Szeged, 1924. október (5. évfolyam, 225-251. szám)

1924-10-17 / 239. szám

Egyes szám ára 2000 kopoiia «t«*»'*<ttM| M IMNNI' t>< i **«» 'írni-ala L (M­lrt'tokolával titwben.) *«]•• M 11-M.A.Sl.ged" neglel*­•II MKM klTtleltvel nínd.z ÜKTM Illa tr» 2000 to­im. KI3tl»«lésl *r»ki Bk fnpi Mybra 40000, Bada­isfea ts Ttdékea 45008 kr-r SZEGED •'Tfletíli Urat i rélhasábon 1 mm. 400, egy hasábon 800 mástél hasábon 1200. SzOveg. kSil 25 százalékkal drágább Apróhirdetés 10 szóig 0008 kor. SzflvegkOzH köziemé­nyék soronként 6000 korom. Családi értesítés 45000 kor. V. évfolyam. Szeged, 1924 október 17, PENTEK. 239-ik szám. Kisértetek. A nagy háború egyik szörnyűsége volt a híres szalanovi halálroham, amelyet a háborús utzi­tás kipróbált bajnok; i egetverő hurrá-kiáltással fogadtak. Magyar huszárok, húszéves fiuk, virá­gos és termő erők pusztultak el légiószámra meddőn, céltalanul és eredrcényttlsnűl ebben a poko'i attakbin, amelynek bajor eredetű, osztrák nevelésű vezére öngyilkos lett ezután a „nagy­szerű holdi" után. Még ö is megsokalta az ál­dozatot, a vért és életet, amelyet » töireggyil­kosság szadista tébolya kiváltott. A tábornok­nak, aki nem állott egyedül az „én hadseregeid­ben és akinek lelke nem birta el a borzalmat, Froreich volt a neve. Apja volt annak az egyéni gyilkosnak, aki most megvasalva áll a törvény elölt. Apja volt annak a Froreicb Ernőnek, aki szintén a Teréziánumban nevelkedett, szintén részt vett a háborúban, de persze óvatosan, aki uri ember akart maradni a gyilkosság után és mindenáron kezet akart fogni a csendCrszá­zadossal, aki nem sokkal azután bilincsekbe verle. Kísértetek járnak közöttünk, a nagy vérontás kisértetei. A tömeggyilkosság után, amilyen még nem volt és amilyen, higyjük és reméljük, már, nem lesz több e földön, a Ne öljt morálja nagyon meglazult, az emberiség érzése erősen megfogyatkozott. Az ősi bestia, a dúvad, a martalóc, a pribék, a zsivány, a bandit* ösz­töne él és bujtogat közöttünk és a nemzetgyű­lésen még mindig emelt hangon jelentik ki igen higgadt és igen józan férfiak, hogy gyilkosok járnak szabadon. A háború lelki gázmérgeaése és erkölcsi vérbaja vígan és virulensen úúl és fertőz itt tovább, a „hazafias felháborodás" alattomos gyilkosai éB az egyéni felindulás gyáva embeiölői még mindig nem unták meg munkájukat és sokan vannak, nagyon sokan, a közélet fóruraán, a piacok szószéke n és a sajtó asztalai mellett, akikben, ha nincsen is meg a fizikai gyilkosság „mcrálú* bátorsága, de még mindig él a nagy háború vendettás és vérszom­jas szelleme, az a szellem, amely öt év óta a keresztény és nemzeti jelszavak megtépett lobo­gójának oltalma alatt magyart a magyar e<len, embert az ember ellen fckar vadítani. Ez a vaditás kezdetben meglehetősen szépen sikerűit is, amire Siófok, Orgovány, Izsák és Kecskemét a koronatanuk, bár a kihallgatások még min­dig nem történtek meg a világ ítélőszéke előtt. Kisértetek járnak közöttünk, fényes nappal és sötét éjszaka és a fényes nappalt is sötét éj­szakává varázsolják néha. Froreich, a gyilkos, a nagy háborús tömeggyilkosság mentalitásának beteges képviselője és áldozata volt már akkor, amikor még nem fojtotta meg a tulajdon két kezével apósát. Froreicb, a gyilkos, uri embernek nevelő­dött az előkelő osztrák katonai intézetben, fő­hercegek fiaival barátkozott és a háborúban nagy ur volt, a tábornok fia, aki soha többé nem tudta magát beletalálni a „rendes" élet „közönséges" viszonyaiba, aki mindig szürkék­nek érezte a kereteket, amelyeket a becsületes és kitartó munka, a polgári „tisztesség, ez em­berséges élet ad. Műkedvelő zeneszerző leit, majd műkedvelő pénzszerző és végűi műkedvelő gyilkos. Nem volt tehetsége sem a művészethez, sem a mun­kához, sem a gyilkossághoz. Félember volt, beteg lélek, mérgezett szellem, a háború er­kölcsi bénája, széiütöttje, megrokkantja. Kalandor volt és martalóc, kifogástalan hideg­vérrel és tiszta gallérral, aki sokat adott a külsőségekre, a látszatokra, aki nagyon meg­nézte, hogy kivel fogjon kezet, leereszkedöen az alantasokkal és megalázkodóan a nála ma­gasabbranguakkal. És ott volt előtte, mint örö­kös kísértés, mint tudatalatti álmainak meg­valósulása, a ragyogó, a hideg, az előkelő és pompás egyedi kastély, üresen kongó termei­ve', ihol egy másik ur élt gőgösen és gondta­lanul, akinek ezer holdjai és versenyistállói, kastélya és gazdasága mind reá nézlek Örök­ség gyanánt. A kalandor megszédült, a marta­lóc felhorkant és a tömeggyilkosságok kortársa újra ölt. Akkor törvényesen ölhettek, ma már a törvény ereje sujt le az egyéni gyilkosságra. A kisértetek megjelentek az egyedi kastély­ban, a virágfolyoséról besurrantak a háló­szobába. Azok a kisérte'ek ezek, amelyekkel fé­nyes nappal is eleget találkoztunk mostanában, még parlamenti beszédekben is, még állam­férfiúi megnyilatkozásokban is. Itt volna már a legfőbb Ideje, hogy ezeket a véres árnyakat elűzze az igazság és a világos­tág fénye, bogy megint drága legyen az egyet­len földi élet, hogy megint ember legyen az ember és ne egymásnak farkasé, hogy a gyű­lölet poklát a megértés édene váltsa föl. Persze, amig az őszinte és becsületes pacífizmus bűn lesz, amig a tiszta és nyilt liberalizmus eret­nekség lesz, amig a teljes és egyenes demo­krácia árulás lesz az ostobák és a gonoszok szemében, amig a magysr erényt Héjjas Iván jelenti, a magysr kulturát Bogy a János, a ma­gyar fajiságot Wolff Károly, addig pusztába kiálló szó és hiábavaló beszid itt minden genfi nyilatkozat, amely konszolidációt ígér, demo­kráciát emleget és liberalizmust mutogat kifelé, befelé pedig akaratlanul és öntudatlanul a káosz és az anarchia szállását készi<i napról-napra és azzal a bölcsességgel takarózik, hogy utánam a vízözön és bogy sehogy még sohasem volt! A kísértetek kastélya ma ez a csonka ország és sok kisértet élőbbnek hiszi magát az eleve­neknél. Az elevenek pedig félnek a szabadon járó kísértetektől és minden okuk megvan erre a félelemre I Macdonald agitációs diadalútja. London, október 16. Baldwin volt miniszter­elnök a Queens-Hallban a iondoni konzervatí­vok gyülekezete előtt beszédet mondott, amely­ben az orosz szerződést gyáva támadásnak minősítette Anglia jólétének a gyökere ellen. Amig a munkáspárt meg nem szabadul a maga túlzó elemeitől, mindaddig, mint alkotmá­nyos párt nem teljesitheti a maga szerepét. Edirburgi jelentés szerint Macdonald minisz­terelnök valóságos diadalutban halad skóciai körútján. Az ünneplésben elsősorban a munkás­párt tagjai vesznek részt, akik vezérüket több helyen vörös zászlóval fogadták. Macdonaldnak majdnem minden községben beszédet kell mon­dani, ugy hogy gépkocsijából ki sem szállva szónokol. A miniszterelnök csaknem minden negyed órában mond egy beszédet. Förster-Schultz jelentkezett a budapesti főkapitányságon. Nagytétényre. A rendőrség attól tartott, hogy Schultz megszökött és ezért keresni kezdték. A rendőrségen elmondta, hogy valóban rokonát láto­gatta meg, azután visszatért Gömbös villájába Nagytéténybe, ott hallotta, hogy újra keresik, ezért jelentkezett. Schultz Henrik jelentkezéséről Hetényi Imre fő­kapitányhelyettes azonnal jelentést tett felsőbb­ségének, amelynek eredményeképen Schultz Hen­riket kitoloncolják az országból. Schultz Henriket különben a Törökországba gravitáló, bajor horog­keresztesek is fölismerték. Schultz ezekkel megy majd ki Törökországba, hogy mint volt német katonatiszt, beléphessen a horogkeresztes hadseregbe és mert Németország területére nem mer lépni. Budapest, október 16. (Saját tudósítónk telefon­jelentése.) Ma délelőtt megjelent a főkapitányság politikai osztályán egy elegáns, középtermetű, sötét­kékruhás fiatalember. A rendőrségen először nem ismerték meg, csak amikor a kalapját levette, ak­kor látszott a füle mögött a különös ismertető régi sebhely. Németül szólalt meg: — Schultz Henrik vagyok. Azt hallottam, ke­resnek, tehát megjelentem. Schultz Henriket az ügyészség szabadlábra en­gedte és másnap jelentkezett is a főkapitányságon, ahol azt mondotta, hogy vidékre utazik egy roko­nát meglátogatni, aki egy birtokon gazdatiszt. Né­hány napig ott tartózkodott, de azután visszatért MfMMWMMM í A miniszterelnök megnyugtatta a kisgazdákat. Budapest, október 16. (Saját tudósítónk tele­fonjelentése.) Az egységes párt csütörtök este • 7 órakor pártközi értekezletet tartott. Bethlen István napirend előtt kívánt felszólalni. Minddenekelőtt mély sajnálatának adott ki­fejezést, hogy nagyatádi Szabó István megvált a földmivelésügyi tárca vezetésétől és azt a reményét fejezte ki, hogy nagyatádi Szabó Ist­ván továbbra is munkálkodni fog. A miniszter­elnök közölte ezután, hogy a párt tagjai közül többen felkeresték őt és előadták neki azokat kívánságokat és panaszokat, me'yeket a párt egyes tagjai a közéle ben észleltek. Bejelentette, hogy a kormány behozza az átalányozási rend­szert a kisüstnél. A miniszterelnök ezután a földreform tekin­tetében előterjesztett panaszokra tért át. A maga részéről i3 hangsúlyozta, hogy a földreform le­bonyolítása nehézkes és lassú és hogy annak mielőbbi végrehajtása nemcsak a kisemberek­nek, hanem azoknak is érdekében áll, akik a végrehajtást szenvedik. Nézete szerint egyedül az ügyviteli szabályok és az ügyrend reformjá­val lehetne segíteni. A reformokra vonatkozólag megfelelő tárgyalásokat fog kezdeni. A jövedelmi adó tekintetében bizottságot küldöttek ki. A pártot arra kéri, hogy a kérel­mekkel és panaszokkal közvetlen a párton belül forduljanak a kormányhoz, mert az ilyen | kérdéseknek a nagy nyilvánosság előtt való elintézése a párt presztízsének semmiképen sem használhat. Erdélyi Aladár az amerikai zsír és a fagyasz­tott hus kérdését tette szóvá. — Bethlen István a legszigorúbb vizsgálatot helyeztette kilátásba. Tobb telszólalás után a párt tagjai a késő éjjeli órákig maradtak együtt. Nagyatádi elbúcsúzott. Nagyatádi Szabó István, a lemondott föld­müvelésügyi miniszter ma délben fél 1-kor bú­csúzott el a minisztérium tisztviselői karától. A tisztviselői kar nevében Tassy Jakab államtitkár mondott beszédet, amelyre Nagyatádi hosszabb beszédben válaszolt. A megjelent tisztviselőktől külön-külön vett buciut, akik lelkesen meg­éljenezték a távozó minisztert. Hegyeshalmy összeférhetetlenségi Ogyei. A nemzetgyűlés összeférhetetlenségi bizottsága a mai kisorsolás megtörténte után azonnal ítélet­hozatalra ült össze a képviselőház 1. számú bi­zottsági termében. A bizottság Hegyeshalmy Lajos első összeférhetetlenségi ügyében, amelyet a Vám­mentes Kikötő Rt.-nál betöltött elnöki állása miatt, úgyszintén a másik ügyben, amelyet a Magyar Vagon és Gépgyár Rt-nál viselt elnöki állása miatt jelentett be, nem látott összeférhetetlenséget fenn­forogni. A harmadik összeférhetetlenségi bejelentés, amelyet a Magyar Folyam- és Tengerhajózási Rt.­nál betöltött igazgatósági tagsága miatt tett meg, a bizottság az összeférhetetlenséget lát fennforogni,

Next

/
Thumbnails
Contents