli, a mátkáját keresgéli. Katasztrófa csak abból lenne, ha az özvegy e!hajitván az ö*veg}i fátyolt, karjába vetné magát sz udvarlóknak, nem véve észre, hogy nem a menyasszony kell azoknak, hanem a — menyasszonyi láda. Azt hisszük azonban, ettől az egyíől nem kell féltenünk az özvegyet, aki kitanult már egyetmást a világi életből, még a nagyatádi Szabó István" karjan járt és nem felejtette el egészen azt az' ősi tanítást, hogy: politika -» urak huncutsága. Nincs följegyzés arról, hogy a polilkának ez a keserű magyar definíciója mikor keletkezett, de körülbelül ki lehet találni. A huncut szó a magyar nyelvtörténeti szólárban a szatmári béke tájáról van először följegyezve, tehát abból az időszakból, amely a kuruc és a labanc szóval gazdagította a nemzeti nyelvkincset. Abból az időből, amikor a kurucck hirtelen labancokká váltak és akik idebent maradtak, azok a törvénykönyvben ütötték rá a hazaárulás bélyegét azokra, akik a számkivetés keserű kenyerét ették a Marmara-'enger mellett. Mikor az árulók dominiumokat, rangokat, címeket kaptak, mikoi az elvtagadás, a köpönyegforgatás, a lélekvásár elszennyezte az rgész országot, akkor az urak azt mondok, hogy ,hja, ez a politika", — akkor születelt meg a magyar nép száján az a rettentő itélet, hogy: a politika urak huncutsága. Azóta a világ csak annyiban változott, hogy Dózsa népe is tanult egyet-mást. Megtanulta, hogy a politka nem olyan tiszta mesterség, mint a szán!ás- vetés, de ha ügyesen forgatja magát benne az ember, akkor jobban kifizetődik, mett az is arathat benne, aki nem vetett. Ezt megtanulták a csizmás képviselők: de például egyikük se szerepelt az ingyenrészvényesek listáján és senki se vádolta a csizmásokat azzal, hogy dús vagyonokat fzereztek volna a politika révén. Megtanulták azt, hogy a birkózás közben való gáncsvetés és sz orozva támadás csak a taryai bálcn gyalázatos és gyáva dolog, de a politikában a siker eszköze és megtanulták az*, hogy az országháza nem csárda, mert ha a csárdábin érik olyan durva sértések az embert, mint az országházában, akkor ott abból emberhalál lesz, az országházában azonban csak megtörülközik utána az ember és bemegy a büffébe. Ezt megtanulták a kisgazdák, — de soha se ők azok, akik olyan közbeszólásokra ragadtatják magukat, amiket szégyenkezve ir le a gyorsíró ceruzája. Lehet, hogy a csizmások nem tudják, mi az európai illem, de bizonyos, hogy sohasem feledkeznek meg róla. Az özvegynek, akinek a hozományáért olyan szemérmetlenül törtetnek a kérők, nincs semmi nagyvilági rutinja. De van józan esze és egészséges ösztöne és tisztában van vele, hogy ha elveti a demokráciáért viselt fekete fátyolt, akkor kifos.tják abból a vagyonból, amit az első urával szerzeit és újra visszasül yed mezítlábas cse édnek. Bethlen állja a választójog benyújtására vonatkozó igéretét. Budapest, november 6. A házszabálymódositó pailtmenti bizottság ma délután Kenéz Béla e!tök!ésévcl Ülést tartott, amelyen Bethlen István gióf minit z'erelrök is megjelent. Az ellenzék részétől iz értekezleten csak Apponyi Albert gróf, Gtdl Oaszton, Rassoy Károly és Farkas Tibor. Örffy Imre elősdó clőterjesstet'e azt az elaboráturcot, amelyet Halász M rlcca! együtt a bizottság mfgbi2ás& alapján ma délelőtt készítettek el. E írunk állt célj* az 19C8-R* házszabályok kiegészítése abból a ezempontbó', hogy az 1913-as házszabályok egyes rendelkezéseit hozzáillesszék az 1908-as házszabályokhoz. Első felszólaló Halász Móric, aki az 1913-as házfzabalyok alapulvételét ajánlotta az 1908-as házszabályokkal szemben. Ugrón Oábor ezzel szemben az 1908-as házszabály alapulvétele me'lett fcglal állást. Gaál Oaszfon csatlakozik ehhtz a felszólaláshoz. Bethlen István gióf miniszterelnök a fthzólalásra reflektálva kijelenti, hogy még nem döntőit ebben a lérdésben. Atra törelszik, hogy az e tárgyban felmetülő ellenzéki kívánságoknak eleget tegyen. Apponyi Albert gróf ismételten résztvett a részletes vitában. Az 1908-as házszabályok alkalmazása mellett Jogialt állást. Rámutat arra, liogy a házszabály sorsa nem attól függ, hogy a plénum elé hány szakasz kerül, barem at'ól, hogy a tárgyalás alkalmával miijén atmoszférát sikerül megteremteni a parlamentben. E tekintetben utal ismét az általános vita során tett azon megállapítására, hogy a választójogi törvényjavaslat benyújtása, amire a minisztereinek a bizottság egyik ülésén igére'et telt, nagy megkönnyebbülést fog okozni. Bethlen Isván gróf Apponyi felszólalására megjegyzi, hogy állja a választójog benyújtása tekintetében tett igéretét. Tudja nagyon jól azt, bogy több kérdés, különösen psdig a szavazás nyilvános, vagy titkos voltának kérdése igen erős vita tárgya. Tudomása van arról is, hogy a saját pártjában sem egyöntetű ebben a kérdésben a vélemény. Kijelenti azonban most is, hogy a kérdést nem tekinti pártkérdésnek saját pártjára nézve. Farkas Tibor Apponyi felszólalását kiegészül azzal, hogy a választójogi törvényjavaslat tető alá hozásával egyenlő rangú problémának tekinti a felső házra vonatkozó törvény megalkotását. Bethlen István gróf kijelenti, hogy maga is szükségesnek tartja a felsőház megalkotását, annyival is inkább, mert a választójogot a raagytr alkotmány csak egy részének tekinti. Gaál Oaszton az Apponyi által kívánatosnak jelzett kedvező parlamenti atmoszféra szempontjából arra kéri a bizottságot, hogy az 1908-as házszabályokat vegyék a tárgyalás alapjául. Bethlen István gtóf újólag felszólalva megigéri, hogy kísérletet tesz arra, hogy a bizottság végleges és tiszfa képet alkothasson vele együtt a javaslatról. Javaso ja egy külön ötös albizottság kiküldésé', melynek feladata, hogy az Orffy által az 1908-as házszabály és az őtőle benyújtandó indítvány figyelelembevétele alapján készítendő munkálaton szövegezése szempontjából nézze át s a bizottság legközelebbi ülésére készítse elö ugy, hogy azt érdemleges tárgya'ás alá vehessék. Az albizottság előadójává Örffy Imrét, helyettesévé báró Kaas Albertet, tagjiiul Halász Móricot, Rassay Károlyt ós Farkas Tibort választották meg. A bizottság legközelebbi ülését kedden délután 5 órakor tarlj?. Ez időpontig az albizottságnak munkájával el kell készülnie. A gyári alkalmazottak védelméről szóló javaslat bizottsági tárgyalása Védjegyek oltalma. — Kézizálog-üzletek készpénzbiztositéka. Budapest, november 6. A nemzetgyűlés közgazdasági, munkásügyi és igazságügyi bizottságai csütörtökön délután Hermann Miksa elnöklésdvel együttes ülést tartottak, amelyen a kormány részéről Walkó Lajos kereskedelmi miniszter vett részt. Az együttes bizottság az ipari és gyári alkalmazottaknak baleset elleni védelméről és az iparfelügyelőkről szóló törvéuycikk büntető rendelkezéseinek módosításáról szóló törvényjavaslatot tárgyalta. Görgei István előadó ismertette a javaslatot, amelyhez Györki Imre, Vanczák János, Esztergályos János, Temesváry Imre és Platthy György szóltak hozzá. Esztergályos kérte, hogy emeljék fel a mulasztásban bűnös munkaadók büntetéseit, még pedig a törvényjavaslatban tervezett 15 napig terjedhető elzárást hat hónapi elzárásra, a pénzbüntetést kétmillió koronáról hárommillió koronára. Továbbá a javaslat szerint egy hónapig terjedhető elzárást egy évi elzárásra, a pénzbüntetéseknél pedig hárommillió koronát ötmillió koronára. Az alkalmazottakra vonatkozó pénzbüntetést egymillió koronáról ötszázezer koronára kívánná leszállítani. Temesváry Imre és Platthy György az előadó által javasolt 15 napig terjedhető elzárás és kétmillió korona büntetést, valamint az egy hónapra terjedhető és hárommillió koronás büntetést, az alkalmazottakra nézve pedig szintén az előadó által javasolt egymillió koronáig terjedhető pénzbüntetést ajánlják elfogadásra. A bizottság Temesváry Imre és Platthy György Indítványait fogadta el. Ezután a közgazdasági és pénzügyi bizottság tartott együttes ülést ugyancsak Hermann Miksa elnöklete alatt A bizottság a védjegyek oltalmáról rendelkező törvény dijmegállapitö szabályainak módosításáról és kiegészítéséről szóló törvényjavaslatot tárgyalta, amelyet ugyancsak Görgei István előadó ismertetett. A bizottság a javaslatot eredeti szövegében fogadta el.