Szeged, 1924. november (5. évfolyam, 252-276. szám)

1924-11-23 / 270. szám

SZEQED 1924 november 23. ban december 20 án újból le ar óztaiták. Schwei­nilzer kapitány azt mondja, ho,y ő (Szis;) volt az, aki Miklós Andornak a bombát koldte. Elnök: Részt vetl-e a bomba elküldésében? Szász: Nem. Elnök: Honn?n vete akkor a rendőrségi vallomásban elmondotl adatokat? Szász: Én nem mondotlam semmiféle adatokat. Az elnök ezuíán eléje tárj t a rendőrségen íett vallomását. Szász József később beismerte, hogy Márffy lakásáról vitte el a dobozt Drenka lakására, de abban — Jókai-regények voltak. Elnök: Miért irta alá a val'omási jegyző­könyvet, ha nem felelt meg a valóságnak? Szász: Nyoc nap alatt annyira megtörtem, hogy mindent aláirtam. Drenka bevallotta, hogy a fenyegető leveleket ö másolta. Az elnök ezután Drenkát hivatja be, aki a kérdéseire beismeri, hogy a megszökött Kiss Ferenc hozta hozzá Márffytól a leveleket. Ezeket ő lemásolta. Az elnök felolvastatja a leveleket; BZ első a francia követségnek szól, auelybm a 101-es bizottság nevében közli, hogy nem nyugszanak bele a Bethlen-éra intézkedéseibe. A második le.él Scitovszkynak, a Haz elnökének, a harma­dik pedig a főkapitányságnak szól. Elnök: Ezek azok a levelek? Miért irta alá? Drenka: Nem tudlam, hogy azok kéibesitve lesznek. Az elnök felolvassa azu'án az elhunyt Chrias­tinak beismerő vallomását, amelyet a rendőrség j és a vizsgálóbíró elő t te t a Rassay bomba- 1 merényletre vonatkozólag Ebben beismeri, hogy jelen volt azon jelenetnél, amikor Márffy kiadta az utasítást, hogy a csomagokat ki kell adni a hordároknak, hogy vigyék el. Később Chriasti ezen vallatná-a« vissz .vonla, hivatkozva arra, hogy a rendőrségen errs ütiegekkel kényszeri­teiték. Az elnök ezután MárfM é< Szászt kérdezi meg, hogy nii észrevételük Chriasti vallomá­sán. Nincsen észrevételük. Az elnök ekkor Szabó I.-re 166 os hordárt hivatja be Elnök a hordárhoz: Felismeri azt az embert, aki nagának a csomagot á'adta? Hordár: Nem vagyok bizonyos benne. Elnök azután ismerteti a hordárnak a rendőr­ségen tett valom»sát, amely szerint az ottani szembesítés alkalmával határozottan felismerte Marossyban azt az embert, aki a csomagot átadta neki Rassayék Rassay Károlyné a kővetkező tanú, aki elmondja, bogy mikor a hordár a csomagot hoztP, azt mondta neki: Maga bombát hozottt Telefonjukon nem lehetett telefonálni, egy szomszéd telefonján jeieniete a csomag érke­zését a férjének. A tanú megesketését senki sem ellenzi. A következő tanú Rassay Károly nemzet­gyűlési képviselő. Elnök: Mit tud az esetről? Rassay: Közvetlen tapasztalatom nem sok van. O.thon txlált m a csomagot, megnéztem, de nem nyúltam hozzá. Éjjel 12-kor érkezett ki a r ndőri bizo tság, előzőleg telefonált Marinovich rendői főkapitány helyettes, hogy ne menjünk be abba a szobába, amelyben a cso­mag van, mert Miklós Andor is kapott egy ilyen csomagot, azt megvizsgálták és nagyon veszedelmesnek találták. Elnök: Előzőleg megfenyegették e Önt ? Rassay: Évekte visszamenőleg nap-nap ulán kaptam fenyegető leveleket, de nem ijedtem meg és nem törCdtem a fenyegetésekkel. Eiutái elmondja a Kertész-féle eset történetét. Egy reggel e^y ismeretien egyén jött hozzá, elmondta, hogy Kertésznek hivj&k és felmuta­tott Scitovszi-y házelnöktől egy levelet, amiben az állt, hogy szegénysorsu üldözött ember és támogatásra szorul. Kertész azonban kijelen­tette, hogy nem koldulni akar, hanem megvan bízva azzal, hogy engem elpusztítson. Mond­tam, hogy próbálja meg az utcán, de én ezek után védekezni fogok. Kertész erre kijelentette, vallomása. ( hoüy nem akarja megpróbálni, mert én esetleg lelőhetem, hanem bízzam meg barátaimat, hogy lépjenek kö be és akkor látni fogják az ő megbízói, akik autón várnak rá, hogy végre akarta hajtani a tettet. Ne em gyanús volt a d .lóg és azt mondottam, hogy bsazélje meg valamelyik barátommal. Az ember elment és ekkor lörtént váratlan fordulat. Átad am az ügyet Csányi detektivrek. Csányi azt mondotta, hogy ez zsarolásféle dolog. Kertész beszélt egy Turchányi-(ébredövezér) féle megbízólevélről, amit pénzért átadott volna. Mondtam, hogy én nem adok egy krajcárt se r>. A bombamerénylet után Andréka fők^pit nyhelyeitesnek átadtam Kertész címét. Elnök: Tehát felháborodva utasitja vissza azt a vádat, hogy önmaga csinálta volna a merényletet. Rassay: Azt hiszem m'g az sem szükséges, hogy felháborodva utasítsam vissz?. Dolowschiák ügyész szólal most fel é< fel­világosítást ad a Kertész-ügyre vonatkozóan. Ennek az ügynek iratai mind olt feküsznek a tárgy lás alatt lévő ügy aktái között. Kertész ellen me^indiíották az eljárás gyilkosság kísér­lete, zsarol s és csalás miatt kiderült azonbsn, hogy többször volt elmegyógyintézetben és mint beszámíthatatlan emberrel szemben a biróság 1 megszüntette ellsine a nyomozást. Ezután háromnegyed 12-kor Langer elnök 10 perc szünetet rend.l el. Szünet után folytatják a tanúkihallgatásokat­csak bagatell-ügyeket tárgyalt. Dolowschiák ügyész: Ho2tak-e Önök halálos Ítéleteket ÍR? Tanú: Halálos ítéletről szó sem volt soha. Halálos Ítéletet hozni csak a háború esetén lehetett talán. Háború esetén igen, de békében nem. További kérdésekre elmondja, hogy a vérbíróság, ha az Ébredők nemzetvédelmi osz­tálya valamelyik tagjának „eljárt a szája, akkor az egy-két enyhe verést kapott Ügyész: Igaz-e az, hogy az eljárásokat tőiét szobában végezték álarc alatt ? Tanú: Az nem igaz. Ügyész: Megvolt-e határozva, hogy milyen büntetéseket szabhatnak ki? Tanú: Nem, ez a lelkiismeretre volt bízva. Az elnök feloiv&ssa a nemzetvédelmi osztály vezetőjének Bithoryhoi intézett azon utasítását, amely arról siói, hogy a vérbiróságon a leg­nagyobb szigorral kell eljárni és az eljárást sötét szobában keli végezni, hogy a vádiolt ne tudja, ki a bírája. Tanú: Ennek a botiba ügyhöz semmi köze. Elnök R'dóhoz: Ismeri ezt az urat? Radó: Nem ismerem. A rendőrségen is ciak azért vallottam, hogy ismerem, mert ütöt­tek, vertek. Bartók védő olyan kérdéseket akart fel­tenni a tanuhor, mint amilyeneket Márffy szokott felenni, aionban az elnök ezekre sem engedi meg a választ. Elnök a védőhöz: Miért iesz fel olyan kér­déseket, amelyekről úgyis tudja, hogy nem en­gedem meg a válaszadás'. A védő magából kikelve indula osan mondja: Végtelenül furcsa és érdekes, hogy a védők bizonyítékaira nem kerül sor és hogy az elnök ur nem engedi meg feltenni a kérdéseket. Az embernek igazán próbára van téve a türelme. Az elnök rendreutasítja a védő ügyvédet. Ezután a védő indítványára megesketik a tanút. Most a védők nagy vitat kezdmea az elnök­kel, hegy Schweinitzcr rendőrkapitányt tudtuk nélkül neidéztt a következő targyaiásra. Az elnök kijelenti, hogy a lörvény erről egy szaka­szában sem intézkedik s neki joga van tanu­kat beidézni. Majd a főlárgya'ás folytatását hétfő reggel 9 órára tűzi ki az elnök. Irodalmi értékű műsora lesz november 8-án a Belvárosi mozinak. Aki Miklós Andornak vitte a boniát. Dworszky József hodárt hallgatja ki a biré­ság, aki az Az Est szerkesztőségibe Miklós Andor főszerkesztő címére a csomagot felvitte. A II. emeletén világosságot iátoit és ott egy kisasszonynak átadt* a csomagot. A kisasszony a telefonkezílőnő volt, rögtön telefonált a fő­szerkesztőnek, hogy valami g»anus csomagot hoztak. Maradjon itt, szólt rám a kisasszony, Én már megkaptam a msgam pénzét, válaszol­tam, megyek. Hallottam, amikor azt mondotta a csomagra: nagyon gyanús. A csomag nekem is nagyon gyanús, rrondotum és azután eltá­voztam. Masnip estefelé négy fiatalember je­lent meg a kívéhiz sarkán; mindé >áron belém akartak kötni és azt mondták, vigyázzak magamra, mert már úgysem sokáig élek. A vé­delem kérésére a tanút megesketik vallomására. Dollák Józsefné, az Az Est te efonkezelőnője a következő t nu, aki vallomást tesz arról, hogy mikép vette át » hordártél a bombát. Gyanús volt előt e a csomag címzése is, a 101-es számot láua ő is. Czaky Z iltán a következő tanú, aki semmit nem akar tudni aJRassay- és Miklós-féle bom­báról. Az elnök ismerteti régi rendőrségi val­lomását, amelyekben tagadja, hogy részt veit volna az arecitá*okban. Ö is fent volt Márffy lakásán, merí Márffy berendelte, azonban el­késet'. Márffy figyemeztette az embereket, hogy menjenek el, mert nemsokára hazajön a házi­asszonya. A rendőrségi vallomását Czaky nem tartja fenn. Krayzel biró kérdésére kijelenti, hogy tagja volt a nemzetvédelmi osztálynak, exküt tett és Márffy volt a parancsnoka. Feloldom oz eskü alól, mondja Márffy a tanú felé mindent elmondhat. Az elnök azonban rászól: Maga most már itt nem parancsol, üljön le, mert kivezettetem. Ezuíán az ügyész és a védők intéznek kér­dést a tanúhoz. Turcsányi Gyűl i hírlapíró azt vallja, hogy az Az Est szerkesztőségének küldött bombát ő vitte fel a rendőrségre, mint ripor er járt Marossyék lakásán és Marossy nővérével be­szélt, aki panaszkodott fivérére. A lány emii­li ette, hogy Radó egyszer igen gyanús csoma­got hozott fel azzal, hogy vigyázzon rá, na­gyon törékeny. Chriasti és Márffy lakásán is 1 járt és aprólékos megfigyeléseiből riportot irt. A vérbíróság elnökének vallomása. Ezután Báthory Miklós Máv. felügyelőt hall- f azt vallja hogy a bíróság csupán becsületbiró• gatják ki, aki a vérbíróság elnöke volt. Bá'hory I ság volt, 1923-ban alakult és tulajdonképen rilláns Ékszer, zíist evűszer 6—12—24 személyre, Schaffhausen, Omega arany, ezüst zsebórák, Ezüst tálcák, arany, ezüst Ritikülök, cigaretta-szelencék kedvező árban részletfizetésre IS Fischer Testvérek órás ékszerésznél Szegedy Kárász-utca 10 A

Next

/
Thumbnails
Contents