Szeged, 1924. október (5. évfolyam, 225-251. szám)

1924-10-25 / 246. szám

Egyes szám ára 2000 ki .»»«WflMMt M «MIMI Mi »>U ítrcu-oca « |Pfl. it*iw«el»»»l imligg.) *»!•­«n tM&A.*H«ad" wiili­ta **»» %)v4«lt*el BiBdn M, ssftu itt. 3000 k*­i •>« vmtsMCsi i™« i a«7 ***«*« Mirbm 40000, Bada­»• "dikea 45001 Iwi SZEGED •uúetesi ml t PtlbaitDoa I tuti. 400, egy basíbon 800 náilél hasábon 1200. SiOveg közi 2J százalékkal drágább Apróhirdetés 10 szóig 6001 kor. SiövegkOzti közlemé­nyek soronként 6000 korona. Családi értesítés 45000 kot V. évfolyam. Szeged, 1924 október 25, SZOMBAT. 246-ik szám. A kis Marat. A „szegediek' vezére, Gömbös kapitány fegy­veres ellenállásra készül. Legalább igy mondotta ezt a létényi Napoleon a nemzetgyűlés kényel­mes és fényes folyosóján. Nem a rácok ellen, nem iz oláhok ellen, nem is a csehek ellen készQI fegyveres ellenállásra a budaörsi Hanni­bál. Ezek nem olytu sürgősek és fontosak neki. Ezekkel majd csak megegyezik valahol, hiszen már Szegeden is tárgyaltak, annak idején, a nemzeti újjászületés első napjaiban, a belgrádi kormánnyal és ba Bethlen fstvánék most a szovjettel olyan barátságosan megértették egy­mást, Oömbös Qyula is tudni fogja, hogyan éljen a hatalommal, ha már a hatalomnak bir­tokába jutott. Mert a hatalom a fő, nem is a hatalom, hanem egyenesen a diktatúra. A pro­letárdiktatúra is bizonyosan azért nem tetszett Qömböséknek, mert az nem az ö diktatúrájuk volt, mint a bogy a Bethlen-rezsim is azért nem kedves nekik, mert az már nem az ő rezsimflk, pedig még ők csinálták meg annak idején tflzzel-vassal, hatalommal és dicsőséggel és párt­kasszával és titkos és nyilt választási terrorral természetesen. Oömbös Hindenburg, az osztrák hadsereg egykori vezérkari tisztje, aki Bécsben töltötte el a háború legszebb napjait, ugy lát­szik, elérkezettnek látja az időt arra, hogy Kun Béla módszerével .nemzeti alapon" (bár hiszen Kun Biláék is nemzeti alapon kezdették) meg­csinálja a magyar szovjetet, a magyar fasizmust, a magyar diktatúrát, vagy amit akartok. Ami a magyarságot illeti, egy kissé bajor ize van a dolognak, sőt valószínűleg nem csupán az ize, de a bűze is nagyon bajor az egésznek és attól is lehet tartani, hogy Hitler Adolf külömb ma­gyar lesz ebben az uj hazai alakulásban, mint az itten dolgozó és itten szenvedő egyéb ma­gyarok, kivéve Ulaint, Eckhardtot és Lehnert, fajunk e három kiváló díszét és virágát, akik a f kecskeméti néptelen népgyűlésen vasárnap újra hitet tettek arról, bogy életűnket és vérünket is szívesen és örömest föláldozzák a horogkeresz­tes tétényi fsjvédelem érdekében. Oömbös Tamerlánnak, aki Siófok, Kecskemét, Izsák és Orgovány emlékével szivében és Héjjas Iván és Francia Kiss Mihály reményében bizonyára ko­molyan mondotta azt, amit mondott, mi igazán elhisszük, hogy ő magát tartja az egyedül ille­tékes tényezőnek a hatalom megkiparitására. Mi nem irigyeljük őt ezért a nagysándori áb­rándért, mert nagyon jól tudjuk, Hogy a gor­diusi csomót nem olyan könnyű megoldani, mint azt az ő abódszalóki bölcsesége és láng­esze gondolja. Mi elképzeljük, hogy Oömbös Paskievics herceg milyen diktátori pózzal állana a meghódoló maradék magyarság előtt, amely f egy vei ét letéve, kényre kegyre megadja magát neki. De addig még aludni fog egyet Oömbös Hannibál is és aludni fog az ország is. Bethlen Istvánnak bizonyosan eszébe jut a régi anek­dota a hitsorsosról, akit egy másik bitsorsos képen teremt a tarokkparii után. „Feltűnt ne­kem 1" — meséli a hitsorsos az esetet. Remél­jük, hogy Bethlen Istvánnak is feltűnt most végre, milyen furcsán viselkedik ez a Oömbös Gyula, aki tegnap még vele egy plattformon csinálta a konszolidációt, szanálta az országot és vezette a választásokat. Föltűnhetik végre Bethlen Istvánnak is, hogy ez a Oömbös mégis C88k nagyobb veszedelem a társadalmi béke, nyugalom, rend, biztonság, haladás és egyéb szép és jó dolgok számára, mint a demokra­tikus ellenzék, amelyik örü', hogy él és sokkal egységesebben pártolja a kormány jó szándé­kait, mint az úgynevezett egységes kormány­párt, amely a maga kisüstjén akarja megfőzni a maga érdekeinek pálinkáját. Hogy Oömbös Oyula szavai és fenyegetései mögött miféle al­világi hatalmak és milyen titokzatos erők bújnak meg, azt mi, egyszerű és közönséges dolgozók és kinlódók, mi szerencsétlen és boldogtalan misera plebs contribuens, igazán nem tudhatjuk. Mi csak azt érezzük, hogy valami megint na­gyon bűzlik Dániában és hogy az orgoványi csárdában ismét nagyon hangotak a legények. Hofey ezeknek a legényeknek Gömbös Oyula a kapitánya, azt a kecskeméti piacon és a nemzet­gyűlés folyosóján elhangzott fenyegetőzések után ország-világ tudja. Lövetni akar a budaörsi ka­pitány, nem a rácokra, nem az oláhokra, még a csehekre sem. H* már királyokra nem lehet lövetni, még mindig ott van a nép. A válasz­tók, akiknek választani kell Kossuth Lajos magyar nemzeti demokráciája, vagy Oömbös Qyula bajor nemzetközi diktatúrája, az élei, vagy a halál, a pusztulás, vagy a baladás kö­zött. Mi nem tudjuk, hogy mennyi a súlya és ereje Oömbös Qyula Ígéretének. De Bethlen István és a felelős kormány talán mégis tudja. És talán tudni fogja a kötelességét is vele szemben. Nem is vele szemben, hanem ax országgal szemben. A néppel szemben, a ma­gyarsággal szemben, a haza jövőjével szemben. Ezek vannak olyan fontos, olyan nagy, olyan komoly dolgok, hogy még Oömbös kapitány kedvéért se lehet kockára tenni őket. Mett ha az a beígért istennyila lecsap közénk, akkor az ördög elvitte azt a maradék becsületet és re­ménységet is, amit az ötesztendős kegyetlen is nemtelen kurzus a jobb jövő számára mig eddig meghagyottl Ripka Ferenc lemondott. (A kiső ijszakal órákban jelenti budapesti tudósítónk telefonon.) Mint illetékes helyről értesülünk, dr. Ripka Ferenc fővárosi kormány­biztos pintiken benyújtotta lemondását A le­lemondásra tárgyi okok birták rá. A pénzügy­miniszter ugyanis a szanálási akcióval kapcso­latban a főváros pénzügyi gazdálkodását szak­értői ellenőrzés alá akarta helyezni és az ebből támadó nézeteltérés indította a kormánybiztost arra, hogy lemondását benyújtsa. Államcsínnyel szüntették be az ellenségeskedést Pekingben London, október 24, A pekinki eseményekről a Reuler-iroda a következőket jelenti: Az állam­csíny váratlanul ment végbe és a lakosság alig vette észre. Több tábornok elhatározta, hogy beszünteti az ellemégeskedést és intéz­kedéseket telt abból a célból, hogy Fen-Yu­Sztang tábornok be tudjon jönni a városba is ki tudja szorítani Wu-ReiFu tábornokot. A kora reggali órákban a pekingi helyőrség csapatai bocsátották be Fen-Yu-Sziang osztagait a városba. Ezek nyomban elvágtak minden összeköttetést, megszállták a helyőrséget és át­vették a közszolgálatok vezetését. Tokió, október 24. A kokusai ügynökség jelenti Tiencsinből, hogy Csaó-Kun kinai elnök jmeretlen céllal Pekingből elmenekült. A miniszterelnök teljesítette a kisgazdák tizenhat kívánságát. Elsimult a válság. — Elmaradt a kivonulás. — Béke az egységes pártban. Budapest, okt. 24. (Tudósítónk telefonjelentise.) Jól informált politikai körök ma délután azt a hirt terjesztették, hogy nincs más megoldás, mint koalíciós kormány alakítása, a nemzet­gyűlés feloszlatása és uj választások kiírása az általános választójog alapján. Erre a feladatra Bethlen helyett csak Vass József népjóléti mi­niszter vállalkozhatnék, aki meggyőződéses hive az általános titkos választójognak. Ugyanebből a forrásból azt is közlik velünk, hogy Vass József ma délelőtt már meg is kezdte az elő­zetes megbeszéléseket a koalíciós kormány ala­kítására. Ezeknek a megbeszéléseknek ered­ményéről azonban még semmit sem tudnak. Ezt a hirt néhány órával ké'őbb Vass József erélyesen megcáfolta. Ö ugyanis — mint mon­dotta — „politikai becstelenségnek tartaná olyan lépéseket tenni, akkor mikor Bethlen István kabinetjében helyet foglal". Politikai köiök általánosságban nagy érdek­lődéssel nézlek az esti értekezlet elé, amelyen moit már el kellett dőlnie, hogy mi lesz Nagy­atddiikkal. A fajvédők még mindig remény­kedtek, bogy a kisgazdákat jobbra tudják kapacitálni, azonban az ülisen minden tisztá­zódott: a miniszterelnök feltitel nilkül mindent teljesített is igy Nagyatddtik bent maradnak továbbra is a pártban. Erről a fontos értekezletről a Szeged buda­pesti munka* ársa az éjszakai órákban a követ­kezőket jelenti: A ma esti tanácskozáson Bethlen, Walkó, Rakovszky, Pesthy, Klebelsberg, Vass, Csáky és Bud miniszterek vettek részt. Mayer János megnyitó beszéde után nagy­atádi Szabó István lemondásának okait fejte­gette. Többek között felsorolta, hogy a föld­reform végrehajtása körül tapasztalt késedelmes­ségek, a falu és a városok közötti eltolódások, az OFB egész ügyvitele, a közigazgatásnak a falut meg nem értő politikája és végül a pénz­ügyminiszterrel támadt nézeteltérések azok az okok, amelyek lemondásra kényszeritették. Az OFB által elkövetett sérelmek közé tartozik, hogy kezelési költség cimén előre vettek fel pénzeket. 0 minden sérelmet igyekezett orvo­solni, de hogy ez nem sikerült, nem rajta múlott és mégis őt érték mindenfelől támadások. Ezután elmondotta, hogy a kisgazdák öt bízták meg, hogy sérelmeiket orvosolja. Összeállították követeléseiket, amelyeket pontokba foglalva ter­jesztett a miniszterelnök elé. A tárgyalások fo­lyamán örömmel tapasztalta a miniszterelnök részéről megnyilvánult jóakaratot és megértést. Ezután felolvasta követeléseiket, amelyeket 16 pontban foglalt össze: 1. Népies kormányzat biztosítása. 2. A falu nemzeti fejlesztésének biztosítása. 3. A kormány kösse le magát a földbirtokreform végrehajtására és annak sürgős megoldására. 4. Az adórendszer gyorsítása és 5. az adózók zaklatásnak ne legyenek kitéve, valamint a kényszerkölcsön végleges rendezése. 6. A kényszerkölcsön határidő mellett való be­hajtása, a tiz százalékos havi késedelmi kamat megszüntetése. 7. A kényszerkölcsönnek az adóba való mente­sített beszámolása. 8. A forgalmi adórendszer megfelelő átalakítása, zaklatások kizárása, a jutalékrendszer megszün­tetése. 9. A vagyonváltságra és a földbirtokreformra vonatkozó sérelmes rendszer visszavonása és új­bóli rendezése. 10. A közigazgatás és a törvényhatósági intézke­dések gyorsítása és biztosítása. 11. A földbirtokreformra vonatkozó törvény re­formálása. 12. A gyülekezési jog rendezése. 13. A vasúti tarifa végleges rendezése. 14. A kormány gazdasági és kereskedelmi po­litikájának megállapítása. 15. A termelők és fogyasztók érdekeinek össze­egyeztetése.

Next

/
Thumbnails
Contents