Szeged, 1924. október (5. évfolyam, 225-251. szám)

1924-10-14 / 236. szám

Wmwmm ára 2000 korona Sirdetéil arak i Pélhasaboa 1 ao. 400, egy hasábon 300 mattéi hasábon 1200. SzíWeg. közt a százalékkal drágább Apióbirdetés 10 szóig 8000 kor. SzOveKkSztl közlemények soronként 0000 korona. Családi értesítés 45000 kot i ' a B*a«earm. ft'i P»r«8-«>ca t (P6l*4hi*>:lt«al s««rabeu.) 9dc00 W-KW.B leged- meglel.itt ifl'tí kivételével mindet -««,««/« »»*• ér* 2000 kv m noumtti áraki EJT kclvbau 40000, SHda• m-m M exickca 45009 Mn V, évfolyam. Szeged, 1924 október 14, KEDD. 236-ik szám. Lengyelek. Nincs a világon nemzet, amelynek neve annyi rokonérzést ébresztene a magyar szívben, mint annak a nemzetnek a neve, amelynek fiai atyafilátogatásuk során most elérkeztek Szrgedre is. Pedig a lengyel nem vér szerint való testvérünk, mint a török, vagy a finn, vagy a tatár, sőt a fajjal, amelyhez tartozik, történelműnk kezdete óta htrcban állunk és e biblikusán komor időkben ez a faj váit végzetünkké. A nagy szláv törzsnek, amely az Uraitól Európa szivéig ér koronájával, a lengyel az egyetlen ága, amely mifelénk mindig barátságosan integetett, söt zivataros időkben oltalmat is adott a sokféle vihartól vert, de legtöbbet a maga keze által sújtott magyarságnak. Legrégibb mondáink egyikében ugy találkozunk a tengyel szomszéddal, mint aki menedéket ád Árpád véreinek, a Szent István udvariból idegen kegyencek által kiüldözött három be.cetnek: Endrének, Bélának, Leventének. Vitézi tornán lengyel királylányt szerez feleségül a nemzeti visszahatás királya, Béla [és a lengyel kapcsolat innen kezdve végigkíséri ezer esztendőnket egész Bem apóig, „Osztrolenka véres csillagáéig, aki a szabadság szimbóluma gyanánt él halhatatlan életet a magyar nép emlékezetében. Mint ahogy a lengyel nép a magyar fajt glorifikálja egyik legnagyobb uralkodója képében, akit Báthory Istvánnak hivtak 8 akinek uralkodói erényei beragyogták fél Európát. A lengyel népköltészet és a lengyel irodalom tele van magyar vonatkozásokkal s a magyar irodalom f.rmamentumának olyan álló csiilagpi, mint Vörösmarty, Petőfi, Arany János, JóVai szentelték meg költészetükkel a lengyel sz~badságszeretetet és a lengyel szenvedést. igen, a lengyel szenvedés száz éven keresztül motívuma volt a magyar költészetnek, még pedig olyan motivum, amely soha visszhang nélkül nem maradt a magyar lelkekben. Azon a nagy hárfán, amelynek neve Európa s amelynek minden húrja egy-egy nemzetnek felel meg, a tizennyolcadik század végétől kezdve Lengyelország volt az égre siró fájdalom húrja és sehol a világon ez a húr nem hozta olyan rezgésbe a sziveket, mint minálunk. Évtizedeken keresztül könnybe lábadtak a magyar szemek a sirvavigadás óráiban azért, mert „Poniatovszky nincsen a csatáján", kis iskolás korában a mai kor férfinemzedékének legkedvesebb vizsgái verse vo't A lengyel anya és a lengyel nemzeti himnusz nekünk is imádságunk volt a magunké mellett és ha a csillagok felett van, aki számon tartja az Imádságokat, talán az Isten szent oltáránál térdre hullva mondott magyar imádságnak is része volt benne, hogy a lengyel visszakapta 8z»bad hazáját és Szobieszki János és Báthory István hamvai nem szolgaföldben nyugosznak többé. A lengyelek fehér sasa szabadon csattogtatja szárnyát egy ország felett, amelyet a történelem egyik legszemérme lenebb gazsága letörölt a népek táblájáról — és a magyarok turul madarából egy szük kalitka levágott szárnyú és kioltott szemű rabmadara lett. Évszázadok teltek el ugy, hogy a lélekben rokon két nemzet fiai nyújtogatták egymás felé a kezüket, de rabtartóik tilalma miatt soha el nem érhették egymást s most, amikor végre baráti szorításban találkoznak a kezek, a magyar kézen a lengyel kézről lepattantott bilincs csörög. Ma mi vagyunk Európa lengyelei, csakh gy a mi sorsunk még fájdalmasabb, mint az övéké volt, mert a lengyel rabot körülcirógatta az egész világ részvéte —, a magyar rabot csak bakók és fegyőrök veszik körül. Minél elhagyatottabbak vagyunk, an"ál drágább nekünk minden rokonszenv, amely bárhonnan felénk csillan a nehezen pirkadó éjszaban és különöEen drága és kedves nekünk a legyelek barátsága, mert a lengyel nemzet a mi szemünkben a feltámadás szimbóluma. Nem lehet egy nemzetet ktlrtanl: ennek az igazságnak nincs több olyan bizonysága, mint Polónia, bír már előbb is hiábavalónak bizonyult minden gonosz kísérlet, amely megpróbálta erőszakosan felforgatni az idő, a gondviselés, a dolgok végzetszerű szükségességének müvét. Qessler gazdája elbiálhatta magát: ,Eltörlöm Svájcot". Pitt mondhatta Franciaországról: „Üres folt lesz a térképen". A császárok és pápák darabokra szaggathatták Itáliát és felírhatták a lejfájára: „Nincs többé". Mind hiábavaló volt, egyiket te lehetett megölni. De Lengyelországot megölték, mint minket megöltek és Lengyelország megifjodva került elő Medea katlanából, ifjabban és erőteljesebben, mint aminő valaha voltl Lengyel vendégeinket nemcsak a vendéglátó gazda szívességével köszöntjük, hanem a történelem törvényszerűségének kijáró hittel is: a lengyelekben látjuk a magunk feltámadásának zálogát. Macdonald elindult agitációs útjára. London, október 13. Macdonald miniszterelnök ma délelőtt a londoni Eszton-állomásiól Qlasgcwba utazott. Az állomáson beszédet intézett a tömeghez, kijelentette, hogy a munkáspárt Irgnagyobb harcát vivja. Meg vagyok róla győződve — nondotta a miniszterelnök —, hogy a munkáspárt jelentékenyen megerősödve kerül vissza a parlamentbe. Azokon az állomásokon, ahol a vonat London és Glasgow között megállt, Macdonnld mindenütt beszédet mondott, i Lendon, október 13. Macdonald programbeszédét október 13-án este 8 óra 15 percfcor, Baldwln programbeszédét pedig október 16-án este 8 óra 15 perckor szikratávíró utján közlik a nyilvánossággal. Szabadonbocsájtás után körözőlevelet adtak ki Förster-Schultz ellen. Budapest, október 13. (/I Szeged tudósítójának telefon jelentése.) A főkipitányság ma köröző levelet adott ki Förster-Schultz ellen. A köröző levél érthető feltűnést keltett, mert minden valószínűség meg van arra, hogy valahol mulasztás történt. Ez kitűnik abból a tényből is, hogy Schultznak csütörtök délelőtt való szabadon bccsájtását a Magyar Távirati iroda nyilvánosságra hozta. Már pedig a MTI. a kormány félhivatalosa, tehát feltételezhető, hogy a szabadonbocsájtás a kormánynak volt a szándéka. Értesülésünk szerint Schultzot át kellett volna kisérni a rendőrségre, a közigazgatási eljárás megindítása céljából, ami különben a német kormány óhajtásának is teljesen megfelelt volna. Ezzel szemben Schultzot szabadonbocsájtották. Schultz közben eltűnt, ugylátszik ő is tartott a köröző levél esetleges kibocsájtásától és minden valószínűség szerint már át is lépte a határ'. Az Eskiitt-iigy letárgyalásáig nem töltik be a földmivelésügyi tárcát. Bethlen István a kormányzónak (A Szeged budopestl tudósítójának telefonjelentése.) Bethlen István gróf miniszterelnök ma délelőtt fél 11- kor kihallgatáson jelent meg Horthy Miklós kormányzónál. A kihallgatás során előterjesztette Nagyatádi lemondását, ismertette annak okai', egyben rámutatott a kisgazdacsoport kívánságaira és azokra az eltérésekre, amelyek a kisgazdák és a pénzügybejelentette Nagyatádi lemondását. miniszter között felmerültek. A miniszterelnöknek — mint értesülünk — az az álláspontja, hogy a földmivelésügyi tárcát egyelőre nem töltik be, hanem megvárják az Eskütt-ügy letárgyalását, ami után Nagyatádi tárcáját ismét 1

' átveheti. Bethlen gróf kihallgatását Nagyatádi kihallgatása fogja követni, ami — értesülésünk szerint — holnap délután fog megtörténni. Nem maradhatok meg a kormányban ... Radikálizmusról beszélt Nagyatádi. Budapest, október 13. Vasárnap délelőtt leplezték le Nagyharsányban a háborúban elesett 43 hősi halottnak az emlékoszlopát. Az ünnepségre Budapestről leutazott Szabó István földmivelésügyi miniszter és Pesthy Pál igazságügyminiszter. A délután folyamán lakoma volt a Rákóczi-szálló dísztermében, amelyen Pesthy Pál igazságügyminiszter mondott először beszédet. Azután nagyatádi Szabó István földmivelésügyi miniszter szólalt fel, aki rátért a politikai, helyzere és a következőket mondotta: — Nehéz a helyzetem. Barátaimmal együtt Magyarországon a gazdasági és a politikai életben uj irányt teremte'tem. Megvalósítottam a kisgazdák összetartozását és hosszú évek keserves munkájával elértem azt, hogy a kisgazdatársadalom, amely a nemzetnek az alapja és ereje, helyet foglal a törvényhozás házában, ott, ahol azelőtt róla és nélküle tanácskoztak. Amikor azon helyzetben voltunk, hogy később sokszor meglehetősen döntőszavunk vol', beállítottam a kisgazdapártot az ország szolgálatába, beállítottam abban a keserves időben ugy, hogy nemcsak a magunk érdekeit néztük, hanem azt, hogy az ország érdekében mennyit kell követelnénk és mennyit szabad engednünk. — Hovatovább mind több és több panasz vágódik a fejemhez; az, hogy a régi kisgazdapártot elengedtem sülyeszteni, mert a kormányzás más irányba terelődik. Nekünk első PZ ország, azután jövünk mi. (Hosszas éljenzés.) Ebből indultam ki és ezt az utat követem és ezt az utat akarom továbbra is követni. — Ami az igénytelen személyemet illeti, két dolgot akarok érinteni; az egyik a földreform programjának alaptétele. Évek óta nagy erőfeszítéseket teszek, hogy segítsek a helyzeten, de nem tudok, mert a döntés más kezében van. A másik kérdés az, hogy köztem és a pénzügyi kormányzat közt majdnem kiegyenlíthetetlen ellentétek vannak. Ha a kormány a földeket ingyen kapta meg, mert ingyenadóban kapta meg, amikor annak megszerzése tisztán a földreform keresztülvitelének a céljából történt meg, akkor én a mai időben nem járulhatok ahhoz, hogy a pénzügyi kormányzat a földeket forgalmi áron juttassa az igénylő birtokába. En nem maradhatok meg a kormányban, ha a kormány ugy hajtja végre a reformot, hogy az igénylők a földet sohasem tudják kifizetni. — Benyújtottam a lemondásomat; nem tudom, hogy mikép lesz ez elintézve, biztosit batoiu