Szeged, 1924. október (5. évfolyam, 225-251. szám)

1924-10-04 / 228. szám

1924 október 4. SZEQED Rendelet a kereseti Budapest, október 3. A sok keserves panasz és küldöttségjárás után a pénzügyminiszter is elhatározta magát, hogy a kereseti adó kivetésének óriási hibáin segiteni fog. Erre vonnkozóan rendeletet adott ki, amelyből azonban ugy látszik már jóelőre, hogy a segítésben nem sok köszönet lesz. A pénzügyminiszter szerint a kereseti adókivetés eredménye egyáltalán nem mondható túlzottnak. Pedig nincs talán egy se n a kereseti „adóalanyok" között, aki nem alaptalanul túlzottnak ne mondhatná az adóját. A miniszter is elismeri a rendeletben, hogy több helyen hibák vannak. Ez azonban igen szerény beismerés, mert a valóságban számtalan hibák estek. Az aránytalan kivetésről pedig nem >s lehet már beszélni, annyit beszéltek róla a szerencsétlen „alanyok". A rendelet különben igy szól: A pénzügyminiszter valamenyi pénzügyigazgatósághoz körrendeletet intézett, amely hivatkozik arra, hogy a nemzetgyűlés 33-as bizottságában azt az indítványt tették, hogy i pénzkivetése körül mutatkozó aránytalanságokat a szabály szerint jogorvoslati hatóságok előtt lefolytatandó eljárás bevárása nélkül, a maguk hatáskörében helyesbitsék. A rendelet rámutat arra, hogy a pénzügyminisztériumnál előterjesztett többrendbeli panasz megvizsgálása során is megállapították, hogy a kivetési munkálatok során, bár az általános kereseti adó kivetési eredménye országos átlagban számítva 9egyáltalán nem mondható túlzottnak, a különböző ipari, kereskedelmi" és egyéb haszonhajtó foglalkozásokból származó jövedelemösszegek megállapításinál valóban „több helyen" hibák és különösen srányiaiansáRok vannak. A miniszter arról is meggyőződött, hogy a jövedelmek megátlapjtásánai a pénzügyi hatóságok nem követtek egészen egyöntetű eljárást. A rendelet részleteden intézkedik a helyesbítési eljárásnak mikénti foganatosításáról és a pénzügyigazgatóságok vezetőit személyesen teszi felelőssé azért, hogy az aránytalanságok és a helytelen adózások a legrövidebb időn belül ügyigazgatóságok az általános kereseti adó megszüntettessenek. Szegednek népe, nemzetem büszkesége. 1848 október 4. Szeged, október 3. (Saját tudósitlónktól.) 1848 szeptembere volt. Jellachich már veszedelmesen nyomult Pest felé s Kossuth Lajos elérkezettnek látta az időt, hogy a népfölkelést rendezzék. A szeptember 24-iki képviselőházi ülésen ki is jelentette, hogy e végből az alföldi nagyobb városokba utazik. Czegléden, Nagykőrösön, Kecskeméten, Szentesen és Hódmezővásárhelyen át október 4-én délután 3 órakor érkezett meg Szegedre. Reggel 7-kor megeredt az eső és tartott szakadatlanul — csodálatosképen — bevonulásáig. Vásárhelyről a kocsisort 30 főnyi lovas nemzetőr kisérte, de Algyőnél már 50 kocsiból és 100 lovasból álló szegedi kiséret fogadta. Szerda volt, hetipiac napja, a budai országúton (amely később ennek emlékére a Kossuth Lajossugárut nevet kapta) mintegy 7000 főnyi nemzetőrség és Í0.000 főnyi tömeg üdvözölte kitörő lelkesedéssel Kossuthot, aki ágyúzás és a nemzetőrség! zenekar hangjai mellett érkezett meg a Szabadság-téren levő Bauernfeind-házba. (A mai Kárász-ház.) líí és ekkor tartotta hires beszédét, amely ezekkel a felejthetetlen szavakkal kezdődik: — Szegednek népe, nemzetem büszkesége, szegény elárvult hazám oszlopa. Mélyen megilletődve hajlok meg előtted. Beszédét igy végezte: — Keblem tele érzéssel, még sok mondanivalóm volna hozzátok, de az érzés elfojtja ajkamon a szót. Különben egypár napig körötökben szándékozván maradni, még lesz alkalmam hozzátok bővebben szólani. De most nézzétek, soha nem sirtam és most könnyezek. Ezután a kaszinóba vonult Kossuth. Ott jelentek meg előtte a Sándor-ezredbeli bakák, letépték magukról a sárga-fekete zsinórokat és kijelentették, hogy ezentuí mint honvédek akarják az országot szolgálni. Este fáklyásmenefet rendeztek Kossuth tiszteletére a szegedi nők. Másnap szabadon bocsátotta a várbeli olasz rint „a nyilvános rend és csend veszélyeztetése nélkül polgári jogaik élvezetében meg nem maradhatnak." Sokan elvesztették már szabadulásuk reményét is, most sirva térdeltek megszabaditójuk előtt, ölelve, karolgatva. — Evviva Kossuth! — kiáltozásoktól volt hangos akkor Szeged. Kossuth intézkedésére október 9-én Pestre vitték őket, a 10-iki országgyűlés adta meg végleges szabadságukat. Harmadnap reggel utazott el Szegedről Kossuth, akinek fogadtatási költségeire, számadásai szerint, 389 pengőlorintot költött a város. Hetvenhatodik évfordulója van ma a hires napnak, amely példátlan lelkesedésre és áldozatkészségre ragadta a város lakosságát. A hires 39-ik zászlóaljat, Branyiszkó hőseit, például Szeged szerelte iel s szegedi iparosok állították ki minden szükségletét. Kossuth annyira elbűvölt mindenkit, hogy Nyári Ferenc rókusi plébános az istenitisztelet után mondott nyilvános napi imájába Kossuth Lajosnak, mint Magyarország megváltójának nevét mindig belefoglalta. Az sem volt akkoriban ritka dolog, hogy a templomokban a papok hazafias beszédeket mondtak s az ájtatos közönség lelkes éljenzésben tört ki. Alig néhány nappal Kossuth látogatása után aztán szépen levizsgázott a „nemzet büszkesége". Abban a hiszemben, hogy ránk törnek a szőregi rácok, fejvesztettség támadt a városban, több szegedi szerb kereskedőt meggyilkolt és kirabolt a csőcselék. Vadász polgármester közéjük merészkedett. — Polgártársak, ez a szabadság? Le akarták lőni, egy Habi József nevű polgár verte félre a puska csövét. Beniczky Andor lovasnemzetőr hadnagy azonban halva maradt a téren. A csőcselék aztán egymással kapott hajba s olyan orgiát ült, hogy a vagyonosabb polgárság a várba iriauuap űt,auauuii uvu-jmuiio a VQI ULU UIOŰÍ, O— j foglyokat, akiket a lombard-velencei királyságból , menekült, hoztak Szegedre. Voltak köztük olyanok is, akik j A halottak és a sebesültek száma 60 volt. Csak 10—15 éve ültek, mert az osztrák zsarnokság sze- I a statárium csendesítette le a kedélyeket. Egy 19 éves cselédlány meg akarta ölni gazdáját, majd öngyilkosságot követett el. Órlössy Gyula főellenőr könnyű sérüléseket sienvedett. Szeged, október 3. (Saját tudósítónktól.) Ma reggel a Gedó melletti villák egyikében halálos végű tragédia játszódott le. Egy nyugalmazott vasúti főellenőr tizenkilenc éves cselédje gazdája revolverével fejbelötte a föellenőrt, majd saját maga ellen fordította a revolvert és szivenlőtte magát. A szerencsétlen cselédleány azonnal meghalt, mig a főellenőr csupán könnyebb sérüléseket szenvedett. A megdöbbentő esetről a Szeged munkatársa a következő részleteket jelentheti: órlössy Gyula nyugalmazott államvasuti főeilenőrnek a Gedó-vendéglő mellett van az úgynevezett Ilka-villája. A főellenőr ötvenhét éves és néhány év óta egészen visszavonultan él, házában csupán egyetlen felnőtt leánya szokott megfordulni. A fóellenőrnél már régebben volt alkalmaÉkszerek és órák, ezüst evőkészletek, arany karikagyűrűk, pecsétgyűrűk, függők készpénzért mint kedvező fizetési feltételek mellett beszerezhetők elsőrangú óra és ékszerüzletemben zásban Kosztor Anna tizenkilenc éves feltűnő szépségű cselédleány. Kosztor Anna mindig a legpontosabban végezte kötelességét, ugy hogy az egyedülálló főtisztviselő minden ügyét ismerte és igen sokszor a házimunkák elvégzése után ő intézte el a főellenőr egyéb dolgait is. Pénteken reggel azután egészen váratlanul megtörtént a tragédia. Reggel hét órakor a cselédleány berontott gazdája hálószobájába, elvette Órlössy 9-es forgópisztolyát és minden célzás és meggondolás nélkül reá lőtt. A cselédleány nem várt ezután semmit, kirohant az ajtón a kertbe, a villától rövid távolságra megállott és szivenlőtte magát. Kosztor Anna azonnal meghalt. Bokor Miklós rendőrkapitány vezetésével rendőri bizottság szállott ki a helyszínre és azonnal megkezdte a nyomozást, órlössy főellenőr csak a koponyája szélén szenvedett sérüléseket, az orvos azonnal bekötözte, de a lakásán hagyták és igy azonnal megkezdték kihallgatását. Órlössy hálóruhájában ugy adta elő a tragédiát, hogy ő korán reggel még aludt, amikor berontott a szobába a cselédleány és még mielőtt bármit is szólhatott volna, a cselédleány fölkapta a revolvert és feléje lőtt. 0 ezután elvesztette eszméletét. Előadta még, hogy semmi szóváltás nem volt közöttük este, sem éjjel, sem reggel, csak folyton hangoztatta : — Ez a bosszú müve! További vallomásában kijelentette, hogy Kosztor Annának semmi oka sem lehetett, hogy őt megölje, mindig a legjobb viszonyban voltak. A rendőrség emberei ezután tovább folytatták a nyomozást. Megtalálták azt a golyót is, amelyet Kosztor Anna a gazdájára lőtt és amely ha nem ólomból lett volna, föltétlenül halálos sebetejtett volna a föellenőrön. Igy azonban az ágy szélén szerte lapult és szerencsére nem okozott súlyosabb szerencsétlenséget. A rendőrség váleménye szerint azonban a tragédiának okvetlenül van valami más oka, mert Órlössy előadása szerint elképzelni is lehetetlen a véres drámát. Az eddigi nyomozás adatai alapján azt véli a rendőrség, hogy az 57 éves embernek talán valami viszonya volt a feltűnő szépségű leánnyal és talán éjszaka történt valami közöttük. A leány szobájában különböző fényképeket találtak és különböző képeslapokat. Néhány szomszéd lakó délelőtti kihallgatásánál meg is erősítette lényegileg a rendőrség feltevését. A nyomozás különben egész nap fokozott energiával folyt, 1 de a késő esti órákig'nem tudták még kétséget kizárólag megállapítani a gyilkossági kísérlet és a halálos öngyilkosság valódi okát. Igy még a holnapi nap, folyamán számos embert fognak kihallgatni Órlössy főellenőr magánéletére, valamint Kosztor Anna viselkedésére nézve is. Kosztor Anna holttestét, amelyet a kertben találtak meg, bevitték a törvényszéki orvostani intézetbe, ahol holnap felboncolják. Világbéke-kongresszus. Berlin, október 3. A világbéke-kongresszusa keretében ma délután La Fontell szenátor elnökletével összeült a nemzetközi békeiroda tanácsa. Utána pedig a kongresszus alakuló ülése folyt le, amely La Fontellt elnökké, Quidde tanárt pedig ügyvezető-elnökké választotta meg. Castiglioni a vizsgálóbirónál. Bécs, október 3. A vizsgálóbíró ma kihallgatta Castiglionit, aki azt vitatta, hogy a Depositebank ügye nem terélhető bünügyi útra. A kihallgatás alatt a törvényszéki épület előtt óriási tömeg várakozott. Tárgyalások folynak Castiglioni kauciója iránt. Azt hiszik, hogy a törvényszék megelégszik buszmilliárd osztrák korona kaucióval. Görög-bolgár egyezmény. Szófia, október 3. A -sajtó és a közvélemény igen kedvezően fogadták azt az egyezményt, a mely Genfben a görögök és bolgárok kiküldöttei között a két ország etnikai kisebbségeinek védelme tárgyában jöit létre. Egyértelműen elismerik, hogy az egyezmény a megnyugvás uj korszakának a kezdetét jelenti, amety raee fogja könnyíteni a két balkán állam ellentétjeinek barátságos megoídísát. Fischer József I órás és ékszerésznél, Belvárosi Bank mellett I 12 I TELEFON 15-38 jsa KÁRÁSZ-UTCA Érm* I