Szeged, 1924. november (5. évfolyam, 252-276. szám)

1924-11-25 / 271. szám

1924 november 347. SZEGED 3 Peidl Gyula beszámolóján diadalmasan zászlót bontott a demokratikus szövetség. Szeged, november 24. (Saját tudósítónktól.) Mint már napokkal ezelőtt érezhető volt, Petdl Gyula vasárnapi beszámolója túlemelkedett külsőségeiben és tartalmában is a beszámolók megszokott keretein. Impozáns méretekben nyilvánu t meg Szeged egész társadalmának lelkesedése a baloldali ellenzék eszméi és vezérei mellett és erre a gyűlésre figyelő szemmel nézett az egész ország politikai élete. Szegeden vasárnap bontotta ki zászlaját a demokratikus szövetség, amelyben a munkások és polgárok egyöntetűen, lelkesedéssel és minden energiával mondották kt, hogy fölveszik a harcot az öt éves reakció ellen. A demokratikus szövetség elindult. A szegedi gyűlés volt bizonysága annak, hogy ez a harc a győzelemmel ér majd véget és nem sokára. Már a kora reggeli órákban hatal nas tömegben kezdtek gyülekezni azok a munkások és nagyszámú polgárok, akik részt akartak venni a nagyjelentőségű beszámoló gyűlésen, amel et a nemrégiben megalakult de mokralikus szöve'ség a politikai élet egyik legjelentősebb eseményévé emelt. Reggel 10 óra előtt a Széchenyi Mozi helyiségében már egyetlen hely sem volt, ugy, hogy még jóval a gyűlés megkezdése előtt a rendőrségnek kellett megszállni a bejáratokat és visszatartani a még egyre gyűlő munkásokat. Százakra tehető azoknak a száma, akik alkalmasabb terem hijján kiszorultak és nem vehettek részt Peidl Gyula i beszámolóján. Néhány perccel 10 óra előtt érkeztek meg a képviselők: Peidl Gyula, Propper Sándor, Kéthly Anna, a demokratikus szövetség részéről pedig dr. Nagy Vince, Pakots József és talán kevésbé urak, mint nálunk, de a fizetésűkből tisztességesen tudnak megélni. Ott nem boszszuból történik a leépítés, ott gondoskodnak az elbocsátottakról. Az uralkodó osztályok nálunk azt hiszik, hogy minden, ami nyugaton történik, az bolondság. Azt hiszik, hogy lehet visszafelé táncolni. Az uralkodó osztályoknak ez a felfogása katasztrófára vezet. Ausztriában a gyilkosokat is üldözik.. — Jogtalanságból származik minden baj. Ausztriában demokratikus irányzat van, saj'ó, egyesülé i és gyülekezési szabadság van. Ott a gyilkosokat is üldözik. Ott b:kében hagyják a dr. Bródy Ernő. A képviselőket az ezrekre 1 másvallásuakat. 01 az iskolákban tanulnak és rugó tömeg hata'mas éljenzéssel fogadta. Harsány kiáltások hangzottak el: — Éljen Peidl Gyula! Éljen Nagy Vince! A naey érdeklődéssel kisért beszámoló gyűlést Olejnyik József üdvözlő szavaival nyitotta meg. Kijelentette, hogy Szeged munkássága és polgársága azt szeretné, ha a jövőben Peidl Gyula minél sűrűbben jönne le választókerületébe. Peidl Gyula beszéde. Amikor Peidl Gyula a szónoki asztalhoz lépett, percekig tartó éljenzés és taps fogadta. Peidl Gyula igy kezdte meg másfél órán át tartó hatalmas beszédét: — Kénytelen vagyok elismerni elnöklő elvtársam megrovását, a < ikor kijelentette, hogy csak igen ritkán jövök le kerületembe, de hadd hozzam fel mentségedül, hogy ünnepnapnak tartom azt a napot, amikor itt megjelenhetek. Nem az én hibám, ha a munkával eltöltött tul sok hétköznap közé nem tudok sok ünnepnapot beiktatni. Higyjék el, ezeket a hétköznapokat sem töltöm el puha szöfán feküdve, hanem mindig dolgozom másutt a munkásérdekekért. — Még valahánysror itt voltam Szegeden, mindig kénytelen voltam megállapitan1, hogy az ország poHtikai és közgazdasági helyzete nem javult, de napról-napra ro szabbodik. Sajnos, ma sem mondhatok mást. Az elkeseredés hangján kell szólanom, amikor a valóságnak megfele'ően hangsúlyozom, hogy nem tudunk előbbre jutnt és minden parlamenti munka hiábavaló erő- és időpoc Okolásnak bizonyul, mert az ellenforradalmi reakció 5 év óta csökönyösen ragaszkodik ahhoz a törekvéséhez, hogy az ország ügyét ne előbbre vigye, de mindinkább visszafejlessze. — A népnek igazi bará ai nem azok, akik mellükkel az ágyuknak. Ezzel szereztek annyi jogot, hogy emberszámba vétetnek. Rájöttek erre és ezért mindenütt másutt saját érdekükből engedményeket tettek. Ebben az országban épp az ellenkezőjét látjuk. A magyar ur semmit sem tanult és mindent elfelejtett, mint a közmondás mondja. Itt mindenki jogtalan. — Itt mindenki jogtalan és kizsákmányolt. Ha van is jog, az is csak látszat-jog. A nyilt szavazás nem egyéb csalásnál, öncsalásnál. Parancsra szavazógépeket csináltak a jogtalanokból. Ez a jogtalanság teszi kilátástalanná, hogy robbanás nélkül a dolgozók javíthassanak helyzetükön. Majd a közalkalmazottak helyzetére tér át s a következőket mondja: — Meg kell állapitanom, hogy a közalkalmazottak a legnagyobb ellenségei a mi eszméinknek és ezek a legmegbízhatóbb támaszai a kurzusnak. Ez azonban nem lehet ok arra, hogy meg ne állapítsam azt, hogy Ausztriában a közalkalmazottak tanítanak és nem igazoltatnak és gummibotoznak. Ott kulturális problémákat tárgyalnak és nem bombákat gyártanak. (Helyeslés.) — Magyarországon ezzel szemben a gyűlölet és bosszú az uralkodó. Azonban még ez a gyűlölet is csak féligazság. A mi uralkodó osztályunk gyűlöli a pro etárdiktaturát, de maga is más cimen diktatúrát csinál. Azt mondják, hogy gyű ölik a zsidókat, de ez is csak féligazság. Igaz, gyűlölik és üldözik a szegény zsidót, kiüldözik a szegény szellemi proletárt, de nem teszik ugyanezt a bankzsidókkal. Azokkal jó zsíros üzleteket csinálnak. (Helyeslé?.) Peidl Gyula ezután Bebel megállapításával fogl Ikozott, aki szerint „az antiszemitizmus az ostobák szocializmusa". Ezután igy szólítja meg a népgyűlést: Tisztelt nemzetgyűlés! (Ezen a kis ehzó'áson elmosolyodik, majd igy folytatja beszédét): Vállalom ezt az elszólást, mert az igazi nemzetgyűlés ttt ül ezen a székeken. (Nagy taps.) Majd a forradalmak okairól beszél: — A harminc krajcáros n pszámok, a nyomor, éhség, a földnélküliség robbantotta ki a forradalmat, ezért kellett jönnie októbernek. Bethlen ugyanazt az utat szolgálja, amely a forradalomhoz vezetett. Amennyiben ez a diktatúra továbbra is fennáll, fokozódik, akkor szükség szerint odafejleszti a dolgot, ahova jutni í kell. Bethlen állapilota meg, hogy ilyen ut vezet a forradalomra. Reakció, vagy — demokrácia? ujabb gyűlöletet, ujabb ré engzéseket tartanak szükségesnek, akármilyen szép jelszaak érdekében, hanem azok, akik arra törekszenek, hogy a népeket egymáshoz közelebb juttassák. Ide tartoznak minden ország szociáldemokrata pártjai és ebből következik az, hogy a népek közö't épült mesterséges gátak lerombolásával küzdenek ezek a pártok az országok egymáshoz közelebbre való hozataláért. Ez az igazi boldogulás utja. A fajvédők, akik örülnek a „békeszerződések szentségének." — Minden ország szociáldemokrata pártja követeli a békeszerződések revízióját, mert az ezekben diktált feltételek sem valók másra, mint hogy a népek ne tudjanak egymáshoz közelebb jutni. Érdekes, hogy a nacionalisták és fajvédők . . . — Csirkefogók! — kiáltják közbe. — . . . ezek állandóan nyelvükön hordják a hazafiasságot, ezek állandóan arról beszélnek, hogy Magyarország akkor lesz boldog, ha a régi határokat visszaszerezzük és mégis boldogan örülnek annak, hogy az angol munkáskormány megbukott, örülnek a konzervatívok kormányra kerülésén, holott a konzervatívok a békeszerződések szentségét hirdetik. Ez az egyetlen példa is mutatja, hogy milyen óriási ellentét tátong a fajvédők hazafiassága és a valóság között. — Igaz, hogy lemondott Macdonald, de a valóság az, hogy az angol munkáspárt egymillióegyszázezer szavazattal kapott többet, mint a legutóbbi választáson. Szivből kívánunk az angol munkáspártnak számos ilyen bukást. — A politikai és gazdasági helyzet seholsem oly züllött, mint nálunk. Máshol is voltak forradalmak, máshol a kapitalizmus van uralmon. De a máshol uralmon lévők levonták a tanulságot saját érdekükben, másutt az uralkodó osztályok tudják azt, hogy a dolgozók szálltak szembe egyedül — Két lehetőség van csupán, hogy megnrradjon ez a mai reakciós politika, vagy szociális fejlődés, valódi demokrácia lépjen előtérbe. Ez csak ugy lehetséges, ha összeáll ebben az országban minden becsületes ember, egy feladatot tűz ki maga elé, ez az egy feladat az, hogy J ebben az országban a becsületet, a morált juttassa uralomra. Csík igy lehetséges az, ho<y itt ne prédikálhassanak erkölcsről gyilkosok, hogy itt ne folyhasson olyan tárgyalás, mint legutóbb Szolnokon, mo;t pedig Pesen. Fajvédő attrakciók: — Ne tévesszenek meg senkit azok az attrakciók, amelyeket a fajvédők rendeznek a kormány ellen, vagy a kormány inszcellál a fajvédők ellen. Ha a fajvédők holnap, vagy holnapután leleplezésekkel állnak el4, hogy az ébredőket a kormány fegyverezte fel, akkor ne feledkezzen meg senki arról, hogy nemcsak Bethlen István volt kormányon akkor, hanem a leleplezők: Eckhardt, a kormány-sajtó főnöke, Gömbös pedig, a kormánypárt vátasztási főnöke volt. Ezt ők együtt csinálták. Ezek az ellentétek csak egy szereposztásból folynak, ezek megszűnnek mindjárt, amikor cselekedetükről van szó. — Egyes oldalról olyan váddal illetn k bennünket, hogy mi mindenáron ellenzékiek vagyunk. Ezt a vádat én dicséretnek veszem. Mi igenis ellenségei vagyunk a mai kormányzatnak, mert ez nem nyújthat mást, mint ami lényege, ez pedig nem más, mint a reakció. Következetesen és mindenáron igenis ellenzékei leszünk ennek a kormánynak. — A jövőben a nagy harcban nem maradunk egyed dl. Az eddig is kötelességét teljesítő Kossuth párt, a demokratikus szövetségben egyesülve velünk fog dolgozni. Remélem, hogy a demokrata párt is erre az alep a helyezkedik Örömmel üdvözlöm az itt megjeleni képvisel Ml a demokratikus szövetségnek. Hiszem, hogy egyesült erővel sikerűi Magyarország reakciós kormányzatát félreállítanunk az útból s biztosithatjuk az igazi demokráciát. Bethlen a házszabályreviziótól várja a boldogulást. Peidl Gyula ezután a politika aktuális kérdéseivel foglalkozott. A házsiabályreviziót akarja életbeléptetni a kormány ... — Szájkosár! — kiáltják. — A házszabályreviziótól várja Bethlen Istszüntetésére. Azt üzenem a kormánynak, változtasson taktikát, nincs szükség házszabályrevízióra, biztosithatom a kormányt, hacsak valamit is tesz a nyomor enyhítése érdekében, rögtön kevesebbet fogunk beszélni Szüntesse meg Zalaegerszeget, szüntesse meg a zaklatást, ván Magyarország boldogulását. Azt mondják ne szabotáljon, adjon a 400 interpellációra vásokat beszélünk, megmondom ennek az okát: laszt, ne engedjen gyilkosokat szabadon járni A kormány semmit sem tesz a nyomor meg- ' és mi nem fogunk annyit beszélni. A legdühösebb hang is mennyei fuvolaszó a robbanó bombákhoz. Ezután a nemzetgyűlés durva hangjáról szól. Az a kérdés, hogy vájjon ez a hang nem hangja-e az elkeseredésnek, amely minden dolgozók közölt ura'kodik. Természetes folyomány] ez az egész ország hangu'atának. A legdühösebb hang is mznnyei fuvolaszó a robmad. Nem veszedelmesebb-e az a hang, amilynek nyomán é'e'ek pusztulnak el? Nem fontosabb-e, hogy a kormány a házszabályrevizió helyett inkább akadályozza meg a bombamerényleteket ? Lehet-e temetői hangot teremteni a nemzetgyűlésen, amikor kint dühöng az elégebanó bombákhoz, szalónképes a bombák hang- ' detlensíg? jávai szemb n, melyek nyomán halálhörgés tá- 1 — A tizenkettedik órában jötl létre ez az