Szeged, 1924. október (5. évfolyam, 225-251. szám)

1924-10-19 / 241. szám

Egyes szám ára 3000 Ii>ppm KHHMOttVtg ti SnUMttw Hí ftcik fmac-am L (FSlW»'l«&c3ia»sl saembon.) T»i»•a isHHW.si«í«i" M81«M41* MUA kl»ttel*™i nindM iftllDautB hl 2000 kiT.bb. Köllwtttl *r»k I Bb jfnm Hrtybre 40000, Bwtafpjtm ti vutkca «san (ki SZEGED •Irfletésl tnk i Félhatóboa 1 sm. 400, egy hatóbon 800 másfél hatóbon 1200. SzOvegkOzt a százalékkal drágább Apróhirdetés 10 szóig 600U kor. SzOvegkózti közlemények soronként 6000 korona. Családi értesítés 45000 kor, V. évfolyam. Szeged, 1924 október 19, VASARNAP. 241-ik szám. Jelek az égen. Hetivá8áros csengelei magyarok, akik sohase hallották hirét a nagy turáni vezérnek, Lehner Istvánnak, Balsmbér ükonokájának, se Klebelsberg nagyurunk ébredő beszédét nem olvasták, ugyan ha olvasták volna, akkor se ütköztek volna meg rajta, csak csudálkoztak vein egy kicsit, hogy ez a Klebelsberger is ilyen bolondságokat teszé', pedig a zsidck okosan szoktak beszélni, — tehát csengelei magyarok újságolták ma a városháza kapujában, hogy rossz csillagok járnak. Ok ugyan nem igy mondták, hanem a maguk sz/p nyelvén ugy, hogy jelüket láttak az égön. ... Mintha Conradus Lycosthenes lelke elevenedett volna meg a ködmönös magyarokban, aki ugyan talárt és biretromot viselt, de azért nagyon okos ember volt négyszáz esztendővel ezelőtt, mikor a Liber prodigiorum-ot megirta. Abban Össze van keresgélve minden égi csoda, aminek nyomát találni a deák és görög Írókban, Piiniustól egész Nostradamusig. Meg is van illusztrálva szép fametszetekben valamennyi: a tüzes kerekek, a kis napokat fisdzó öreg napok, a megrepedt holdak, a lángoló keresztek, a tarajos csillagok és a többi herkentyűk. Csak az a furcsa például, hogy a rómaiak az actiumi csata előtt ugyanazt a sárkánykigyót látták, amit az Athená&beliek már évszázadokkal azelőtt láttak a peloponnesosi dögvész idején és a bizanciak másfélezer év múlva láttak Konstantinápoly elestekor. Az ember azt gondolná, hogy ez csak azért van igy, mert Conradus Lycosthenesnek kevés volt a kliséje. Szokott az igy lenni a régi könyvcsinálóknál és azért találta az ember ugyanazt a félreszaladt orrú férfiút, mint Jónás prófétát, Dátius királyt, Cicerót, Madarász Henriket és Szent Lajos francia királyt. De az égi jelekkel valahogy máskép van a dolog. N/ilván mikor baj van idelent a földön, olyankor az emberek mindig ugyanazokat a vészjeleket látják az égen. Mert arra a kérdésre, hogy miféle jeleket látnak az égen, azt felelték a csengelei magyarok: — Hát mindönféle jelöket. Tüzes fenyüizálakat, kerekeköt, körösztöket, mög egyéb ilyesöket. Kis Fotró Piros mán a sárkánkényól is látta, ahogy a Döncő szekerinek a rudjára csavargódzott, de nem tartott az, csak egy szömvillanásig. Az ilyen beszédre csak azt mondhatja az ember, hogy hm, hm, vagy ejnye-bejnye, — mert nem szabad senkit a hitiből kiverni. Azonban a lapokból látható, hogy a tüzes fenyőket, a kereszteket, a láthatatlan kezektől dobált tűzgolyókat s az októbervégi csillaghullás káprázatait másfelé is látták. Majsán is, Örkényben is, Szalkszentmártonbsn is, mindenalt, ahol a föld gyermekei élnek, akik még szoktak felnézni az égre. Az újságok könnyed tréfasággal emiitik a vad próféciákat, amiket a projanam volgus az égi jelekhez füz. Igaz is, ki ne nevetne rajtuk? Éhség, háború, döghalál? Hiszen tudnivaló, hogy ezeket a fenevadakat nem az égből indítják utnik. Nem az Isten lábainál laknak ők, hanem idelent a földön, köztünk és velünk, császári várakban, országházakban éB börzepalotákban. Hát igtz. Tudós asztronómások, akik kicirkalmazták az égi tflzek futását és érccsavarok közé fogták a bolygók útját, sohase találkoztak még az égi mezőkön a népfantázia csodáival. Am az ősember, aki valamennyi csillagász voit, mind hitt bennük. S mikor az asztrái-valiások isteneit nyugdíjba küldte az ember, a középkor még mindig hitte, hogy a bolygók kraszíkációi igazgatják a földi életet. S lám, a modern okkullisták annyi század multán újra felállítják az asztrológusok régi tételét, hogy a föld élete csak az egek életének függvénye ... De hát ki veszi készpénznek az okkultisták bolondságait, akik le akarják ráncigálni az embert arról a magas polcról, ahova ültette magát ? Hogy a földi élet csak reflex mozgá?, amelynek indítója a körülöttünk rajzó csille gvilágokb*n lebeg ? Hogy tehetetlen pörgettyűk vagyunk egy ismeretlen etö kezében, fo&oly madarak egy fonálon, amely valahol a végtelenben végződve rángat bennünket kitanulhstatlan törvények szerint ? Hogy nincsenek erők, se emberiek, se fizikaiak, csak egy erő van, amely kristályokká töir öriti az atomokat, pirosra festi a rózsa szirmát, a csókot kérő szájat, a hajnali eget, millió mérföldes lángokat lobbant föl a nspban a a napig érő gondolatokat az agysejtekben? Költemény ez, nem tudomány. Lehet, csakhogy a költök sokszor tanitotlák már a tudósokat s a primitív lelkek mintha éreznének valamit abból, ami! az uj tudomány tapogat: hogy vannak láthatatlanok a láthatók mögött. Jön az itélet napja —, mondják Csengelén az emberek s lehet, hogy csakugyan dübörög a messzeségben valami világkatak izma, aminőt János látott Pátmoszban. Jön a halál, ölében az uj élettel. Ez a dolgok örök rendje, az élet törvénye s ezt érzi a tudatlan ember, kint a pusztán, a lelkében égő jeleket vetitvén ki az égre. William Goods »A pénzügyi javulás lassú". London, október 18. Sir William Good a következő nyilatkozatot tette Magyarország szanálásáról : — A magyar szanálás iránt a legélénkebben éidekl'döm és büszke megelégedéssel kisérem figyelemmel azt sz állandó haladást, amelyet Magyarország a pénzügyi újjáépítés terén tett. Smith népszövetségi főbiztos igen ügyes jelentései és más oldalról jövő értesüléseink bizonyítják, hogy a Népszövetség pénzügyi bizottságának feltevései jogosultak voltak és különösen örvendetes az, hogy Kállay Tibor volt pénzügyminiszternek az ál'ami bevételre vona'kozó várakozásai a tényleges eredményt felülmulta. Ezt Magyarország pénzügyi becsületességének és elvigyáza ossága tanúbizonyságának tekintik Londonban. Mindazonáltal ismeretes az is, hogy a pénz ügyi javulás lassú. Ezzel szemben azonban megállapítható, hogy immár szerencsésen leküzdötték az inflációt és a folytonos értékcsökkenést. A hiteleszközök stabilizálódása alkalmával sem lehet azonban elvárni, hogy a szanálást megelőzőleg beszerzett áruk árait a kereskedők leszállítják, mert ez nagy pánikot idézne elő. Az átmeneti idő természeesen nem történhetik meg a fogyasztók érdekeinek sérelme nélkül. Szilárdan meg vagyok győződve arról, hogyha a Nemzeti Bank és a kormány továbbra is követi jelenlegi politikáját, akkor az árak lassú és állandó csökkenése nem marad el. A stabilizáció megnyilatkozó előnyei jelenleg is nagyobbak, mint azok a nehézségek, amelyeket a stabilizációval kapcsolatban lehetetlen elkerülni. Aranyérmet kapott NagyatádiBudapest, október 18. (Saját tudósítónk telefonjelentése.) A tegnapi minisztertanács nem foglalkozott a kisgazdakövetelések ügyével, mivel a kirgazdakivánságok tárgyalására kiküldött bizottság még nem kezdte meg munkáját. A tárgyalásokat csak a jövő héten kezdik meg, amikorra nagyatádi Szabó István is bekapcsolódhatik, aki a legközelebbi napokban kapja meg a felmentéséről szóló kormányzói kéziratot. Politikai körökben meglepetésül fog szolgálni az a hir, hogy a kormányzói kézirattal együtt megkapja nagyatádi Szabó István a koronás arany érdemérmet is, sőt a kormányzói kézirat teljes elismerését fejezi ki nagyatádi Szabó Istvánnak miniszteri működéséért, ezzel a teljes elismeréssel szabályszerűen jár együtt a polgári érdemrend, vagyis hivatalos megjelölésén a koronás arany érdemérem adományozása is Ez az érdemérem rendkívül magfrs kitüntetés, mert közvetlenül a Szent István-rend középkeresztje után következik. Nagyatádi Szabó Istvánnak szánt érdemérem zö'd szalagon levő ölkoronás ezüst nagyságú aranyérem, az egyik oldalát a magyar korona díszíti, a másik oldalán a hármashalom látható a két kereszttel és a következő felírással: Signum Laudis, 1922. Végre megszűnik az országos főkapitányt állás. Az országos főkapitányi állás megszüntetésére nézve a minisztertanács egyik résztvevője kijelen'ette, hogy ezen kérdésről a minisztertanács ugyan nem tárgyalt, azonban már befejezett ténynek tekintendő az országos főkapitányi hivatal leépítése, illetve ezen állásnak a megszüntetése, amely már a legközelebbi jövőben meg is történik. Az ellenzék egyöntetűen fog harcolni a büntetőnovella ellen. Az igazságügyi bizottság rövidesen tárgy Ini fogja a büntetőnovellát. A plénum előtti tárgyaláson az ellenzék mindenesetre egyöntetűén fog fellépni a büntetőnovella keresztülvitele, különösen a drákói szigorúságú sajtószakaszok törvényerőre emelése ellen. Egyelőre még nem történt döntés, hogy mikor kerül a novella a nemzetgyűlés elé. A kormány azonban szükségesnek tartja a büntetőnovella mielőbbi életbeléptetését és ezért az a szándéka, hogy a bizottsági tárgyalás után lehetőleg minél hamarabb a Ház elé terjeszti a javaslatot. Négy valorizációs törvényjavaslatot készit az Igazságügyminiszter. Nagy meglepetést keltett gazdasági körökben az a hir, hogy az igazságügyminiszter valorizációs törvényjavaslatokat készit elő. Ezek a hirek a mai napon megerősitást nyertek és beavatott forrásból közölték velünk, hogy az igazságügyminiszter négy valorizációs javaslatot csinál, amelyekkel a kötelezettségeknek és jogoknak négy csoportját fogja felértékelni. Ezek a csoportok a kCvetkezők: 1. Az örökösödési kérdésekből származó követelések. 2. A baleseti kártéri>ésekből eredő követelések, amelyek a vasúti és ipari balesetekre egyaránt vonatkoznak. 3. A nyugdíjintézetek kötelezettségeinek valorizálása. 4. Az állami közszállitásokból eredő tartozások. Az igazságügyminisztérium munkálatairól kiszivárgott hirek szerint a kormány mérsékelt valorizációra gondol mind a négy kategóriában. November közepén nyújtják be a költségvetést. Bethlen István gróf miniszterelnök szombaton hosszabb megbeszélést folytatott Korányt Frigyes báró pénzügyminiszterrel, Szabőky Alajos államtitkárral és Jakab Oszkár miniszteri tanácsossá, a költségvetési osztály vezetőjével az 1924—25. évi költségvetés összeállításáról. A tanácskozás befejezése uíán Korányi Frigyes báró pénzügyminiszter ír unkatársunknak a következőket mondotta: — A miniszterelnökkel a kőltrégvetésröl szóltak a tanácskozások a végső részietek tekintetében. Esek a tárgyalások még egy hétig