Szeged, 1924. október (5. évfolyam, 225-251. szám)

1924-10-08 / 231. szám

iiyw Mán ára 2000 korona aiBturum ICIIIHIrtlükaUnl cmb«n4 cm iHMJmed' |« MIM kMtelfcral MiadM Ma ára 2000 naimuti tndu kd na Myba 40000, Badai la ftdMna 45001 ka. SZEGED Hirdetési árak i rélhasábosl Dm. 100, egy hasábon; 800 mállél Ulábon 1200. SzOvcf kOxt 23 százalékkal drágább Aprúhirdeté* 10 ixöfg 0001 kor. SzOvegkOztl közlemények toronként 6000 korona. Családi érteiités 45000 kW. V. évfolyam. Szeged, 1924 október 8, SZERDA. 231-ik szám. Adópolitika. Deák Ferenc állapitolta meg, hogy a százgombos huszárdolmányt, ha egy gombját hibásan gombolták be, elejétől végig újra ki kell gombolni. Akik Szegeden a kereseti adónak a kivetését csinálták, most magukon tapasztalták ennek a mondádnak az igazságát. Csináltak egy olyan kirovást, amelyen már bosszankodni sem lehetett, mert az enyhe humor bontogatta fölötte a szárnyait. A kivetés nyomán nagy huzavona indult meg, hogy tu!a]donképen ki a felelős érte. A sajátsága az esetnek ugyanis az, hogy mióta a kereseti adó a város jövedelmeit gyarapítja, a kivetésnek nem akad gazdája. A vállalás dolgában a pénzügyigazgatóság és a polgármester futballoznak egymással. Ide-oda röpítik nem a labdát, hanem azt, akinek adózni kellfcne. A futballjálékot egy deputációzás szakította félbe a második számú pénzagyminiszternél, aki a nála járt küldöttség előtt megállapította azt a közkeletű igazságot, hogy adózni muszáj — kár, hogy nem ott mondta ezt, ahol leginkább lett volna rá ssükség —, de a felsorolt rikító és kirívó esetek hallatára mégis kikQIdött egy megbízottat Szegedre, hogy a pénzflgyigazgatósággal és az érdekképviseletek képviselőivel a kereseti adókivetés revíziójának a módozatait megtárgyalja. Idáig tehát szerencsésen eljutottunk volna. Akaratlanul is felmerd! azonban a kérdés, hogy miért az a közügyek rendes intézésének módja Magyarországon, hogy egyszeriben nem lehet őket jól elintézni, hanem csak egy külön reparációs eljárásnak a során ? Miért kell az adókirovásokat olyanformán megcsinálni, hogy miattuk az emberek gyűlésezzenek, küldöttségeket menesszenek a miniszterhez, ahelyett, hogy a drága időt termelő munkára fordítanák? Miért kell dupla munkát végezni a különböző hivataloknak, mikor ugyanazt a munkát — egyes elszigetelt esetektől eltekintve — mindjárt jól is elvégezhetnék ? Hogy mi történik a kulisszák mögött, azt az egyszerű adózó alany, aki csak a gazdasági pangásnak a nyomorúságát érzi, természetesen nem tudhatja. Az egyszerű adózó alany csak azt tudja, hogy a múlt esztendő átlagával szemben a korona értéke egytizedére csökkent s ha ma nem volna is a legnagyobb pangás, az adókirovás akkor sem lehetne józan számítás szerint több a mult esztendei kirovás tízszeresénél. Ha tehát a mult évben Szegedre kiróttak nyolcszázmillió papírkorona kereseti adót, ugyanez az adó az idén legfeljebb nyolcmilliárd lehet, de semmiesetre sem huszonhét. Semmiesetre sem értheti az egyszerű adózó polgár azt, hogy mikor az állam átenged egy adónemet a városoknak, miért kell éppen akkor ennek az adónak horrens arányokban emelkedni ? Csak nem ambicionálják a magyar városok Ezópus mesebeli gazdájának kétes dicsőségét, aki egyszerűség kedvéért leölte a tyúkot, amelyik aranyat tojik ? Vegy nálunk még mindig nem ébredtek annak a felismerésére, hogy a leölt tehenet nem lehet már megfejni? Sajnos, Szeged az adókirovásnak ebben a módjában, bár itt talán kirívóbbak és humorosabbak voltak az esetek, mint másutt, nem áll egyedül. Másutt talán mégsem fordultak elő olyan esetek, hogy egyszerű sarki boltosok kereseti adóját magasabb összegben álla pitották volna meg, mint a Szeged-Csongrádi Takarékpénztár társulati adóját és hogy többet fizetne a kis szatócf, mint a társulati adó alá eső nagykereskedő, akinél ő is sokadmagával együtt szokta beszerezni boltjának egész szükségletét. Másutt talán mégsem tételeztek fel milliárdos jövedelmeket egyszerű magáncégeknél és nem mellőzték a beadott vallomásokat az egész vonalon. Talán mégis kissé furcsa a szegedi eset, ahol az adókivetéséi egy gummibélyegiőre bizzik a gondolkodást, amelynek a szövege csak annyit mond, hogy a vallomás nem Jelel meg a valóságnak. A gummibélyegzőnek nincs esze, de aki használja, annak bizonyítani is kell a saját állítását, vagy a másik fél állításának az ellenkezőjét. Még értenénk, ha nem Szegeden és nem a többi magyar városokban történtek volna ezek és ezekhez hasonló esetek, hanem a legendás Mucsák valamelyikén, ahol összeül a falusi kupaktanács és kiadja a jelszót: „Embörök, mögnyomni ezt az adót, mert azt csak egy-két gyüttmönt bótos, mög mestörembör fizeti, a község mög gazdagszik belüle." Ilyen jelszóra nem volna csoda, ha az adóügyi segédjegyző csakugyan megnyomná a gombot, hogy kedvében járjon a bírónak, meg a többi telkes gazdáknak. Dehát ilyesmit városokban feltételezni nem lehet. Városokban az adókirováanál bizonyos elvek szerint szoktak eljárni, mely elveknek a sorában a legfontosabb az, hogy a kirovás arányosan és a tényleges teherviselő képességnek megjelelően történjék. Az ilyen eljárást követeli meg a helyes adópolitika. Csakhogy máma olyan fenemód felkavart vilfcgot élünk, hogy semmit se lehet biztosan tudni. Talán még azt se, hogy ami helyes adópolitikának, eg4sz biztosan helyes-e — politikának? MMMMMMMMMM^^ November 8., vagy 15-én lesz uj választás Angliában. London, október 7. A ma reggeli sajtó holnapra biztosra veszi a kormány bukását és azt követő uj választásokat. A Daily Telegraph szerint a kormány által tegnap elfogadott határozat azt jelenti, hogy a kormány holnap az alsóházban a vita során vereséget fog szenvedni. A Times ezt irja: A kabinet tegnap uj határozatot fogadott el, amely súlyos következményekkel fog járni. Ezek szerint az uj választásokat nem lehet kikerülni, csak azon esetben, ha a liberálisok hivatalosan feladják a campbelli ügyben elfogadott álláspontjukat; azonban az a helyzet, hogy a liberálisok a javaslatukat semmiesetre sem fogják visszavonni. Minthogy a munkáspártnak az a felfogása, hogy a választásoknak a parlament feloszlatása esetén szombati napra kell esniök, igy a választások valószínű időpon'ja november 8., vagy 15. Macdonald a munkáspártnak a ma délelőtti értekezletén elmondandó beszéde kétségtelenül a választási kampány hivatalos megnyitásának tekintendő. ÍWMMWM^VIMMIM^^ Viharos volt a nemzetgyűlés első ülése. Zajos vita az oros* szerződés fölött. Dezső. Nézete szerint ez a törvényjavaslat elkésett. Aggodalommal tölti el a törvényjavaslatnak az a pontja, amely megszünteti a választmányok működését. Ezután reflektál azon megjegyzésekre, amelyeket Farkas István hozott fel régebbi felszólalásában, a fővároii üzemekkel szemben. Hosszasan fejtegeti, hogy a kereszténypárti vezetőség szerinte milyen jó viszonyok közt tudta tartani a fővárosi villamosvállalatot. A törvényjavaslatot főbb vonásokban helyesli és általánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadja. Maid Saly Endre szólal fel. A javaslat egyes rendelkezéseit bírálja, összehasonlítást tesz Budapest és Bécs gazdálkozása között; azt állítja, hogy Bécs városának 500 milliárd fölöslege van. Hibáztatja a törvényjavaslatot, hogy nem foglalkozik az iskolák kérdésével, noha szerinte Budapesten nagyon kevés az iskola. Frühmrth Mátyás közbeszól: Saly állítása < nem fedi a valóságot. Szabó József (keresztényszocialista) és Pakots József e kijelentés kapcsán vitába bocsájtkozott, mire az elnök rendreutasítja őket. Saly: A javaslatot nem tartja kielégítőnek s azt nem fogadja eL A következő felszólaló Rothenstein Mór. Kijelenti, hogy a kormány elkésett a javaslattal, mert nem lett volna szabad a fővárost törvényen kívüli állapotba juttatni. A törvényjavaslat nem változott semmit, hanem mindent meghagy a régi állapotban. Az az autonómia, amelyet a javaslat a fővárosnak szándékozik adni, csak látszólagos autonómia. Kifogásolja, hogy a törvényjavaslat a választójognál a régi kétévi helybenlakást hat évre emelte fel. Majd a névjegyzékek összeállításáról beszélt és uj össze• írást követel. A javaslatot nem fogadja el. } Az elnök ezután napirendi javaslatot tesz. A legközelebbi ülést holnap délelőtt 10 órakor I tartják a mai napirenddel. Budapest, október 7. A nemzetgyűlés mai ülését 11 óra után nyitotta Scitovszky Béla házelnök, aki az elnöki előterjesztése után kegyeletes szavakkal parantálta el Mária Valéria királyi hercegnőt és Kövess Hermann báró tábornagyot. A nemzetgyűlés részvétének jegyzőkönyvileg adott kifejezést, majd örömmel jelentette be József Ferenc királyi hercegnek Anna szász királyi hercegnővel történt egybekelését. Az elnöki bejelentés kapcsán nagy zaj támadt a baloldalon. Nagy Ernő: Mi közünk hozzá, ez a Habsburgok privát ügye I Rupert Rezső: A királyra lövettekI Nagy Ernő: Október 6-ról nem emlékeznek meg? Az elnök ezután különböző mentelmi megkereséseket olvas fel. Berki Qyula még a szünet előtt beterjesztette, hogy azcn indítványát, hogy a fővárosi törvényjavaslat tárgyalásának idejére az üléseket hosszabbítsák meg egy órával — visszavonja. Majd Szabó Imre szociáldemokrata a mentelmi jogának megsértését jelenti be. Pest környékén választói előtt beszámolót akart tartani, beszédének megkezdése után azonban az ügyeletes rendőrtisztviselő belekötött beszédébe és megtiltotta neki, hogy a közigazgatás ténykedéseit bírálhassa, amikor ő ez ellen tiltakozott, a rendőtiszt a gyűlést feloszlatta; mikor pedig a helyszínről távozott, avval fenyegette meg, hogy meg fogja poJoznL Klárik Ferenc: A belügyminiszter ur dobja ki azt az embert. Szabó Imre: A nemzefgyü'és feladata, hogy a nemzetgyűlés tagjait ilyen inzultusoktól megvédje. A mentelmi bejelentést átteszik a mentelmi bizottsághoz. Ezután a napirendre, a székesfővárosi törvényjavaslat tárgyalására térnek át. Az első szónok 'Budai Eckhardt az orosz szerződés ellen. Eckhardt Tibor kér szót. Értesülése szerint a kormány kereskedelmi szerződést köt SzovjetOroszországgal. Ezzel egyidejűleg egy kommüniké jelent meg, amely azt állítja, hogy a szerződés jóváhagyása nem tartozik a parlament elé. Tiltakozik az ellen, hogy a kormány a parlament hozzájárulása nélkül a szerződést megköthesse. Itt arra akar rámutatni, hogy mit jelent ez a szerződés gazdasági, erkölcsi és nemzeti tekintetben. Hosszadalmasan fejtegeti