Szeged, 1924. november (5. évfolyam, 252-276. szám)

1924-11-01 / 252. szám

SZBOBD 5 Amikor a falunak jegyzője és birója van, csak éppen lakósai nincs. Szeged, október 31. (Saját tudósítónktól.) Köztudomásu, hogy a legutóbbi időkben a politika szőnyegén — még a különböző puccso­kon kivül is — a legtöbbet az úgynevezett földreform forog. Hivatalos kommünikék és kormánynyilatkozatok elégszer beszámoltak a reform „haladéktalan, gyökeres és gyors' végre­hajtásáról és most a gyakorlatban és épen Szegeden azt Upaszlalják a szegény érdekeltek, hogy szép, szép a földreform — a papiroson. Egy szegedi eset mutatta most meg, hogy ez a reform sem löbb bizonyos politikai izép és hangos jelszavaknál — és az érdekeltek vala­hogyan mégis más képen képzeltékel a bekommü­ntkézett és kormánynyilatkozatos földreformot. Néhány hónappsl ezelőtt ugyanis az Orszá­gos Földbirtokrendező Biróság köileve'et inté­zett a szegedi köztisztviselőkhöz, amelyben be­jelentette, hogy a bizottság a legközelebbi jö­vőben a tisztviselők részére nagyszabású föld­akciót fog lebonyolítani és ezért jelentkezzenek mindazok, akik jogosullak házhelyekre, kisbir­tokokra. A körlevél bejelentette azt is, hogy a köztisztviselők közvetlenül a város közelében fognak földet kapni, a föld elsőrendű lesz és igy egy kis tisztviselő-falu fog alakulni. A köztisztviselők természetesen örömmel vették tudomásul ezt a bejelentést és nagy utánjárások után beszervezték azokat a bizonyít­ványokat, amelyek szükségesek erre a célra. Mintegy négyezer tisztviselő jelentkezett a ház­helyekre és a kisbirtokokra. Hónapok multak el ezután és a tisztviselők ugyanis a gyálai nagyrét hatérában a Lichte­negger-uradalomból kisajátított nyolcszáz ház­helyhez szükséges földet. Karakás Albert ítélő­táblai biró ezután megíiivót küldött a négyezer jelentkező tisztviselőnek, amelyben közölte ve ük, hogy október 30-án a helyszínen, a gyálai nagyréten uj tárgyalást tart, amelyen személyesen kell jelentkezniük az igény őknek és itt fogja eldönteni a betuu'atott indokok alapján, hogy ki kap házhelyet a volt Lichle­negger- földön. A hiszékeny tisztviselők még ezl a meghívót is örömmel fogadiák, habár tudlák azt, hogy négyezren jelentkeztek és mindössze nyolcszáz házhelyről van szó. A tisztviselők közüi sokan kimentek a helyszínre é? itt furcsa dolgokat tapasztaltak. A házhelyek ugyani3 mintegy tiz kilométer­nyire vannak a város határától, közvetlenül a trianoni határ közelében — és jóformán telje­sen megközelithetetlenek. A házhelyek pedig süppedékesek, láposak... Igy aztán a 4000 jelentkező közül alig akadtak néhány százan, akik megjelentek a helyszíni tárgyaláson és ház­helyet igényeltek volna a gyálai nagyréten. A megjelentek közül is kevesen voltak olyanok, akik formálisan és ismételjen kértek volna ebből a földből, hiszen tekintetbe ke'l venni azt is, hogy a házhelyek árát rövid idő alatt kell lefizetni és ugyanilyen rövid idő alatt föl kell építeni a házakat. Ehhez a szomorú esethez még az is hozzá­már-már azt hitték, hogy a feledés jótékony ! tartozik, hogy a tervezet „tisztviselő-faluba" homálya borull rá erre az ügyre is. Néhány j már jegyzőt és bírót is neveztek ki. Most már nappal ezelőtt azután váratlan fordulat történt s csak lakók kellenének bele... Egyesek mégis ebben az ügyben. A föld irokrendező biróság : másképen képzelték el a földreformot. A szegedi zenei élet válsága. A mult héten szomorú anyagi eredménnyel le­zajlott hangversenyek a hangversenyrendező vál­lalatokat, amelyek nemes versenyre kelve akarták a szegedi zenei életet felvirágoztatni, meggondolásra kényszeritik és arra az elhatározásra juttatták, hogy egyelőre, jobb idők elkövetkeztéig, beszüntetik a hangversenyeket. Részletesen akarván tájékoztatni a közönséget, felkerestük dr. Kun Izidort, aki a következőkben volt szives bennünket informálni: — Csakugyan igaz, hogy mind a két szegedi hang­versenyrendező vállalat súlyos deficittel zárta leg­utóbbi hangversenyeit. De, sajnos, ez nem helyi, hanem országos, sőt mondhatnám, kontinentális betegség. Ügy a fővárosban, mint a nagy külföldi zenei metropolisokban üresek a hangversenytermek és a színházak s igen kivételes ünnepelt nagyság fellépésére telnek meg a hangversenytermek és színházak padsorai. — Nálunk speciálisan rossz a helyzet. A szegedi hangversenyeknek igen kis közönsége van és oly nagy az adminisztratív kiadás, hogy ez már inaga lehetetlenné teszi azt, hogy olcsó pénzért lehessen hangversenyjegyet váltani. A hangverseny bevételének több mint 50 százaléka megy ad­minisztrációra és különféle adókra, felügyeleti dijakra, bélyegilletékekre, szegényalapra stb. ugy, hogy a Tisza ermében rendezett hangversenynél, ha minden ülőhely eladatnék, akkor egy jegyre az adminisztrációs költség 15.000 korona. Ehhez jön még a szereplő művész tiszteletdija, ami most minimálisan 100 dollár, de pld. Dohnányinál 250 dollár volt. Látni lehet, hogy az egyetlen hang­versenyteremben, ha átlagosan 45.000 koronás helyárakat csinálnak, minden jegyntK el kell fogyni ahhoz, hogy a rezsiköltségek befoiyanak. Igy lehetetlen lesz hangversenyeket csinálni annak, alii nem tud vagy nem akar minden hangver­senyre súlyos milliókat ráfizetni. — A megoldás csak az lehet, ha egyrészt a mii­vészek leszállítják honoráriumigényüket, ami ma jóval felülhaladja a békében szokásban volt tisz­teletdijakat, amelyet a konjunkturális világ virágoz­tatott ki és növesztett meg, másrészt a hivatalos közegek is lemondanak a fölös terhek vállainkra­rakásáról. 10 százalék vigalmi, 3 százalék for­;a!mi adón kivül a legdrágább jegy 4-szerese, mint élyegilleték és 5-szöröse, mint szegényalapadó, jegyeket kibocsájtani azok részére, akiknek nincs módjukban a leszállított helyárakat sem meg­fizetni. — Az adminisztratív kiadásokon felül rettenetes teherként nehezedik ugy a színházra, mint a fil­harmóniára a zenei könyvtár kibővítése. Ma egy opera anyaga sokszorosan sok milliókba kerül, ugyancsak több millió egy szimfónia zenekari anyaga. A szegedi filharmónia vezetősége azzal az ajánlattal fordult Szeged város tanácsához, hogy alapítsa meg a városi zenei könyvtárt és erre a célra alapul felajánlotta cca 150 kötetes zenekari müvet tartalmazó könyvtárát, melynek értéke 300—400 millió korona. E könyvtár fejlesztését a hangversenyek bevételéből szedett adókból lehetne eszközölni. És a könyvtárban helyet kellene, hogy foglaljon a szinház opera-repertoárjának anyaga is, természetesen kibővítve az előadandó uj operák színházi anyagával. Ugyanekkor azzal az indít­vánnyal is fordultunk a tanácshoz, hogy a zenekar elromlott hangszereit pótolja, mivel az elromlott fafúvós hangszereket a zenészek a megélhetésre is kevés fizetésükből pótolni képtelenek. Ezek a hangszerek a város tulajdonát képeznék és alapul szolgálnának a majdan megalapítandó városi ze­nekar hangszer-állományának. A katonai zenekar, amely a szegedi filharmonikus zenekar törzsét ké­pezi, igyekszik uj hangszerek beszerzésével a hiányokat pótolni, de a kincstári kötött büdzsé ott is akadályokat gördit. Legújabban egy régen nél­külözött hangszert, egy basszus klarinettet szerzett be, melynek gyönyörű mély búgó hangját a Szi­béria előadásán alkalma volt a közönségnek él­vezhetni. Különösen a fagótok és oboák romlottak el, ezek pótlása igazán sürgős feladat. Ha a tanács indítványunkat mérlegelés tárgyává téve azt elfo­gadja, ugy idővel olyan városi vagyon birtokában lesz, amellyel évszázadokon keresztül szolgálhatja a magyar művészet és magyar kultura ügyét. — Ha tehát azt akarjuk, hogy Szeged városa muzsikus kulturája ne stagnáljon, ugy mindenki saját hatáskörében tegyen meg minden lehetőt, hogy a muzsika zátonyra jutott hajóját, ha kell, erőfeszítés árán is, szabad vizekre segítse. M| Baranya János zongoraestje (Endrényi) este & Tisza ha egy jegy sem adatott el, akkor is befizetendő. A rendőrségi ügyeleti dij, bár a hangverseny fele­annyi ideig tart, mint a színházi előadás, a szín­házi előadás felügyeleti dijainak 4-szerese. Tűz­oltói kirendeltség, detektív, ellenőrző rendőrségi közegek mind drágitják a rezsit. De ezek aránylag lényegtelen dolgok. A legdrágább — a közönség abszolút részvétlensége. — Ha a rendkívül olcsón rendezett és a maguk nemében nagyszerű zenekari hangversenyek bér­leteit látjuk, arra a szomorú tapasztalatra jutunk, hogy azok, akiknek erkölcsi kötelessége volna minden kulturális vállalkozás elősegítése, ridegen távoltartják magukat. A filharmonikus hangver­senyek bérlői a tanuló ifjúság köréből regrutálód­nak és rendes bérlő alig van löbb, mint 50. Igy művészetet pártolni azoknak, akik a szájukon hordják a szegedi művészi élet vezetését, de semmi anyagi, de még erkölcsi áldozatot sem hajlandók hozni, lehetetlenség. Ha azt akarjuk, hogy Szeged zenei élete el ne sorvadjon, ugy mindazoknak, akik erre hivatottak, össze kell fogni és Szeged város zenei életét nem szabad visszasülyeszteni balkáni nívóra. — Ugy a szinház, mint a szegedi Filharmonikus Egyesület olyan művészi programot tűzött ki, amely bármely világváros diszére válhat. Elsősorban e két reprezentatív zenei tényezőt kell a város közönségének segíteni. A szinház gyö­nyörű előadásai, nagyvárosi rendezés, 50 tagu komplett zenekar, megérdemli, hogy mindenki, aki a magyar kulturának ügyét szivén viseli, tá­mogassa a színházat. Ép ugy a filharmónia, amely 7 éves fennállása óta az egész országban hírnévre tett szert, elvárhatná a fokozottabb támogatást, leg­alább azok részéről, akiknek a mai rettenetes gazda­sági helyzet nem okoz gondokat. Vannak a szegedi társadalomban sokan olyan anyagi helyzetben, hogy ugy a színházi, mint a filharmonikus bérlet megváltása nem okoz különösebb anyagi megeről­tetést. Ezeket kellene felkutatni és felkeresni és — a saját érdekükben is — tespedő helyzetükből ki­ragadva, a művészet minden szépségeit magába foglaló élvezetekhez, ha kell, presszióval is hozzá­juttatni. Ha a vagyonilag független emberek le­adják a maguk obulusait a művészet oltárán, ugy lehetséges lesz olcsó színházi és hangverseny­Minden jó magyar és német könyvel kölcsön ad KULTURA kölcsönkönyvtár Pal]avlcini-ulca 2. sz., Korzó Mozi Ház. Meinl legfinomabb tea keverékei. ÖZV. SEELENFREUNDNE KÉZIMUNKAÜZLETE TISZA LAJOS-KÖRUT 4 8. S Z A M Dus raktárát tart DMC. anyagok, gyapjutonalak, zsinórok, gyöngyök, va­lamint az ezekhez szükséges mintákból készpénzért mint kedvező fizetési feltételek mellett és órekk, ezüst evőkészletek, arany karikagyűrűk, pecsétgyűrűk, függők ^B _. • ^^ beszerezhetők elsőrangú óra- ós ékszerüzletemben íllfP^il^i^ FISCHER JÓZSEF JH> WLML HLx ™ órás és ékszerésznél 4 615 4 Belvárosi Bank mellett. KARÁSZ-UTCA JL~9:* Telefon 15-38. szám.

Next

/
Thumbnails
Contents