Szeged, 1924. november (5. évfolyam, 252-276. szám)

1924-11-18 / 265. szám

1924 november 20. SZEGED 3 Radics proklamációja Horvátország elszakadásáról. Zágráb, november 17. Radics, aki ellen a szerb kormány elfogatási parancsot adott ki, proklamációt intézett a horvát nemzethez, amelyben kijelenti, hogy Pasics ama rendelkezése, amellyel a horvátok autonómiáját felfüggesztette, nemcsak a békeszerződéssel, de azzal a paktummal is ellenkezik, amelyet a horvátok és a szerbek még a békeszerződés előtt kötöttek. Radics proklamációja, amely a horvát nép is közli, hogy a horvát nép sérelmének és az abból folyó következményeknek bejelentését az ántánt népszövetsége előtt megteszi, de nemcsak a népszövetséghez, hanem külön-külön Csehországhoz és Romániához is memorandumot intéz, amelyben Horvátország állásfoglalását az autonómia felfüggesztésének forradalmi tényével szemben közölni fogja és reméli, hogy a kisántánt érdekelt államai Horvátország igazságát magukévá teszik. hercegprímás papi jubileuma r „ a gondolkozását és álláspontját tökéletesen fedi, azt Csernoch ötven Budapest, november 17. (Saját tudósítónk telefonjelentése.) Vasárnap kezdődött meg Budapesten Csernoch János hercegprímás ötven éves papi jubileumának országos üeneplése, amely impozáns keretek között folyt le. A budai Nádor-téren déli 12 órakor kezdődött az ünnepség, amelyen megjelent a kormány és a főváros tanácsa. Az ódon várfalon uj fehér márványtábla diszlik, rajta az aranybetűs felírás: „Prímás-bástya, dr. Csernoch János, Magyarország biboros hercegprímása arany miséjének alkalmából létesítette az állam és a főváros 1924." Tizenkét órakor megkondultak a vártemploh harangjai és autón megérkezik a térre a hercegprímás Leopold Antal kanonok társaságában. Gróf Klebdsberg Kunó kultuszminiszter lép a rögtönzött szónoki székre és rövid beszédben üdvözli a jubiláló egyházfejedelmet. Csernoch János hercegprímás hosszabb beszédben válaszolt a kultuszminiszternek. Beszéde elején azzal a szoros kapcsolattal foglalkozik, amely a magyar prímásokat mindig az ország fővárosához fűzte, majd a következőket mondotta: — Midőn meghallottam, hogy a kultuszminiszter ur ennek az emlékműnek a felállítását határozta el, azt gondoltam magamban, hogy emléket állítanak a nagy prímásoknak, de egyben utmutatót is állítanak nekem és utódaimnak, hogy szeressük és pártfogoljuk mindig ezt a fővárost, amely az ország szive, ahonnan minden jó szétárad, de sajnos minden rossz is. Nekem kötelességem a fővárost támogatni. A rettenetes háború alatt minden lehetőt elkövettem, hogy az ország jogait megmentsem. Elődeim között vértanuk is vannak, igy Szalkay prímás, aki a mohácsi Csatában pusztult el sok főpappal együtt, de szerencsés volt, mert nem látta országa romlását. Nekem azonban végig kellett élnem az ország és egyházam, saját egyházmegyém, templomaim és plébániáim pusztulását. Azt kivanom most minden magyar ember ől, hogy ne tartózkodjék és ne féljen a nehéz és önfeláldozó mnnkától. Nincs ma egy ember sm az országban, aki ne szenvedne. Minden erőnkkel azon kell lennünk, hogy ez az ország és ez a főváros mielőbb fel épüljön romjaiból és felvirágojzon. Köszönöm a kultuszminiszter urnák és a fővárosnak a szép emléket. A pápai himnuszt énekelte el ezután az énekkar, melynek akkordjai között a felemelő ünnepség egy i órakor véget ért. * Esztergom már szombaton ünnepelte a hercegi prímást, a város díszközgyűlést tartott, este pedig i fáklyásmenet volt. Vasárnap a Bazilikában volt 1 ünnepi istentisztelet. ! Csernoch János bibornok hercegprímás arany' misés jubileuma alkalmából ma délután négy óra• kor Scitovszky Béla, a nemzetgyűlés elnöke a ; hercegprímás Uri-utca 62. számú palotájában meg! jelent és a nemzetgyűlés üdvözletét tolmácsolta. A hercegprímás aranymiséje alkalmából a korj mányzó az alábbi kéziratot intézte a hercegprímáshoz : Kedves dr. Csernoch bibornok! Áldozásának félszázados évfordulója örömünnep nemcsak a magyar katolikusoknak, hanem az egész országnak is, amely Eminenciádban kiváló fiát tiszteli és becsüli. Bensőséges örömmel ragadom meg a ritka ünnepi alkalmat hogy meleg elismeréssel emlékezzem meg kimagasló érdemeiről, amelyeket e hosszú idő alatt ugy az egyházi, mint a közügyek terén szerzett. Elévülhetetlen érdemeinek elismerése jeléül fogadja Eminenciád a mai napon legmelegebb szerencsekivánataim kíséretében a magyar érdemkereszt nagykeresztjét, amelyet azon leghőbb óhajom kifejezése mellett nyújtok át Eminenciádnak, hogy az isteni Gondviselés különös kegyelme még hosszú időn át óvja meg' magasztos hivatásának betöltésére. Budapest, 1924. évi november hó 18-án. Horthy, s. k., Bethlen gróf, s. k. A kormányzó ma délután fél 5-kor felkereste budai palotájában dr. Csernoch János bibornok hercegprímást, igen melegen üdvözölte a jubiláló egyházfejedelmet, majd átnyújtotta neki a magyar érdemkereszt nagykeresztjét. Ezután még hosszasabban elbeszélgetett a hercegprímással, majd visszatért a királyi palotába. kezdi meg a gázgyári bizottság az egyezkedési feltételek tárgyalását. Szeged, november 17. (Saját tudósítónktól.) A hétfői tanácsülésen, amikor as előadók végeztek a referálás munkájával, a polgármester visszatartotta a menni szándékozó tínácstagckat azzal, hogy volna valami mondanivalója. A tanácstagok érdeklődve foglalták el ismét helyeiket és kíváncsian váriák a polgármester szavf i*. A polgármester pedig bejelentette, hogy elérkezettnek lálja sz időt a gázgyár központi igazgatóságáéi kapott egyezkedési feltélelek részletes letárgyalását. A tanács minden tagja megkapta annak idején a feltételek másolatát, áttanulmányozhatta mindenki és kialakulhatott már mindenkiben a feltételekről való vélemény. — Éppen ezért u*y gondoltam — mondoíta a polgármester —, hogy a tanács külön ne foglalkozzon ezzel a megleheiősen hosszadalmas kérdéssel, hanem terjesszak a fdiélelgket közvetlenül a gázgyári bizo'tság elé és a bizottsági Öleseken elmondhatja majd mindenki • véleményét a szerződés egyes pontjairól. A bizottságot csütörtök délután négy órára hivom össie, de valószinü, hogy a szerződés teljes letárgyalása több nspig el fog tartani. Súlyt helyezek azonban arra, hogy a tárgyalásokon a tanács minden tagja jelen legyen. Ezután felolvasta a polgármester a törvényhatósági bizottság névsorát és a tanács kijelölte a gázgyári bizottság tagjait. A tanács határozata alapján a szerződési ajánlat csütörtökön kezdődi tárgyalására a következő tizenhat városatya kap meghivót: Back Bernát, dr. fí/ed/JJSamu, Bokor Adolf, Csonka Ferenc, dr. Dobay Qyula, Hauser R. Sándor, Hoffer Jsnő, dr. Kovács József, Körmzndy Mátyás, Magyar József, dr. Széli Gyula, Szíjártó Albert, dr. Tonelli Sándor, dr. Ujj József, dr. Végmann Ferenc és Wimmer Fülöp. A tanács elhatározta, hogy a tárgyalásra meghívja Barcsay Oszkár fővárosi mérnököt is, aki a döntőbizottságban s város érdekeit képviselte. Kétszázhetvenhatmiilió korona a színház idei deficitje. Szeged, november 17. (Sóját tudósítónktól.) A város 1925. évi költségvetésének tárgyalása alkalmával utasította a közgyűlés a tanácsol, hogy vizsgáltassa felül a színház üzleti könyveit és a vizsgálat eredménye shpján tegyen majd Javaslatot a színház ujabb segélyezése ügyében. Az októberi közgyűlésen ugyanis az a Konkrét snditvín; hí ngzolt el, íiogy & város, mini * háború etőlt u.tíe, vállalj* most is magára a szinsái ffiiési kű'Uég it, mett a tzegedi színház, éppen ugy, mini minden mJs magyer színház is, még s 'tosem volt ol*an súlyos helyzetben, mint most, a botrányosan rossz színházi konjunktúrák idején. Az indítványra azonban a polgármester felszóUlt és kijelentette, hogy a már megszavazott és kiuiait regéiyeken kivQI ujabb segély folyósítása csak abban az esetben lehet indokolt, ha annak szükségességétől a vár^ hatósága hivatalosan meggyőződik. Éppen csért felülvizsgélandónak tatja a színház egé« \ üzletvitelét, mert n város nem öntheti pénzét J feneketlen hordóba. Kijelentette a polgármester { azt is, hogy Andor Zsiga tzinigdzga'ói műkö! déséről mindenütt csak jót és szépet hallóit, igy ridegen nem is zárkóihatik el az ujabb segélyezés gondolatától. A közgyűlés a polgármester érvelésére elhatározta, hogy az indítvány fölött egyelőre nem hitároz, hanem megvárja, hogy milyen eredménnyel végződik a színház üzleii könyveinek felülvizsgálata. A tanács a megfelelő szakértelmet igénylő könyvvizsgálat megejtésével Scultily Sándor főszámvevőt bizla meg, aki munkájának eredményéről szóló részletes jelenté? ét most terjesztette be a fanácshoz. A Jelentést a hétfői tanácsülésen ismertette dr. Gaál Endre kul urtanácsnok, amely szerint a színház üzleti könyvvezetésének pontosságához szó fér, amennyiben a cukrászda és ruhatár hasznosításából befolyó bérleti dijak nem szerepelnek a bevételek között. Javasolja a főszámvevő, hogy a tanács kö elezze a szinigazga'ót a könyvek ponlos vezetésére. Ezután bejelenti a főszámvevő, hogy a könyvek és a pénztári napló adatai szerint a szezon elejétől október végéig kétszázhetvenhat millió korona a czinház deficitje. Annak azonban nincsen semmi nyoma a könyvekben, hogy ezt a tulkiadást miből és hogysn fedezte a színigazgató. A főszámvevő a színigazgató szóbeli felvilágosításából tudhat'a csak meg, hogy a deficitet heti kamatokra fölvett kölcsönökből fedezte Andor Zsiga. isi! Gaál tanácsnok hozzáfűzte a főszámvevő jelentéséhez, hogy a színház jelenlegi kiadásainak bármilyen csökkentése nivósüllyedéssel járna, tehát javasolja, hogy a város a már eddig kiutalt segélyeken kivül adjon még harmincmillió korona segélyt a színháznak. A tanács a kulturszená'or javaslatát vita nélkül megszavazta. A po'gármester azonban kijelentette, hogy az idén több segélj re nem számithat a várostól a szin gazgató. Vissza akarj'ák állítani a bajor királyságot. München, november 17. A mai lapok közlik, hogy Held miniszterelnök éB a bajor néppárt egy töredéke között ellentélek támadtak az államforma tekintetében, mert mig Held miniszterelnök ezt a kérdést általános német problémának, az egész birodalom ügyének kívánja tekinteni, addig a hazafias szervezetek, nevezetesen Kahr és hivei azt hangoz'atják. hogy a monarchia kérdése tisztán Bajorország . ügye s annak rendezése körül nem kell tekintettel lenni a birodalmi alkotmányra, sőt ellenkezőleg minél előbb meg kell oldani Bajorországban ezt a problémát, még ha emiatt a birodalmi alkotmánnyal is szakítani kellene. Kahr és követői nagy propagandát fejtenek ki a bajor országgyűlés feloszlatása melleit, mert abban bizakodnak, hogy a királyság eszméje annyira népszerű Bajorországban, hogy kétharmad szótöbbséget érhetnek el s választásokon, amennyi az alkotmánymódosításhoz szükséges. Herriot ismét a békéről beszélt. Páris, november 17. Herriot miniszterelnök vasárnap két beszédet mondott Laxenburgban a névtelen katona szobrának felavatásán. A szoboravatási beszédben azt mondotta, hogy felhívást Intéz a világ minden jóérzésű emberéhez: segítsen megalapozni a békét. Az avatás utáni lakomán azt mondotta, hogy minden kormánynak Igyokeznie kell elhárítani a gazdasági válságot, amelyet a háború hagyott maga után. Kijelen!et!e, hogy Franciaország igyekezni fog a leszerelést minden erejével végrehajtani, de csak akkor, ha biztonságban érezheti magát. Genfben fölmerült az a terv, hogy minden állam védelmét a Népszöve'ségre kell bizni. De kérdés, milyen erővel s milyen eszközökkel jöhetne a Népszövetség valamely fenyegetett nemzet védelmére. A luxenburgi ünnepség után Herriot tárgyalt Theunis és Hymanr, belga miniszterekkel. A tárgyalás eloszlatta a franci i-belgi ellentéteket. EHtéiték a lengyel terror-szervezet tagjait. Varsó, november 17. Annak a titkos terrorszervezetnek a tagjai ellen, akik az állami épületek ellen a merényletek egész sorát követték el, vagy tervezték, ma ériek véget a bírósági tárgyalások. A biróság két vádlottat 8-8 évi súlyos börtönre, a löbbiekst psdig 1—4 évig terjedő üSiíDnbantelésrc itélte.