Szeged, 1924. november (5. évfolyam, 252-276. szám)

1924-11-29 / 275. szám

Egyes saeám ára 2511)0 korona Szerkesztőség és kiadóhiva­ial: Deik Ferenc-utca 2. (Fő­reáliskolával szemben.) Tele­in IS-'H. A .Szeged" megjele­nik hétfő kivételével minden nap. Egyes szám ára 3000 korona. Előflzetési árak: Egy hónapra helyben 4a f 0, Buda­pesten és vidéken 49 CO kor. Hirdetési árak: Félhasábon 1 mm. 500, 1 hasábon HM másfél hasábon 13C0. Szöveg­kflzt 25 százalékkal drágábh. Apróhirdetés tiz szóig 6009 kor. Szövegközti közlemé­nyek soronkánt 7GOO, családi értesítés soronként 10000 kor V. évfolyam. Szeged, 1924 november 29, SZOMBAT. 275-ik szám. Rákfene-kérdések. A rákfene csúnya beteg'ég és az ember eddig nem igen tudta megmondani, hogy n i a nncs­kának van rákfene a világon, mikor a világ sokkal szebb volna rákfene nélkül. Tegnap este óta azonban abban a szerenc és helyzet­ben vagyunk, hogy nem jövünk zavarba még ezen a me'afiziksi problémán se. Tegnap este nyilatkozott Bethlen I tván ez egységes páriban i házszabályreviiióról és e nyilatkozni óta tud­juk, hogy mi keresnivalója van a rákfenének e világon. A rákfene *zé t van, hogy meglebet­sen operálni. Tudniillik Bethlen főprofesszor ur szerint a magyar közállapotoknak rákfenéje a parlamenti helyzet és ennek a rákfenírek a sürgős megoperálásával lehet megmenteni a hazát. Az operáció abban áll, hogy az ellen­zékbe bele kell fojtani a siót a házszabá'yrevi­ZÍÓVÍI. Ez egészen tiszta munka lesz és nagyon célirányos is, mert nem lehet tagadni, hogy akit megfojtanak, az se ami bajt se csinál töb­bet. De egy alkotmányos országban a fojtoga* tás még se tartozhat rz országiás elfogadott eszközei közé, már pedig az ellenzéket meg kell fojtani. Hogy lehessen ezt törvényesen meg­csinálni, van-e rá valami mód ? Van hét. Az operáió szándékhoz megvan a rákfene. Ha az nem volna, akkor Bethlen István kénytelen volna imádkozni érte. De hála a magyarok Istenének, a rákfene jelen van és Betblen Ist­ván habozás nélkül átvágha ja a názstabáiy­retizió kétével az ellenzék torkát. Tárgyilagos érvekkel indokolta még a minisz­terelnök az opeiáció sűrgCstégét és lelkére kötötte pártja tagjainak is, hogy világosítsák fel az országot, nehogy az csak egyoldalú meg­világításban lássa a kérdést. Merr, tetszik tudni, itt eddig csak az ellenzék csinált propagandát. Szegény kormánynak nincs sajtója 8 az egy­séges párá gyűléseket nem engedélyezi a rendőrség. Ennyi nehézség közt is meg kell kibérelni a nem>et felvilágosítását Meg keli vele értetni, hogy itt minden baj csak azért van, mert az ellenzék ki meri nyitni a száját a par­lamentben. Az ellenzéstől nem jutnak szóhoz „az alkotó munka emberei". (Itt ne n a Cse­lekvő Magyarok Egyesületére gondol a minisz­tereinek, mert azokat senki se akadályozta meg az alkotásban. Iit Kunapé Andrásról, Bo^ya Jánostól, Zeőke Antaltól van szó, mert ók ma hezánkban az alkotó manka emberei.) Itt nem lehet biztosítani a iözrendet és köznyugalmat, mig az ellenzék szájára lakat nincs verve. Itt nem lehet befejezri a konszolidáció nagy épü­letét, mig a házízabályok iehetővé tí szik, hogy moga a törvényhozás izgassa a közvéleményt a rend és a történeti újjáépítés ellen. Ezílrnem-egy" vicclap szatíráiból való sze­melvények, hanem szó szerint való idézetek a miniszterelnök beszédéből, aki soha ilyen bizony­ságát nem adta még »nnak, h.gy milyen kevés józan észt és ítélőképességet tételez fel annak az országnak a népében, amelynek sorsát az ő kezébe tette le a végzet. Nehogy azonban tekintélyrombolással vádoijai ak bennünket a lekiniélyimádís rapraforgó iigeteiben, hódolattal hajiunk fejel a miniszterelnök egészen cé;szerü érvei előtt és cs k nagyon halkan merünk néhány kérd st felvetni, amelyek igen szoros kapcsolatban vannak a háznzabályrevízióval. Ha éleibelépnek az uj házszabályok, mint a lörféneli újjáépítés biziositékai, garantálják-e azok azt, hogy nem fognak megismétlődni a legförtelmesebb panamák, amelyekben valóban sikerült a többtermelés elvét megvalósi ani ? Mert világos, hogyha már régen meglett volna a házszabály revízió, nem lett volna Esküdt­panama, — vagy legalább Esküdt-pör nem lett volna. Ha éleibelépnek az uj házszabályok, mint a közrend és köznyugalom biz osi ékai, garantál­jék-e azok azt, hogy a fajvédelcm nem fogja többé bonbákkal szolgálni a konszolidáció nagy müvét I Mert senki sem vonhatja kétségbe, hogy ha a kurzus a házszabályrevizióval kez­dődött volna, akkor nem leit volna Siófok, 0 govány és ha az ellenzék nem garázdálkod­hat olyan féktelenül 8z alkotó munka emberei ellen, ; kkor legalább nem lett volna Márffy-pör. Ha életbelépnek az uj házszabályok, amelyek nvgadják a termékeny törvényalko'ás leh tő­séget a kormánynak és pártjának, terjesztenek-e végre az ország elé zárószámadí sokat és indem­niiások helyett végre a rendes költség', etés sínjeire igaziiják-e rá az országot? Mert min­denki e'őtt nyilvánvaló, hogy eddig csak az ellenzék akadályozta meg a kormányt abban, hogy az utolsó fillértől is beszámoljon a nem­j zetnek, beleértve a nemzetvédelmi különi'mények zsoldját >s. j Ha ezekre a kérdésekre igennel válaszol a I mini-zterelnök, akkor a löbbit elengedjük és meg vagyunk tóla győződve, hogy maga a » rákfenének minősített ellenzék már holnap ( követelni fogja az uj házszabályok éetbe­; léptetését. A nemzetgyűlés legviharosabb ülése. Friedrich és Györki vadja a miniszterelnök ellen. A legtöbb szociáldemokrata képviselőt kivezettette az elnök a parlamentből. Budapest, november 28 (Saját tudósítónk telefonjelentése) A nemzetgyűlésnek tömérdek, ugj nevezett viharos ülése volt már, de annyira viharos, annyira botiányos egy tem volt még, mint a pértefci. Előzménye ennek sz, hogy Friedrich István az ülés elején levelet mutató t a folyosón a hirlapirókaak, amely 1921 ju'ius havában kelt, tehát bárom hónappal Esküdt letartó/tatása előtt. A levél a következő: 3693- 92i. M. E. II. titkos, szigorúan bizalmas. Hivatkozással 3270-921. számú átiratára közlöm, hogy a közélelmezési minisztertől (Mayer) értesültem, hogy propaganda célokra és pártcélokra vonnak le bizonyos összegeket a kiviteli engedélyek kiadásánál... Ezért felkéiem, hogy a jövőben ilyen célokra való engedélyek kiállítása tárgyában előbb méltóztassék az ügyet velem megbeszélni. Gróf Bethlen István. Friedrich István a levél felclvasasa u án a folyotón kijelentette: — A tegnapi tanúvallomásra ez a meg­jegyzésem. Hozzá kell fűzni Friedrich utólagos meg­jegyzéséhez, hegy a miniszterelnök az Esküdt­Györkit kivezetteti az Amibor az elnök újból megnyitja az ülést, fülteszi a kérdést, hogy elfogadja-e a Ház a napirendi javaslato', amely szerint hétfőn a háiszebályreviiiós biiotlság jelentését tárgyal­ják ? Erte fe állott dr. Györki Imre képviselő és c következeket mondja: — Nem fogadom el az elnök napirendi ja­vaslatát, már ctak azért sem, íréit a következő üléit hétfőre tűzte ki, már pedig sürgősen kell tárgyalni a miniszterelnök és a földmivelésügyi roiriszkr nyilatkozatát, ame'yek ez Esküdt-pör tárgyalásán elhangzottak. A miniszterelnök a biróság előtt hamis vaUomást tett. (Oiiási zaj a jobboldalon. Felkiáltások: Mentelmi bizottság elél) Az elnCk a nagy zajtan kijelenti, hogy Györkitől ezért a súlyosan sértő kijelentéséért megvonja a szót. (A szociáldemokrata képvise tők felugrálnak helyeikről, a padokat verik és rettenetes zajon gásba törnek ki: Tűrhetetlen terror l Hallatlan I A közbekiáltásokat a nsgy zajban rem lehet megérteni.) Az elr.ök a za­jongás közben kijeíeni', bogy Urbanich Kálmánt illeti a ÍZÓ. Ezenbivül az elnök erunciái vala­mit, de a nogy zojban nem lehet érteni. A szo­ciáldemokraták folyton klcbálnak: Györkit illeti a szól A nsgy z*j (s Izgalomban Bogya és Csontos a terem közepe felé szaladnak. A jobb­oldali képvise ő* azonban lec illapiíják őket és visszavezetik helyükre. Perctkig viharzik a zaj. Az elnőkállandóon rázza a csengőt. Urbanichon és Györkin is látszik, hogy beszél, azonban egyiktek a szavát sem érteni. A nagy zajban egy­szerre csak Oyöiki szava sivít ki: Vagyok olyan legény l Erre a szocialisták nagy zajban törnek ki, az elnök Györkit a mentelmi bizottság elé j utasitja, mire a szocialisták zsebkendőjüket \ lobogtatják az elnök felé. A zaj állandóan tart, > az elnök ismét enunciál valamit, de nem lehel tárgyafáson telt vallomásában kijelentelte, h gy neki a kivileli dolgokról semmi tudó nasa nincí. A képviselők sokat foglalkoztak a mi­niszterelnöknek ezzel a levelével, 'melytől a miniszterelnök kijelentette, hogy ha hitvány. Ezek után az eőzmények után történ', bogy Propper Sándor felszólalásának befejeztével a Ház ütésén feiáüt Bethlen István és a követ­kezőket jelentette ki: — Kérem az elnököt, méltóztassék zárt ülést elrendelni. Ez volt a kezdete a nemzetgyűlés történeté­ben páratlan botrányoknak. A miniszt relnök fe 8*űt»lása után óriási zaj tört ki a szociál­demokraták között: „Tessék nyilían kiállni, nyilt ülésen I Nem kell zárt ülés 1" és számos hasonló föikiáitás hallatszott. Fülsifceiitő lármá­ban rendelte el Scitovszky elnök a zárt ülést , ugy, hogy kiürítteti a karzatot. A zárt Ölés ' negyed háromkor kezdődött és háromnegyed négyig tartót'. Olyan zajos volt, hogy a lárma a folyosóra és a bűffébe is kihallatszott. elnök a parlamentből hallani. Az elnök Farkas Istvánt a mentelmi bizottság elé utasitja, végül is felfüggeszti az ülést Szünet után a baloldal biztatja Györkit, hogy tovább beszéljen. Györki elnöki engedély nélkül a zajban tovább folytatja beszédét. Dénes István ezt kiáltja: Menjen fel valaki az elnöki székbe. Két szónok egyszerre. Urbanics Kálmán az ülésterem közepén vitá­zik a szocialistákkal. Györki tovább beszél, ami­ből csak ennyit érteni: Szóvátettem mára ixult nemzetgyűlésen. Köibekiállások balról: Nincs most itt nemzetgyűlést Ezután percekig tart a zaj, majd Farkas István kiadj* a jelsiót: Megvárjuk, amig az elnök megnyifja az ülést. A képviselők esyrésze a teremben vitáz, a másik része a folyosókra tódul. Mintegy fiz perc szünet után szólal meg újból a csengő. A képviselők újból elfoglalják helyeiket. Györki beszédre készen áll és várja az ülés megnyitását. Az elnök újból Urbanics Kálmánnak adja meg a szót. Az ülés megnyi­tása után ,halljuk Györkit 1" kiáltja elementá­ris erővel a baloldal, „jogtalanul vonta meg az elnök tőle a szót". A szocialisták közül többen a padot verik. Györki gesztikulálva beszél Ur­banics felé, aki ugyancsak mondja beszédét. A nagy za|ban azonban egy szót sem lehet hallani. Ü jön le I kiabáljál: balról Urbanics felé. Az elnök helyéről feláll é> közli, bogy az ülést újból felfüggeszti, de nemcsak az ülés felfüggesttéié*, hanem a zárt ülés új­bóli megnyitását is enunciáita az elnök, mert röglön megkezdik a karzatok kiürítését. Már a zárt ülés elrendelése után Scitovszky elnök több ujságiró előtt kijelentette, hogy elren­delte dr. Györki Imre képviselőnek a nemzetgyűlés épületéből való kivezettetését. Nemsokára meg is

Next

/
Thumbnails
Contents