Szeged, 1924. november (5. évfolyam, 252-276. szám)

1924-11-01 / 252. szám

SZBOBD A polgármester azonnal válaszol. Kijelenti, bogy az üzemigazgatóság zárszámadását a januári közgyűlés elé terjeszti a tanács az alapszabályok értelmében. Ami a bodomi gazdaságra voaatkozik, a panasz Jogosult, mert a bő termés következtében lementek az árak. A város csalódott a kertészében ii. A bodomi gazdaságra Igy alaposan ráfizet a város az idin, de jövőre uj kertészt szerződtetett már a város. Magyar József a halósági kertgazdaságok felestegességét fejtegeti. Több haszna lenne a városnak, ha bérbe edná azt a földet. A polgármester szerint nem lehet megszűntetni ezeket az üzemeket, amelyek rendes földbért fizetnek a városnak. A többség most is a tanács javaslatát fogadta el. Azután gyors ütemben tárgyalta le a közgyűlés a bevételeket és megkezdte a kiadások tárgyalását. Hoffer Jenő a kiskertek ügyét teszi szóvá, Oilovay Károly Újszeged fokozottabb gondozását és locsolását, valamint ujabb népkertek létesítését javasolja, mert Alsóvároson, Felső városon és Rókuson nincs népliget. A polgármester elismeri, hogy Újszegedet elhanyagolták, de a tanács intézkedni fog, hogy jövőre ne legyen már ok panaszra. A szinügyi bi.otlság egyik tagja a színházi segély felemelését javasolja. A po'gármester hivatkozik a szerdei közgyűlés határozatára és hije'enti, hogy szűkség esetén a tanács gondoskodik majd a színház segélyezéséről. A költségvetést részleteiben is elfogsdfa a közgyűlés. A polgármesteri előterjesztéseket szintén elfogadták. Mihálovits Deziő interpellációit a polgármester leveszi a napirendről, mert az interpelláló közben eltávozott. Dobay inditványa. Igy Dobay Gyula indítványára kerül a sor. Bárdoss Béla ismerteti a népgyűlési határozatot és a tanács javaslatát. A közgyűlés egyhangúlag elfogadta az indítványt és utasította a lanácsot, hogy a társadalmi béke megbontására irányuló törekvések meggátlása érdekében írjon fel a törvényhozáshoz. Körmendy Máiyás és dr. Sőreghy Mátyás indítványát a közgyűlés a tanács javaslata alapján fogadta el és Wimmer Fülöp indítványára utasiiotta a tanácsot, hogy írjon fel a kereskedelmi miniszterhez és kérje a villanyegységárak megállapítására kirendelt döntőbizottság megszüntetését. A polgármester ezután a busszura nyújtott, de befejezett közgyűlést fél nyolc elölt néhány perccel bezárta. 1294 november 1. Az uj indexrendszer .szerint egy százalékkal emelték a munkások alapbérét. Szeged, okióber 31. (Saját tudósítónktól.) Hetekkel ezelőtt részletesen beszámolt arról a Szeged, hogy a szegedi munkaadók S2Övétségé a szervezett munkásság képviselőivel z munkabérrendezés ügyében hosszabb tárgyalások kezdődtek meg. A tárgyalások folyamán be tzereiték azokat a bértáblázatokat, amelyek a boldog békében voltak érvényben és az uj bérregállapitásoknál ezeket a béreket vették figyelőmbe. A tárgyalások folyamán szóbakerüli a szegedi index kérdése is és megállapították, hogy ez az egy éves Index nem mindenben fel'A meg a követelményeknek. Ezért a munkásság tervei alapján uj indexrends^ert á litottak fel A tárgyalások eredmén/eképen most megállapították az uj index részleteit is. Ezek szerint az uj indexben az egyes közszükségleti cikkek a következő egységekkel szerepelnek: Lakás 2, liszt 30, marhahús 8, seitéshus 8, zsir 12, cukor 2, tej 6, fa 10 bab 2, tengeri 2, tojás 1, burgonya 2, ruházat 15, írni összesen 100 egységet tesz ki Az uj rendszerrel egyidejűleg a tárgyalások folyamán uj ahpbéreket is állapítottak meg. Az uj alapbérek a következők: Asztalosok órabére 9500, kőművesek és'ácsok 10.000, festők az eddigi osztályozás fenntartása mellett az I. osztályban 10.000, lakatosok 7500, vasönlők 9000, betanult gyári munkás napszámos 4500, közönséges napszámos 3800, női munkás legmagasabb órabére 2700, női munkís legkisebb órabére 1650 koron*. Ezekhez az alapbérekhez járul természetesen a mindenkori index az uj alapon. A szabómunkásoknál a tárgyalások alatt 8600 ko.onát állapítottak meg, de ezzel a bérrel a munkások nem voltak megelégedve. Rövid tárgyalások után szombaton délutánra ezt a kérdést is elintézték a nyugalom jegyében, amenny ben a szabómunkások uj órabére 9200 korona lett. Az uj rendszer már életbe is lépett és ezen a héten a munkások már az alapbérekre egy százalékos emelést kaptak. Ez az emelés ugy állott elő, hogy a liszt 150, a zsir 2000, a disznóhús 2000 és a tojás 200 koronával drágult meg. A házbéremelést természetesen csak a jövő héten kalkulálják be az indexbe és igy a a jövő héten ismét emelkedni fog az index. Eredménytelen ásatások a bökönyi partokon I I LAMPEL ÉS HEGYI PUSP0KTERI BAZÁRÉPÜLET HARISNYA KEZTYÜ KÖTÖTTÁRU LAMPEL ES HEGYI PUSPOKTER) í BAZÁRÉPÜLET. EKSZEREK alkalmi és nászajándékok, eredeti svájci órák nagy választékban, ismert szolid szabott árakon Kun Jenő ékszerész és órásnál Szeged, Széchenyi-tér 2. Telefon 133. Kérem a kirakataimban lévő áraim megtekinteni. 568 Szeged, okióber 31. (Saját tudósítónktól.) Az elmuh nyáron nagy várakozást kellettek azok az őskori leletek, amelyek a Maros partjának egyik-másik omladékos szakaszán kei ültek napvilágra. Az előkerült cserépdarabokbol a szakértők kétségtelenül megállapították, hogy laténekorabeli telepeket mosott elö a p írtszaggató Maros. A megkezdett ásatások azonban többrendbeli gátló körülmény fölbukkan ísa következtében abbamaradtak anélkül, hogy valamilyen értékesebb eredménnyel jártak volna. A gátló körülmények között természetesen ;lső helyen állt az anyagi javak hiánya, de fontos szerepe volt a trianoni békeszerződésnek is, amely románná degradálta a magyar Marói túlsó partját. Az ásatók ugyanis attól féltek és a tapasztalatok alapján joggal félhettek, hoj;y a román határőrség hadműveletnek nézve az ásatási munkálatokat, minden további nélkül belelövöldöz a munkásokba. Előbb tehát neg kellett inditani azt a hosszú és bonyodalmas diplomáciai eljárást, amelynek utja volt, hoj'y a román határőrségek tudomást szerezzenek az innenső parton folyó ásatások tudományos jellegiről. Néhány héttel eze'ött a gátló akidályok legnagyobb része mégis eltűnt ugv, hogy Móra Ferenc szegedi muzeum-igazgató irányítása mellett folytathatták az ásatásokat. Ezek ?z ásatáson azonban általános csalódast okoztak, értékesebb őskori emlék nem került elő a föld alól. Az ásatásokról Móra Ferenc érdeklődésünkre a következőket mondotta: — Három helyen kísérelték meg a laténekori telepek föltárását, a Maros által leszaggatott Bökönyi-partokban, benn, a Bökönyi-pusztában és Apátfalván. A Maros patjában azoknak az őstelepeknek a kikutatását folytattuk, amelyekkel már a nyáron is kísérleteztünk. Próbaása'ásoknál azonban egyebet nem tarthattunk, mert ugyanazok a nehézs égek merültek fel ismét, amelyek legutóbb is abbahagyatták a munkát. A fölszaggatott partot a munkások csak a viz felől, csolnakon közelíthették meg és igy az a veszély fenyegette volna az esetleges leleteket, hogy a viz behullnak. A telep rendszeres feltárása pedig olyan nagy költséggel járna, hogy arra ez düszerint gondolni sem lehet. A marosi halászokkal történt megállapodásom fejezte be a sikertelen kísérlete^. A halászok megígérték, hogy ha a véletlen hozzájuttatná őket régészeti leletekhez, azokat behozzák a szegedi muzeumba. — A második ásatási kisérl-ít a Bökönyipusztában történi, ahol a szántóföldekéi sok helyen laténe-korból származó cserepek borítják. A cserepek alatt azonban már nem találtunk semmit. Ezek a cserepek maradtak csak meg azokból a telepekből, amelyek a föld évszázados müvelése következtében szinte nyomtalanul elpusztultak, elvegyültek a földdel. — A harmadik ásatást Apátfalva község egyik lakóházának a telkén kíséreltük meg, ahol földmunka közben nemrég kilenc csontvázat és a csontzázak mellett népvándorlás)cori edényeket találtak, de minden más, sirmílléklet nélkül, amiből arra lehet következtetni, hogy ott egy szegény, népvándorláskori törzs rendes, soros temetője volt. A mostani ásatás során négy ujabb csontváz került napvilágra, de temetőmet ékletet mi sem találtunk. A csontvázak is csonkák voliak, egyikről a koponya hiányzóit, a másiknak lába rem volt, de volt olyan is, amelynél három alsó állkapocs csontot fedeztünk fel. Ez pedig azt bizonyítja, hogy a temetőt már megbolygatták valamikor, igy minden további ásatás kilátástalanná vált. — Az ásatásokat igy abba kellett hagynutk és csak akkor lehet szó folytatásukról, ha a véletlen valahogyan nyomra vezet, mert óriási kiterjedésű az a terület, ahol lehetnek őskori telepek. Ennek a hatalmas területnek rendszeres átkutatását a mai viszonyok között lehetetlen megkísérelni, mert az rengeteg kiadásba kerülne. Ezt pedig nem érik meg a kilátások, mert a bökönyi őstelepek jelentőségét nagyon tulcsigázta a fantázia. Valószínűleg ez késztette állásfoglalásra a makói sajtót is, amely előre is erélyesen tiltakozott az ellen, hogy a szegedi muzeum Csanádmegye ősi kincseit elragadja. Később mégis az engedékonység álláspontjára helyezkedtek a makói lapok és egy bizottság kiküldését kívánták, hogy a leleteket az a bizottság ossz* mijd el a méltányesság elvei szerint a szegedi és. ez ezután létesítendő makói muzeum I közölt. Mivel azonban ezek a kinc-ek egyelőre I még kerestetik magukat, az „affér" békései elsimult. Egyébként Csanádmegye alispánja, Tarnay Ivor, a legnagyobb készséggel adott engedélyt a szegedi muzeumnak a csanádmegyei kutatásokia és az alája rendelt közegek támogatását is biztosította. Ennek a jóakaratnak természetesen ezidőszerint c/ak akadémikus értéke van, mert nagyobb ásatásokra a szegedi muzeum nem rendelkezik fedezettel. A mostani ásatások költségeit a szegedi kenderfonógyár két évvel ezelőtti és azóta erre a célra gyümöl« csöztetett adományából fedezte a muzeum.