Szeged, 1924. november (5. évfolyam, 252-276. szám)

1924-11-18 / 265. szám

2 SZEOED 1924 november 15. egfyel nyitotta meg. ami által ellenséges csele­kedetet kivetett el Romániával szemben. Blanu kérte a kormányt, tegyen lépéseket a Vatikánnál. Duca külügyminiszter erre a következőkép válaszolt: Mint külügyminiszternek tiltakoznom kell Bianu kérdésének egyes részei és különö­sen ama kitétele ellen, amelyben kétségbevonta a Szentszék pártatlanságát. Ilyen siavaknik nem leit volna szabad elhangzani a román parlamentben. Ami Schioppa nézeteit illeti, felvilágosítást kértünk budapesti követségünktől, másfelől felhívtuk a Szentszék magas figyel­mét arra a meg nem felelő magatartásra, amelyet a nuncius Romániával szemben tanustott. Ezután apróbb jelentőségű kérdéseket tár gyal­tak, mire az ülés véget ért. Szerdán foglalkozik az angol minisztertanács a Zinovjev-levél ügyével London, november 17. Chamberlain kűlűgy­miniszter a szerdán megtaraidó miniszter­tanácson jelentést fo£ tenni a bolseviki p opa­gandáról és ugyaneten a minis<tertanác*on fogják megállapítani annak az erélye) jegyzék­nek szövegét, amelyet a szovjetkormányhoz fognak intézni válaszképei arra a jegyzékre, amelyet a szovjetkormány intézett még a Mac­donald-kormányhoz a Z novjev-féle levél ügyé­ben. Et)ben a levélben ugyanis a szovjet­kormány hamisításnak mondta a levelet és az angolokat vádolta meg a hamisítással. Hétrendbeli bűncselekménnyel vádol az ügyészség egy költőt. „Az iró gondolatvilága nem vonható paragrafusok közé". Szeged, november 17. (Saját tudósítónktól.) A szegedi ügyészséget a legutolsó időben igen érdekes és bonyolult bünügy foglalkoztatja, amely­nek középpontjában Palasovszky Ödön iró és színész áll, akinek nevét fővárosi olyan művész­körökben, amelyekben a modern expresszív esz­méket tűzték ki eszményül, igen jól ismerik. Pala­sovszky ennek az irodalmi társaságnak vezérei között foglal helyet és nem egyszer szerepelt már nyilvánosan, valamint nem egy könyve és brosú­rája jelent meg a forradalom utáni időben. A sze­gedi ügyészség most a gyomai Kner könyvkiadó cég kiadásában megjelent legutóbbi könyve miatt nem kevesebb cselekményekért emelt vádat, mint osztály elleni izgatás, házasság intézménye elleni vétség, Istengyátázás, kommunizmus, forradalmi erőszakos felforgatás stb. miatt. A komplikált, hosszadalmas ügy nemsokára főtárgyalásra kerül. Palasovszky Ödönnek még az elmúlt évben Re­organizáció cimen könyve jelent meg. A biróság nem sokkal a könyv megjelenése után lefoglaltatta a könyv összes példányait, majd a szegedi ügyész­ség vádiratot készített Palasovszky ellen. Az ügyészség vádirata vádat emelt sajtó utján elköve­tett következő cselekmények miatt: osztály, tulaj­don, házasság elleni izgatás büntette, vallás elleni vétség, szemérem elleni vétség, államellenes vétség, vallás elleni kihágás, amelyet az ügyészség szerint Palasovszky mind háború idején követett el. Az ügyészség a könyv kétharmad részét inkri­minálta. Osztályellenes izgatásnak tartott passzuso­kat az első részbe foglalta össze. Ezután sorra veszi azokat a részeket, amelyeket a házasság intézménye ellen izgatnak, a harmadik részbe, a tulajdon és házasság intézménye elleni izgatás miatti kitételek kerültek a vádiratba. Ezután olyan kitételek fölsorakoztatása követke­zik, amelyek „fajtalanságot" terjeszlenek. Majd azokat a hosszadalmas részeket inkriminálja az ügyészség, amelyekkel szerinte Palasovszky „a kará­csony szent ünnepét, pásztorleveleket, Szent Ferenc emlékét, a Hiszekegyet, a szent misét nyilvánosan gyalázza". Végül a hetedik részben még inkrimálni valót talált az ügyészség olyan mondatok miatt, amelyek „az állam és társadalom törvényes rendjének erő­szakos felforgatására és a munkásosztály kizáróla­gos uralmának létesítésére" izgatnak. Palasovszky Ödön védekezésében előadja, hogy ő bűncselekményt egyáltalán nem követett el. Ki­jelenti, hogy a vádak az Írások félreértésén ala­pulnak. Az ő írásai izgatás helyett inkább szere­tettel ölelik feI az egész emberiséget. Palasovszky föl is sorol számos olyan kitételeket, amelyek a vád tarthatatlanságát akarják bizonyítani. Palasovszky védekezésében a Reorganizáció minden egyes versét megmagyarázza, mert az az álláspontja, hogy a valódi értelem megértése és megismerése után, halomra dűlnek a vádak. Ki­emeli például, hogy a Karácsony cimü verse nem a szeretet megünneplése ellen irányul, hanem az ellen a képmutató tendencia ellen, amely a kará­csonyból külsőséget csinál. Végül a védekezésében — miután minden vádpontot és minden verset sorra elmagyaráz — kijelenti, hogy a versek új­szerűsége, a kifejező eszközök szokatlansága is kizárja az izgatást, mert az izgatás közérthetősé­get tételez fel. Palasovszky egyébként irodalmi szakértők kihallgatását is kéri. Ezután ezeket mondja Palasovszky: „Kétségtelen, hogy az irodalmi működés saját­ságos dolog. Az iró lelki és gondolatvilága pa­ragrafusok közé nem vonható. Amit az egyik kor bűncselekménynek minősít, azért már évek múlva esetleg babérkoszoruzza a költőt. A világirodalom számtalan példát mutat erre. Hány irót üldöztek irodalmi működéséért, hány irónak került indexre a könyve. Gyakran ugy megváltozott a hangulat és a megítélés, hogy ugyanazért a műért, amelyért a költőt valósággal megkövezték, kortársai általá­nos elismerése kisérte. Én azt hiszem, hogy mü­vem irodalmi mü. Szivem és lelkem egész mele­gével irtam e sorokat, ugy érzem, nemes gondola­tok hagyták el agyamat. Palasovszky a vádiratnak elutasítását kéri, hogy megzaklatott lelke megnyugodjon. Értesülésünk szerint ebben az érdekes ügyben a vizsgálatot rövidesen befejezik és nemsokára kitűzik a főtár­gyalást, amelyen Palasovszkyt dr. Szivessy Lehel ügyvéd fogja védeni. A törvényszék Ítélete elé élénk érdeklődéssel néznek irodalmi körök. Huszonötmilliárd koronás külföldi kölcsön kell a tanyai vasút felépítéséhez. a váios nem használhatja, a kocsipark egy­résxét veheti csak meg a város, a mozdonyok közül pedig csak egyet. Az anyag ára Szegedre szátlitva körölbe'ül kétmilliárd korona lenne. — A tanyai vasút építési költségeire ezen­kívül mig husz—huszonötmilliárd korona kel­lene — mondotta a polgármester —, ezt a pénzt külföldi kölcsönből fedezhetné csak a vá­ros, mert a belföldön ilyen nagy kölcsönt nem vehetne fel. Mivel azonban ma még nagyon drága a kölcsön, a vasútépítés megkezdésivel várnunk kell, a miskolci anyagot pedig elrak­tározhatnánk. Gondolnunk kell arra is, hogy a vasútvonal több helyen magánbirtokon menne keresztül és igy kisajátításra lesz szükség, ami szintén hatalmas kiadást jelent, mert egy négy­szögöl föld ára egy aranykorona. — Gondolkozzatok a kérdés fölött — szólt a polgármester a tanács tagjaihoz —, hogy ér­demes-e a miskolci anyagot megvásárolni, vagy várjunk kedrezőbb időre, amikor olcsóbb lesz a pénz. — Az a kérdés — szóit kőibe dr. Turóczy Mihály főügyész, hogy az aísótenyai legelőföl­dek bérbeadásából származó jövedelem milyen Szeged, november 17. (Saját tudósítónktól.) Az alsótanyai gazdasági vasút terve egész ko­moly formában foglalkoztatja a várói hatóságát. Igaz ugyan, hogy ez a forma egyelőre még nagyon kezdetleges, s5t azzal sem nagyon biz­tat, hogy lesz belőle belátható időn belül valami, de a jószándék megvan az illetékes körök el­halározásiban éi ha a jószándék mellé sikerül az anyagi feltételeket is előteremteni, akkor talán mégis szó lehet i város évtizedes álmá­nak megvalósításáról. Hélfőn szerepelt a kérdés először nyilvános tanácsülésen. A polgármester ismertette az eddig történteket. Elmondotta, hogy Bokor Pál pol­gármesterhelyettes vezetésével egy háromtagú bizottság megszemlélte a Miskolc melletti bánya­vállalat által fölajánlott vasúti anyagot. A hasz­nált, de jó állapotban levő siianyag tizenkilenc és fél kilométer hosszú vasútvonalra lenne ele­gendő, mivel az eredeti tervek szerint a gazda­sági vasút hossza hatvan kilométer, még kél­szerennyi sinanyag beszerzésére van szükség. A miskolci sin ára eífogidtiaíó, 1650 koronát kér érle a bir<yi kilónként. Az u] sin ára 4800 korona. A ttlph azonbin annyira karhad', bogy nagy fsszeg amortizálására lenne elég? Ha a teljes összeget amortizálhatnék vele, akkor nem kellene halogatni a kérdést. — Számitásom szerint — mondo'ta a pol­gármester — negyvenöt vagon buzabérre szá­mithalunk az alsót»nyai Irgelőföldek haszon­bére c<mén, ez ped g körülbelül huizonötmil iárd koronás kölcsön törlesztésire elég lenne. Ezután a városi autóüzem uj vállalkozásáról beszélt a tanács. Vasárnap ugyanis megindí­tották Szeged és Dorozsma között az autó­járatokat. Egy ut 12.000 koronába kerül. Az első napnak nagyon szegélyes volt az ered­ménye. Egész nap mindössze 31 utasa volt az autóbusznak, ami 372.000 korona bevételt jelent. A kiadss ennél jóval nagyobb vol', hisz a nyolc ut alatt több beozint emésztettek meg az autók. — Majd megszokja ezt is a publikum — mondotta a polgármester —, az e'ső n»p ered­ményéből nem lehet következtetni a jövőre. Ami pedig a tanyai vasút ügyét illeti, csak azt mondom, hogy mquld-quld agis, prudenter agas et respice flnem". (Bírmit teszel, okosan tedd és gondold meg a végét.) A Szegeden lakó aradiak az aradi vértanuk emlékmüvének Szegeden való elhelyezéséért. Szeged, november 17. (Saját tudósttónktól.) A S/egedre menekült aradiak küldöttség? járt hétfőn délelőt a főispánnál és a polgármester­nél. A küldöttség vezetője, Moravek István, a Gazdasági B«nk vezérigazgatója elmondotta, hogy az aradi meneküllek nagyon szeretnék, ha a tizenhárom aradi vértanú emlékmüvét Szeged kapná meg. Tudják, hogy az emlékmű idesxállitása tekintéiyes^taszegoe kerül, de készek arra, hogy társajHi gyűjtéssel, mati­nék rendezésével előteremtsék a szükséges összeg egy részét. Azt kérik a vároBtól, hogy hozza meg sz áldozatot és jelöl|ön ki a mű­vészi emlékmű számára megfelelő helyet a vá­rosban. Dr. Aigner Károly főispán közölte a küldött­séggel, bogy mindenben támogatja az aradiak akcióját, amely azonos a város közönségének kívánságával is és még ezen a héten tárgyal ebben az ügyben a miniszterelnökkel. — Dr. Somogyi Szilveszter polgármester pedig ugy nyiatkoiolt a küldöttség előtt, hogy a város hatósága mindent megtett és megtesz az em­lékmű elnyerése érdekében. A tanács már felirt ebben iz ügyben a kultuszminiszterhez, aki azonban még nem válaszolt. A szoborra Sze­gednek van a versengő városok között a leg­több jogcíme, mert Budapesten kivül itt él a legtöbb aradi család, Szeged esik legközelebb Aradhoz ős itt ünnepelték meg először orszá­gos keretek között a vértanuk halálának év­fordulóját, október hatodikát. Ha megkapja Szeged a szobrot, méltó helyet Jelöl ki a ható­ság számára, minden valószínűség szerint a Széchenyi-tér egyik parklűkrében helyezik el. Budapestről jelentik: Napokkal ezelőtt az aradi 13 vérlsnu szobrának Magyarországra való átszállítása ügyében a magyar kormány felszólította butaresti követét, hogy interveniál­jon a román kormánynál. A külügyminiszté­riumba, mint értesülünk, már megérkezett a román kormány átirata, amely szerint az em­lékmű átszállítása elé akadályokat nem gördí­tenek. A miniszterelnökségen legközelebb ankét fog összeülni, amely dönteni fog az átszállítás módja, valamint a szobor elhelyezése felett. Az átszállítás óriási költségeire való tekintettel valószínűleg az a város fogja megkapni a szobrot, amely a legtöbb pénzbeli hozzájárulást fogja felajánlani. Poincaré okmányokkal fogja bizonyí­tani, hogy n»tn ó idézt* fel a háborút. Pá­riBból jelentik: A L'Europe cimü folyóirat közzéteszi George Louis volt pétervári francia nsgyiövet emlékiratait. A volt nagykövet, akit Isvoleky kívánságára távolítottak el 1913 ban pétervári állomáíhetyéről, azt irjn, hogy a világháborút Poincaré idézte fel. Poincaré, aki Strassburgban időzik, táviratban értesítette a Havas-irodát, hogy holnap a sajtó rendelkezé­sére bocsátja Canbon és Pigeon leveleit, ame­iyekben megcáfoljak Louis állításait.

Next

/
Thumbnails
Contents