Szeged, 1924. november (5. évfolyam, 252-276. szám)

1924-11-25 / 271. szám

5 1 B O E r? 1924 november 348. ellenzéki demokrata szövetség. Ennek a szövetségnek éppen a házszabályreviziónál lesz az első erőpróbája. Visszafogjuk verni a támadást ellenünk és oda fogjuk vinni ezt az országot a demokrácia igazi útjára. Hogy ez sikerüljön, ínnak egyetlen feltetele van: fogjon össze minden jó és becsületes ember és támogasson (j boldogok vagyunk, hogy összefoghattunk bennünket az elkövetkezendő munkában. • ..—JIAM—I J-I—X Peidl Gyulát beszéde végén az ezrekre menő hallgat ság percekig tartó tapssal és éljenzéssel köszön:ötie. a verej ékkel dolgozó munkások képviselőivé'. Mi a> jogegyenlőség ormára akarunk jutni. Most elindulunk és el jogunk oda jutni t (Lelkes éljenzés.) Lelkünk minden erejével harcra szövetkezünk a reakció ellen, — mondja Nagy Vince. sápot le nem fizették értük I Itt csak egy sxibadság van, ami kimeríthetetlen, ami korlátlan, ami teljes: az adófizetés szabadságai Bródy ezután a községi választásokra, majd ax egyes adókra (ér át. A legfőbb ideje volt, hogy megelakuljon a demokratikus szövetség. Mi dolgozó testvéred vagyunk 1 Egymásra vagyunk utalva: minden becsületes és jő ember fogjon ktzet I Azt mondják izgató vagyok. Igenis izgatok a törvényért és a jogért. Kéthly Anna következett ezután. Arról a rablógazdálkodásról bestéit, ami öt év óta folyik itt. Orvosok nincsenek, a gyermekhalandóság nő, a népbetegségek terjednek. A kormánytól egyetlen biztató mozdulatot sem láthatunk a munkanélküliség enyhítésére. Megoldották a rokkantkérdést, hoztak- e iskolareformokat ? Egységes erővel, összefogva férfi és nő, polgár és munkás álljon a demokratikus szövetség mellé, hogy megakadályozzuk végre a rablógazdálkodást. Kinai harang. Éljenzés után Pakots József emelkedett szólásra. Kínában minden községháza előtt van egy harang. Ha valakinek valami panasza, vagy I baja vsn elmegy, a községháza elé és megkon- • dltja a harangot. Ha ez Magyarországon is igy , volna, akkor ez az ország egy végtelen harang- . zúgás lenne. — Hát élet ex, araikor börtönt teremtettek , országunkból ? Meddig megy ez igy ? Addig, '• mig az ország nem jut öntudatra l Ez a kormányzat felelősséggel tartozik elherdált öt esztendőért. Elég volt a kaland árpolitikából I A demokrácia ne járjon mezítláb, mig a reakció biborhintón járl Ezen a rendszeren rajta van a bűnök és a pmamák nadrágja. Büszkék és Majd dr. Nagy Vince nemzetgyűlési képviselő lépett az előadói asztalhoz. Részletesen foglalkozik a demokratikus szövetség, valamint a Kossuth-párt álláspontjával. -Leik ünk minden erejével harcra szövetkeztüié — mondotta — a reakció ellen. Feltétlenül szükséges a munkások és polgárok egyesülése. A most folyó két pörről beszél ezután. Nem a vádlottak bűnei kerülnek napfényre, de a mai kormányzat bűnei. A grófnők pénzei, melyeket kiviteli engedélyekért adtak, a választási kasszába kerültek és nemcsak Esküdt Lajos kapott belőle. A megvesztegetett kis tisztviselő cellájában megjelent a kormány és a kis tisztviselő cellájában tanácskozást rendezett a kormány. Dr. Nagy Vince ezután a Márffy-pörről szólt. Ezen a tárgyaláson csak közvetlenül a merényletről lehet beszélni, mikor a vádlottak bizonyos összeköttetésekről akarnak valamit mondani, akkor nincs tovább; mégis kiderült, hogy a bombavetéssel vádolt ember a belügyminiszterrel állott összeköttetésben, hogy ez az ember a miniszterelnök autóján érkezett meg az ébredőgyülésre. Az Ítéletet nemcsak a vádlottak fölött fogiák meghozni, hanem el fog hangzani az itélet a kormány bűnei fölött is. Ki lövetett a királyra ? Amikor Nagy Vince ezekhez a szavakhoz ért, harsány kiáltások hangzanak el: — Mi van a Károlyi-pörrel, halljunk a Károlyipörröl. — Ha már kívánják — folytatta Nagy Vince — erről is megemlékezem. Beszédét azonban nem tudta folytatni Nagy Vince, mert ekkor az egész tömeg egy hatalmas kiáltásban tört ki: Éljen Károlyi7 Az éljenzés csillapultával kijelentette Nagy Vince, hogy ennél a pörnél is nagy hazugságok derültek ki. Az a vád, hogy Károlyi erőszakot alkalmazott a király ellen. Ezt mondja az a kormány, amely Budaörsnél lövetett erre a királyra. A Károlyikormány egyetlen kővel sem dobta meg ezt a királyt. — Éljen a köztársaság! — kiáltják sokan a hallgatóságból. — Károlyi-kormány semmiféle erőszakot nem alkalmazott, ez a kormány pedig lövetett a királyra. Nagy Vince ezután a kölcsönről beszél. Ez a kölcsön csak néhány külföldi nagytőkés bizalma a magyar reakcióhoz. Az osztrák szanálási kölcsön ezzel szemben egyhangú ^olt a szociális intézkedéseket életbeléptető osztrák kormánnyal szemben. — A házszabályrevizió betetőzése ennek a reakciós rendszernek. Bethlen a numerus clausust még mindig fent kivánja tartani és ezzel azt a rendszert, amit bombával és gummibotokkal akartak fentartani. — Annak dacára — mondja ezután — hogy ilyen sötét képet voltam kénytelen festeni, hinnem kell azt, hogy ez a rendszer, amely csupán a nagybirtokosokra és nagybankosokra támaszkodik, el fog múlni az idővel és ha a dolgozók rétegei a legközelebbi alkalomkor összefognak, alkotmányos formában az urnáknál fogják leteríteni ezt a pusztulásra megérett reakciós rendszert, hogy a demokráciát felépíthessük. Jogot, szabadságot, kenyeret! Amikor percek múlván elült a taps és az éljenzés, Bródy Ernő emelkedett szólásra: — A namzeti demokrata párt is — moadotta — tanúságot akar tenni Peidl Gyula mellett, aki dísie a magyar pxrlamentnek és büszkesége Szeged polgárságának és munkásságának. Annak, hogy mi polgáriak egyesültünk a munkásokkal, ezen a személyi részen kívül még egy tárgyi oka is van. Ez az ok az, hogy együttesen küzdjünk egy jobb Magyarország érdekében. — Mit kivánunk? Röviden igy lehet összefoglalni : egyenlőséget a törvényben, megélhetést az életben és boldogulást a munkában l Vagy még^trövidebben: jogot, szabadságot és kenyeret t — Magyarországon még mindig elemi kérdésekkel kell foglalkozni. Még mindig nincs választójog. De azt hiszik, hogy ez csak a választójognál van igy ? Van-e egyesülési, gyülekezési és sajtószabadság? Törvénybe iktatták- e a tanszabadságot? Van-e gazdasági szabadság? A mostani pörnél derült ki Pesten, rogy a marháknak nem volt szabad addig bőgnlik, mig a Megszólal az utcai A nagyjelentőségű beszámoló utolsó szónoka Propper Sándor volt. Két ut van csupán, vagy a ló szerepe, húzni a reakció diszhintóját, vagy megkeresni iz emberi öntudat útját és megteremteni a demokratikus magyarságot. Egyik uton a kormány hslcd, a másik ut elejénél a polgári demokrácia és a szociáldemokrácia áll. — Micsoda rettenetes bűnök lehetnek még? Mi van, amit még nem tudunk, bogy most be akarják fogni a szánkat? Hozhatnak szájkosarat, nem fogunk hallgatni I Megszólal az utca, ha erőszakkal elnémítják a bírálatot t Hallgatni a halált jelentené. Az első követelésünk: állltsik helyre a közszabadságokat. — Egységes front kezdődik itt meg. Két oldalra tessék állani. Egyik oldalra a nagy| birtokosok, az öszvérek, a szamarak, akik hajlandók díszhlntót húzni, a másik oldalra a demokráciáért küzdők l A demokratikus szövetséget gazdasági és politikai okok hozták létre. Ettől a munkától, ami most megindul, függ, hogy lesz-e napsütés, haladás, kultura, vagy itt marad az örök sötétség, az örök fagyi Eletet akarunk teremteni a napsűlésben 1 A hatalmas gyűlés lelkes, hosszú éljenzése! és tapssal ért véget. A gyűlés Újszegeden. Vasárnap délután félnégykor a Vigadóban tartottak lelkes és igen népes gyűlést. A zuhogó eső és a hatalmas sár nem volt akadálya annak, hogy az ujszegedi polgárok és munkások ne demonstráljanak lelkesen az ellenzék vezérei és a demokratikus eszmék mellett. Valentini Ágoston megnyitója után Nagy Vince, Pakots József és Propper Sándor mondottak hatalmas beszédet, hangoztatva a harc megindításának szükségességét az öt éves reakció ellen. Újszeged munkássága és polgársága tanúbizonyságot tett arról, hogy szilárdan és határozottan áll a jobb Magyarországért küzdő vezérek mögött. Egy órával később fényesen sikerült volt a Munkásotthonban. A nagytermet szorongásig megtöltötték a munkásasszonyok és amikor Peidl Gyula, Kéthly Anna, Pakots József, Bródy Ernő és Propper Sándor megérkeztek, még mindig gyűltek az érdeklődők. Először Kéthly Anna mondott nagykoncepcióju beszédet. Viharban áll az ország — mondotta — és ilyenkor mindenkinek a fedélzeten van a helye. A drágaság kérdéséről beszélt, a kormány semmit sem tesz, pedig azt hirdette, hogy a szanálással elérkezik a tejjelmézzel folyó Kanaán. Ezzel szemben a korona stabilizálódott ugyan, de a drágulás még egyre nagyobbodik. Részletesen fejtegeti az adók és a vám illetékek igazságtalanságát. Minden emelkedett, csak a munkabér nem. A nőmunkásoknak még ma sincs több fizetésűk hetenkint 150-tl80.000 koronánál. — Házat is kapnak I — kiáltották közbe. A munkanélküliség emelkedőben van. Vájjon ilyen állapotban föl tudnak-e nőni gyermekeink ? A kormány mindenre ad hitelt, csak a munkásnépjóléti intézményekre nem. Ettől a kormánytól semmit sem lehet várni. A munkásbiztositót öt éven át eléggé tönkrették ahhoz, hogy most segítségül hívjanak bennünket. 100 százalékos hadirokkant havi 240.000 koronát kap, akinek keze,lába nem hiányzik, az özvegy24.000koronát és az árva 19200 koronát. Össze kell fogni és meg kell vívni ezt a harcot. Lelkes éljenzés után Peidl Gyula mondott hoszszabb beszédet a munkásszövetkezetek fontosságáról, majd hatásos beszédet mondottak Bródy Ernő, Pakots József és Propper Sándor. Érdekes felszólalások a banketten. A nagysikerű gyűlések után este 8 órakor 200 teritékes bankett volt a Kassban, amelyen a társadalom szine-java megjelent, hogy ezzel is dokumentálják azt az egységet, amely most megalakult a reakció letörésére. Az első felszólalást Marosán Milán cipészmester a szegedi kézmüiparosok nevében mondotta. Wimmer Fülöp Szeged liberális polgársága nevében üdvözölte a megjelent képviselőket. Kijelenti, hogy a reakció hivta őket egy táborba és küzdeni fognak a közős célért, a demokratikus szabad Magyarországért. Ezután Peidl Gyula emelkedik szólásra, aki az üdvözléseket megköszönve rámutat arra, hogy a kézmüiparosok zöme a munkások soraiból emelkedik ki és a kézműiparnak mindig a legfőbb fogyasztója, azért itt nem is lehet ellentétekről beA nőgyülés. nőgyülés . szélni. A liberális polgárságot illetőleg kijelenti, hogy nem az árnyalati különbségek áthidalása a fő, hanem a közös harc a reakció ellen. Tessék tiszta helyzetet teremteni, mert álbarátokkal egy ilyen komoly küzdelmet nem lehet megvívni. Ha meg tudják egymást érteni, az ország egész dolgozó lakosságának ereje el fogja söpörni a panamisták és egyéni célokat hajszolók uralmát. Az összefogás már eddig is eredményes múltra tekinthet vissza, de kell, hogy ez a szellem tovább terjedjen az országban. A küzdelemben szívesen látja a polgárságot és az együttműködés tartósságára üriti poharát. Dr. Pap Róbert szegedi ügyvéd a demokratikus szövetség zászlóbontóit üdvözli. Ez a nap nagyjelentőségű a politikában. Nagy Vince nemzetgyűlési képviselő beszélt ezután. Az egyoldalú kapitalizmus és a kommunizmus a háború után egyaránt csődbe jutott. A munka és a tőke harmonikus együttműködése teremthet csak normális gazdasági életet és ebben a kérdésben a munkásságnak meg kell érteni a polgárságot. Az országban a közgazdaság helyreállítására megvannak még ma is a feltételek, a mai rezsim azonban csak a mezőgazdaságot, illetve a nagybirtokot favorizálja és tönkreteszi az ipart és a kereskedelmet. Mindenkivel hajlandó együtt dolgozni, csak az undok és csömörletes reakciót támogatókkal nem. Juhász Gyula olvasta fel ezután nagy hatást kiváltott versét, amelyet Nagy Vincéhez irt, majd Propper Sándor nemzetgyűlési képviselő szólalt fel. A nem várt meleg fogadtatásban a polgárság komoly elhatározását látja, hogy együtt akar velük haladni. A kormány álarcos politikát folytat, amely egyaránt pusztítja mindkét osztályt s ha ez igy folytatódik, előbb-utóbb forradalomra vezet. A bolsevizmus villámhárítója csak a demokrácia lehet, ha a polgárság és a munkásság a demokrácia harcát megvívták, az esetleg fennálló ellentétek egyenlő feltételek mellett lesznek kiküszöbölhetők. Pakots József a szeretetlenség és gyűlölködés politikája ellen beszélt. Bródy Ernő pedig a városi polgárság sérelmeit tette szóvá. A mai kereskedelem- és iparellenes irányzat legfőbb bizonyítéka adórendszerünk, amely a forgalmi adóval tönkreteszi a fogyasztót és a kereskedőt is. Végül Kéthly Anna beszélt a polgári nő mai helyzetéről, amely ma már annyira súlyosbodott, hogy a politikában azonos elveik lehetnek a munkásságéval. Végül még Wimmer Fülöp és Szekerke Lajos szólaltak fel.