Szeged, 1924. október (5. évfolyam, 225-251. szám)

1924-10-04 / 228. szám

10 SZBQED 1924 október 1. magyar korona vissonya a font sterlinghez kipest változatlan; 346,000 papírkorona. A bankkamatlábat szeptember bó folyamán 10 százalékról 12 és fél százalékra kellett emelni, mert az a körülmény, hogy Bécsben a bsnkkamatláb 15 százalék, aggályt kelteit, hogy értékpapírok eladása és a bankjegyeknek az ország határán át való kicsempészése folytán ezenfelül az ország belső vérveszteséget is szenvedne. * Alig lehet kétség az Iránt, hogy a valuta stabilizálódott és külföldről jelentékeny tőkebeözönlés történt. Különösen dollárösszegek voltak rövid lejáratra előnyösen kaphatók. arra | mutatnak, hogy az ország gazdasági élete kezd alkalmazkodni a korona stabilizációja által teremtett uj helyzethez. A stabilizáció által okozott gMdasági nehézségek nem lesznek olyan mérvűek és tartalmúak, mint az várható lett volna. A kapásnövények terméseredménye 40—60 százalékkal magasabb a tavalyinál, ami bizonyos fokig kárpótlást nyújt a gyöngébb szemes termésért, amely alatta maradt ugy*". a rr.ult évi nagyon bö termésnek, bár nem volt lényegesen alacsonyabb a háború utáni évek átlagánál. Az uj kereskedelmi szerződésekkel a gazdasági helyzetben jelentékeny javulásnak kell bekövetkeznie. Befejezésül megjegyzi, hogy a jelek Nitti az európai vámuniót tartja kívánatosnak. Páris, október 3. Az Eclaite munkitársa beszélgetést folytatott Nittlvel, aki kijelentette a beszélgetés során, hogy elsősorban a lelkek leszerelésére van szükség. Senki se ringasia magát ábrándokban Magyarország és Németország tekintetében. Olyan ember nem akad, aki el tudja felejteni hazájának megcsonkítását. Sem Németország, sem Magyarország nem fogadhatja el őszintén a Nemzetek Szövetségének egyeizégokmányát és a béke csak ugy támaszkodhatik szilárd alapokra, ha Németország és Franciaország lojálisán és őszintén együtt munkálkodnak. Valamennyi nemzetnek közre kell működnie Európa helyreállításában és ez az első lépés a gazdasági össze*llás helyreállításában. A kis Európában, különösen a balkanizált Európában az uj kis államok minden lépésnyi távolságra vámhivatalokat állítottak fel. Le kell bontani a vámhatárokat. Németország és Franciaország őszinte megegyezését nyomon köveíné az európai vámunió, ami azután megnyitná az utat a politikai unióhoz, amint az 1838 évi német vámunió megnyitotta az utat az 1871. é»i politikai unióhoz. Nitti végül kijelentette, hogy ő csak két utat ismer; vagy megteremtik az európai vámuniót, amely uj életet teremthet a kontinensen, vagy pedig háborúk végtelen sorozata fog elkövetkezni. „Egyéb közművelődési célokra: harminc korona". Szeged, október 3. (Saját tudósítónktól.) A pénzügyi bizottság a polgármester elnökletével pénteken délután négy órakor folytatta a városi költségvetés tárgyalását. A csütörtöki ülésen — mint ismeretes — a bevételek rovatát tárgyalta le a bizottiág és a számvevőség eredeti előirását közel kilencszázezer aranykoronával (ami körülbelül tizenötmilliárd papírkoronának felel meg) csökkentette. Ennek pedig az a szükségszerű következménye, hogy a város kiadását is legalább ugyanennyivel csökkenteni kellett a pénzügyi bizottságnak, amely ezt a meglehetősen kényes feladatot a pénteki ülésén oldotta meg. Az ülés megnyitása után Scultily Sándor főszámvevő folytatta a költségvetés részletes ismertetését. A bevételi tételek redukálása következtében lényegesen redukálnia kellett néhány elég fontos kiadási előírást is. Javaslatára a pénzügyi bizottság mindjárt az ülés elején elhatározta, hogy a kövezési munkák költségeire eredetileg előirt egymillió aranykoronát ötszázezer aranykoronára szállítja le, tehát a jövő évben csak felét végezhetik el annak a városrendezési munkának, amelyről az idén szó volt. Jelentékeny kiadást jelent sz adósságok törlesztése. Eiei a elmen 93.718 aranykorona szerepel, de magába foglalja már ez ujabb kölcsönök, így a tisztviselők javadalmazására ujabban kapott közel hárommilliárdos államkölcsön amortizálását is. A városi közigazgatás a költségvetés szerint 700.000 aranykoronát emészt fel, közel tizenkétmilliárd pspirkoronái. A jövő évi költségvetés a tudományos intézményeket már bőkezűbben támogatja, mint az idei, A Somogyi-könyvtár és a muzeum fenntartására és fejlesztésére 18.853 aranykoronát, három8zázhuszmiliió pspirkoronát ír elő. A városi színház épületének fenntartására 8610 aranykoronát szavazott meg a bizottság és Wimmer Fülöp indítványára kimondotta azt is, hagy a színigazgatónak a színház vigalmi adójából befolyó jövedelem terhére minden anyagi ellenszolgáltatás nélkül ötezer aranykorona szubvenció megadását javasolja ugy, hogy a szubvenció nem haladhatja meg a színház vigalmi adóját. Szerény harminc aranykoronával szerepel a költségvetésben a következő tág keretű cím: nEgyéb közművelődési célokra\ Harminc korona, pardon 1 harminc aranykorona, pontosan ötszáztizezer papirkoronát ér, Szeged szép városa tehát, ugyís, mint az ország leggazdagabb, legnépesebb és legnagyobb vidéki városa, a könyviáron, a muicumon és a színházon kivül minden más közművelődési, kuliurális és művészeti érdeket harminc aranykoronával ki akar elégíteni. A szándék mindenesetre szép, sőt dicséretes, csak a keret szűk kissé. Hogy mik lesznek azok a bizonyos „egyéb közművelődési célok*, azt egyelőre nem tudjuk. Az egészségügyre a költségvetés szerint 82 838 aranykoronát akar költeni a város. A számvevőség a tiszai közfürdő fenntartására ötszáz koronát irt elő, azonban a bizottság ezt a tételt törölte, mivel kiderült, hogy a tiszai közfürdő már nem létezik, az idén Istxitatta a város, tehát fölösleges a nemlétezö fürdő fenntartására előirányozni valamit. — Arról nem volt szó a bizottsági ülésen, hogy mégis csak fontos egészségügyi érdek fűződne egy tiszai közfürdő létesítéséhez, amikor a magánfürdők tucatszámra foglalják el a partokat és adóztatják a publikumot. A városi utcák és terek világításának fejlesztésére százezer aranykoronát irt elő a bizottság, ötvenezret a nagykörúton kívüli városrészek javára, ötvenezret a belvárosi világítás javítására. A két uj városi bérház építésére kért 300.000 aranykoronából százezret már fedeztek a háztelkek eladási árából, így a jövő évi költségvetést csupán kétszázezer korona terheli. A fogadalmi templom továbbépítésére javasolt 278 360 aranykoronát 50 ezer, n tisztviselői fizetéseket 100 ezer, az elő^e nem látható kiadásokra javasolt 222 981 aranykoronát pedig 150 ezer aranykoronával redukálta a pénzügyi bizottság. így egyeJiietle azt a 900 ezer aranykoronás deficitet, amely a bevételi tételek redukálása következtében állt elő. A költségvetés letárgyalása után May Gyula felolvasta azt a levelet, amelyet az amerikai misszió Siegeden járt tagjától, mr. Gordon-tói kapott, aki a napokban egy olasz kölcsönjavaslatot közvetített a polgármesternek. Felvilágosítást kért arra vonatkozólag, hogy mi az a maximális kamat, amelyet a város fizetne a kölcsönért, milyen időközönként törlesztené a kölcsönt és mennyi idő alstt törlesztené le. Wimmer Fülöp elmondotta, hogy értesülése szerint hét százalék a kamatláb. A polgármester pedig megállapította, hogy a magyar korona stabilitásában ma már minden külföldi áilam bízik, mert egymásután kapja a külföldi kölcsönajánlatokat. így legutóbb nyolc százalékos kamat mellett hollandi kölcsönt ajánlottak a városnak. — Nem rossz, nem rossz — vélekedtek a bizottság tagjai. — Én azonban nagyan félek a külföldi kölcsöntől — mondotta a polgármester —, üssön csak ki egy ujabb európai bonyodalom, akkor a kölcsönnel tönkretettem a várost. Ezzel azután be is fejeződött a pénzügyi bizottság ülése. A salgótarjáni botrány haditörvényszéki tárgyalása. Budapest, október 3. A salgótarjáni ügyben a főtárgyalást ma délelőtt negyed 10-kor nyitották meg. Elsőnek Sebők Bálint államrendőrségi felügyelőhelyettest hallgatták ki, aki elmondta, hogy egy másik rendőrrel a Pannónia-szálló kapujában lesben állottak, egy szuronyos katona jött arra és bottal bevert? az ablakokat. Midőn igazolásra szólították fel, az igazolást megtagadta és támadólag lépett fel. Ekkor bementek, hogy megkeressék az ügyeletes tisztet, azonban azt sehol sem találták, mire 'íjból Tellér után indultak, aki becsalta őket a zászlóaljirodába. Binder őrmester és Tellér fegyverbe szólították a katonákat, akik közül öten rohantak rájuk, ugy hogy kénytelenek voltak az intézkedéstől elállni. Visszamentek a rendőrségre és felkeltették Szatmári ügyeletes tisztet, aki szintén elment a laktanyába, azonban a katonák őneki sem akarták magukat igazolni. Tellér a vallomásában azt állítja, hogy őt nem érték tetten és midőn igazolásra szólították fel, első dolguk az volt, hogy gyomron vágták. Kéri György rendőr, aki Sebőkkel együtt igazoltatni akarta Teliért, ugyanígy adja elő a dolgokat A bíróság a két fontos tanú megesketéséről később dönt. Szatmári rendőrfelügyelő a kővetkező tanu. Elmondja, hogy éjfél után felköltötték azzal, hogy katonák garázdálkodnak a városban. Tellér nevét Sebők rendőrfelügyelő-helyettes nem mondta neki. Ó is elment a zászlóaljirodába, ahol a katonák sértegették. Gergely vádlott azt állítja, hogy ő igazolni akarta magát és elő is vette zsoldkönyvét. A tárgyalásvezető a tanuk vallomására kijelenti, hogyha egy katona atrocitásokat követ el a városban, a kaszárnya épületében akkor sem lehet igazoltatásokat eszközölni. Ezután a hadbíróság tanácskozásra vonult vissza, ami rendkívül sokáig elnyulott. Hosszabb szünet után a hadbíróság kihirdeti végzését, amely szerint Szatmárit és Kérit megesketi, Sebők rendőrfelügyelőhelyettes megesketését mellőzik, mert vallomásában ellentmondások fordultak elő. Következő tanu Süveges Sándor rendőr, aki aznap este, amikor Grosst, Szabót és Vatrait bevitték a zászlóaljirodába, kiabálásokat hallott, bement az irodába, azonban a verést nem látta. Gross anyjával mentek be, 3—4 katona lehetett bent, Grosst már akkor nem bántották, azonban még mindig erősen vérzett és az egész arca tele volt vérrel. A tanút vallomására megeskették. Werczel János a következő tanu, szintén rendőr. Aznap este megállapították, hogy az a két ember, aki az ablakokat betörte, az egyik vendéglőbe ment, utánuk mentek és felismerték őket, Tellér és Gergely személyében. A tanút megesketik. Galgóczi Ernő postatakaréki dijnok a zászlóaljirodában dolgozott, nagyon halványan emlékszik az eseményekre. 12 óra tájban nagy lármával hozták be a rendőrök a zászlóaljirodába Teliért, jóllehet ismerték, mégis igazoltatni akarták. Nagy kiabálás volt és Teliért segítségért kiáltott, ekkor rohant be Pollák és Binder, hogy Teliért megvédelmezzék. A következő tanu Kacsó Lajos, aki ügyeletes tiszt volt aznap. Vallomásában a katonákat védi. Szerinte a rendőrök brutálisan és támadóan léptek fel. Brecz Rezső őrvezető tanu azt állítja, hogy Teliért a rendőrök bántalmazták, azért kiáltott segélyért. A honvédek igazolni akarták magukat, a rendőrök azonban nem fogadták el az igazolást és szidták a katonákat. A tárgyalást holnap folytatják. A cseh kommunista pártot fel akarják oszlatni. Prága, október 3. A kommunista párt legközelebb megtartandó értekezletén tudvalevőleg az úgynevezett nemzetiségi határozati javaslat kerül tárgyalásra, amelyet a nemzeti internacionale dolgozolt ki. A határozati javaslat a kisebbségek önrendelkezési jogát mondja ki Csehországban. A cseh lapok ismételten felhívták az államügyészség figyelmét arra a körülményre, hogy amennyiben a kommunista párt a moszkvai határozati javaslatot határozattá emeli, abban az ese ben a hazaárulás bűntettét követi el. A tegnapi cseh lapok már azt irták, hogy beavatott politikai körökben elterjedt hírek szerint a kommunista pártot, amennyiben a kongresszus a moszkvai határozati javaslatot elfogadná, hatóságilag tel fogják oszlatni. USAniBnf» lioBfoetó«: az anya8 »GHBBBÍS íiajicsiea oicsót>t>oS SS" olcsó2 Hoffmanné női fodrász üzletében KÁLLAY ALBERT-UTCA.