Szeged, 1924. október (5. évfolyam, 225-251. szám)

1924-10-17 / 239. szám

Egyes szám ára 2000 kopoiia «t«*»'*<ttM| M IMNNI' t>< i **«» 'írni-ala L (Mlrt'tokolával titwben.) *«]•• M 11-M.A.Sl.ged" neglel*•II MKM klTtleltvel nínd.z ÜKTM Illa tr» 2000 toim. KI3tl»«lésl *r»ki Bk fnpi Mybra 40000, Badaisfea ts Ttdékea 45008 kr-r SZEGED •'Tfletíli Urat i rélhasábon 1 mm. 400, egy hasábon 800 mástél hasábon 1200. SzOveg. kSil 25 százalékkal drágább Apróhirdetés 10 szóig 0008 kor. SzflvegkOzH közieményék soronként 6000 korom. Családi értesítés 45000 kor. V. évfolyam. Szeged, 1924 október 17, PENTEK. 239-ik szám. Kisértetek. A nagy háború egyik szörnyűsége volt a híres szalanovi halálroham, amelyet a háborús utzitás kipróbált bajnok; i egetverő hurrá-kiáltással fogadtak. Magyar huszárok, húszéves fiuk, virágos és termő erők pusztultak el légiószámra meddőn, céltalanul és eredrcényttlsnűl ebben a poko'i attakbin, amelynek bajor eredetű, osztrák nevelésű vezére öngyilkos lett ezután a „nagyszerű holdi" után. Még ö is megsokalta az áldozatot, a vért és életet, amelyet » töireggyilkosság szadista tébolya kiváltott. A tábornoknak, aki nem állott egyedül az „én hadseregeidben és akinek lelke nem birta el a borzalmat, Froreich volt a neve. Apja volt annak az egyéni gyilkosnak, aki most megvasalva áll a törvény elölt. Apja volt annak a Froreicb Ernőnek, aki szintén a Teréziánumban nevelkedett, szintén részt vett a háborúban, de persze óvatosan, aki uri ember akart maradni a gyilkosság után és mindenáron kezet akart fogni a csendCrszázadossal, aki nem sokkal azután bilincsekbe verle. Kísértetek járnak közöttünk, a nagy vérontás kisértetei. A tömeggyilkosság után, amilyen még nem volt és amilyen, higyjük és reméljük, már, nem lesz több e földön, a Ne öljt morálja nagyon meglazult, az emberiség érzése erősen megfogyatkozott. Az ősi bestia, a dúvad, a martalóc, a pribék, a zsivány, a bandit* ösztöne él és bujtogat közöttünk és a nemzetgyűlésen még mindig emelt hangon jelentik ki igen higgadt és igen józan férfiak, hogy gyilkosok járnak szabadon. A háború lelki gázmérgeaése és erkölcsi vérbaja vígan és virulensen úúl és fertőz itt tovább, a „hazafias felháborodás" alattomos gyilkosai éB az egyéni felindulás gyáva embeiölői még mindig nem unták meg munkájukat és sokan vannak, nagyon sokan, a közélet fóruraán, a piacok szószéke n és a sajtó asztalai mellett, akikben, ha nincsen is meg a fizikai gyilkosság „mcrálú* bátorsága, de még mindig él a nagy háború vendettás és vérszomjas szelleme, az a szellem, amely öt év óta a keresztény és nemzeti jelszavak megtépett lobogójának oltalma alatt magyart a magyar e<len, embert az ember ellen fckar vadítani. Ez a vaditás kezdetben meglehetősen szépen sikerűit is, amire Siófok, Orgovány, Izsák és Kecskemét a koronatanuk, bár a kihallgatások még mindig nem történtek meg a világ ítélőszéke előtt. Kisértetek járnak közöttünk, fényes nappal és sötét éjszaka és a fényes nappalt is sötét éjszakává varázsolják néha. Froreich, a gyilkos, a nagy háborús tömeggyilkosság mentalitásának beteges képviselője és áldozata volt már akkor, amikor még nem fojtotta meg a tulajdon két kezével apósát. Froreicb, a gyilkos, uri embernek nevelődött az előkelő osztrák katonai intézetben, főhercegek fiaival barátkozott és a háborúban nagy ur volt, a tábornok fia, aki soha többé nem tudta magát beletalálni a „rendes" élet „közönséges" viszonyaiba, aki mindig szürkéknek érezte a kereteket, amelyeket a becsületes és kitartó munka, a polgári „tisztesség, ez emberséges élet ad. Műkedvelő zeneszerző leit, majd műkedvelő pénzszerző és végűi műkedvelő gyilkos. Nem volt tehetsége sem a művészethez, sem a munkához, sem a gyilkossághoz. Félember volt, beteg lélek, mérgezett szellem, a háború erkölcsi bénája, széiütöttje, megrokkantja. Kalandor volt és martalóc, kifogástalan hidegvérrel és tiszta gallérral, aki sokat adott a külsőségekre, a látszatokra, aki nagyon megnézte, hogy kivel fogjon kezet, leereszkedöen az alantasokkal és megalázkodóan a nála magasabbranguakkal. És ott volt előtte, mint örökös kísértés, mint tudatalatti álmainak megvalósulása, a ragyogó, a hideg, az előkelő és pompás egyedi kastély, üresen kongó termeive', ihol egy másik ur élt gőgösen és gondtalanul, akinek ezer holdjai és versenyistállói, kastélya és gazdasága mind reá nézlek Örökség gyanánt. A kalandor megszédült, a martalóc felhorkant és a tömeggyilkosságok kortársa újra ölt. Akkor törvényesen ölhettek, ma már a törvény ereje sujt le az egyéni gyilkosságra. A kisértetek megjelentek az egyedi kastélyban, a virágfolyoséról besurrantak a hálószobába. Azok a kisérte'ek ezek, amelyekkel fényes nappal is eleget találkoztunk mostanában, még parlamenti beszédekben is, még államférfiúi megnyilatkozásokban is. Itt volna már a legfőbb Ideje, hogy ezeket a véres árnyakat elűzze az igazság és a világostág fénye, bogy megint drága legyen az egyetlen földi élet, hogy megint ember legyen az ember és ne egymásnak farkasé, hogy a gyűlölet poklát a megértés édene váltsa föl. Persze, amig az őszinte és becsületes pacífizmus bűn lesz, amig a tiszta és nyilt liberalizmus eretnekség lesz, amig a teljes és egyenes demokrácia árulás lesz az ostobák és a gonoszok szemében, amig a magysr erényt Héjjas Iván jelenti, a magysr kulturát Bogy a János, a magyar fajiságot Wolff Károly, addig pusztába kiálló szó és hiábavaló beszid itt minden genfi nyilatkozat, amely konszolidációt ígér, demokráciát emleget és liberalizmust mutogat kifelé, befelé pedig akaratlanul és öntudatlanul a káosz és az anarchia szállását készi<i napról-napra és azzal a bölcsességgel takarózik, hogy utánam a vízözön és bogy sehogy még sohasem volt! A kísértetek kastélya ma ez a csonka ország és sok kisértet élőbbnek hiszi magát az eleveneknél. Az elevenek pedig félnek a szabadon járó kísértetektől és minden okuk megvan erre a félelemre I Macdonald agitációs diadalútja. London, október 16. Baldwin volt miniszterelnök a Queens-Hallban a iondoni konzervatívok gyülekezete előtt beszédet mondott, amelyben az orosz szerződést gyáva támadásnak minősítette Anglia jólétének a gyökere ellen. Amig a munkáspárt meg nem szabadul a maga túlzó elemeitől, mindaddig, mint alkotmányos párt nem teljesitheti a maga szerepét. Edirburgi jelentés szerint Macdonald miniszterelnök valóságos diadalutban halad skóciai körútján. Az ünneplésben elsősorban a munkáspárt tagjai vesznek részt, akik vezérüket több helyen vörös zászlóval fogadták. Macdonaldnak majdnem minden községben beszédet kell mondani, ugy hogy gépkocsijából ki sem szállva szónokol. A miniszterelnök csaknem minden negyed órában mond egy beszédet. Förster-Schultz jelentkezett a budapesti főkapitányságon. Nagytétényre. A rendőrség attól tartott, hogy Schultz megszökött és ezért keresni kezdték. A rendőrségen elmondta, hogy valóban rokonát látogatta meg, azután visszatért Gömbös villájába Nagytéténybe, ott hallotta, hogy újra keresik, ezért jelentkezett. Schultz Henrik jelentkezéséről Hetényi Imre főkapitányhelyettes azonnal jelentést tett felsőbbségének, amelynek eredményeképen Schultz Henriket kitoloncolják az országból. Schultz Henriket különben a Törökországba gravitáló, bajor horogkeresztesek is fölismerték. Schultz ezekkel megy majd ki Törökországba, hogy mint volt német katonatiszt, beléphessen a horogkeresztes hadseregbe és mert Németország területére nem mer lépni. Budapest, október 16. (Saját tudósítónk telefonjelentése.) Ma délelőtt megjelent a főkapitányság politikai osztályán egy elegáns, középtermetű, sötétkékruhás fiatalember. A rendőrségen először nem ismerték meg, csak amikor a kalapját levette, akkor látszott a füle mögött a különös ismertető régi sebhely. Németül szólalt meg: — Schultz Henrik vagyok. Azt hallottam, keresnek, tehát megjelentem. Schultz Henriket az ügyészség szabadlábra engedte és másnap jelentkezett is a főkapitányságon, ahol azt mondotta, hogy vidékre utazik egy rokonát meglátogatni, aki egy birtokon gazdatiszt. Néhány napig ott tartózkodott, de azután visszatért MfMMWMMM í A miniszterelnök megnyugtatta a kisgazdákat. Budapest, október 16. (Saját tudósítónk telefonjelentése.) Az egységes párt csütörtök este • 7 órakor pártközi értekezletet tartott. Bethlen István napirend előtt kívánt felszólalni. Minddenekelőtt mély sajnálatának adott kifejezést, hogy nagyatádi Szabó István megvált a földmivelésügyi tárca vezetésétől és azt a reményét fejezte ki, hogy nagyatádi Szabó István továbbra is munkálkodni fog. A miniszterelnök közölte ezután, hogy a párt tagjai közül többen felkeresték őt és előadták neki azokat kívánságokat és panaszokat, me'yeket a párt egyes tagjai a közéle ben észleltek. Bejelentette, hogy a kormány behozza az átalányozási rendszert a kisüstnél. A miniszterelnök ezután a földreform tekintetében előterjesztett panaszokra tért át. A maga részéről i3 hangsúlyozta, hogy a földreform lebonyolítása nehézkes és lassú és hogy annak mielőbbi végrehajtása nemcsak a kisembereknek, hanem azoknak is érdekében áll, akik a végrehajtást szenvedik. Nézete szerint egyedül az ügyviteli szabályok és az ügyrend reformjával lehetne segíteni. A reformokra vonatkozólag megfelelő tárgyalásokat fog kezdeni. A jövedelmi adó tekintetében bizottságot küldöttek ki. A pártot arra kéri, hogy a kérelmekkel és panaszokkal közvetlen a párton belül forduljanak a kormányhoz, mert az ilyen | kérdéseknek a nagy nyilvánosság előtt való elintézése a párt presztízsének semmiképen sem használhat. Erdélyi Aladár az amerikai zsír és a fagyasztott hus kérdését tette szóvá. — Bethlen István a legszigorúbb vizsgálatot helyeztette kilátásba. Tobb telszólalás után a párt tagjai a késő éjjeli órákig maradtak együtt. Nagyatádi elbúcsúzott. Nagyatádi Szabó István, a lemondott földmüvelésügyi miniszter ma délben fél 1-kor búcsúzott el a minisztérium tisztviselői karától. A tisztviselői kar nevében Tassy Jakab államtitkár mondott beszédet, amelyre Nagyatádi hosszabb beszédben válaszolt. A megjelent tisztviselőktől külön-külön vett buciut, akik lelkesen megéljenezték a távozó minisztert. Hegyeshalmy összeférhetetlenségi Ogyei. A nemzetgyűlés összeférhetetlenségi bizottsága a mai kisorsolás megtörténte után azonnal ítélethozatalra ült össze a képviselőház 1. számú bizottsági termében. A bizottság Hegyeshalmy Lajos első összeférhetetlenségi ügyében, amelyet a Vámmentes Kikötő Rt.-nál betöltött elnöki állása miatt, úgyszintén a másik ügyben, amelyet a Magyar Vagon és Gépgyár Rt-nál viselt elnöki állása miatt jelentett be, nem látott összeférhetetlenséget fennforogni. A harmadik összeférhetetlenségi bejelentés, amelyet a Magyar Folyam- és Tengerhajózási Rt.nál betöltött igazgatósági tagsága miatt tett meg, a bizottság az összeférhetetlenséget lát fennforogni,