Szeged, 1924. november (5. évfolyam, 252-276. szám)

1924-11-01 / 252. szám

6 SZBf? 50 1924 november 1. A Szeged karácsonyi ajándékkönyve legelsőrendü szakemberek tollából nyújt tájékoztatót arról, hogy miként leli eljárni az élet legkülönbözőbb vonatkozásaiban, kezdve a születés bejelentésétől egész a haláleset bejelentéséig. A közel 200 oldalas szép köletet teljesen díjtalanul kapja meg a Szeged minden előfizetője, tehát azok is, akik november 1-től kezdve fizetnek elő lapunkra. •MMMfMrtMMMMAMMM Harmincmillió koronáért pörölte a Belvárosi Mozit, a részvénytársaság egyik volt igazgatója. mes dolgozni, olyan keveset fizet!" Többek állításai szerint Varsányi ekkor a szóváltás hevében valami ilyenfélét is mondott: — ilyen körülmények között már itt se,n vagyok I Másnap a részvénytársaság igazgatósága foglalkozott ezzel az flggyel, amikor azt hangoztatták, hogy ez a kijelen és a fölmondással egyenlő. Az igazgatóság ezután Írásban közölte Varsányival, hogy elfogadja fölmonddsdt és munkásságára ettől a perctőt jogva nem reflektál. Meg kell ití közben jegyezni azt is, hogy a szóváltás és az igazgatósági ülés között eltilt idő alatt Varsányi tovább dolgozott a moiilrodában és miután a heves kijelentést ő nem tekintette fölmondásnak, ismét fölutazott a fővárosba és uj filmeket kötött le a Belvárosi Mozin ík. Varsányi egyébként az igazgatóság neglepetésszerii azonnali fölmondása után keresetet indított a részvénytársaság ellen. Keresetében kérte a járásbíróságot, hogy ítélje meg az őt, mint ügyvezető igazgatói megillető egy évi felmondási időt, valamint szerződése értelmében a neki járó nyereség jutalékot 1922 jiinuárjától májusáig. Ez az összeg valorizálva mc mintegy harmincmillió koronát tesz ki. A járásbíróságon ebben az ügyben az első tárgyalás az elmúlt év szeptemberében volt, amikor is Varsányi követelését megitéhe a járásbíróság, — de valorizálás nélkül. Az itélet ellen ugy Varsányi, mint a mozi fel:bbezéssel élt. A töivényszék ezután teljesen elutasította keresetével a volt moziigazgatót. Ez ellen a másodfokú itélet ellen Varsányi fel llvizsgálati panasszal élt a táblához. A tábla mcst tárgyalta ezt az ügyet. Dr. Szeged, október 31. (Saját tudósítónktól.) A két alsóbiróság eljárása és ítélete után egy igen érdekes ügy került most a szegedi tábla elé, amelyet nem csak az ügyben szereplő személyek teszník érdekessé, hanem mint jogi kérdés is figyelmei kellett a szakkörökben. A Belvárosi Mozi-ról van szó ugyanis és a mozinak egyik volt igazgatójáról, Varsányi Andorról, aki milliós pört inditott a részvénytársaságra, mivel az elbocsájto ta állásábó1, anélkül, hogy bármilyen felmodási időt betartott volna, hogy bármilyen öuzeggel kielégítette volna elbccsájtott igazgatóját. M nt még emlékezetes, Varsányi Andor évekkel ezelőtt a Belvárosi Mozinak voll ügyveze őigazgatója. Évekig a legpontosabban teljesítette kötelességét és a követelményekhez híven vezette az egyre fejlődő hatahms, modern mozit. Varsányi nemcsak az adminisztratív munkálatokat látta el a mozi körül Szegeden, hanem ő volt az, aki s;inte hetenkint a fővárosba utazott, hogy a filmkölcsönzőktől hétről hétre lekösse Szegedre a legfrissebb filmujdonságokat. Ezekért a hivatalos utazásokért fize'ésén kivül Varsányi állandóan ugynevtzett utazási pótlékot kapott a részvény ársaságtél. 1922 májusáig nem is volt semmi baj sem a lekötött filmek, sem pedig a költségek körül. Május végén azután Varsányi egy hosszabb pesti tartózkodás u'án a szokottnál m'gasabb utiszámlál nyujto't be; amit az igazgatóság túlsóinak talált és nem volt hajlandó kifizetni. Varsányi és az igazgatóság között szóváltás támadt, amelynek hegében Varsányi olyan kijelentést tett, hogy wennek a mozinak nem érdeBalassa Jenö ügyvéd, Varsányi képviselőjének érvelései után a tábla kimondotta, hogy helyt ad a felülvizsgálati kérelemnek. Az itélet szerint a tábla „a felperes kereseti igényjogosultságát megállapította" és a járandóság tekintetében az összegszerűség megállapítására a törvényszéket rendelte ki, illetőleg sz iratokat áttette a második fórumhoz. Igy most már két éw húzódás után a befejeződéshez közeledik ez az ügy és most már csak a valorizált összeg megállapítása van hátra. Briliáns Ékszer, Ezüst evőszer 6—12—24 személyre, Schafhausen, Omega arany, ezüst zsebórák, Ezüst tálcák, arany, ezüst Ritikülök, cigaretta-szelencék kedvező árban részletfizetésre Fischer Testvérek órás ékszerésznél lO Szegedf Kárász-utca Szeged és a nemesi felkelés. Irta: Székudvari Imre. A XIX. század elejét erős zökketéssel éreztelte a történelem öreg homokórája. A francia forradalom hagyományos álmából magához tért ország arra eszmélt fel, bogy az Isten kegyelméből való Bourbonok helyett egy világverő tábornok ül a nyakén. Ha találhatott valami vigasztalót a cserében, az csak az lehetett, hogy a korzikai nemcsak a franciák nyakán fiit, hanem egész Európa ügyeibe beleavatkozott. Irányt szabóit a történelemnek két évtizeden át. Nem vették észre sem a franciák, sem az akkor még Bonaparte tábornok, bogy csak eszközei annak a láthatatlan kéznek, amely következetesen viszi keresztül Akaratát az egész emberiség történelmében s melynek útjába állani ideig-óráig lehet ugyan, de a szükségszerű fejlődes lépéseit végleg feltartóztatni aligha. Az egész számottevő világ rettegte minden lépését. Azok, akik a rémuralomtól való szabadu'ás egyetlen lehetőségét látták benne, később féltek töle s miker a salaktól megtisztította a francia történelmet, valamennyien szövetkeztek ellene s céljukat el is érték. Béke és háboiu népek éi országok kőzi ez idő alatt csak annyi volt, mint két játszó gyermek féióráig tartó örök haragja. Különbség csak egy volt, többnek ártott, többet juditott özvegyi, árvái sorsra, koldusbo'ra. Azok is érezték csapáséit, akik ialán azt sem ludták, bogy a világon van. Stege'd városa felett se ment el nyom nélkül rz az idő. D: a háború eleje óta úgyszólván folyton tartó verbung s a mindig nehezen kiizzadt hadiadó mellett élénkebb pezsgését c&ak akkor látjuk a nagy idők életének, mikor a több izben fegyverbe szólított nemesi felkelés előkészítésében a város kiváltságait óvatosan féltő városi tenács is hallatja szavát s nagy körültekintés melleit, hosszidalmas tárgyalások, iratváltások után tesz eleget kötelességének. Köztudomásu dolog, hogy sz 1Ü09 iki győri csata mulatta meg, hogy a nemesi felkelés már idejét multa intézmény. Hogy ez csak ekkor derült ki, ann&k az az oka, hogy a napoleoni háborúk ahtti időben több izben zászló alá szóltío't felkelőknek cssk ekkor volt alkalma az újszerű hadviseléssel összemérni az addig a fogason csüngő nzedamart ősi kardot. Ha az első alkalommal szembekerültek volna az ellenséggel, minden egyéni kiválóság és vitézség melleit is le kellett volna tünniök a történelem szinteriről, Egy olyan hadseregrész, melynek kiáililása feleit vitatkozni lehetett, melynek minden intézkedése a:; országgyűlés, a megye, a város alkotmányt s és autonóm jogainak nehezen megkerülheti) labirintusába tévelygett, nem rendelkezhetett azzal a szigorú fegyelmet parancsoló katonai elvvel, mely a XIX század hadviselését jellemezte. A Szegedet is érintő felkelések közül csak egyet ragadunk ki; azt, amelynek kiállítása, adminisztrálása és fegyverbeálllisa kőiül több tinla folyt, mint vér s amelynek résztvevői részére adott kedvezmények több kárt okoztak a városnak, mint amennyi hasziol hajlottak az egész országnak. * A franciák és Ferenc néme császár és msgyar király közt Campoformiíban kötött béke, melynek következtében az előző insurrectiót hazaküldték, nem volt tartós. Újra kilőtt a háború 8 1800 őszén újra elrendelték a nemesség felkelését. Szeptember 8-án az ország palatínusa, József főherceg Budáról kelt levelével felkereste ugy a megyéket, mint a szabad királyi városokat, melyben megírja, hogy a király törvényadta hatalmánál fogva elrendelte a nemesség felkelését. Felszólítja a városokat is, hogy az igy felálló sereget minél hatalmasabb pótlásokkal lássa el. Felhivja Szeged városát is, hogy lovassággal, de mindenesetre ennél nagyobb számú gyalogsággal járuljon hozzá a Csongrádmegyére eső insurgens katonaság létszámához. Koz'i a várossal azt is, hogy a felkelésre vonatkozó bővebb utesításobat a megyének megküldötte. A levél már szep'ember 11 én a város tanácsa elé került. Ugy látszik, a tanács nem nagy lelkesedéssel vette tudomásul a nádor levelét, mert mig a szomszédos Vásárhely 10 lovat, lakosai pedig aranyat és ezüstöt ajánlottak fel a felkelés céljaira, addig a szegedi tanács a levél kivonatának jegyzőkönyvbe foglalása mellett, száraz hivatalossággal Íratta a jegyzőkönyvbe: „végzések előtt a megye rendelései beváratnak.* A megye rendeléseire nem kellett soká várni. Csakhamar összeült Szegváron az insurrectionalis megyegyűlés. Erre a gyűlésre Szeged város képviseletében Műller Sabeslyén főbíró és Szekeres Mihály főjegyző, követek jelentek meg. Már szeptember 17-én Szegváron volt a két követ. Még aznap este az insurrectio dolgában konferenciát tartottak a főispán lakásán, de ezen semmi határozatot nem hozlak. 18-án az összes megyei követek i észvételé vei generális gyűlést tartottak. Felolvasták a nádor dekrétumát, melyben a felkelés anyagi ügyeire vonatkozó rendeletek foglaliattak. Elrendelték, hogy a nemesség javaihoz és jövedelméhez képest laxilhisson, úgyszintén a nagyobb földes ura> ságok is. A vármegyének úgynevezett coopera-