Szeged, 1924. október (5. évfolyam, 225-251. szám)

1924-10-23 / 244. szám

98 SZHQHD badsdgon voltak és nem teljesítették hivatásukat. Ezután a bécfi iskolákat említi fel, amelyekben kirándulásra viszik a gyermekeket és nem politizáltatjik Okét. A lakiskérdésről szólva hibáxtatja, hogy nem építettek. A nyomorenybilő akcióról azt mordja, hogy erről a munkások nem tudnak. Kéri a szegény-ügy rendezését, a 1914 október 24. nehéz megélhetési viszonyokról beszél, majd azt mondja, hogy a keresztény pártoknak sohasem volt szavuk a kiéheztetés ellen. A fővárosi javaslatot nem fogadja el. Az elnök ezulán megszakítja a vitát és jsvatolja, hogy a legközelebbi ülést holnap délelőtt tartják meg a mai napirenddel. „A szolnoki itélet olyan színben állítja be a magyar kormányt, mintha a gyilkosokat pártolná". Ezu án áttérnek az interpellációkra. Első Rupert Rezső. Felszólalásában elsősorban az Erzberger-gyilkosok kiadatásának megtagadását trszi szóvá. A kormányt ezt az intézkedést azzal indokolta meg, hogy nem áll Németországgal viszonosságban. Hiszen Németország annak idején megtagadta Tsza István gyilkosainak kiadatását. Hibáztatja a kormány álláspontját, elismeri, hogy Németország annak idején helytelenül járt el a Tlsza-gyllkoiok kiadatásának megtagadásával, azanban véleményem szerint Mogyarországnak nem kellett volna hasonlóképpen cselekedni. Erzberger nem volt meggyilkolása idején hatalmi tényező, hanem egyszerű képviselő és igy megvyi kolása nem lehetett politikai színezetű ügy. Ilyenformán a nemzetközi jogszabályok értelmében ki kellett volna a gyilkosokat adni. A gyilkosságot a bofszu müvének tartja, amelyet azért követtek el, mert Erzberger irta alá a német fegyverszüneti szerződést. — Erzberger csak Hindenbmg felszólításának engedett, amikor a tárgyalások lefolytatását vállalta. Részleten ismerteti Ezberger élete történetét. Véleménye szerint a kormánynak belpo ilikai okokra való tekintettel is ki kellelt volna adni az Erzberger meggyilkolásával gyanúsított egyéneket. Ilyen esetek, valamint a legutóbbi szolnoki itélet és a bűntető perek lefolytatási módja olyan színben állítják be a magyar kormányt, mintha a gyilkosokat pártolná. Rátér a Márffy-ügyre Márffyék nem voltak megelégedve azzal a tanáccsal, amelynek az ügyet kiosztották és kérték a Kúriát, tegye ügyüket más kezekbe. A Kúria megállapította ugyan a Fayl-tanács elfogulatlanságát, mégis elvették az ügyet attól a tanácstól és másnak adták át. Az ügy azonban az uj tanács kezében sem marad meg, hanem másnap maga Langer Jjenő vette dt az ügy iratait és saját maga tárgyalja le az ügyel. Ebben a tényben a bírói tekintély megsértését látja. Ugy tudja, hogy mái augusztusban elha'ározott dolog volt, hogy ezt az ügyet Denk Tibor tanácsa fogja tárgyalni, akinek elnöke a kormányzó katonai irodája vezetőjének öccse. Arról is tudomása van, hogy Wolff Károlyt t>rra kérték, hogy használja fel befolyását olyan irányban, hogy Márffyék enyhe büntetést kapjanak. Langer feltétlenül jóhiszemű ember, azonban bizonyos nyomás alatt áll, amellyel nem tud szembeszállni. Azt állítja, hogy ezek az események arra vallanak, hogy a bíróság politikai szempontok alapján Ítélkezik. Huszár Károly alelnök ezért a kijelentésért Rupert Rezsőt rendreutasítja. (Zaj a baloldalon.) .Amnesztiát kapnak a gyilkosok .. Rupert Rezső kijelenti, hogy véleménye szerint nem mondott olyan dolgot, amivel rászolgált volna a rendreutasitásra. Tiltakozik az ellen, hogy kü'önféle befolyások érvényesüljenek a biróság eljárásában. Kérdi az igazságügyminisztert, van-e tudomása arról, ho_2y Erzberger képviselő Magyarországon tartózkodó gyilkosait nem tartóztatták le és mi volt ennek az eljárásnak az indoka. Hajlandó-e a Ház asztalára letenni az Erzb.rger meggyilkolására vonatkozó iratokat, miért nem indították meg ebben az ügyben a hatóságok a vizsgálatot, hiszen itten közönséges gyilkosságról van szó. Milyen gyakorlatot szándékozik az ilyen ügyekben a jövőben a kormány követni. Hajlandó-e az igazságügyminiszter végét vetni annak a rendszernek, amely gyilkosoknak amnesztiát ad, másrészt az idegen állampolgár gyilkosait nem adja ki. A Márlfy-ügyre vonatkozólag kérdi az igazságügyminisztert, hogy hajlandó-e biztosítani azt, hogy az alkotmányos és törvényes alapelv továbbra is fennáll és hogy a bíráktól nem lehet elvenni a nekik kiosztott ügyeket. Hajlandó-e ezzel kapcsolatban minél előbb vizsgálatot indítani. Pesthy Pál igazságQgyminiszler: Való az, hogy a birói ügyrendet illetőleg a tanácsok beosztását a törvényszék eln)ke az év elején állapítja meg. Fonlos esetben évközben is meg lehet változtatni a tanácsok becsifását. Felsőbb helyről, vagyis a kormány részéről a Márffyügyet ille'őleg semmiféle intézkedés nem történt és visszautasít minden vádit. Különösen visszautasítja Nagy Vincének azt a közbeszólását, hogy Denknek azért adták volna át a Márffy- ügyet, mert testvére a kormányzó katonai irodájának vezetője. Ami azt illeti, bogy Langer maga vette át a pört, ezt csak helyeselni iudja. A változások fudlán kivül történtek, valamint hozzájárulása nélkül, de mindenben teljesen egyetért a törvényszéki elnökkel. Hogy Márffyék mit jelentettek és mit nem jelentettek, arról nincs tudomása. Megjegyzi, hogy arra fog töreked ai, bogy az ügy a legkorrektebb eljárás»al és a térvénynek legszigorúbb betartásával tárgyaliassék le. Rupert Rezső viszonválaszábin kijelenti, hogy a miniszter válaszát nem veszi tudomásul. Tiltakozik az ellen, mintha a bíróságot támadta volna. Egyébként — mondja — a bírákat már sokat védelmezték, már ők is jobban szeretnék, ha támadnák őket, mintha dicsérnék. Azt ő is megnyugtatónak tartja, hogy a Márffy-ügyet Langer Jenő fogja letárgyalni, A többség a miniszter válaszát tudomásul veszi. Vád alá kellene helyezni st- kormányt. Szabó Imre szociáldemokrata interpellációjában az állami üzemek munkásainak B-listára való helyezésével foglalkozik, azt mondja,, hogy politikai szempontok szerint bírálták el ezeknek a munkásoknak elbocsájtását és helyükre uj munkásokat vettek fel. Kéri a keieskedsmi és pénzügyminisztert, hogy intézkedjenek abban az irányban, hogy az állami üzemeknél ezeket a visszaéléseket megszüntessék. Kabók Lajos interpellációjában azt mondja* bogy a kormányt vád alá kellene helyezni, azért a könnyelműségért, amellyel a munkanéküliség kérdését kezeli. A népjóléti miniszter csak Ígéreteket tett, amelyekkel a munkanélküliség még nincs elintézve. A munkanélküliség nem hasonlítható össze az elmúlt esztendők munkanélküli viszonyaival. A népjóléti- miniszter által engedélyezett báztatarozási munkálatok a munkásoknak csak egy részét segitették munkához. Kárhoztatja a szanálási akc ót a sok munkás és hivatalnok elbocsájtása miatt. A magas kamatláb ellen beszél, aminek köve keztében nincs lehetőség az üzemek nagyobbitására. Az állam késedelmeskedik a közmunkák megindításában és megrendeléseit külföldi vállalatoknak adja. A szakszervezetek, amelyek eddig egyedül törődtek a munkanélküliekkel, kimerüiöben vannak. Figyelmezteti a kormányt, hogy ha tovább tartanak a mostani viszonyok, senki sem csodálkozzék azon, ha télen, a gazgasági nehézségek idején a munkástömegek esetleg megjeledkeznek magukról és törvényellenes cselekedetre ragadtatják magukat. Kérdi, hajlandó-e a kereskedelemügyi miniszter a közmunkák elrendelésével, valamint a postai és vasúti javító és egyéb munkálatok kiadásával munkaalkalmat teremteni. Htjiandó-e a pénzügyminiszter az ipari és kereskedelmi viszonyokat sújtó rendkívüli rendszabályokat megszüntetni, hajlandó-e a Nemzeti Bank utján olcsó ipari hitelt folyósítani, végül kérdi a népóléti miniszteri, hajlandó-e a munkanélküliek )iztosiiásáról szóló törvényjavaslatot sürgősen benyújtani, híjlandó-e a munkásokat sürgősen rendkívüli segítségben részesíteni, hajlandó-e a lakbéreket szabályozó rendelkezéseket az egy szoba, konyha lakásokra felfüggeszteni. Hajlandó-e a népjóléti miniszter az összes keresetnélküliekről pontos nyilvántartást össztíratni és ezt a Ház asztalára tenni. N ncs abban a helyzetben, — nem Illetékes ... Kisebb házszabályvita után VŰSS József népjóléti miniszter állt föl szólásra. A pénzügyminiszter tegnap irta alá a vidéki közmunkaakció ügyét, amelyben ártól volt szó, hogy az elemi csapásokkal küzdött vidékeken a kisemberek olyan munkákat kapjanak, amelyek egyébként is közérdekűek. Arra a kérdésre, bogy hajlandó-e a munkanélküliség elleni biztosításra vonatkozó törvényjavaslatot haladéktalanul benyújtani, azt válaszolja, hogy nincs abban a helyzetben, hogy ezt a törvényjavaslatot rögtön be tadná nyújtani. Arra a kérdésre, hogy hajlandó-e munkanélküli segélyt kiutalni, azt válaszolja, hogy erre a kérdésre nem illetékes felelni. A többi kérdésre nem tud válaszolni. A lakbérek részletben való fizetése kérdésében is az ö88zkormány illetékes. Közbeszólások: Mi a véleménye a miniszter urnák ? Vass; Ebben a kérdésben már egyszer állást foglaltam. Azóta a háztulajdonosok bizonyos terheket vállaltak magukra, amelyek azt eredményezték, hogy a szakszervezeti kimutatások szerint is lényegesen hozzájárultak a munkanélküliség csökkentéséhez. Ennek a kérdésnek a megfontolására idő kell. Kabók Lajos élesen válaszol a népjóléti miniszternek. Azt mondja többek közt, hogy a miniszter a munkanélküliség kérdését könnyelműen Csdky szalmájaként kezeli. Ezutt 1 is védelemben részesili a háziurakat, nem tudja megérteni, miért Farkas István Förster-Schultz kiadását teszi szóvá. A fajvédő sajtó befolyásának tulajdonítja az igazságügyminiszter döntését. Az Erzbzrger meggyilkolását nem lehet politikai bűncselekményként kezelni. Kérdi az igazságügyminiszlert, milyen indokok vezették a kiadatás megtagadásánál. A belügyminisztertől pedig arra kér fele e et, hogy miért nem intézkedett a rendőrség Förster letartóztatása iránt idejében. Az igazságügyminiszter Förster-Schultzról. Pesthy Pál igizságügymini'Zter: Magyarország és Németország közt nincs nemzetközi szeiződés ily tekintetben, ugy hogy egyedül a viszonosság elve volt szemmel tartható. Erzberger meggyilkol<sát mint poli ikai bűncselekményt tekintette a német sajtó. Ezek az indokok vezették arra a kormányt, hogy a kiadatást megtagadja. Kéri válaszának tudomásul vételét. Rupert válaszában kijelenti, hogy a nemzetközi jog szerint semmi körülmények közt sem minősíthető politikai gyilkosságnak a fölbérelt gyilkos tette. Farkas István nem veszi tudomásul a választ. Pesthy Pál kérésére a Ház többsége a miniszter válaszát tudomásul vette. Hébelt Ede egy törvényszéki ítéletet tesz szóvá, amely Pápai Vince vörösört egy évi és Uz hónapi börtönre ítélt. A szavazóbirák kö»ött helyet foglalt dr. Horváth Oéza törvényszéki biró, aki áz inkriminált cselekménynél, mint feljebbvalója szerepelt a vörösőrnek, tehát a vád szempontjából is azonos cselekményt követett el. Kérdi az igazságügyminisztert, van-e tudomása arról, hogy az itélötanács nem állapította meg Horváth Oéza összeférhetetlenségét és bogy ez itélet meghozatalával olyan cselekményt követett el, amellyel tiszteletre méltatlanná váll. Az ülés 8 órakor ért véget. •MMMMMWMMMMWMMMMMAMMAAAMMB A franciák kiürítették Frankfurtot és Dortmundot Frankfurt am Main, október 22. A franciák ma hagyták el a várost. Dortmund, október 22. A franciák ma reggel nyolc órakor a hivatalos épületek egy részét már teljesen kiürítették. Marty tábornok számos tiszttel együtt félkilenc óra tájban elhagyta a város területét, miután a csapatok nagyrésze ezen időpontban még a városban tartózkodott. Mindeddig s;mmiféle incidens nem fo.dult elő. Ugyancsak kiürítettél a franciák Linburgot, Wohwienkelt, valamint a kölni hídfőtől keletre eső területekei. A Népszövetség 27-én ülést tart Brüsszelben. Bern, október 22. A nemze'ek szövetségének tanácsa október 27-én ülést tart Brüsszelben. Ezen az ülésen Svédországot Brantlng, Csehországot Benes, Uruguait Cuani, Franciaországot Briand és Olaszországot Orsini követ fogja képviselni. Anglia képviselőjét még mm je'ölték ki.