Szeged, 1924. október (5. évfolyam, 225-251. szám)

1924-10-23 / 244. szám

1924 október 23. SZEOED i 3 A szegedi egyetem orvosi fakultása csütörtökön visszavonja a zsidó hallgatókat kitiltó határozatát. Szeged, október 22. (Saját tudósítónktól.) A ízegedi Ferenc József-tudományegyetem tanácsa dr. Csengery János rektor elnökletével szerdán délután az egyetem központi épületében rendkívüli tanácsülést tartott. A rendkívüli tanác ülésnek, amely közel két óra hosszáig tartott, egyetlen tárgya az orvosi kar hullabotránya volt. Ai egyetemi tanács örömmel vette tudomásul s szegedi zsidó szentegyletnek az egyetem orvosi fakultásának ismeretes felhívására adott válaszát, azt kielégítőnek találta, de a konzekvenciák levonását átengedte magának az érdekelt orvosi fakultásnak, amely csütörtökön szintén rendkívüli ülést tart, hogy visszaszívja azt a határozatát, amellyel a zsidó orvostanhallgatókat eltiltotta a bonctani és tájbonctani gyakorlatok látogatásától és ezzel megakadályozta azt, hogy tanulhassanak azok a hallgatók, akiknek erre a numerus clausus jogot ad. Az egyetemi tanács rendkívüli ülése ügyében dr. Csengery János rektornál érdeklődtünk, aki kérdésünkre a következeket mondotta: — Az egyetem tanácsának rendkívüli ülése nem hozott tulajdonképen határozatot a hullaügyben, csupán informáltatta magát az orvosi kar képviselőivel a helyzetről és az előzményekről. A tanács aktaszerüen meggyőzödön arról, hogy ugy a zsidó hitközség, mint a szentegylet már két izber, 1922-ben és 1923-ban az egyetem orvosi fakultásának megkeresésére olyan értelmű választ adott, amelyben elhárította magától a kérdésben való illetékességet. Ennek következtében érthető, hogy az orvosi kar a retorzió útjára lépett. Most azonban a zsidó szentegylet október 17-én kelt legujsbb válasza szerint a szentegylet határozottan kijelenti, hogy abban az esetben, ha a törvény akként rendelkezik, hogy az elhagyott hullák az egyetem kívánságára kiadandók, akkor a szentegylet meghajlik a törvény elölt. — A válasz alapján minden kilátás megvan a kérdés békés elintézésének lehetőségére. Az egyetem a szentegylet elvi kijelentését nem tekinti puszta szónak és igy az orvosi kar már holnap rendkívüli ülést tart, azon ismét foglalkozik a kérdéssel és revokálni fogja azt a határozatát, amellyel a bonctani gyakorlatokról jöllételesen eltiltotta a zsidó hallgatókat. Az egyelem orvot i kara várakozó álláspontra helyezkedik ezután, megvárj?, hogy a szentegylet miként alkalmazza majd az egyetem orvosi fakultásának adott válaszában kifejtett elvi álláspontját, amelyet sz egyetem tanácsi örömmel vett tudomásul. — Ha ez a konciliáns állásfoglalás előbb történik meg — fejezte be nyilatkozatát Csengery János —, akkor nem lett volna semmiféle ; bonyodalom. A közkórházaknak ki kell adniok a hozzátartozók nélküli zsidó hullákat. Két különböző kérdés: a kizárt zsidó diákok — és a zsidó hullák. Félhivatalosan jelenti a MOT.: Mint ismeretes, a szegedi egyetem zsidó vallású hallgatóit mindaddig eltiltották a boncolásban való részvételtől, amig a zsidó hitközség át nem engedi boncolás céljaira a hozzátartozók nélkül elhunyt zsidó vállát u egyének bulláit. Klebelsberg Kunó vallás- és közoktatásügyi miniszter ebben az ügyben a képviselőház folyosóján a sajtó tudósítóinak a következőket mondotta: — Egyfelől intézkedtem, hogy a közkórházakban a zsidó hullákat is adják ót boncolásra épp agy, mint a keresztény hullákat, mert a mai állapot ellenkezik a törvényes jogszabállyal. Másfelől nem engedem kapcsolatba hozni azt, hogy vannak-e zsidó hallgatók, vagy sem, azzal, hogy adnak zsidóhullát, vagy nem. Ez két különböző kérdés. — Ezt a szegedi egyetemnek is megmondtam és elvi álláspontomat körvonaloztam egészen függetlenül attól, hogy Szegeden mit csináltak. Feltétlenül ragaszkodom ahhoz, hogy a hozzátartozó nélkül elhunyt zsidó hullákat épp ugy felboncolják, mint a keresztény hullákat és a népjóléti minisztériummal, amely alá a közkórházak tartoznak, a tárgyalások ebben az ügyben a befejezés felé közelednek. A miniszter nyilatkozatával és a szentegylet átiratával most már véget ér ez a nagy port fölvert botrány. Kétségtelen, hogy ki kell adni az egyetemnek a hullákat akár katholikus, akár zsidó, akár nazarénus volt — az életben. Itt a tudományról és a tanulásról van szó, De akármilyen vitás esetben sem szabad egy egyetemi kartak törvénytelen határozatot hozni, még a szegedi egyetem orvosi karának sem szabad megtiltani azt, hogy azok a hallgatók letehessék a szigorlatot, akiknek erre a numerus clausus jogot ad. Ha az egyetem valahol törvénytelen dolgot észle', — akkor neki még mindig meg kell maradaia az egyedült törvényes uton. Az önbíráskodás ideje lejárt. A báró Gerliczy-uradalom évi 480 korona nyugdijat fizet. Szeged, október 22. (Saját tudósítónktól.) Egy szegény nyugdíjas özvegyének, akinek férje életének javát az óriási kiterjedésű Gerliczy-birtokon morzsolta le, a hatalmas domínium ma is évi 480 papirkoronát utal ki nyugdijképen. Néhai Muzsay János hűséges gazdatisztje volt 1873-tól 1910-ig a báró Gerliczy-nagybirtoknak. Muzsay halálával a hálás és megértő uradalom az özvegynek 1919 tői évi 480 korona nyugdijat biztosított, amely összeg az akkori viszonyok között szerény megélhetést biztosított a nyugdíjas asszonynak. A korona átértékelésével azonban a 480 papírkorona szinte nullával egyenlő összeggé változott át, amit azonban a nagybirtok intézősége nem akart észrevenni. Még 1924. évben is a nevetségesen megdöbbentő 480 papirkoronát utalták ki az özvegynek, akinek férje 37 évig szolgálta becsületesen az uradalmat és szolgálatteljesités közben halt el. A kétségbeesett özvegy hiába kérte nyugdijának felemelését és hiába könyörgött, hogy nyugdiját valorizálva kézbesítsék. Az évi 480 koronás nyugdíj abban az időben évi 24 métermázsa búzának felelt meg. Az uradalom azonban ridegen elzárkózott a 480 koronás szégyennyugdij valorizálásától s minden összeköttetést megszakított érdemes volt gazdatisztjének özvegyével. Muzsay Jánosné most peres útra viszi ügyét és ügyvédje, Balogh Béla dr. utján keresetet indított az uradalom ellen. Az érdekes valorizálási pör kimenetele nem kétséges. A Kúria számtalan esetekben döntött már ilyen nyugdijvalorizáló kérdésekben, amikor kimondotta, hogy a nyugdíj nem tartási követelés, hanem szerződés alapján fennálló járadékfizetési kötelezettség, melynek célja az, hogy a nyugdijképesnek mindenkor biztosítja megélhetését. Szerdán délután kigyulladt a volt Európa-szálloda tetőzete. A tűzoltóság azonnal lokalizálta a tüzet. Szeged, október 22. (Saját tudósítónktól.) Szerdán délután 5 órakor a volt Európa-szálló tetőzete kigyulladt, azonban a könnyen végzetessé válható tüzet az azonnal kivonult tűzoltóság szinte percek alatt lokalizálta. A tüz előzményéhez tartozik, hogy a volt szálló épületének házmestere már kedden délután füstöt látott kitódulni az egyik kémény mellől, amire fel is hívta a kéményseprők figyelmét. A kéménybe ugyanis egy nagyobb fagerenda volt beépítve, amely már napok óta parazslott és füstölt. A kéményseprők a keddi szemlénél semmi J gyanús körülményt nem találtak. A parazsló gerenda azután az épület lakószobáinak erősebb fü! tése folytán szerdán délután 5 órakor lángralobbant s percek alatt a tetőzet fagerendázata is , iüzet fogott. j Az azonnal értesített tűzoltóság Horváth parancs. nok és Kopasz tüzoltótiszt vezetésével percek alatt . teljes apparátussal kivonult a taz helyére és a leg{ nagyobb gyorsasággal megkezdték az oltási muni kálatokát. j A lángoló épület alatt, a Klauzál-téren percek alatt óriási tömeg verődött össze. A rendet a rendőrség kivonult szakasza tartotta fenn, szinte a teljes rendőrtiszti kar vezetésével, mig a tüz körül egy kivonult utászszakasz is segédkezett. A tűzoltóság motorfecskendöje a Kelemen-utca felől működött, mig az épület belsejében két szivattyú vize ostromolta a fel-feltörő lángokat. Az oltásközben az Aradi-utcában álló tolólétra két tömlője is kiszakadt, amely nagyban akadályozta az oltás munkáját. Ezeket a tömlőket még a régi rezsim alatt szerezték be, a kivonult tűzoltók azonban percek alatt uj tömlőket szereltek fel és tovább folytatták a gyors munkát. A tűzoltóság emberfeletti munkáját azonban igy is a legteljesebb siker koronázta. Negyed 6 órakor már az utolsó lángok is elhamvadtak és teljesen sikerült lokalizálni a tüzet, anélkül, hogy az épületnek komolyabb baja származott volna. A helyszínen megtartott tüzvizsgálat megállapította, hogy a tüz a szabálytalan építkezés folytán keletkezett. A kár nagyságát megállapítani még nem lehetett. Rejtélyes önakasztás Csongrádon. A boncolás öngyilkosságot állapított meg, azonban a lakosság — gyilkosságot sejt. Szeged, október 22. (Saját tudósítónktól.) A csongrádi járásbíróság kedd délelőtt telefonon értesítette a szegedi ügyészséget, hogy Csongrádon gyanús körülmények között meghalt Georginesz Jánosné Vasút-utcai lakos. A telefonjelentés csak szűkszavúan emlékezett meg a rejtélyes haláleset körülményeiről. Georginesz Jánosné már régóta gyógyithatalan betegségben szenved. A hozzátartozói magaviseletén semmi gyanúsat nem észleltek, ellenben az az idős asszonyt kedd hajnalban felakasztva találták. A csongrádi rendőrség és az ottani rendőrorvos azonban gyanúsnak találták a rejtélyes öngyilkosság körülményeit, amit tetőztek a hullán talált fojtogatási nyomok is. A kihallgatott rokonság vallomása nem tisztázta az ügyet, amikor is Csongrádon a közelmúlt Egyedi-féle bűnténnyel kapcsolatban itt is gyilkosságot emlegettek. Az ottani járásbíróság meghívására Demeter György egyetemi tanár, törvényszéki orvosszakértő szerdán Csongrádra utazott és az ottani hatósági személyek jelenlétében megejtette a boncolást, ame'ynek eredménye minden kétséget kizárólag igazolta, hogy Georginesz Jánosné önkezével vetett véget életének. A hivatalos boncolás eredménye azonban nem nyugtatta meg a felizgatott népfantáziát. Az ottani lakosság ma is megvan győződve a gyilkosságról és a rendőrségre számtalan névtelen feljelentés érkezett, amely különböző személyeket emleget a gyilkosság elkövetőiül. A csongrádi rendőrség minden egyes névtelen feljelentés ügyében megindította a nyomozást, pozitív eredményt azonban természetesen nem tudott elérni. BWWWWWWWWWWWWWWWWWWWWWWWW 1 Halálos bicskázás Felsötanyán. Szeged, október 22. (Saját tudósítónktól.) Hétfő délelőtt jelentették a felsőtanyai rendőrségen, hogy Faragó György felsőtanyai módos gazdálkodót több sebtől vérezve találták a Kistelek felé vezető országúton. Az azonnal megindult rendőri nyomozás megállapította, hogy Faragó György fiával, Faragó Mihállyal hazafelé ballagtak a kisteleki vásárról. Útközben összetalálkoztak Sebők Istvánnal és Tóth Sándorral, kikkel rövid szóváltás után összevesztek. A dulakodás közben előkerültek a bicskák és Faragó György több sebtől vérezve maradt a porondon. A rendőrség kétnapos nyomozás után tudta csak előkeriteni a tettest Sebők István személyében, aki letartóztatása után azonnal bevallotta, hogy ő késelte meg régi haragosát, Faragó Györgyöt. Sebők Istvánt szerdán kisérték be Szegedre, amikor is jelentették az ügyészségnek, hogy a felsőtanyai bicskázás áldozata meghalt. Az ügyészség intézkedésére Demeter törvényszéki orvosszakértő tanár és Zombory János vizsgálóbíró csütörtökön utaznak ki Felsőtanyára, hogy a boncolást megejtsék. Sebők István a rendőrség előtt tett vallomásában azzal védekezik, hogy önvédelemből rántott bicskát és csak akkor szúrta meg a szerencsétlen Faragó Györgyöt, amikor is az mu kétszer arcul ütötte. E vallomással szemben a rendőrség megállapította, hogy Sebők István előre megfontolt szándékkal szúrta le régi haragosát. Néhány helyszíni tanú pedig azt vallotta, hogy Sebők a vásáron is nyíltan hangoztatta, hogy Faragó Györgyöt elteszi a láb alól, mert neki köszönheti, hogy szülei minden vagyonukat elvesztették. Kiurina iiangversenye m® este 8 órakor a Tiszában.