Szeged, 1924. november (5. évfolyam, 252-276. szám)

1924-11-29 / 275. szám

1924 novemb'r 79 SZEOtfD Dénes István kifogásolja, hogy a Genfben léte­sített egyezmények nálunk nem birnak törvényerő­vel. Arra kéri a kormányt, hogy szivlelje meg a munkaügyi hivatalok javaslatait és tegye azokat a nemzetgyűlés elé. A javaslatot elfogadja. Propper Sándor arra kéri a kormányt, hogy fog­lalkozzék a munkáskérdéssel és ne maradjon el a nagy nemzetek versenyében. A munkaügyi hivatal­nak a szabad szervezkedésről s^óló határozatával foglalkozik. A javaslatot elfogadja. Az elnök ezután napirendi indítványt tesz. A nemzetgyűlés további, különösen viharos esemé­nyeiről lapunk más helyén közlünk részletes tu­dósítást. irtnrwirtiwjvL-LiA^ ""—* * Ujabb két eljárás indultja szegedi kurzusujság ellen, Szeged, november 28. (Sóját tudósítónktól.) Legutóbb az ügyészség kénytelen volt eljárást indítani a szegedi kurzuslap két olyan cikke miatt, amelyek illetékes faktorok szerint nem egészen egyeztethetők össze a bün'előtőrvény­könyv vonatkozó paragrafusaival. Most ujabb két eljárás indult meg olyan magánemberek részéről, akik a város szolgálatában hözfunció­kat látnak el közmege é^edésre. Ez az újság ugy mis hónapokkal ezelőtt ismert modorban harcot kezdet? a városi közkörházban eredmé­nyesen működő olyan orvosok ellen, akik val­lás szerint nem tartoznak a „krisztusi szerete­tet" kiabálók táborába, de akik a krisztusi szeretetet nem a Zstrkaiak, Lendvalak és Kádá­rok modorában értelmezik, hanem egyszerűen az evangélium szerint. Az eiaő eljárást dr. Kovács László orvos in­dított;, ekit még a megszokod modort is fel­fokozva igyekezett a közme^veíés tárgyává tenni. Auguszlus 31-én ugyanis „Egy szerencsétlenség epilógusa" cím és „A keresztény és a zsidó sajtó közötti különbség, vagy mi szabad Kovács dr. urnák és mi nem" alcímmel nagyhangú cikk jelent meg, amely többek közölt ilyeneket mond a lelkiismeretesen dolgozó orvosról; „Ismét levizsgázott egy impertinens zsidó a ke.eszlényellenes fajgyűlöletből. Családfájára és eddig viselt dolgaira bővebb adataink ugyan nincsenek, ellenben álljon minden jeliemvonás helyett az alább megtörtént felháboritó ese­mény ..„Egy cionista orrú, pápaszemes és fahérköpönjeges fiatalember..„Vagy ő hazu­dott ..." A cikk ilyen modorban folytatódik és ezért dr. Kovács László becsületsértés miatt megindította a sajtópört. Az ügyben már el is készült a vádirat é* igy nemsokára főtárgyalás elé kerül a „krisztusi szeretetet" hirtíe ő orgá­num exponense. A második eset Kovács dr. eseténél sokkal feltűnőbb és sokkal jellemzőbb. Október 5-én ugyanis ez az orgánum — amelynek embereit már nem egyszer ítélték el jogerősen — a orvosát teszi felelőssé, mondván, hogy „a zsidó orvos felől nyugodtan meghalhat a keresz­tény beteg". A lap még Regdon Geyza halálát is arra használja fel, hrgy fennen hangoztassa a gyűlölet szavait. Más kérdés szulán, hogy ezek a cikkek nincsenek te'jes összhangban a törvény rendelkezéseivel. Éppen ennek az orgánumnak kiáltozásaira vizsgálatot indilot'ak a közMrház­ban és dr. Boross József igazgató főorvos jelen­i tette ki a vizsgálat után, hogy fényesen és tel­jesen igazolták a meghurcolt orvos minden el­járását. Regdon Geyza halála utáni napon ez a lap ugyanis „4 zsidó orvos felől nyugodtan meg­halhat a keresztény beteg" cimmel támadást intézett dr. Singer Béla orvos ellen, aki Regdon • főtanácsos h3lála idejében ügyelete? szolgábiot teljesített a közkórházban. A C'kk egyszerűen azt állítja, hogy az ügyeletes orvos botrányos közömbösséget és péidátlan hanyagságot tanú­sítóit a halállal vívódó Regdon Oeyzával szemben. Majd egyszerűen kijelenti, hogy dr. Singer orvosi esküjét megszegte. Az orvos sajtó u'ján elkövetelt rágalmazás I és becsületsértés miatt <eít följelentést az or­\ gánum szerkesztője elltn és egyben kérte az ügyészséget, hogy miután ő közfunkciót lát el, i vállalja el a vád képviseletét. A lap egyébként ; másnsp ujabb cikkben támadott neki dr. Sínger­( nek, egyetlen szempontból kiindulva, annak , ellenére, hogy megállapították, hogy amifeor 1 Regdon Geyza össseesett a rókusi templom • előtt, a közeli kórház ügyeletes orvosa azonnal ! és a legnagyobb gyorsasággal készült elő a , megejtendő operációhoz és ezalatt hordággyal ; embereket küldött az eszméletlen emberért. | Mindenki ludja azt is, hogy az egyedüli mentést ígérő érvágást nem lehet az u'cán el­j végezni. j Ez a két ujabb eljárás egyébként rövid két héten belül a negyedik, amelyet a Zsirkaiak, szerencsétlenül elhunyt Regdon Geyza hirtelen J Kádárok és Lendvaiak krisztusi igéit hirdető haláláért egyszerűen a közkórház egyik másik I kurzustermék ellen megindítottak. A bizonyitás kiegészítése az Esküdt-pörben. Budapest, november 28. Esküdt megvesztege­tési bünpörében a főtárgyalást fél 11-kor nyitotta meg a biróság. Miután az elnök konstatálta, hogy a vádlottak és a beidézett tanuk mindannyian megjelentek, bejelentette, hogy Barcza és Pasteiner miniszteri tanácsosokat már beidézte hihallgatásra. Majd a két kosárnyi iratból ismertet egypárat, többek közt Barla-Szabó képviselő levelét. Ezen levélben Berla-Szabó kéri Esküdtet, hogykérvényét juttassa el a miniszterhez. Ezután ismerteti a kereskedelmi miniszter átira­tát, amelyben kéri a földmivelési miniszter intéz­kedését az iránt, hogy Esküdtet haladéktalanul rendeljék vissza a kereskedelmi minisztériumba. Ugyanezen átiratban említés történt arra nézve, hogy Esküdt ellen panaszok vannak a kommün alatti magatartása miatt. Ezután ismerteti a biróság Esküdt apjának fiá­hoz intézett levelét, amelyben említést tesz arról, hogy neki 5 q korpát ajánlott föl, ha az ügyük kedvezően inteztetik el, ő azonban ezt az ajánla­tot nem fogadta el. Töreky elnök: Látja az apja becsületes ember, nem olyan, mint maga. . Esküdt erre magyarázkodásba fog. Elnök: Üijön le, üljön le, még az apját sem hagyja békében. A levéllel éppen azt akartam de­monstrálni, hogy az apja nem akart semmiféle sza­bálytalanságot. Ezután egy fogalmazványt olvasnak föl, amelyet Esküdt a fogházban irt. A fogalmazvány címe: Kedves Ilonka. Ebben Esküdt többek közt azt írja, hogy a képviselőknek talán lesz eszük és ő is mindegyiket menteni fogja és Rassayt, meg Rupertet kéri meg védőügyvédjének. Ezután az elnök felolvassa Szabó Józsefnek egy levelét, amelyben Esküdtet arra kéri, hogy járjon ki részére 50 vaggonra zabszállitási engedélyt. Ezután Barcza Ernő miniszteri tanácsos kihall­gatása következik, aki a vetőmag kivitelre vonat­kozólag előadja, hogy erre a földmivelési misisz- ; temek éppen olyan befolyása volt, mint a többi miniszternek. A biróság ezután Pasteiner Aifonz miniszteri tanácsost szólitják be tanúság-tételre. Elnök: Egyik tanú itt azt vallotta, hogy az Esküdt-féle üzelmek kipattanása előtt járt Méltó­ságodnál és panaszkodott Esküdtre és Zákányra. Tanú: Lehet, hogy járt nálam,az is lehet, hogy panaszkodott Esküdtre. Elnök: Volt ilyen panasz több is? Tanú: Volt. Pasteiner megesketése után az elnök szünetet rendelt el. Szünet után dr. Boronkay József ügyész teszi meg a bizonyitás kiegészítésére vonatkozó előter­jesztését. Indítványozza Minich Károly és Németh Ödön orvosszakértők Esküdtre vonatkozó orvos­szakértői véleményének felolvasását és kéri Simon Sándor, Holló Lajos, Liptai Olga, Sós Sándor, Könyves Lajos, Térffy Béla tanukénti kihallgatá­sának elrendelését és kéri, hogy kötelezze a biró­ság dr. Bencze József vádlottat az 1921-rő! szóló ügyvédi följegyzési könyvének bemutatására. Dr. Kern, Esküdt védője hozzájárul az ügyész indítványához, de kéri még Ráth Sándor, Takács Géza, Lányi János alezredes, Geöcse Bertalan, özv. Zsifkovics Lajosné és Ulmer Tibor kihall­gatását. Dr. Orova, Bencze védője szintén hozzájárul az ügyész indítványához. Kijelenti, hogy Bencze József ügyvédi feljegyzései elvesztek. Kéri erre Márközy Ilona kihallgatását. A Mamusich-ügyben bizonyí­tani kivánja, hogy a 400.000 korona ügyvédi ho­norárium abban az időben megfelelő volt. Kéri Práger orvos, Falus Pál, Rácz Henrik, Boltizár Lőrinc, dr. Mándy ügyvéd és dr. Zeöke Antal, Csézli Lukács, Holtzspac'n Ádám és Hamvai Sán­dor kihallgatását. Gál védő Szterényi József báró, Sándor Pál, Vass József, Baikányi Kálmán, Hegyeshalmy Lajos, Magos György, Szász Pál és dr. Wagner Károly kihallgatását kéri. Kéri továbbá dr. Ulain Ferenc kihallgatását annak bizonyítására, hogy 1922 októ­berében titkos akció indult az Esküdt ellen indí­tott eljárás megszüntetése érdekében. Rupert Rezső Márközy Ilona újbóli kihallgatá­sát kéri. -J Dr. Rézner Kornél védő fölöslegesnek tartja a bizonyitás kiegészítését. Ezután Esküdt Lajos mondotta el kívánságait. Kéri Mengele előállítását, aki nem beteg és meg sem szökött Kéri Kauser Sándor és Tauber János tanuk kihallgatását ez üggyel kapcsolatban. Kéri dr. Kenedy György előállítását, aki szintén nem beteg és Ulmer Tibor, Falus Pál, Pécsi Tibor, Székács Elemér, Kovács Gyula, Eöri-Szabó, Györki Imre, Weisz Ödön volt védője kihallgatását, akit felold a titoktartás alól. Kéri Vass József, Fried­, rich István, Térffy Béla és dr. Gidró kíhallgatá­j sát. A két kosár iratra nézve fentartja a jogot, hogy azok átnézése után is tehessen előterjesztést, i Ezután az ügyész reflektált az egyes védői índit­j ványokra. j A' törvényszék ezután félbeszakította a tárgyalást ; és azt hétfőn reggel folytatja. A gázgyár ügye. Irta: Wimmer Fülöp. A Szeged mai számából városunk közönsége arról értesül, hogy a polgármester ur a közgyűlé­sen már érintett ama eljárást akarja követni, hogy a végleges elhatározás céljából eddig csak szük­ségesnek jelzett jogügyi bizottság meghallgatása előtt egy könyvszakértő bizotlságot kiván kiküldeni a gázgyári könyvek felülvizsgálatára. A tervet nem talán a polgármester ur eszelle ki, | hanem a gázgyár ügyvédje, aki az ügynek ezen « hónapokra való elhalasztásával jól tudja, mit csinál; elodázza a gázgyár feje fölött a megváltás formá­jában lebegő Demokles-kard lesujtását és ezzel újból bizonyítja, hogy mennyire fél a megváltástól | és hogy mennyire igyekszik azt akármily módon kitolni, mig a mi tisztelt polgármester urunk nem hallgat senkire azok közül, akik a város ügyeit nízik és védik — Széli, Biedl, Dobay, Ujj József dr. urak és az én csekélységem —, akik a meg­váltájt sürgetik, de rögtön kap a gázgyár kép­viselőjének ezúttal igazán nem komoly propozició­ján, hogy egy a város, a gázgyár és a biróság által kiküldendő bizottság vizsgálja meg a gázgyár könyveit. Rámutatok elsősorban arra, hogy a polgármester ur az általa meggyőződésem szerint most már csak színlelt aggodalmai megnyugtatására meg­engedheti magának azt a luxust is, hogy a gáz­gyár könyveit megvizsgáltatja, de kérdem, mi szük­sége van ez esetben arra, hogy itt három szakértő működjön, még pedig a gázgyár szakértője is, valamint a biróság által kiküldött egy szakértő, hisz ezen könyvvizsgálat más célt nem szolgálhat, mint azt, hogy a város, illetve csak a polgármes­tar meggyőződjön két dologról, egyrészt arról, hogy a gázgyár jogosan még mennyi nem amor­tizált értéket mutat ki könyveiben és másodszor milyen nyereséggel dolgozik a gázgyár. Ezen tisztán a város, illetve a polgármester információjára szolgáló könyvvizsgálathoz nemcsak, hogy nem kell a gázgyár könyvszakértője is, mert hisz ennek evidensen csak az volna a feladata, hogy egy észszerű, valóban értékes vizsgálatot először is minél tovább huzzon-halasszon és fő­leg, hogy a könyvek számainak valódi értékelésót lehetetlenné tegye. Természetesen ép oly kevéssé kell a harmadik birói szakértő, hisz ez nem pör, még vita sem, hanem csak egy egyszerű informá­lódás, amelyet — ha a gázgyár megengedi, nem­csak a helybeli, hanem a központi könyveinek korlátlan felülvizsgálását — saját információja szempontjából egyedül csak a városnak kell meg­ejteni, még pedig, ha gyakorlatiasan akar eljárni, két szakértő által, akiknek egyike a város fő­számvevője, a másika pedig egy, a nagybankok könyvelésében gyakorlott szakember. Ezen, a város által kiküldött két szakértő, ha dolgozni engedik, minden vitatkozás és félreveze­tés nélkül, néhány héten, de legfeljebb egy-két hónapon át elvégezné a szóbanforgó munkát, ami szent meggyőződésem szerint egyáltalában helyes eredmén; yel nem járna, de talán mégis némi támpontot nyújtana a kérdés megítélésére. Főleg azonban, amikor az újonnan felvetett eszmének ily módon és csakis ily módon való kivitelét nem egész határozottan ellenzem, e he­lyen újból a lehető legnagyobb nyomatékkai rá­mutatok arra itt most már, városunk egész közön­sége előtt, hogy ma már nem forog és nem fo­roghat fenn kétely senkiben, aki ez ügyet csak némileg ismeri, arra nézve, hogy a legkisebb aka­d'ly és aggály nem forog fenn arra nézve, hogy a város, miután a Kúria kimondotta, hogy joga van a gázgyár megváltásához, most már máso­dik lépésnek a biróság által megállapittatja a meg­l váltás összegét. • A városnak legismertebb jogászai, köztük a fö­i ügyész, határozottan megmondották már a polgár-

Next

/
Thumbnails
Contents